Bosznia és Hercegovina

Elhelyezkedés
Zászló
Általános adatok
Főváros	Szarajevó
Államforma	Föderális köztársaság
Pénznem	Konvertibilis márka (BAM)
Terület	51 197 km2
Népesség	3 907 000 (2005)
Nyelv	Bosnyák, Szerb, Horvát
Vallás	Iszlám, Ortodox, Római katolikus
Elektromos hálózat	220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám	387
Internet TLD	.ba
Időzóna	UTC +1

Bosznia és Hercegovina Dél-Európa keleti részének (Balkán) egyik állama. Nyugatról és északról Horvátországgal, keletről Szerbiával és Montenegróval, délről Horvátország Dubrovnik környéki területeivel és egy kis szakaszon az Adriai-tengerrel határos.

Földrajz

Domborzat

Bosznia-Hercegovina területe 51 129 négyzetkilométer. Horvátországgal rendkívül hosszú, 932 km -nyi közös határa van északon és délnyugaton. Északkeletről Szerbiával, délkeletről pedig Montenegróval (Crna Gora) szomszédos. Bosznia-Hercegovina nagyrészt természetes határokkal rendelkezik, amelyeket északon a Száva, keleten a Drina, délnyugaton pedig a Dinári-hegység képez.

Az ország két történelmi-földrajzi egységből, az északon elterülő, nagyobb (mintegy 42 ezer négyzetkilométert kitevő) Boszniából valamint a déli Hercegovinából áll. Mindkét rész nagyobb részben hegyvidéki terület, de a felszín jellegzetességei eltérőek.

Észak felé a hegyvidék a Száva-mellék (Posavina) lágy dombokkal borított vidékébe, majd a Pannon-síkságba megy át. Boszniának a dinári hegyvidékhez tartozó részei kelet-nyugati irányban húzódnak. Hercegovina a Hegyi - (vagy Magas-) és az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinából áll. Utóbbi Neum (Magyarországon ismertebb nevén Naum) és a Klek-félsziget között kiér a tengerre. Jelentősek az ún. poljék (kis, völgyekben elterülő síkságok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyók mentén észak-déli irányban húzódnak. Délnyugaton, délen és délkeleten a kiterjedt karsztmezők (a Livnói, Duvnói és a Popovo polje) adják a táj jellegzetességét.

Bosznia-Hercegovina területének 13,6%-a termőföld, de mezőgazdaségi művelés alatt csak 3%-a áll. Az ország természeti erőforrásai között említendők a szén, a vas, a bauxit, a mangán, a réz valamint a fa és a jelentős víztömegek. Bosznia-Hercegovina legmagasabb csúcsa a 2386 méteren lévő Maglić, legalacsonyabb pontja pedig a tenger szintjén van. Bosznia-Hercegovina számára a ritkán előforduló földrengések és áradások jelentik az egyetlen komoly természeti veszélyforrást. A legsúlyosabb természeti problémák közé az ipari eredetű légszennyezettség, a területnek az ökológiai tudat és kultúra hiányából fakadó általános szennyezettsége, és a fokozott erdőirtás tartozik. Legmagasabb pontja: Maglić (2386 m)

Vízrajz

• Legnagyobb folyók: Száva (Sava) (945 km), Drina (346 km), Neretva (218 km), Una (214 km), Vrbas (240 km), Boszna (Bosna) (271 km).
• Legnagyobb tavak: Jablanicai-víztározó, Drina-víztározó.

Éghajlat

Bosznia-Hercegovina éghajlata mérsékelten kontinentális: a nyarak forrók, a telek hidegek. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő vidékeken a nyár rövid és hűvös, a tél pedig kemény. Az ország déli és tengerparti területein a telek esősek, enyhék.

Régiók

Horvátország

Montenegró

Horvátország

Adriai-tenger

SZARAJEVÓ

Mostar

Goražde

Brčko

Tuzla

Zenica

Bosanski Brod

Szerbia

Banja Luka

Prijedor

Bihać

Szerb Köztársaság

Bosznia-Hercegovina
Föderáció

Nevezetességek

Természeti helyszínek

• Sutjeska-i Nemzeti Park a legidősebb nemzetközi park Bosznia-Hercegovinában. Itt található az utolsó még meglévő őserdő Európában, Perućica. Szintén itt található az ország legmagasabb hegycsúcsa (Maglić, 2 386 m). 1965.-ban kiáltották ki nemzeti parkká, és 17 500 hektáron terül el.

Kulturális helyszínek

• Medjugorje - Mostar közelében, Citlukhoz 5 km-re, a keresztény és mohamedán világ találkozása mentén fekszik. Hegyes, köves, sziklás és nagyon szegény vidék. "Nyolc medjugorjei gyermek látta a Szűzanyát, de ketten közülük (Milka Pavlovic és Ivan Ivankovic) csak az elsô jelenés alkalmával. A többi hat látnok naponta találkozott, vagy még ma is találkozik a Szent Szűzzel. A hat látnok életkorban így következik egymás után: Vicka Ivankovic (szül.: 1964. júl. 3.), Mirjana Dragicevic (szül.: 1965. márc. 18.), Marija Pavlovic (szül.: 1965. ápr. 1.), Ivan Dragicevic (szül.: 1965. máj. 25.), Ivanka Ivankovic (szül.: 1966. ápr. 21.), Jakov Colo (szül.: 1971. jún. 3.)" www.zarándok.hu

• Banja Luka
• Mostar
• Szarajevó- Bosznia és Hercegovina fővárosa.
• Tuzla

Hasznos információk

Beutazási szabályok

• Útlevél és vízumrendelkezések:
• Vámrendelkezések:

Kommunikációs lehetőségek

• Postai szolgáltatások:
• Telefonálás külföldre:
• Internetezés lehetősége:

Egészségügyi tudnivalók

• Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.
• Kötelező és ajánlott oltások: Országos Epidemológiai Központ honlapja - Dél-Európa fejezet

Külföldi képviseletek

• Magyar Nagykövetség:
• Magyar Konzulátus:

Külső hivatkozások

• Bosznia és Hercegovina látnivalók

Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

Csonk szócikk.

Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

>>Bosznia és Hercegovina régiói | >>Bosznia és Hercegovina városai