Módosítások

Székelyudvarhely

4 bájt törölve, 2009. január 1., 10:11
Templomok, kápolnák
* '''A református templom''': Székelyudvarhely főterén (a mai Szabadság tér a Márton Áron tér között) épült fel 1780-81 között klasszicizáló barokk stílusban, két részre osztva az egykori Piacteret: az Alsó-Piactér (egykori Batthyány tér, mai Szabadság tér) és a Felső-Piactér (egykori Deák tér, későbbi Gabonapiac, "Patkó", Szabadság tér, illetve a mai Márton Áron tér). Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. Az új templom nem a régebbi Szent Anna-kápolna maradványaira épült. A templom építését 1781-ben fejezték be.
* '''A római katolikus plébániatemplom''': A Főtér fölé magasodó Szent Miklós-hegyet a római katolikus templom uralja, amely a 13. századi plébániatemplom helyén áll és 1787 és -1793 között épült.[[Hargita megye]] műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Az építés kezdetei nem ismeretesek. A papi lak feltehetően a 17. század elején - 1636 között épült. Építése a jezsuiták nevéhez tűződik, s a gimnázium első épületének tekinthető. A 18. század-végi erdélyi templomépítészek egyik műremeke, 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke. Entz Géza művészettörténész szerint (1943) a plébániatemplom Erdély késő barokk egyházi művészetét örökíti meg. B. Nagy Margit szerint (1977) a "XVIII. század végének stílusparádéjában azonban nemcsak az elbúcsúzó barokk és a beköszöntő klasszicizmus van jelen, de észlelhető a romantika elemeinek feltűnése is". Tehát a mértéktartó barokk és a klasszicizáló késő-barokk stílus ötvöződik. A háromhajós, egytornyú plébániatemplomnak 1787-93 közötti építése Kadicsfalvi Török Ferenc (1731-1804) plébános és udvarhelyszéki esperes nevéhez fűződik, aki 30 évig vezette a katolikus gimnáziumot. A plébániatemplom tervezője és kezdeti építője Schmidt Pál marosvásárhelyi építő-mester (főkőműves) volt. Felszentelésére 1793. május 27-én került sor. A templomkülsőn, a toronysisak kivételével, alig található barokk vonás. A templom homlokzata öttengelyes és már klasszicizáló jellegű. A római katolikus templom 38 m hosszú, 18 m széles. A templombelső térképzése a három hajóban már klasszicista nyugalmú. Belső építészeti stílusában a reneszánsz, helyenként rokokó és a korai-klasszicista elemek ötvöződnek. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a mellékhajóktól. Felettük karzat húzódik. A mellékhajók a tőlük fallal elválasztott két sekrestyében folytatódnak. A szentély végén áll a főoltár. Az oldalhajók felett négy pilléren nyugvó, kosáríves nyílású oldalkarzat húzódik, amely a hajónak elegáns térhatást biztosít. A templom boltozatának közepét nagyobb méretű, medálokba zárt, rokokó utóérzésű stukkódíszítmények festik. A hosszú szentély a sokszög három oldalával zárul. A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok Hoffmayer Simon (1740-1800) kolozsvári szobrászművész munkája.
* '''Ortodox templom''': Román ortodox temploma 1938-ban, unitárius temploma 1906-1908 között épült. A ma is látható kis ortodox templom 1920-ban épült neobizánci stílusban.
535
szerkesztés

Navigációs menü