Dél-afrikai Köztársaság
A Dél-Afrikai Köztársaság Afrika legdélebbi állama. Északról Namíbia, Botswana és Zimbabwe, északkeletről Mozambik, illetve a két ország közé ékelt Szváziföld határolja. Az ország közepén egy enklávé, Lesotho található. Nyugati partjait az Atlanti-óceán, déli, délkeleti és keleti partjait az Indiai-óceán mossa. TartalomjegyzékInformáció turisták[szerkesztés]Földrajz[szerkesztés]Domborzat[szerkesztés]Partvonala majdnem 3000 km hosszú és rendkívül szabályos, csak a déli szakasza tagolt, ahol az Agulhas (Tű)-fok, a kontinens legdélebbi pontja található a Jóreménység-fokától kb. 150 km-re délkeletre. A tengerparti sáv általában keskeny, a partvonal természetes kikötőkben szegény, a domborzat a szárazföld belseje felé meredeken emelkedik. Felszíne két alapvető területi egységre osztható: belső fennsík, ami átlagosan 1000-1400 méterrel van a tengerszint felett; ill. a fennsík és a partvonal között húzódó terület. A felföldből, melynek csapadékvizeit nyugat felé az Orange, kelet felé pedig a Limpopo folyó vezeti el, és amely északnak a Kalahári-medence felé fokozatosan süllyed, magányos hegykúpok és hosszan elnyúló hegyvonulatok emelkednek ki. A felföld keleti szegélyén húzódik a Drakensberge, ennek több csúcsa (köztük a 3446 méteres Injasuti, az ország legmagasabb pontja) meghaladja a 3000 métert. Ettől nyugatra, Fokföld tartomány déli részén két medencét kereteznek a hegyek: a Drakensberge és annak fokföldi előhegyei (Swartberge, Langeberg) között terül el a Great Karroo, illetve a Little Karroo. A felföldtől távolabb a magányos Tábla-hegy homokkő tömege emelkedik ki a Fokföldi-síkságból; lábánál a Tábla-öbölben fekszik Fokváros. Vízrajz[szerkesztés]Az ország leghosszabb folyója az Orange (vagy Oranje). Teljes hossza 2092 km, vízgyűjtő területe 1 020 000 km². A Drakensberge (Sárkány)-hegységben a 3299 m magas Mont aux Sour csúcs környékén ered, majd Lesotho területén áthaladva folyik nyugati irányban. Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság között határfolyót képez, s az Alexander-öbölnél éri el az Atlanti-óceánt. Legjelentősebb jobboldali mellékfolyója a Vaal, míg a baloldaliak közül a Brak méltó említésre. Az Orange közepes vízhozama a torkolatnál 800 m³/s. Az állam másik nagy folyója a Limpopo, ami Crocodil folyó néven a Witwatersrand-hegységben ered. Bal oldali mellékfolyójával, a Marocóval történő egyesülése után változik a folyó neve Limpopóra. 460 km hosszan a Dél-Afrikai Köztársaság és Botswana, illetve Zimbabwe határfolyója. Az Indiai-óceánt Mozambikon keresztül éri el. A Limpopo jobboldali mellékfolyói a torkolat felé haladva: a Mogol, a Palala, a Mogalakwena és a Sand. Az ország egyéb folyói közül az Atlanti-óceánba ömlik a Buffels és az Olifants. Az Indiai-óceán a végcélja a következő folyóknak kelet felé haladva: Breede, Gourits, Groote, Sondags, Great Fish, Great Kei, Umzibwubu, Mkamanzi, Umgeni, Tugela. Víztározók: a Vaal-folyón a Vaal-víztározó és a Bloemhofi-víztározó; az Olifants-folyón Transvaal-tartományban a Loskop-víztározó; az Orange-folyón a Hendrik Verwoerd-víztározó. Vízesések: az Orange-folyón az Augrabies-vízesés. Éghajlat[szerkesztés]Az ország a mérsékelten meleg szubtrópusi övezetben fekszik; a nyugati part előtt a hideg Benguela-áramlat, a déli, valamint a keleti partok előtt a meleg Agulhas-, illetve Mozambiki-áramlat azonban jelentős hatással van a hőmérsékletre és a csapadék mennyiségére. Ennek következtében Fokvárosban 12 °C, Durbanban 18 °C, a tengerparttól távolabbi Johannesburgban pedig 10 °C az átlagos téli, júliusi hőmérséklet; a nyári (januári) átlaghőmérséklet nyugaton 21 °C, a keleti tengerparton és a felföldön 25 °C. A felföldön jelentős a napi és az évi hőmérséklet-ingadozás (a fagyos napok száma elérheti az évi 150-et). A csapadék nyáron hullik, kivétel a Fokföld, melynek éghajlata mediterrán jellegű. Az évi csapadék mennyisége keletről nyugatra csökken. A délkeleti peremhegységben több mint 2000 mm, míg Bushmanlanden alig 50 mm; a felföld keleti részén 500-800 mm, a nyugati aszályos vidékeken és a két esőárnyékos Karroo-medencében 100-250 mm. A belső területeken gyakoriak az aszályok. Történelem[szerkesztés]A talált leletek alapján a Dél-afrikai Köztársaság területén kb. negyedmilliárd évvel ezelőtt már ősállatok éltek.  Az első európai (holland) gyarmatosítók érkezése Fokföldre, 1652-ben. (festmény, Charles Davidson Bell) Kb. 20-40 000 évvel ezelőtt a Dél-afrikai Köztársaság területén khoikhoi és szan törzsek, éltek kis csoportokban, amelyek tagjai kezdetleges szerszámokat használva vadásztak, halásztak. Ezekből a csoportokból alakultak ki a busmanok, akiknek a mai napig élnek leszármazottaik a Kalahári-medencében. A terület első felfedezői a portugálok voltak:
1652-ben alapították a hollandok Fokvárost kereskedőtelepként, amelyet 1814-ben Anglia vásárolt meg. Ekkor alakult az első jelentős angol kolónia, Port Elizabeth. Keleti terület[szerkesztés]Az ország keleti részére a voortrekkerek, azaz a továbbvándorlók kerültek, a búrok pedig az ország belseje felé igyekeztek. Az 1834 és 1840 között tartó vándorlásokat nagy trek-nek nevezték el. A zuluk és a búrok között folyamatosak voltak a háborúskodások, míg 1838. december 16-án a Blood River (Véres-folyó) melletti csatában a búrok legyőzték a zulukat. A búrok 1838-ban alapították első köztársaságukat Natalia néven, amely 1842-ben angol gyarmat lett. Ekkor a búrok visszavonultak, de a zuluk támadták az angolokat. Az angolok hosszú csatában több ezer katonájukat feláldozva elfoglalták a mai KwaZulu-Natal területét. Északi terület[szerkesztés]Míg az angolok keleten KwaZulu-Natalért küzdöttek, északon két önálló köztársaságot alapítottak az afrikaanerek: A terület értékét a Kimberleyben lévő gyémánt és a Johannesburgban fellelt arany növelte. Az angol-búr háborúk[szerkesztés]1899-ben kitört a második angol-búr háború. A csata során 14 000 ártatlan fekete ember vált áldozattá, míg az angol koncentrációs táborokban 28 000 búr vesztette életét. 2,5 év után a búrok megadták magukat. A búr háborúban (1880–1902) Anglia megfosztotta a búr államokat függetlenségüktől. 1902-ben a Transvaal Köztársaság, a vereenigingi békeszerződés aláírásával angol gyarmat lett. A Dél-afrikai Köztársaság megalapítása[szerkesztés] "Csak fehérek használhatják" – felirat az apartheid időszakából 1910-ben Fokföld, Transvaal, Oranje és Natal – brit domíniumként – megalapította a Dél-afrikai Uniót, amelynek első miniszterelnöke Louis Botha tábornok volt. 1914-ben búr felkelők létrehoztak egy átmeneti dél-afrikai búr köztársaságot, de ezt néhány hónapon belül szétverték. A Dél-afrikai Unió 1926-tól a Brit Nemzetközösség tagja volt. 1961-ben kikiáltották az ország függetlenségét, kiléptek a Brit Nemzetközösségből, megszűnt a Dél-afrikai Unió és megszületett a Dél-afrikai Köztársaság. Az országban az élet minden területén – gazdaságban, politikában, kultúrában – az apartheid, azaz a faji megkülönböztetés érvényesült. Minden terület a fehérek kezében összpontosult. Új törvényeket hoztak a 40-es évektől, amelyek a feketéket háttérbe szorították. Ez a rendszer azonban az 1990-es évek elején összeomlott, több száz törvényt hatályon kívül helyeztek és 1994-ben már a fekete lakosság is bármék buszra is vontatszerelvényre felszálhatot 21 század[szerkesztés]az 1994 es apartheid rendszer megsszünése után a feketék továbra sem szavazhatnak is 1994 után rohamosan megnőtt a bűnözés köröl belül anyi lopás is gyilkosság jut 1 millió embere mint magyar országon is továbra sem házasodhatnak feketék is fehérek is de bár a feketéknek nem kell mán külön negyedben lakniuk sok fekete ma is fekete negyedekben lakik is az aids főleg a feketék körében iszonyatosan el terjet é vált a fehér vezetés 2016 tol jogszabályt változtat hogy ha egy fekete 1 embert megöll csak halál büntetést kaphat de a dél afrikai kormány kijelentete az ensznek hogy nem fogja visza vezetni az apratheidet de a tőrvényel össze ügyközésbe kerülő feketéket szigorúban fogják büntetni hogy elmenyen a kedvü a bünözéstől de az ország fejlődik is a dél afrikai kormány aszt tervezi hogy töbmillió feketének ad munkát 2016-2030 között pl szoba festés vagy gyári munka Régiók[szerkesztés]
Nevezetességek[szerkesztés]Természeti örökség[szerkesztés]Természeti világörökségei[szerkesztés]A világ természeti örökségének része:
Nemzeti parkok[szerkesztés]
Kulturális örökség[szerkesztés]Kulturális világörökség[szerkesztés]Az UNESCO Dél-Afrikában a következő helyszíneket ismerte el, mint a világ kulturális örökségének részét:
Városok[szerkesztés]
Utazási tanácsok[szerkesztés]Beutazás[szerkesztés]Beutazási feltételek[szerkesztés]Repülővel[szerkesztés]Vonattal[szerkesztés]Busszal[szerkesztés]Autóval[szerkesztés]Hajóval[szerkesztés]Közlekedés helyben[szerkesztés]Repülővel[szerkesztés]Vonattal[szerkesztés]Busszal[szerkesztés]Hajóval[szerkesztés]Taxival[szerkesztés]Kerékpárral[szerkesztés]Hasznos információk[szerkesztés]Beutazási szabályok[szerkesztés]
Nyelv[szerkesztés]A két legelterjedtebb nyelv az angol és az afrikaans. Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]
Szálláshelyek[szerkesztés]Vendéglátóhelyek[szerkesztés]Közbiztonság[szerkesztés]Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]
Külföldi képviseletek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
