Szentlőrinc

A Wikitravelből
Szentlőrinc

Default Banner.jpg

{{#invoke:Infobox/Pozíciós térkép|main}}{{#invoke:Infobox/Pozíciós térkép|main}}
Szentlőrinc
[[Fájl:Sablon:Wikidata|250px]]
Esterházy-kastély (Városháza)
[[Fájl:Sablon:Wikidata|112x150px|[[Sablon:Wikidata|Szentlőrinc címere]]]]
[[Sablon:Wikidata|Szentlőrinc címere]]
[[Fájl:Sablon:Wikidata|112x150px|[[Sablon:Wikidata|Szentlőrinc zászlaja]]]]
[[Sablon:Wikidata|Szentlőrinc zászlaja]]
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzentlőrinci
KistérségSzentlőrinci
Jogállás város
Polgármester Sablon:Wikidata
Irányítószám Sablon:Wikidata
Körzethívószám Sablon:Wikidata
TestvértelepüléseiSablon:Show
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség250,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Világörökség-azonosítóSablon:Wikidata Sablon:Wikidata
Elhelyezkedése
[[[:Sablon:Wikidata]] Sablon:PAGENAMEBASE weboldala]

Szentlőrinc (Sablon:Horvátul, Sablon:Németül) város Baranya megyében, a Szentlőrinci járás és kistérség székhelye.

Elnevezései[szerkesztés]

Horvátul a város hivatalos neve Selurinac. Több faluban azonban másként nevezték a várost: Selovrenac (szalántai), Selurince (drávakeresztúri), Selurac (szigetvári), Selerenac (drávasztárai)<ref>Sablon:Cite web</ref>

Fekvése[szerkesztés]

A település Pécstől 20, Szigetvártól 16 kilométerre, a Mecseket a Zselictől elválasztó Bükkösdi-völgy torkolatában, az alföldies jellegű Ormánságtól északra fekszik.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton a 6-os főúton. Vonattal a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon, illetve a Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs-vasútvonalon (a két vonal Pécs és Szentlőrinc között közös szakaszon vezet), illetve a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Szentlőrincen a pannon és kelta népek temetkezési szokásait 72 sír őrizte meg, amelyek a strandfürdő építését megelőző ásatások során kerültek felszínre.<ref name="Vendegvaro">Sablon:Citeweb</ref> Az Árpád-kori eredetű helység első okleveles említése 1235-ből való (S. Laurency de Wkur). Nevét valószínűleg az Okor folyó mellett alapított templomos (keresztes) lovagok rendházáról kapta. A templomos rend 1312. évi feloszlatása után az ispotályosok (johanniták) tulajdonába került, akik hiteleshelyet is működtettek itt. 1332-től önálló plébániás helyként működött.<ref name="Tortenet">Sablon:Citeweb</ref>

A mohácsi csatát követő hadfelvonulásoknak gyakran látta kárát a település, többször is felgyújtották. Az 1550-ből és 1579-ből származó írásos emlékek szerint Szent Lőrinc város ekkoriban a Pécs központú török közigazgatásban (Pécsi vilajet) a szentlőrinci nahie (járás) központja volt. A török hódoltság után az uralkodó Breuner Siegfried grófnak, az udvari kamara elnökének adományozta Szentlőrincet és környékét, amely centrális fekvésének köszönhetően uradalmi központtá vált. A 18. század közepétől Esterházy Miklós herceg birtokainak egyik székhelye lett a helység.<ref name="Vendegvaro"/><ref name="Tortenet"/>

A II. József uralkodása idején, 1784 és 1787 között megtartott első magyarországi népszámlálás során a településen 124 házat és 754 lakost jegyeztek fel. A helyi katolikus plébániának nyolc filiája (a környék ide tartozó gyülekezetei) volt, de izraelita vallásúak is éltek itt. Az 1782 és 1785 között lezajlott első magyarországi katonai felmérés adatai szerint ekkoriban az Esterházy-kastély fallal volt körülvéve. Megemlítettek a mérnökök továbbá egy hatalmas magtárat, egy malmot, és több értéktelen téglaházat is, valamint hogy Szentlőrincen halad keresztül a Pécs és Szigetvár közötti postaút, s a település többi útja is jó minőségű.<ref>Sablon:Cite book</ref>

A település 1773-tól 1950-ig járási székhely volt, 1862-től szintén 1950-ig pedig körjegyzőségi székhely is. Ebben az időszakban épültek ki a kisközség közigazgatási, joghatósági, egészségügyi, kereskedelmi és közoktatási intézményei (1873-ban létesült például a postahivatal), köszönhetően az igen jó földrajzi helyzetnek. Ezek a kedvező fejlemények a település lakosságának folyamatos gyarapodását idézték elő. 1868-ban pedig a Pécs–Barcs-vasútvonal átadásával Szentlőrinc fontos vasúti állomáshellyé vált, ami a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal (1882), majd a Szentlőrinc–Szlatina–Našici HÉV (1895) kiépülésével csomóponti szerepre tett szert. A kereskedelem a vasútvonalak kiépülése óta máig jelentős a településen, a személy- és teherforgalma Szentlőrincet kereskedelmi gócponttá emelte.<ref name="Tortenet"/>

A 20. század elejére a népesség meghaladta a 2000 főt, majd ez a szám a második világháború évtizedének végére 3000 fölé emelkedett. A lakosság számának legintenzívebb növekedése a hetvenes években következett be, köszönhetően a nagyaranyú magánépítkezéseknek, majd a nyolcvanas évek munkáslakás-építési hulláma is emelte a betelepülők számát (ekkor épültek a panellakások). Ennek eredményeként az akkor még nagyközség lélekszáma két évtized alatt majdnem megduplázódott, és megközelítette a hétezer főt.<ref name="Tortenet"/>

A településre költözés intenzitása az ezredfordulón alábbhagyott, a város lakossága 7 ezer fő körül stabilizálódott.<ref name="Tortenet"/> Szentlőrinc 1996-ban kapott városi rangot,<ref name="Vendegvaro"/> 2004 januárjától kistérségi,<ref name="Tortenet"/> 2013 januárjától járási központtá lépett elő.<ref>Sablon:Cite web</ref> 2012. január 2-án megnyílt a település új járóbeteg-szakrendelője, az Eszterházy Egészségközpont.<ref>Sablon:Citeweb</ref>

Híres szülöttei[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Koncz–Brantner-ház
Katolikus templom

Az 1718-ban épült Esterházy-kastély műemléki védelem alatt áll,<ref>Sablon:Cite web</ref> de sokáig elhanyagolt állapotban volt. 2006-ban felújították, s azóta városházaként működik.<ref name="Varoshaza">Sablon:Citeweb</ref>

  • Iskolaépület

A település első iskolája 1795-ben épült, többször bővítették, illetve átépítették. Mai formáját 1907-ben nyerte el, és szintén műemléki védettséget élvez.<ref name="Regionalis">Sablon:Citeweb Sablon:Halott link</ref> Néhány éve ismét felújították, azóta itt működik a művelődési ház.<ref name="Iskola">Sablon:Citeweb</ref>

  • Magtár

A 6-os főközlekedési út északi oldalán sokáig cipőgyárként funkcionáló épület az uradalom magtáraként 1762-ben készült el, azóta olyan átalakításokat végeztek rajta, hogy elveszítette műemlék jellegét.<ref name="Regionalis"/>

Református templom
  • Koncz–Brantner-ház

A 18. században épült, és az uradalom tiszttartói lakása volt. A Munkácsy Mihály utcában található, a 6-os út sarkánál. Műemléki védettség alatt áll. Eleinte lakóházként, majd magánmúzeumként működött. A múzeumi rész az országban egyedülálló, a 1920. század fordulójának polgári lakáskultúráját bemutató gyűjteménnyel rendelkezik.<ref name="Regionalis"/>

  • Katolikus templom

1718-ban épült, stílusa barokk. Figyelemre méltó látványossága egy török medencéből átalakított szenteltvíztartó. Orgonája a pécsi Angster József alkotása.<ref name="Regionalis"/>

  • Református templom

1935-ben kezdték építeni, s 1937-ben szentelték fel a Szent Imre és a Munkácsy Mihály utca sarkán. Az országban meglehetősen ritka építészeti stílusban (erdélyi vártemplom) készült el.<ref name="Templom">Sablon:Citeweb</ref><ref name="Templom2">Sablon:Citeweb</ref>

  • A 18. század második felében épült valamikori járásbíróság épülete a Kossuth Lajos utcában, amely ma középiskolai kollégium.<ref name="Regionalis"/>

Testvérvárosai[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlőrinc témájú médiaállományokat.