Módosítások

Székelyudvarhely

13 640 bájt hozzáadva, 2009. január 1., 10:10
Nevezetességek
'''Székelyudvarhely''' [[Hargita megye]]i város, [[Erdély]] és [[Románia]] középső részén fekszik. Gyakran [[Székelyföld]] fővárosának tekintik. Lakóinak 96%-a magyar nemzetiségű.
== Nevezetességek ==
==Nevezetességek = Belváros ====A városközpont===* Református templomA belváros többnyire tömör, sűrű beépítésű, magjától kifelé már lazább, újabb és korszerűbb városnegyedek társulnak, főleg az 1960-as évek tömeges lakásépítkezéseinek következtében. Székelyudvarhelyen az idők folyamán viszonylag fejlett intézményhálózat alakult ki. Iskolavárosként emlegetik, hiszen minden negyedik lakója diák. 15 óvodája, 7 elemi-, 10 középfokú- és 4 szakiskolája; 3 felsőfokú- és 4 távoktatási tagozata van. Az iskolahálózat napjainkban is egyre bővülőben van. Székelyudvarhely első gimnáziumát 1593-ban, míg a református kollégiumát 1670-ben alapították. A Művelődési Ház, Népszínház, Könyvtár és Tudományos könyvtár, a Múzeum és Képtár, a zenei rendezvények közművelődési eredményei országosan elismertek. * '''Vármegyeháza (mai Városháza)''': A városháza 1896-ban épült megyeházának, a millenium ezeréves emlékére.Az egykori Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete. 1895-96-ban épült eklektikus stílusban, Stehlo Ottó építész tervei szerint. Építőmestere Ferenczi Endre főmérnök volt, aki többféle építészeti stílust örökített meg. [[Hargita megye]] műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. * Szoborpark'''Milleniumi Székely emlékmű''': Az emlékoszlopot 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új megyeházzal egy napon, a Milllenium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop Hargita Nándor alkotása, aki a Kő és Agyagipari Szakiskola elismert igazgatója volt. A kor stílusában, magas művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni, a négyszögletű alap oldalain a vármegye és a város címerei és két fekvő oroszlán voltak elhelyezve. Fölötte egy obeliszkszerű oszlop. 1919-ben az akkori román hatóságok lebontották, de 2008-ban újra felállították. Visszaállítására több kísérlet is volt. Az alkotást május végén avatják fel, a helyhatósági választások előtt, akárcsak 2000-ben a Vasszékelyt, négy éve pedig az Emlékezés Parkját. A kilenc méter magas alkotás eredeti helyén, a város főterén lesz felállítva, ezért a múlt héten eltávolították a Gál-órát. A kompozíció egy oszlopból, két oroszlánból, valamint szintén kőből faragott címerből áll majd, akárcsak az eredeti, az első világháborút követő hatalomváltáskor eltávolított emlékmű. Az egyenként több mint három tonnát nyomó oroszlánokat [[Kézdiszentlélek]]en bányászott kvarcit tömbökből faragják, az oszlop márványszerű mészkőből lesz. Zavaczki Walter több köztéri szobrot készített eddig: az ő munkája a szentléleki árvízemlékmű, a [[Székelykeresztúr]]on álló József Attila-szobor, illetve a Székelyudvarhelyen álló Tompa László- és Móra Ferenc-szobor. * Székely Támadt '''Tompa László emlékház''': A vártőszomszédságában (Tompa László u. 10.) a Tompa László (1883-1964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg. E díszes homlokzatú földszintes házban lakott 1920-tól haláláig (1964) a székelyek nagy költője, műfordítója és lapszerkesztője. === Várak===* [[Székelytámadt vár]]: lásd a külön szócikket.* A Csicsertető csúcsán állott egykor Budvár elővára [[Csicservár]]. Falai már nem, csupán sáncai láthatók.* '''[[Budvár]]''': A város más részei várostól alig negyedóra járásra a Küküllő jobbpartján a Budhegy tetején állnak Budvár romjai. A legenda szerint Buda vezér építtette és itt volt a hunoktól elszakadt székelyek vezérének székhelye. A székelyek itt kötöttek szövetséget Árpáddal, aki törvényt adott nekik. Valójában a 11–12. században épülhetett egy korábbi római erődítmény maradványainak felhasználásával. 1241-ben a tatárok rombolták le. A Budváron (635 m konglomerát sziklaoromzat) a csiszolt kőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett, majd a korai, a késő vaskorban is itt lakott, az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait műemléképületként tartják számon. === Iskolák ===* A [[Csonkavár]] romjai között épült fel 1891-ben az '''Állami Főreáliskola'''. Ma itt mezőgazdasági szakközépiskola működik. * '''[[Tamási Áron Gimnázium]] (volt római-katolikus gimnázium)''': A római katolikus gimnáziumot 1593-ban Vásárhelyi Gergely jezsuita alapította a reformáció ellensúlyozására, mai épülete 1910-ben épült, eklektikus-szecessziós stílusban. A mai Tamási Áron Gimnázium internátusa neoklasszikus stílusban épült 1890-92-ben, a Felső-Piactér délkeleti sarkán. * '''Református kollégium''': A református kollégiumot 1670-ben gr. Bethlen János alapította, ma is álló régi épülete a korábbi faépület helyén 1772-ben épült, 1886-ban második emeletet húztak rá. 1913-ban az iskola új épületet kapott. A református kollégium első emelete 1771-72-ben, (barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette), míg a második emelet 1885-1886-ban, klasszicista stílusban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1771. április 26-án ledöntik a kollégium régi faépületét, majd május 2-án nekifognak az iskola új alapjának ásásához. Május 6-án már 21-en rakják a kőalapot. Mivel az építkezésre szánt pénz fogytán volt, Kis Gergely professzor pénzgyűjtő útra indul Udvarhelyszékben, Erdővidéken és Háromszéken. Az év végére az épület tető alá került. 1885-1886-ban még egy emeletet húznak a régi épületre. Ekkor tűnnek el az egykori barokk stíluselemek. A régi, kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával. * '''Benedek Elek Tanítóképző''': [[Hargita megye]] műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1910-12 között épült, a régi kollégiumtól délre. Építésze Magyar Vilmos volt. 1913. szeptember 10-én avatták föl. A Benedek Elek Tanítóképző épületében a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára működik. ===Templomok, kápolnák ===* '''A ferences templom és kolostor''': egy korábbi kápolna helyén 1730-1752 között épült, tornya 1764-ben készült el. [[Hargita megye]] műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként (épületegyüttes) szerepel. Népiesen Barátok templomának és zárdájának nevezik. A templom és a kolostor a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. Tulajdonképpen 1728-1779 között épül fel. A kéttornyú templom a mértéktartó barokk és klasszicista stílusban épült. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz ihletésű. Az 1734. évi várost ábrázoló metszeten látszanak a templom valamivel alacsonyabb tornyai is. A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang van. * '''A református templom''': Székelyudvarhely főterén (a mai Szabadság tér a Márton Áron tér között) épült fel 1780-81 között klasszicizáló barokk stílusban, két részre osztva az egykori Piacteret: az Alsó-Piactér (egykori Batthyány tér, mai Szabadság tér) és a Felső-Piactér (egykori Deák tér, későbbi Gabonapiac, "Patkó", Szabadság tér, illetve a mai Márton Áron tér). Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. Az új templom nem a régebbi Szent Anna-kápolna maradványaira épült. A templom építését 1781-ben fejezték be. * '''A római katolikus plébániatemplom''': A Főtér fölé magasodó Szent Miklós-hegyet a római katolikus templom uralja, amely a 13. századi plébániatemplom helyén áll és 1787 és 1793 között épült.[[Hargita megye]] műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Az építés kezdetei nem ismeretesek. A papi lak feltehetően a 17. század elején - 1636 között épült. Építése a jezsuiták nevéhez tűződik, s a gimnázium első épületének tekinthető. A 18. század-végi erdélyi templomépítészek egyik műremeke, 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke. Entz Géza művészettörténész szerint (1943) a plébániatemplom Erdély késő barokk egyházi művészetét örökíti meg. B. Nagy Margit szerint (1977) a "XVIII. század végének stílusparádéjában azonban nemcsak az elbúcsúzó barokk és a beköszöntő klasszicizmus van jelen, de észlelhető a romantika elemeinek feltűnése is". Tehát a mértéktartó barokk és a klasszicizáló késő-barokk stílus ötvöződik. A háromhajós, egytornyú plébániatemplomnak 1787-93 közötti építése Kadicsfalvi Török Ferenc (1731-1804) plébános és udvarhelyszéki esperes nevéhez fűződik, aki 30 évig vezette a katolikus gimnáziumot. A plébániatemplom tervezője és kezdeti építője Schmidt Pál marosvásárhelyi építő-mester (főkőműves) volt. Felszentelésére 1793. május 27-én került sor. A templomkülsőn, a toronysisak kivételével, alig található barokk vonás. A templom homlokzata öttengelyes és már klasszicizáló jellegű. A római katolikus templom 38 m hosszú, 18 m széles. A templombelső térképzése a három hajóban már klasszicista nyugalmú. Belső építészeti stílusában a reneszánsz, helyenként rokokó és a korai-klasszicista elemek ötvöződnek. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a mellékhajóktól. Felettük karzat húzódik. A mellékhajók a tőlük fallal elválasztott két sekrestyében folytatódnak. A szentély végén áll a főoltár. Az oldalhajók felett négy pilléren nyugvó, kosáríves nyílású oldalkarzat húzódik, amely a hajónak elegáns térhatást biztosít. A templom boltozatának közepét nagyobb méretű, medálokba zárt, rokokó utóérzésű stukkódíszítmények festik. A hosszú szentély a sokszög három oldalával zárul. A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok Hoffmayer Simon (1740-1800) kolozsvári szobrászművész munkája. * '''Ortodox templom''': Román ortodox temploma 1938-ban, unitárius temploma 1906-1908 között épült. A ma is látható kis ortodox templom 1920-ban épült neobizánci stílusban. * '''Görög-katolikus templom''': A Kossuth utcában (az egykori Botos utca, a hagyományos kereskedő utca) volt a Görög-katolikus templom (Biserica "Schimbare la faţă") a 17. század végén, Udvarhelyen egy Görög András nevű görög katolikus vallású ember telepedett s meggazdagodván, templomot építtetett s végrendeletében az udvarhelyi [[Román Görög Katolikus Egyházra hagyta (Keresztúri K., 1939.114). * ''' A Jézus-kápolna''': a 13. század második felében épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült. [[Hargita megye]] műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben "Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként" említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő-román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus szíve -kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek [[Gyergyószentmiklós]]on (Szent Anna-kápolna), [[Kézdiszentlélek]]en Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, [[Székelyszáldobos]]on a kápolnarom. A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható. * '''Ugron család kápolnája''': A Szejkefürdőfelé vezető út mellett balra áll az egykori székely főnemesek kápolnája, amely 1890-ben temetkezési kápolnának épült.
== Utazási tanácsok ==
535
szerkesztés

Navigációs menü