Olaszország

Elhelyezkedés Zászló Általános adatok Főváros Róma Államforma Köztársaság Pénznem euró (EUR) Terület 301 230 km2 Népesség 57 715 625 (2002) Nyelv Olasz Vallás Római katolikus Elektromos hálózat 220V/50Hz (C, F, L típus) Behívószám 39 Internet TLD .it Időzóna UTC +1 Olaszország Dél-Európa egyik állama, az Európai Unió tagja. Számtalan történelmi emléke (a legtöbb világörökségi helyszín itt található a világon) a turisták számára közkedvelt úticéllá teszi. Az ország nagyrészt az Appenini-félszigeten fekszik, így szárazföldi határa rövid; keletről Szlovéniával, északról Ausztriával és Svájccal, nyugatról Franciaországgal érintkezik. Keletről az Adriai-tenger, délről a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén-tenger és a Ligúr-tenger mossa partjait. Információ turisták Olaszország - Útikalauz Földrajz Domborzat Olaszország domborzati szempontból a következő nagytájakra osztható: Az Alpok: Olaszországban két részből áll: A Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (franciául Mont Blanc, 4807 m), a Cervino (svájci Matterhorn, 4478 m) és a Monte Rosa (4633 m). A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedést. A Keleti-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok lánca, amelynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, mint a Garda-tó, a Lago Maggiore, a Comói-tó vagy a Luganói-tó. A Pó-alföld: harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára. Az Appenninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appenninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. Olaszország aktív vulkánjai: Az Etna: aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km²-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina és Catania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik. A Vezúv: az európai kontinens egyetlen működő vulkánja Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre. Ismertségét elsősorban a 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája eltemette Pompeii, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak. A Stromboli: A Vulcano: Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak. Szigetek (földrajzi csoportosítás szerint) : Szicília (olaszul Sicilia): a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 km2. Szardínia (olaszul Sardegna): kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete. Olaszország, Spanyolország és Tunézia között, Korzika szigetétől pedig déli irányban fekszik. Olaszország régiója, különleges autonómiával ellátott terület. A Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano) A Tirrén-tenger szigetei Az Adriai-tenger szigetei A Ligur-tenger szigetei A Jón-tenger szigetei A tavi szigetek A Velencei-lagúna szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado. Vízrajza Folyói: Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a Pó (652 km) és az Adige (410 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 km) és a Tevere (az egykori Tiberis). Tavai: Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore és a Comói-tó (Lago di Como). A tavak csoportosítása elhelyezkedésük szerint: Alpesi és előalpesi tavai: Lago d'Orta, Lago Maggiore, Lago di Endine, Comói-tó (Lago di Como), Luganói-tó (Lago di Lugano), Iseói-tó (Lago d'Iseo), Lago d'Idro, Garda-tó (Lago di Garda) Központi tavak: Trasimeno-tó (Lago Trasimeno), Bolsenai-tó (Lago di Bolsena), Lago di Vico, Lago di Bracciano, Lago Albano, Lago di Nemi, Lago di Massaciuccoli, Lago di Martignano A tengerpartokhoz közel fekvő tavak: Avernói-tó, Fusaro-tó, Lucrinói-tó, Miseno, Patria A Sila tavai: Ampollino, Arvo, Cecita (vagy Mucone) Lagúnák és partmenti tavak: Gradói-lagúna (Laguna di Grado), Maranói-lagúna (Laguna di Marano), Velencei-lagúna (Laguna di Venezia), Valli di Comacchio, Lesina-tó, Varano-tó, Mar Piccolo di Taranto, Mar Grande di Taranto, Laguna di Sabaudia, Laguna di Orbetello, Stagno di Cagliari, Stagno di Marceddi, Stagno di Santa Giusta, Stagno di Cabras. Éghajlat Igazi mediterrán éghajlatot csak délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull. Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék. Az Appeninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél. A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes. Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző. A Liguri- és Tirrén-tenger partján enyhe az éghajlat a hegyek miatt. Régiók Emilia-Romagna Veneto Lazio Toszkána Lombardia Piemonte Liguria Dél Tirol Trentino Friuli- Venezia Giulia Umbria Marche Abruzzo Szardínia Szicília Calabria Campania Basilicata Puglia Molise Ausztria Szlovénia Svájc Franciaország Adriai-tenger Ligur-tenger Tirrén-tenger Földközi-tenger Földközi-tenger Adriai-tenger Turisztikai kínálata Olaszország mint vendégfogadó állam a 4. helyet foglalja el világviszonylatban Franciaország, Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok után. Leglátogatottabb régiói Veneto, Emilia-Romagna és Toszkána. Turisztikai vonzereje igen sokrétű, kulturális, archeológiai, természeti látnivalók illetve téli-nyári sport és vakációs lehetőségek teszik attraktív célponttá. Fogadóképessége a hotelekben 1-5*-os kategóriákban, üdülőfalvakban (villaggio turistico) és kempingekben eléri a 4,5 millió ágyat. Agroturizmusa folyamatosan növekvő tendenciát mutat, 2001-ben megközelítőleg 10 000 gazdasági egységet soroltak ezen kategóriába. Kulturális turizmus Világörökségi helyszínek Olaszország (1978) világörökségi helyszínei A világörökségi helyszín megnevezése Típus Felvétel Hiv. Valcamonica sziklarajzai kulturális 1979 [1] A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci "Utolsó vacsora" c. festményével kulturális 1980 [2] Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika (Olaszországgal közös) kulturális 1980, 1990 [3] Firenze történelmi központja kulturális 1982 [4] Velence és lagúnája kulturális 1987 [5] A pisai Dóm-tér kulturális 1987, 2007 [6] San Gimignano történelmi központja kulturális 1990 [7] Sassi di Matera kulturális 1993 [8] Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái kulturális 1994, 1996 [9] Siena történelmi központja kulturális 1995 [10] Nápoly történelmi központja kulturális 1995 [11] Crespi d'Adda (ipartörténeti műemlék) kulturális 1995 [12] Ferrara történelmi központja: a reneszánsz városa és a Pó torkolata kulturális 1995, 1999 [13] Castel del Monte kulturális 1996 [14] A „Trulli” stílusú épületek Alberobelloban kulturális 1996 [15] Ravenna ókeresztény műemlékei kulturális 1996 [16] Pienza történelmi központja kulturális 1996 [17] A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel kulturális 1997 [18] A Savoyai királyi család rezidenciái (Torinó) kulturális 1997 [19] Botanikus kert (l'Orto Botanico), Padova kulturális 1997 [20] Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) kulturális 1997 [21] A Duomo (Modena), Torre della Ghirlandina és Piazza Grande, Modena kulturális 1997 [22] Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei kulturális 1997 [23] Costiera Amalfitana (Amalfi tengerpartja) kulturális 1997 [24] Agrigento régészeti lelőhelyei (a Templomok Völgye) kulturális 1997 [25] Villa Romana del Casale (Szicília) kulturális 1997 [26] Su Nuraxi di Barumini (bronzkori lakóépületek, Szardínia) kulturális 1997 [27] Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika kulturális 1998 [28] A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor kulturális 1998 [29] Urbino történelmi központja kulturális 1998 [30] Villa Adriana, Tivoli kulturális 1999 [31] Lipari-szigetek (Isole Eolie) természeti 2000 [32] Verona városa kulturális 2000 [33] Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek kulturális 2000 [34] A Villa d´Este Tivoliban kulturális 2001 [35] A Val di Noto későbarokk városai (Dél-Kelet Szicília) kulturális 2002 [36] Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) kulturális 2003 [37] Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai kulturális 2004 [38] Val d’Orcia kulturális 2004 [39] Siracusa városa és Pantalica nekropolisza kulturális 2005 [40] Genova Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli kulturális 2006 [41] Mantova és Sabbioneta kulturális 2008 [42] A rhaetiai vasútvonal Albulában és a Bernina kultúrtáj (Svájccal közös) kulturális 2008 [43] Az olasz Dolomitok természeti 2009 [44] Műemlékvárosok Róma – Olaszország fővárosa, egyben Európa egyik legnagyobb történelemmel rendelkező, legtöbbet látogatott városa. Velence – Lagúnáiról, gondoláiról és karneváljáról híres, vízre épült, különleges hangulatú város. Róma után a legkeresettebb turistacélpont. Milánó – Párizzsal együtt a divat fővárosa, a komolyzenei világ meghatározó centruma. Ravenna - bizánci és korakeresztény kulturális emlékeiről nevezetes történelmi város. Firenze – Toszkána központja, művészettörténeti remekmű, különösen reneszánsz emlékekben gazdag. Nápoly – A közeli Vezúvról és környékéről (Pompeii, Herculaneum) híres város. Genova – A Földközi-tenger legnagyobb kikötővárosa, Kolumbusz szülővárosa. Trieszt - az Adriai-tenger fontos kikötője, de piacairól is ismert. Verona - Pisa Üdülőturizmus Tengerparti üdülőhelyek Adriai part Friuli part Venetoi part Emilia-Romagna partja Marche part Abruzzo part Földközi-tenger partja Kalábria partja Tirrén part Campania partja Toszkána partja Liguri part Hegyvidékek Tóvidékek Természetjárás, túrázás Nemzeti parkok Olaszország nemzeti parkjainak száma 2007-ben 22 volt. Gran Paradiso Nemzeti Park (Parco Nazionale del Gran Paradiso) Abruzzo, Lazio és Molise Nemzeti Park (Parco Nazionale d’Abruzzo - ból) Circeo Nemzeti Park (Parco Nazionale del Circeo) Stelviói Nemzeti Park (Parco Nazionale dello Stelvio) Kalábriai Nemzeti Park (Parco Nazionale della Calabria) Sila Nemzeti Park (Parco Nazionale della Sila), Aspromontei Nemzeti Park (Parco Nazionale dell’Aspromonte), Bellunói Dolomitok Nemzeti Park (Parco Nazionale Dolomiti Bellunesi), Gran Sasso és Monti della Laga Nemzeti Park, Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park (Parco Nazionale del Cilento e Vallo di Diano), Majella Nemzeti Park (Parco Nazionale della Maiella) Gargano Nemzeti Park (Parco Nazionale Gargano), Val Grande Nemzeti Park (Parco Nazionale della Val Grande), Pollino Nemzeti Park (Parco Nazionale del Pollino), Monti Sibillini Nemzeti Park (Parco Nazionale dei Monti Sibillini), La Maddalena Szigetek Nemzeti Park (Parco Nazionale della Maddalena), Vezúvi Nemzeti Park (Parco Nazionale del Vesuvio), alapítása: 1995. Toszkánai-szigetek Nemzeti Park (Parco Nazionale dell’Arcipelago Toscano) Asinarai Nemzeti Park (Parco Nazionale dell’Asinara) Cinque Terre Nemzeti Park (Parco Nazionale delle Cinque Terre) Alta Murgia Nemzeti Park (Parco Nazionale dell'Alta Murgia), Toszkán-emilián Appenninek Nemzeti Park, (Parco Nazionale delle Foreste Casentinesi). Kultúra Művészetek Az Appeninni-félsziget az ókortól kezdődően a művészetek hazája, a római, ókeresztény és bizánci művészetek talaján fejlődött a szűkebb értelemben vett olasz művészet a 12. század óta. Jellegzetessége a regionális tagoltság, amely egyúttal rendkívül színes, sokoldalú és mégis egységes kultúrát teremtett. Építészet A korai román korszak még merít a bizánci kultúrából, különösen a templomépítészet terén. Az érett román stílus tipikus építményeit az északi területeken fedezhetjük fel (például San Zeno Maggiore Verona, Ferrarai dóm.) A déli vidékeken még befolyásolja az építkezéseket a bizánci és az arab hatás (Palermói dóm). Az itáliai gótikában a későromán és a korareneszánsz elemek vegyülnek, ekkor épült a firenzei Santa Croce, a milánói dóm. Különleges ötvözete a gótikának a velencei, amely keleties elemeket sorakoztat fel (Doge-palota, Ca'd'Oro). A 16. század elejétől bontakozik ki a reneszánsz, építészetének első központja Firenze, kiválósága Filippo Brunelleschi (1377-1446) alkotásaival. Az építészet elméletét Leon Battista Alberti (1404-1472) vetette meg. Míg Velencében a Lombardo család, addig Lombardiában Donato Bramante (1444-1514) képviselte a korai reneszánsz stílusát. Az érett reneszánsz korszak építészetének is meghatározó képviselőjeként lépett fel Michelangelo Buonarotti (1475-1564) Firenzében (Medici-kápolna). Vicenza - Velence területén Andrea Palladio (1508-1580) összegezte a reneszánszot villáival, templomaival. A következő nagy korstílus, a barokk központja azonban már Róma lett, az első ilyen jellegű épület az Il Gesù temploma volt. A stílus képviselői Giacomo della Porta, Lorenzo Bernini (1598-1680), Francesco Borromini (1599-1667), Carlo Maderno, Domenico Fontana. Velence városa e korszakban Baldassare Longhena épületeinek sokaságával gazdagodott. A 19. században Itália elveszítette vezető szerepét a művészetek, így az építészet mezsgyéjén s főképp az eklektika és a neoreneszánsz stílus követőivé váltak alkotói. Festészet A szobrászattal egyidejűleg kezdett kifejlődni az ókeresztény művészetből, de először merevség, élettelenség jellemezte. A XI.században a montecassinói apát a lehanyatlott mozaikfestészet újjáteremtésére művészeket hozatott Bizáncból, akik aztán Velencében, Salernóban, Monrealéban és Palermóban dolgoztak. A művészi önállóság kezdeteivel a XIII.század vége felé találkozunk Cimabue és Duccio di Buoninsegna munkáiban, ők alakjaikba már némi mozgékonyságot és életet öntöttek. Giotto di Bondone tekinthető az olasz festészet első mesterének, ki a természethez közelebb álló, realisztikus modorban dolgozott, s magának a festészetnek technikáját is javította (temperafestés). Hatását egész Itália érezte, s a XIV.századi olasz festők többé-kevésbé Giotto utánzói és továbbfejlesztői lettek. A XV.században új fordulatot vett az olasz festészet: az alakrajzot a természet után kezdték készíteni, a festőanyagot pedig lágyabb, egyöntetübb ábrázolásra alkalmasabbá tették. Az első lépést a magasabb tökély felé a firenzei Paolo Uccello tette meg, aki a vonaltávlattal foglalkozott, de őt jóval felülmúlta korának három legtehetségesebb művésze: Masaccio plasztikussá tette alakjait, Fra Filippo Lippi az életet a valóságnak megfelelően törekedett ábrázolni és Fra Angelico a kedélyvilágot jelenítette meg alakjaiban. Másfelől a festészet fő törekvését a természet valsághű ábrázolására és a technika kiművelődésére fordította, ide tartoznak: Sandro Botticelli, Filippino Lippi, Cosimo Rosselli és Alessio Baldovinetti, de mindnyájukon túlmutató Benozzo Gozzoli és Domenico Ghirlandaio művészete. Ugyanebben a korban kezdté tanulmányozni a meztelen testet és az anatómiát, élenjártak e téren Andrea del Castagno, Antonio Pollajulo, Andrea del Verocchio illetve Luca Signorelli. A padovai Andrea Mantegna természetességre és történelmi hűségre törekvő műveiben látszanak anatómiai, perspektivai, történelmi ismeretei. A velencei Giovanni Bellini, az umbriai Pietro Perugino és Francesco Francia festményein mély vallásos érzelem tapasztalható. A XVI.század elején hat kiváló mester lépett fel, kik egyúttal korszakot is alkottak a művészet történetében: Leonardo da Vinci anatómiai jártasságával s éles megfigyelő tehetséggel a rajzot a művészi befejezettség soha utol nem ért magaslatára fejlesztette. A mozdulatok élénkségét és a formák változatosságát Michelangelo vitte be a festészetbe, amely Raffaello Sanzio műveiben megnemesül az ideális felfogástól, s egyben az élet és valószerűség hű ábrázolásává is lesz. Hozzájuk sorakozik Correggio, kinek technikája és színezése sok tekintetben páratlan és különösen alkalmas arra, hogy a meztelen testnek lágyságot adjon. A velencei Giorgione a kompozícióban élénkségre és kifejezésre törekedett. Nyomába Tiziano Vecellio lépett, ő erőt öntött alakjaiba, s egyúttal a ragyogó kolorit valódi mestere volt. A XVI.század közepétől az olasz festészet hanyatlásnak indult. Csak a velencei iskola tartotta fenn a művészet magas színvonalát, legjelesebb tagjai Tintoretto és Paolo Veronese, a legnagyobb dekoratív festők egyike, a sokoldalú Jacopo Bassano, aki csendéleteket és tájképeket is festett. A naturalisták feje és jeles mestere Amerighi da Coravaggio volt. A többiek fölött messze kimagaslott Tiepolo, kinek művészete az Olasz festészet fénykorára emlékeztetett. A távlati festészetben Grimaldi (il Bolognese) s a velencei Canaletto, s tanítványa Francesco Guardi még ma is utolérhetetlenek. A zsánerfestészetben Aniello Falcone, Michelangelo Cerguozzi, Giovanni Benedetto Castiglione és Mario de' Fiori jeleskedtek. A XVIII.századi olasz történeti festők közül csak Pompeo Batoni emelkedett ki. Önmagából indult és önállóan fejlődött tovább a nápolyi iskola (Domenico Morelli s a két Palizzi), amely az erőteljes realizmusnak hódolt. Searchtool right.svg Lásd még: Olasz festőművészek listája Szobrászat A 6. század után a félszigeten a szobrászat hanyatlásnak indult, így a 11. század elején mind a technika, mind a formaérzék merev, élettelen és konvencionális. A tulajdonképpeni olasz szobrászat a 13. század közepén kezdődik, Niccolo Pisano (megh. 1278) tevékenységével kezdődik, ki az alakjaiba életet lehelt. Fia, Giovanni Pisano szobraiba több temészetességet és szenvedélyt vitt, míg Andrea Pisano a gyöngédebb és egyszerűbb formák felé nyúlt. A frienzeieken kívül még a pisai Giovanni de Balduccio alapított iskolát Észak-Olaszországban. A természet tanulmányozása s utánzása még jobban megnyilatkozik a 15. század toscanai művészeiben, kik ezáltal a szobrászat önálló fejlődését is biztosították Jacopo delle Quercia, Lorenzo Ghiberti, Doantello jártak élen a szobrászatban. Luca della Robbia az antik felé hajlott, ő teremtette meg a terracotta szobrászatot, amelyet később családja a tökély magas fokára emelt. A többi olasz szobrász, kik közt a legkimagaslóbb volt Andrea del Verocchio és Antonio Pollajuolo, inkább Donatello naturalisztikus irányát követte. Luca della Robbia tanítványai: Antonio Rossellino, Desiderio da Settignano, Mino da Fiesole, Benedetto da Majano…Az olasz mesterek közül említésre méltó még a velencei Alessandro Leopardi (+1521) és a padovai Andrea Riccio (+1532). A korabeli szobrászat leginkább a templomok és síremlékek díszítésére szorítkozott, de lassan az allegóriát, a mitológiát, a történelmet is méltatni kezdték. Az átmenetet a Cinquecento szabad fölfogásához s formai tökélyéhez, Giovanni Franc. Rustici, a két Sansovino (Andrea s Jacopo) találta meg, míg a ferrarai Alfonso Lombardi, a modenai Antonio Begarelli, a nápolyi iskola feje, már egyszersmind a kor legjelesebb művészei voltak. Mindannyiukat felülmúlta Michelangelo Buonarroti, kinek a természetes nagyságot meghaladó, mesterien faragott emberalakjai mély anatómiai ismeretekről, jellemábrázolási képességről tesznek tanuságot. Munkájában tanítványai, Raffaele da Montelupo és Fra Giovanni Angelo Montorsoli segédkeztek; követői voltak: Guglielmo della Porta, Benvenuto Cellini, Niccolo Pericoli (Tribolo). Művészete uralkodott sokáig: a bámulatos formaérzék és technika, a dekorativ hatás. Csak a 16. század utolsó negyedében hozott új irányzatot a szobrászatba Giovanni da Bologna. A 17. századiak az erősebb hatást keresték, a festői stílusba mentek át, fő képviselői: Alessandro Algardi, Lorenzo Bernini, Stefano Moderno, Duquesnoy stb. Antonio Canova volt az első, aki művészetének irányát a klasszicizmus szigorú tanaihoz szabta s az új szobrászatban ma is mint az egyik fő irány megeremtője szerepel, míg a másik irány illetőleg iskola Thorwaldsen nyomdokain halad. Eredeti tehetségek voltak Lorenzo Bartolini, Pompeo Marchesi, a lombard Tantardini és Vela, a romantikus lány képviselője, továbbá Tabacchi, ki a frivolabb tárgyakat dolgozza föl, Monteverde gróf a nagy realista, Marochetti, Barzaghi, Dupré, Fedi. A 19. századi modern olasz szobrászatban a naturalizmus hatalmas lökést adott a művészetnek, monumentális emlékszobrok, síremlékek keletkeztek, majd a verizmus áramata jelentkezett. Irodalom A Római Birodalom felbomlásától a 16. századig jórészt a latin volt az irodalom nyelve Itáliában. A városállamok létrejötte, demokratizmusa viszont hozzájárul az olasz nyelvű irodalom kialakulásához és gyors fejlődéséhez. Jelentős volt az Észak és Közép-itáliai vallásos költészet is, amelynek két jelentős alakja: Assisi Szent Ferenc (Giovanni Bernardone, 1181-1226) olasz vallási reformer, költő Naphimnusza révén lett ismert. Jacopone da Todi (1230-1306), laudákat írt, himnuszokat szerzett. A 13. században Marco Polo (1254-1323) emlékirataival tűnt fel, ezt az alkotást fordították le saját korában a legtöbb nyelvre. Az olasz irodalom világirodalmi szintre emelkedése Dante, Bocaccio, és Petrarca nevével függ össze. Dante Alighieri (1265-1321) a középkor és a reneszánsz határán állt. Főműve az Isteni színjáték (Divina Commedia, 1307—1320), középkori vallási elképzeléseken alapul, de részleteiben már humanista értékek hirdetője. E művével a toszkán nyelv az irodalmi olasz nyelv alapjává vált. Francesco Petrarca (1304–1374) az első humanista, Daloskönyve révén ismert, koszorús költő. Giovanni Boccaccio (1313–1375) az olasz és európai novellairodalom mestere, Dekameron (1348-55) című novelláskötete egyedülálló. A 16. század irodalmának két kimagasló egyénisége az eposz műfajának kezdeményezője Ludovico Ariosto (1474–1533) Örjőngő Roland illetve Torquato Tasso (1544-1595) a Megszabadított Jeruzsálem (1575) című alkotásával. A 18. században Carlo Goldoni (1707-1793) velencei komédiaíró tűnik fel a vígjáték és a színház megújításával. A drámairodalom kimagasló alakja a a 19-20. század fordulóján Luigi Pirandello (1867-1936) volt. A 20. században a neorealizmus képviselői, főleg Alberto Moravia (Pincherle) (1907-1990 ) említésre méltó, míg az avantgárd áramlatok terén a futurizmus Filippo Tommaso Marinetti (1876-1944) programja által jutott vezető szerephez. A hermetika képviselői közül Giuseppe Ungaretti (1888-1970) az irányzat legreprezentatívabb alakja. A posztmodern olasz irodalom vezéregyénisége Umberto Eco (1932-). Filmművészet A filmtörténethez Olaszország két jelentős irányzattal is hozzájárult. A verizmus a némafilm korában gyökerező stílus volt, amely ragaszkodott a természetszerű beállításokhoz. A II. világháború után egész Európa filmművészetére nagy hatást gyakorolt az olasz neorealizmus. Az olasz új hullám nagy rendezői Federico Fellini (1920-1993), Michelangelo Antonioni (1912-2007), Pier Paolo Pasolini (1922-1975). Az olasz filmcsillagok névsorából kiemelkedik Anna Magnani, az egyetemes filmtörténet tehetsége Sophia Loren (1934), a szépségével hódító Gina Lollobrigida (1927) és a sokoldaú jellemábrázolás mestereként ismert Marcello Mastroianni (1924-1996). A 90-es évek nagy filmsikerei Giuseppe Tornatore és Roberto Benigni nevéhez fűződnek. Itália alkotó- és előadóművészei elsősorban az opera terén nyújtottak magas teljesítményt. Híres klasszikus zeneszerzők: Antonio Vivaldi (1678-1741), Gaetano Donizetti (1797-1848), Giacomo Puccini (1858-1924), Gioacchino Rossini (1792-1868), Giuseppe Verdi (1813-1901). Az előadóművészek között Luciano Pavarotti (1935-2007) és Andrea Boccelli népszerűsíti a klasszikus zenei műfajokat. A dallamos, esetenként szentimentális olasz könnyűzene az 1960-as években egész Európában népszerű volt. Néhány jelentős képviselője: Domenico Modugno, Vico Torriani, Adriano Celentano, Gianni Morandi, Gigliola Cinquetti, Rita Pavone. Az 1980-as években az ún. italodisco stílussal Olaszország egy időre ismét meghatározta a zenei divatot. E műfajban Sabrina Salerno, Ken Laszlo, Mike Mareen és Den Harrow tartoztak Európa-szerte a legnépszerűbbek közé. Ünnepek Capodanno – január 1. (Újév napja) Epifania – január 6. (Vízkereszt) Az Olasz Egység Napja – március 17. (1861) (nem hivatalos munkaszüneti nap) Festa del Santo Patrono (Velence) – április 2. (Szent Márk ünnepe) Venerdi Santo – Nagypéntek (nem hivatalos munkaszüneti nap) Pasqua – Húsvét Lunedi dell'Angelo – Húsvéthétfő Festa della Liberazione – április 25. A Felszabadulás Ünnepe, 1945-ben a második világháborús harcok vége Olaszországban, Nemzeti Ünnep Festa del Lavoro – május 1. (A munka ünnepe) Festa della Repubblica – június 2. A Köztársaság Napja (1946-ban ezen a napon az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársaság mellett). Június 2. Garibaldi-emléknap is: 1882-ben ugyanezen a napon hunyt el a híres olasz szabadsághős. Festa del Santo Patrono (Firenze) – június 24. (Keresztelő Szent János ünnepe) Festa del Santo Patrono (Róma) – június 29. (Szent Péter és Pál apostolok ünnepe) Assunzione – Ferragosto – augusztus 15. (Szűz Mária mennybemenetele) Festa del Santo Patrono (Nápoly) – szeptember 19. (San Gennaro) Tutti i Santi – november 1. (Mindenszentek ünnepe) Festa del Santo Patrono (Milano) – december 7. (Szent Ambrus) Immacolata – december 8. (Szeplőtelen Fogantatás ünnepe) Natale – december 25. (Karácsony) Santo Stefano – december 26. (Karácsony, Szent István napja) [45] [46] Fesztiválok, rendezvénysorozatok A Velencei Biennálé (La Biennale di Venezia): A Biennálé Alapítványa (Fondazione della Biennale) szervezi a Velencei Nemzetközi Művészeti Kiállítást (Esposizione Internazionale d'Arte), a Velencei Építészeti Biennálét (Mostra Internazionale di Achitettura), a Velencei Nemzetközi Filmfesztivált (Mostra Internazionale d'Arte Cinematografica). További rendezvényei: a Zenei Fesztivál (Festival della Musica), a Táncfesztivál (Festival della Danza) illetve a Színházfesztivál (Festival del Teatro). Fontos szerepet játszik a kortárs művészeti irányzatok bemutatásában. A Sanremói Fesztivál (Festival di Sanremo vagy Festival della canzone italiana): A Liguri Riviéra partján 1953 óta rendezik az "Olasz dal fesztiválját", amelyen neves könnyűzenei előadók mutathatják be tehetségüket. Pavarotti és barátai (Modena) Operarendezvények sorozata (Verona) Festivalbar koncertsorozat, minden nyáron Olaszország különböző helyszínein. Egy-egy ilyen koncert alkalmával egy külföldi előadót is meghívnak. A fontosabb koncerteket a Mediaset Italia 1 csatornája közvetíti. Május végén kezdődik rendszerint Milánóban a Dóm téren és szeptember közepén ér véget a Verona-i arénában, ahol kiosztják a "legjobb lemez" és "legjobb előadó" díjakat. Utazási tanácsok Ajánlott utazási időszak Beutazás Repülővel Olaszországba több fapados járat is indul. A Wizzair Rómába heti négyszer, ezen kívül Bariba, Forlí/Bolognába, Milanoba, Pisaba, Cataniába és Nápolyba indít járatot heti kétszer. SkyEurope(már nem indít járatot Magyarországról) Rómába, Nápolyba, Milanóba illetve nyáron Riminibe és a szicíliai Cataniaba indít járatokat. A MALÉV napi 3 járatot Milánóba, 2 járatot Velencébe, Rómába és Firenzébe indít járatokat. Vonattal Busszal Olaszországba több Eurolines járat is indul. Budapest–Velence–Firenze és a Budapest–Padova járaton heri kettő, Budapest–Milánó vonalon heti egy járat jár. Két szezonális járat is közlekedik a venetoi Lido di Jesolo, és az Emilia-Romagna régióban lévő Rimini és Cattolica üdülőhelyekre. Léteznek akciós buszos ajánlatok, de érdemes egyéb utazási módokat is megnézni, mivel olcsóbbak, gyorsabbak és kényelmesebbek lehetnek. Autóval Hajóval Közlekedés helyben Repülővel Vonattal Busszal Hajóval Taxival Kerékpárral Hasznos információk Beutazási szabályok Útlevél és vízumrendelkezések: "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium) Vámrendelkezések: Nyelv Fizetőeszköz, pénzváltás Hivatalos pénznem: 2002. január 1-től az Euro. 1 Euro = 100 cent. 1 euro = 250 - 300 Ft Vásárlás, üzletek nyitva tartása Kommunikációs lehetőségek Postai szolgáltatások: Telefonálás külföldre: Internetezés lehetősége: Szálláshelyek Vendéglátóhelyek Szokások Közbiztonság Egészségügyi tudnivalók Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése. Kötelező és ajánlott oltások: Országos Epidemológiai Központ honlapja - Dél-Európa fejezet Külföldi képviseletek Magyar Nagykövetség: Magyar Konzulátus: Források Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.) Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.) Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5 Új Magyar Lexikon 5. Mf-R, 258-272. old., Olaszország című szócikke (Akadémiai Kiadó, Bp. 1962.) ISBN 963 05 0778 Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma - Európai nagykövetségek és főkonzulátusok Külső hivatkozások Térképek Térképek.Net - Olaszország térkép Térkép Kalauz – Olaszország térkép Linkgyűjtemények olaszvarosok.lap.hu olasz-sipalya.lap.hu olaszgyogyfurdo.lap.hu Olaszország.wyw.hu Olaszország.lap.hu Hasznos információk Online szállásfoglalás Olaszországban magyarul Olaszország hójelentése és sícentrumai magyarul Turistaszállás Olaszországban Olaszország turisztikai információk Európa országai Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán >>Olaszország régiói | >>Olaszország városai