„Észtország” változatai közötti eltérés
A lap jelenlegi, 2011. március 3., 01:10-kori változata
Észtország a Baltikum egyik országa. Fővárosa Tallinn. Az észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján fekszik. Határai északon és nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen pedig Lettország. TartalomjegyzékFöldrajz[szerkesztés]Domborzat[szerkesztés]Felszínét a jégkorszak alakította hullámos alfölddé. Átlagos magassága 100 m-nél is alacsonyabb. Legmagasabb pontja: Suur Munamagi 318 m. Két nagy szigete (Hiiumaa és Saaremaa) fűvel borított, helyenként bozótos mészkőfennsík. Vízrajz[szerkesztés]Az ország jégvájta sekély tavainak nagy része az idők során feltöltődött és elmocsarasodott, jelenleg az ország fele lápvidék. Legnagyobb folyója: Emajõgi 101 km hosszú, míg a Võhandu 162 km, Pärnu 144 km, Kasari 112 km-es. Legnagyobb tavai: Csúd vagy Peipsi-tó és a Võrts-tó. Tengerpartja tagolt, az országhoz 1520 kisebb sziget tartozik. A Rigai-öböl bejáratát elzáró két nagy szigete a Hiiumaa és Saaremaa. Éghajlat[szerkesztés]Az éghajlat óceáni befolyásoltsága miatt az év napjainak több, mint felén felhős az ég, a csapadék mennyisége az ország délkeleti sarkában 750 mm is lehet. Szeptemberben hullik a legtöbb, tavasszal pedig a legkevesebb eső. Észtország éghajlata az Atlanti-óceán és a Golf-áramlat hatása miatt jóval enyhébb, mint az azonos szélességi körre jellemző éghajlat: nyáron (június-szeptember) 15-18 °C, télen pedig -4 – -5 °C a jellemző napi középhőmérséklet. A partvonal mentén a téli hőmérséklet mindig pár fokkal magasabb, nyáron pedig alacsonyabb, mint a szárazföld belsejében. Előfordulhat a hőmérséklet napi 20 °C-os ingása: reggel a hőmérő akár -12 °C-ot, délután pedig már 10 °C meleget mutat. Észtországban a leghosszabb nap nyáron közel 19 órás, az úgynevezett fehér éjszakák időszaka május elejétől július végéig tart. A legrövidebb téli nap 6 órán keresztül tart. A telek meglehetősen zordak, három hónapig az egész ország területét hó borítja. Régiók[szerkesztés]
Városok[szerkesztés]Hasznos információk[szerkesztés]Beutazási szabályok[szerkesztés]
"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium) "Az EU tagállamainak bel- és igazságügy-miniszterei november 8-án Brüsszelben alkalmasnak minősítették Magyarországot és 8 másik új EU-tagállamot (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia és Málta), hogy csatlakozzanak a határellenőrzés nélküli közlekedést biztosító schengeni övezethez...Mint ismeretes, december 21-én először csak a szárazföldi és vízi határokon, míg március 30-án – a nyári menetrendi időszaktól – már a repülőtereken is életbe léphet az új rendszer. Ferihegyen tehát csak ekkor módosítják a határátlépés rendjét, illetve az útlevélkezelést, addig a jelenlegi rendszer marad életben." Függöny fel, függöny le (TTG Hungary 2007.11.hó)
Nyelv[szerkesztés]Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]
Lásd még: A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]
Szálláshelyek[szerkesztés]Vendéglátóhelyek[szerkesztés]Közbiztonság[szerkesztés]Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]
Külföldi képviseletek[szerkesztés]
Nevezetességek[szerkesztés]Kulturális helyszínek[szerkesztés]Természeti helyszínek[szerkesztés]Gasztronómia[szerkesztés]Kultúra[szerkesztés]Sport, kikapcsolódás[szerkesztés]Szálláshelyek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
|
|