Ukrajna szerkesztése

{{Országadatok
| kép=[[Kép:Kiev_Ukraine_Saint_Sophia_Cathedral.jpg|250px]]
| elhelyezkedés=[[Kép:LocationUkraine.png|noframe|250px]]
| zászló=[[Image:up-flag.png]]
| főváros=[[Kijev]]
| államforma=Köztársaság
| pénznem=hrivnya
| ISO-kód=UAH
| terület=603&nbsp;700 km<sup>2</sup>
| népesség=48&nbsp;396&nbsp;470 (2002)
| nyelv=[[Ukrán szószedet|Ukrán]], [[orosz szószedet|Orosz]]
| vallás=Ortodox, Görög katolikus, Iszlám, Zsidó
| elektromosság=220V/50Hz (C, F típus)
| behívószám=380
| tld=.ua
| időzóna=UTC +2}}
'''Ukrajna''' [[Kelet-Európa]] egyik nagy területű állama. Nyugatról [[Szlovákia|Szlovákiával]] és [[Lengyelország]]gal, északról [[Fehéroroszország]]gal, keletről [[Oroszország]]gal, délnyugatról [[Moldova|Moldovával]], [[Románia|Romániával]] és [[Magyarország]]gal határos. Déli határát a [[Fekete-tenger]] határozza meg. Ukrajna a Szovjetúnió egyik utódállama, a Független Államok Közösségének része.

== Régiók ==
<div style="float: {{{float|none}}}; clear: {{{float|none}}}; width: 620px">
<div style="position: relative; font-size: 10pt; line-height: 13px;">
[[Image:Ukraine colour.png|500px]]

{{Image label|x=0.665|y=0.5966667|scale={{{width|500}}}|text=[[Krím]]}}
{{Image label|x=0.47166666|y=0.445|scale={{{width|500}}}|text=[[Tengermellék]]}}
{{Image label|x=0.765|y=0.29166666|scale={{{width|500}}}|text=[[Donyec-medence]]}}
{{Image label|x=0.15666667|y=0.27|scale={{{width|500}}}|text=[[Galícia]]}}
{{Image label|x=0.058333334|y=0.335|scale={{{width|500}}}|text=[[Kárpátalja]]}}
{{Image label|x=0.20833333|y=0.37166667|scale={{{width|500}}}|text=[[Észak-Bukovina]]}}
{{Image label|x=0.23|y=0.14666666|scale={{{width|500}}}|text=[[Nyugat-Poleszje]]}}
{{Image label|x=0.5283333|y=0.15|scale={{{width|500}}}|text=[[Volhínia]]}}
{{Image label|x=0.55833334|y=0.245|scale={{{width|500}}}|text=[[Dnyipró]]}}
{{Image label|x=0.62166667|y=0.36833334|scale={{{width|500}}}|text=[[Zaporizzsja]]}}
{{Image label|x=0.31166667|y=0.29166666|scale={{{width|500}}}|text=[[Podólia]]}}
{{Image label|x=0.34|y=0.45333335|scale={{{width|500}}}|text=[[Moldova|<span style="color: #48A3B5;">Moldova</span>]]}}
{{Image label|x=0.48166665|y=0.60333335|scale={{{width|500}}}|text=[[Fekete-tenger|<span style="color: #48A3B5;">Fekete-<br/>tenger</span>]]}}
{{Image label|x=0.755|y=0.54|scale={{{width|500}}}|text=[[Azovi-tenger|<span style="color: #48A3B5;">Azovi-tenger</span>]]}}
{{Image label|x=-0.03|y=0.4|scale={{{width|500}}}|text=[[Magyarország|<span style="color: #48A3B5;">Magyarország</span>]]}}
{{Image label|x=0.11|y=0.515|scale={{{width|500}}}|text=[[Románia|<span style="color: #48A3B5;">Románia</span>]]}}
{{Image label|x=-0.03|y=0.28833333|scale={{{width|500}}}|text=[[Szlovákia|<span style="color: #48A3B5;">Szlovákia</span>]]}}
{{Image label|x=0.74333334|y=0.08166666|scale={{{width|500}}}|text=[[Oroszország|<span style="color: #48A3B5;">Oroszország</span>]]}}
{{Image label|x=0.88|y=0.61|scale={{{width|500}}}|text=[[Oroszország|<span style="color: #48A3B5;">Oroszország</span>]]}}
{{Image label|x=0.25166667|y=0.03|scale={{{width|500}}}|text=[[Fehéroroszország|<span style="color: #48A3B5;">Fehéroroszország</span>]]}}
{{Image label|x=0.0033333334|y=0.13333334|scale={{{width|500}}}|text=[[Lengyelország|<span style="color: #48A3B5;">Lengyelország</span>]]}}
</div></div>

== Városok ==
<small>Az ukrán városneveknek általában több elnevezésük is van. Ez abból adódik, hogy az ország területén 1992-ig az [[orosz szószedet|orosz]] volt a hivatalos nyelv, azóta az [[ukrán szószedet|ukrán]]. Egyes, korábban német területeken fekvő város esetében a német név, a tatárok által benépesített Krím-félszigeten a tatár név is meghonosodott a magyarban (pl.: [[Lviv|Lemberg]]). Továbbá, a korábban [[Magyarország]]hoz tartozó [[Kárpátalja|Kárpátalján]] lévő települések magyar névvel is rendelkeznek. Lentebb az egyes települések fontosabb névváltozatai találhatók a következő sorrendben: magyar eredetű vagy a magyar nyelvben sűrűn használt forma, ukrán név (magyaros átírása), orosz név (magyaros átírása), egyéb nevek, ukrán név (cirill betűkkel), orosz név (cirill betűkkel).</small>
* [[Beregszász]] (Berehove, Beregovo, Берегове)
* [[Doneck]] (Donyeck, Донецьк)
* [[Jalta]] (Ялта)
* '''[[Kijev]] (Kijiv, Київ)'''
* [[Lviv]] (Lvov, Lemberg, Львів)
* [[Munkács]] (Mukacsevo, Mukacseve)
* [[Odesza]] (Ogyessza, Одесса)
* [[Szevasztopol]] (Agjar, Севастополь)
* [[Szimferopol]] (Сімферополь, Симферополь)
* [[Ungvár]] (Uzshorod, Uzsgorod, Ужгород)
== Háttér ==
=== Földrajza, élővilága ===
Ukrajna [[Európa]] második legnagyobb területű országa ([[Oroszország]] után). legnagyobb része teljesen sík terület. Növényzetét tekintve a füves puszta társulás (sztyepp), illetve északi és hegyes vidékein kiterjedt fenyőerdők találhatók.

A magyarok által sűrűn látogatott [[Kárpátalja]] gyökeresen eltérő domborzattal rendelkezik, legdélebbi, sík részét kivéve magashegyek alkotják. A hegyek másik oldalán, Ukrajna nyugati részén alacsony dombságok a jellemzőek. A hegyekben sűrű, a dombokon ritkás fenyőerdőek a jellemzőek, de az ország északi, sík területét is sűrű fenyőerdő borítja. Magashegyek még a Krím-félsziget déli részén is meghatározóak, és biztosítják a táj az ország többi részén lévő száraz kontinentálistól eltérő mediterrán jellegű éghajlatát.

=== Történelem ===
Ukrajna egy jó darabig a különböző nomád népek vándorlóterülete volt. Az első jelentős államalakulat a Kazár Birodalom volt, amely a mai ország délkeleti felén húzódott, és többek között a zsidó diaszpóra egyik legjelentősebb befogadója volt abban az időben. A népvándorlás korában alakult államot sok betörés gyengítette, egyrészt a 4. század óta jelen lévő szlávok, másrészt az ekkor érkező magyarok, illetve az észak felől kalandozó normannok okozták az állam felbomlását.

A 10. században alakult Kijevi Rusz hamar [[Kelet-Európa]] domináns államává alakult, amely a Novgorodi Fejedelemséggel egyesülve hatalmas állammá duzzadt. Vlagyimir nagyfejedelme (Bölcs Jaroszláv) felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre ([[Novgorod]], [[Szuzdal]], [[Lodoméria]], [[Halics]], [[Vlagyimir]]) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A 14. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a [[Litvánia|Litván Nagyfejedelemség]], délnyugatról a [[Lengyelország|Lengyel Királyság]], északkeletről pedig a [[Oroszország|Moszkvai Nagyfejedelemség]]. A század közepére [[Halics]] Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriárka pedig Moszkvához került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található [[genova]]i birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész [[Európa|Európán]] átgázoló pestisjárvány.

A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalom három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A [[Krím|Krími Tatár Kánság]] 1475-ben a [[Törökország|Török Birodalom]] hűbérese lett.

A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben [[Oroszország]] és [[Lengyelország]] között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása ellenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, [[Lengyelország]] első felosztásakor [[Galícia]] a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.

A 19. század során Ukrajna a cári [[Oroszország]] legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös [[odessza]]i a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött [[Lengyelország]] részévé váltak. A [[Magyarország]]tól elcsatolt [[Kárpátalja]] ugyanakkor Csehszlovákiához került.
A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség miatt abban az Ukrajnában, ahol a 19. században a világon a legtöbb gabonát termelték.

A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4.-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a II. világháború utáni rendezés egyik találkozója, a [[Jalta|jaltai]] konferencia. A háború lezártával [[Lengyelország]] keleti része, és [[Kárpátalja]] is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZFSZK-tól visszacsatolták a [[Krím|Krím-félszigetet]].

1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő [[Csernobil]]ban súlyos atomerőmű-baleset történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve [[Fehéroroszország]]ban található nagy területek még mindig súlyosan sugárfertőzöttek.

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és [[Oroszország]] között a [[Krím|Krím-félsziget]] hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.

=== Ünnepek ===
{|width=100% {{prettytable}}
|-style="background-color:#ddf;"
!Nap ||Ünnep
|-
|'''január 1.''' || Újév
|-
|'''január 7.''' || Ortodox karácsony
|-
|'''március 8.''' || Nőnap
|-
|'''2008. április 27.'''|| Húsvét
|-
|'''május 1.–2'''||Munka Ünnepe
|-
|'''május 9.'''||Győzelem napja
|-
|'''június 28.'''||Alkotmány napja
|-
|'''augusztus 24.'''||Függetlenség napja
|}

== Utazási tanácsok ==
=== Ajánlott utazási időszak ===
=== Beutazás ===
==== Beutazási feltételek ====
Ukrajnába [[Magyarország|magyar]], egyéb [[Európai Unió|uniós]], illetve [[Szerbia|szerb]] állampolgárok is vízum nélkül utazhatnak. A belépéshez mindössze egy migrációs lapot kell kitölteni, amelyen pár személyes adaton kívül a meglátogatni kívánt helyeket, illetve a „meghívónk” címét is kérik. A meglátogatni kívánt helyek között mindenképp érdemes felsorolni azokat a helyeket, ahol hosszabb időt akarunk tartózkodni, illetve azt a határátkelőt is, ahol várhatóan elhagyjuk az országot. A meghívó félnek pedig egyik szállásadónk címét érdemes beírni. A kitöltött lapot a belépéskor a határőrök átnézik és lepecsételik, és kilépésig meg kell őrizni.

50&nbsp;000 Ft feletti értékről (illetve valutáról) kötelező vámáru nyilatkozatot tenni. Érdemes akkor is megtenni ezt, ha személyes tárgyakról van szó. A nyomtatványt a határon lehet kérni, és általában magyarul is elérhető.

Összesítve a határátlépés körülményes és hosszú, sokszor kellemetlen procedúra. A folyamat gyorsítása érdekében általános gyakorlat a csúszópénzadás, de ennek lehetnek káros következményei, így érdemes ezt az eljárást mellőzni.

==== Repülővel ====
A [http://www.malev.hu MALÉV] napi két járatot indít [[Kijev]]be, illetve egyet [[Odessza|Odesszába]]. Mindkét útra retúr (illetékekkel együtt) már 60&nbsp;000 Ft-ért lehet utazni.

==== Vonattal ====
[[Magyarország]]ról több vonat is jár a [[kárpátalja]]i [[Csap]]ra, két személy Záhonyból, két Intercity járat Budapestről (nemzetközi forgalomban pótdíj mentes), illetve egy éjszakai vonat közlekedik [[Budapest]]–[[Csap]]–[[Munkács]]–[[Lviv]]–[[Kijev]] útvonalon [[Moszkva|Moszkvába]]. Ezen a vonaton csak hálókocsik közlekednek, az ezekre szóló felár a jegyárhoz képest alacsony összeg (pl.: Budapest–Kijev: 11 €-tól). Ha több időnk van utazásra, érdemes egy olyan vonattal menni, amely nappal szeli át a [[Kárpátok]]at, az út leglátványosabb részét.

[[Magyarország]] északi vidékeiről, illetve [[Szlovákia]] felől érkezőknek alternatíva lehet az [[Ágcsernyő]] irányából való érkezés. Napi három személyvonat jár Ágcsernyő és [[Csap]] között [http://www.slovakrail.sk/fileadmin/Dokumenty/190_gvd_2_2007.pdf] (Ágcsernyőn átszállási lehetőséggel a [[kassa]]i személyre), illetve egy gyorsvonat [[Kassa]] és [[Kijev]] között (nappal közlekedik).

{|width=100% align="center" {{prettytable}}
|-style="background:#f0f0f0"
!rowspan="2"|&nbsp;||colspan="2"|[[Budapest]]||colspan="2"|[[Debrecen]]||colspan="2"|[[Miskolc]]||colspan="2"|[[Nyíregyháza]]||colspan="2"|[[Slovenské Nové Mesto]]||colspan="2"|[[Záhony]]
|-
!&rarr;||&#8644;||&rarr;||&#8644;||&rarr;||&#8644;||&rarr;||&#8644;||&rarr;||&#8644;||&rarr;||&#8644;
|-align="center"
|style="background:#f0f0f0" align="left"|'''[[Csap]]'''
|32 € || 38,4 € || 13,8 € || 16,6 € || 17,6 € || 21 € || 9 € || 10,8 € || 6,8 € || 13,6 €|| 3,4 € || 4 €
|-align="center"
|style="background:#f0f0f0" align="left"|'''[[Kijev]]'''
|69,4 € || 83,4 € || 51,2 € || 61,6 € || 55 € || 66 € || 46,4 € || 55,8 € || 44,2 € || 88,4 € || 40,8 € || 49 €
|-align="center"
|style="background:#f0f0f0" align="left"|'''[[Lviv]]'''
|48,4 € || 58,2 € || 30,2 € || 36,4 € || 34 € || 40,8 € || 25,4 € || 30,6 € || 23,2 € || 46,4 € || 19,8 € || 23,8 €
|-align="center"
|style="background:#f0f0f0" align="left"|'''[[Munkács]]'''
|33,8 € || 40,6 € || 15,6 € || 18,8 € || 19,4 € || 23,2 € || 10,8 € || 13 € || 8,6 € || 17,2 € || 5,2 € || 6,2 €
|-align="center"
|style="background:#f0f0f0" align="left"|'''[[Odessza]]'''
|75,4 € || 90,6 € || 57,2 € || 68,8 € || 61 € || 73,2 € || 52,4 € || 63 € || 50,2 € || 100,4 € || 46,8 € || 56,2 €
|-align="center"
|style="background:#f0f0f0" align="left"|'''[[Szimferopol]]'''
|91,8 € || 110,2 € || 73,6 € || 88,4 € || 77,4 € || 92,8 € || 68,8 € || 82,6 € || 66,6 € || 133,2 € || 63,2 € || 75,8 €
|-align="center"
|style="background:#f0f0f0" align="left"|'''[[Ungvár]]'''
|32,8 € || 39,4 € || 14,6 € || 17,6 € || 18,4 € || 22 € || 9,8 € || 11,8 € || 7,6 € || 15,2 € || 4,2 € || 5 €
|}
Ukrajnából sok vonat jár a környező szovjet utódállamok felé (így [[Fehéroroszország]]ba, [[Moldova|Moldovába]], illetve [[Oroszország]]ba. Kiemelkedő vasúti központok: [[Lviv]], [[Kijev]] és [[Harkiv]]. Ezeken kívül éjszakánként pár vonat az [[Európai Unió]]ból is érkezik ide. Ezek:
;[[Lengyelország]]:
*[[Sanok]]–[[Hiriv]] (nappal 2×)
*[[Przemyśl]]–[[Kijev]]
*Przemyśl–[[Csernyivci]]
*[[Berlin]]–[[Varsó]]–Kijev
*[[Lublin]]–Kijev
;[[Románia]], [[Bulgária]]:
*[[Várna]]–[[Kisinyov]]–[[Dnyipropetrovszk]]–([[Szaratov]])
*[[Várna]]–[[Szucsáva]]–[[Lviv]]–[[Minszk]] (hetente 1×)

==== Busszal ====
==== Autóval ====
==== Hajóval ====
=== Közlekedés helyben ===
==== Repülővel ====
==== Vonattal ====
=====Vonattípusok=====
=====Menetrendek=====
=====Jegyek, bérletek=====
==== Busszal ====
==== Hajóval ====
==== Taxival ====
==== Kerékpárral ====

== Hasznos információk ==
===Beutazási szabályok===
* Útlevél és vízumrendelkezések: 
* Vámrendelkezések:
=== Nyelv ===

=== Fizetőeszköz, pénzváltás ===

=== Vásárlás, üzletek nyitva tartása ===

=== Kommunikációs lehetőségek ===
* Postai szolgáltatások: 
* Telefonálás külföldre: 
* Internetezés lehetősége:

=== Szálláshelyek ===

=== Vendéglátóhelyek ===

=== Szokások ===
=== Közbiztonság ===
=== Egészségügyi tudnivalók ===
* Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.

=== Külföldi képviseletek ===
* Magyar Nagykövetség: 
* Magyar Konzulátus:

== Látni- és tennivallók ==
=== Nevezetességek ===
==== Kulturális helyszínek ====
==== Természeti helyszínek ====
=== Ukrán konyha===
=== Kultúra ===
=== Sport, kikapcsolódás ===
{{wikipédia|Ukrajna}}
{{európa}}
{{vázlat}}
{{ország}}
{{Elhelyezkedés|Kelet-Európa}}

[[WikiPedia:Ukrajna]]

[[en:Ukraine]]
[[ca:Ucraïna]]
[[de:Ukraine]]
[[eo:Ukrainio]]
[[es:Ucrania]]
[[fi:Ukraina]]
[[fr:Ukraine]]
[[it:Ucraina]]
[[ja:ウクライナ]]
[[nl:Oekraïne]]
[[pl:Ukraina]]
[[pt:Ucrânia]]
[[ro:Ucraina]]
[[ru:Украина]]
[[sv:Ukraina]]