Duna menti kerékpárutak III.

A Wikitravelből
Duna menti kerékpárutak III.

Default Banner.jpg

A Duna menti kerékpárút (angolul: Danube Cycle Path; németül: Donauradweg; szlovákul: Dunajská cyklistická cestaa) a Duna mellett, hét országot érintő kerékpárút. Donaueschingen városában a Fekete-erdőben kezdődik és Budapesten keresztül egészen a Konstancáig tart. A Duna menti kerékpárút<ref>Duna menti kerékpárút hazánkra eső szakasza: (Szlovákia) - Rajka - Mosonmagyaróvár - Győr - Komárom - (Szlovákia) - Esztergom - Szentendre - Budapest - Horvátország - Szerbia és Montenegró, 2003. évi XXVI. törvény 1/7. számú melléklete szerint</ref> Európa egyik legnépszerűbb kerékpáros túraútvonala. Különösen a Passau-Bécs közötti szakasz igen közkedvelt, de köszönhetően a fejlődő kerékpáros infrastruktúrának, a Pozsony-Budapest szakaszt is egyre több kerékpáros turista keresi fel.

A Duna menti kerékpárút része a nemzetközi EuroVelo 6. kerékpáros útvonalnak, amely Nantes-tól indul a Loire mentén, és kelet felé átszeli Franciaországot. Tovább fut a Bodeni-tóig Svájcban, majd a Dunát követve, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária érintésével, érkezik meg Romániába. A Duna torkolatánál Konstancában éri el a Fekete-tengert. A kerékpárutat a következő szakaszokra osztották fel:

Magyarország[szerkesztés]

Az alábbiakban a kerékpáros útvonal III. szakaszát tárgyaljuk. Érdemes megemlíteni, hogy a XIX. század végén Kolozsvár és Párizs közötti oda-vissza utat egy honfitársunk kerékpárral már megtette, amivel megelőzte e útvonal bejárását.<ref>Borbély György: Kerékpáron Párisig és vissza 1889.(közzéteszi: Dobozy László: Magyar Könyvklub 1993.) ISBN 963 82 2408 8) </ref> A magyarországi kerékpáros úthálózat gyors térnyerése ellenére, még nagyon foghíjas. Az összefüggő hálózatból még sok kisebb nagyobb összekötő szakasz hiányzik. Általában a települési szakaszok készültek el a pénzügyi és pályázati lehetőségek függvényében. Győr-Moson-Sopron megye megyében egyelőre két nagyobb szakaszon épült bicikliút: a Szigetközben és a Fertő-tó körül. Büszkék vagyunk rájuk, jóllehet egy osztrák vagy egy német turista egyáltalán nem érzi magát kellemesen ezeken az utakon. Mert ami például a szigetközi kerékpárutat illeti, az az ingázásra tökéletesen alkalmas. Turistaútnak viszont már nem igazán, mert keskeny a kétirányú közlekedéshez, s az Atlanti-ócentól a Fekete-tengerig tartó „Eurovelo 6" útvonalon jóformán ez az első szakasz, ahol a kerékpárosok nem mehetnek egymás mellett.

Nem beszélve arról, hogy a Mosonmagyaróvár felől jövők Halászi után már nemigen csodálhatják a folyót, márpedig a turista inkább harminc kilométert is kerül, ha elég széles, forgalommentes és szép tájon haladhat. Ezért a tájékozottabbak szívesebben mennek el Püski és Lipót felé a Lajta mentéről, még ha tovább is tart az út. Régi nóta egyébként, hogy nem megoldott a győrújfalui szakasz, a szigetközi biciklis útja itt járdákon át vezet.<ref>Kisalföld 2008. április 18. Kerékpárutak gyerekcipőben című cikkéből</ref>

Rajka-Győr 56 km[szerkesztés]

Sablon:BS-headerSablon:BS-tableSablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3

|} A Duna menti kerékpárút magyarországi szakaszának legészakibb kiindulópontja Dunántúlon, Rajka községben van. A hármashatáron<ref>Ausztria, Szlovákia és Magyarország között.</ref> való elhelyezkedésből, valamint a kilátásba helyezett határátkelő-megnyitásokból adódó kerékpáros turizmus kezdeti útvonalának legalkalmasabb helyszíne. A településen 3 kerékpárút halad át, ebből 2 Szlovákiából, 1 Ausztriából vezet ide. A Rajka és a Mosonmagyaróvár közötti bevezető szakasz még csak terv formában létezik. A megvalósításig a kis forgalmú szigetközi útvonalt használhatjuk e célra is. Az útvonal jó levegőjű, vízközeli, természetközeli helyeken át vezet. Például Dunasziget és Halászi között természetvédelmi körzeten keresztül karikázhatunk.

Mosonmagyaróvártól kezdve a Szigetközön keresztül kerekezhetünk végig, teljesen kiépített szabványos kerékpárúton. Bár egyes vélemények szerint nem elég széles, egymás után kell közlekedni és két találkozó kerékpáros túrázó csapat nehezen fér el egymás mellett. A Szigetköz jobb oldalán a Mosoni-Duna, míg baloldalon az Öreg Duna szegélyezi a tájat. A kijelölt útvonal ugyan Mosonmagyaróvárt elkerüli, de Halásziból egy három kilométeres kiépített kerékpáros úton meközelíthetjük. Itt érdemes feltölteni esetlegesen hiányzó készleteinket, illetve magyarországi túrázóknak kellemes kiinduló pontnak lehet javasolni. Sablon:Fő Az első néhány kilométer megtétele után Darnózselibe érünk, ahonnét érdemes egy rövid kitérőt tenni Lipótra, ahol kellemes termálvizű strandon lehet lubickolni. A fürdőzés után az étkezési és a szállás lehetőségek kihagyása után a Lipótot Darnózselivel összekötő védett vadgesztenye fasoron lehet Hédervárt megközelíteni. Az utat folytatva pár kilométer megtétele után út menti vendégfogadó tűnik szemünkbe Zsejkepusztán. A szigetközi települések sűrűn követik egymást, látnivalóikat a községi szócikkekben vázoljuk részletesen. Győrújfalut elhagyva hamarosan beérünk Győr külterületére, s a 14. számú főútvonalt elérve a Vámosszabadi határátkelő felé vezető kerékpárútba csatlakozunk bele.

Győr[szerkesztés]

A várost az 1970 évek végéig a nagy kerékpáros forgalom miatt „a kerékpárosok városának is nevezték.” A város síkvidéki domborzata kedvező a kerékpáros közlekedés szempontjából, de a motorizáció terjedése időlegesen visszaszorította azt. A városban 1997-ben meglévő kerékpárutak hossza 26 km volt. Mára ez megtriplázódott, mivel minden útfelújítás alkalmával vagy új út megépítésével együtt kerékpárutakat is építenek vagy kerékpáros sávokat festenek fel. A győri belvárostól kezdve a külvárosokig összefüggő kerékpárosút hálózat alakult ki. A külföldieknek azonban a helyismeret hiánya miatt, nehezen boldogulnak, mert a turistautak irányjelző kitáblázása hiányos.

Nyugat-Európában elfogadott, hogy a biciklis az úttesten halad és felfestett burkolati jel választja el őt az autóstól. Így a kanyarodó sofőrök jobban látják, míg a gyalogút szerepét is betöltő vonal kereszteződésein egy kerékpárosnak igen kockázatos megállás nélkül áthajtani. Azért sem megoldott a dolog, mert hiába van a kerékpárosnak egyre több helyen külön sávja, az egyrészt nem folyamatos, másrészt sok helyen ráengedik a buszmegállóba érkező gyalogosokra, jó példa erre Győrben a Tihanyi út és a Rónay Jácint utca. ”...sokkal egyszerűbb és célravezetőbb megoldás az úttesten egy sávot festeni, s csak ott gondolkodni külön útban, ahol erre elegendő a hely és külön járdát is ki tudnak építeni. Állandó gondot okoznak még a körforgalmak is: itt a biciklis háromszor kénytelen leszállni egy balra ívelő kanyarhoz...„<ref>Kisalföld u.o.</ref>


Győr-Komárom 35 km[szerkesztés]

Győr és Komárom között még nem készült el a kerékpárosút. Ezért a megjegyzésben felsorolt változatokat érdemes végig járni.<ref>A több szakaszban bejárható jelenlegi nyomvonal átmeneti megoldás, a forgalmasabb útszakaszok a javasolt változatokban kerülhetők el. A végleges nyomvonalat a szükséges kerékpárútszakaszok megépítése után vehetik birtokba a kerékpárosok. A nevezetesebb régiókban érdemes az ajánlott túraváltozatokat is végigjárni.

1. szakasz: Szigetköz 61 km, 1 túranap Rajka-Dunakiliti-Mosonmagyaróvár-Halászi-Darnózseli-(Lipót)-Hédervár-Dunaszeg-Győr. Sík vidéken, erdős, ligetes részeken vezet az út a Szigetköz gerincén. A kerékpárosok hosszabb szakaszon önálló kerékpárúton haladhatnak (Mosonmagyaróvár-Győr), és útbaigazító táblák is segítik eligazodásukat. Kitérve Lipótra, a termálfürdőben felüdülhetnek. A vállalkozó kedvűeknek a Duna gátjain való bringázást javasoljuk a javított burkolatú földutakon. A Szigetközben kerékpárbarát szálláshelyek, változatos élmények (terepbiciklizés, strandolás, csónakázás, jó éttermek) és sok látnivaló (Győr, Hédervár, Mosonmagyaróvár stb.) várja a turistákat, ezért itt érdemes több napot is eltölteni.

2. szakasz: A Kisalföld keleti medencéjén át 58 km, 1 túranap Győr-Bábolna-(Ács-Komárom)-Nagyigmánd-Kocs-Tata/Vértesszőlős. Győrtől Komáromig a Duna mellett nagy forgalmú út vezet, ahol tilos kerékpározni, ezért a régió egyik legszebb városáig, Tatáig a Dunától eltávolodva, kis forgalmú közúton, kellemes sík terepen haladunk. A szép látnivalók mellett Bábolnán lovagolni lehet, Tatán pedig minibusszal körbejárható a vár és az Öreg-tó, az Angol parkon keresztül. Érdemes Tatáról kitérőt tenni Vértesszőlősre, az ősember lakóhelyének megtekintése kedvéért. Az EuroVelo nyomvonala Bábolnától visszatér a Duna mellé.

3. szakasz: Keresztül a Gerecsén 59 km, 1 túranap [1]</ref>

Komárom[szerkesztés]

Új Szőny településből 1896-tól kifejlődött város. Növekedési üteme különösen a Trianoni békeszerződés után nőtt meg. Ma egy 20.000 lelket számláló kisváros a Duna jobb partján. Élénk forgalmú közúti és vasúti határátkelőhely. A város mai arculatát meghatározza turisztikai, kulturális és kereskedelmi szerepe.

Kerékpárúti jelzések

Látnivalói:

Az 1960-as évektől fúrt hévízét gyógyhatásúnak minősítették. Továbbindulás előtt érdemes kirándulást tenni Észak-Komáromba is.<ref>A Magyar Tudományos Akadémia bizottsága által kiadott direktíva szerint a szlovákiai óváros ”hivatalos magyar neve„ Révkomárom. Bár gyakorlatilag senki sem hívja így csak hivatalos dokumentumokban.</ref>

Komárno(Révkomárom)[szerkesztés]

Az ikerváros történelme során két időszakban volt egy város, de a trianoni békediktátum ketté szakította. Mielött továbbindulnánk Komáromból Esztergom irányába, érdemes a szlovák oldalon fekvő részre is átlátogatni, mert a város számos műemlékkel és hangulatos belvárossal is büszkélkedik. A többségében magyarok lakta városban otthonosan mozog a magyar turista is, a magyar nyelvet szinte mindenki érti és a magyar információs feliratok is segítenek a tájékozódásban.

Látnivalók, műemlékek az óvárosban

Komárom-Esztergom 55 km[szerkesztés]

Sablon:BS-headerSablon:BS-tableSablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3

|}

Ez a szakasz a szlovák és a magyar oldalon is megtehető, mégis érdemesebb a magyar oldalt választani, mert itt jobb a kerékpáros infrastruktúra kiépítettsége. Bár a kerékpárút több szakasza itt is hiányzik, de az ezeket összekötő autóutak kevésbé forgalmasak és viszonylag biztonságosan kerékpározhatóak. Miután visszatértünk a magyar oldalra, a várost átszelő 1. számú főutra hajtsunk fel, amely bár elég forgalmas, az út mindkét szélén jó minőségű kerékpársáv található. Ez egészen a város határáig kitart, ahol a sávot az út bal oldalán vezetett kerékpárút váltja fel. Ez egészen Almásfüzitőig tart. Almásfüzitő után forduljunk rá a 10. számú útra, ahol már kerékpárút hiányában a főúton kell tekernünk. A forgalom átlalában kicsi és a széles, jó állapotban lévő út biztonságosnak mondható a kerékpáros közlekedés számára. Dunalamás, Neszmély, Süttő és Lábatlan településeket elhagyva megérkezünk Nyergesújfaluba. Itt ismét az út jobb oldalán vezetett kerékpárút segíti a továbbjutást. Az út minősége Nyergesújfalu belterületén kissé hagy kívánnivalót maga után, de összességében jól kerékpározható. A kerékpárút Nyergesújfalut elhagyva különösen jó minőségü és széles, hiszen építése 2008 nyarán fejeződött csak be. A kerékpárút Tát határában áttér az autóút bal oldalára és a 10. és a 117. út elágazásáig vezet, ahol véget ér. Innen a maradék 5 kilométert a 117. kisforgalmú autóúton kell megtennünk Esztergom belvárosáig. Esztergomba beérve a Kerektemplomnál lévő körforgalomban érdemes balra lekanyarodni és a Szent Erzsébet híd előtt jobbra fordulni, mert így autóforgalomtól mentes ősfás utcában tekerve érhetjük el a belvárost.

Esztergom[szerkesztés]

A város a Dunakanyar nyugati kapujánál helyezkedik el. Az őskortól kezdve lakott hely. Szent István királyunkat itt koronázták meg. Magyarország fővárosa volt 1256-ig. Országosan a jelentős turizmussal rendelkező városok közé tartozik.

Látnivalók, nevezetességek Esztergomban:

Esztergom-Budapest 60 km[szerkesztés]

A következő útszakasz a világörökségi várományosi listára is felkerült Dunakanyar szépségeit mutatja be. Budapestet a Duna jobb vagy baloldalán járva is felejthetetlen élményekkel lehet megtenni.

A Dunyakanyar egyik legfestőibb települése Visegrád. A Kisalföld felől érkező Duna elhagyni készül a vulkáni hegyekbe vágott patkó alakú kanyarulatát, hogy két ágra szakadva kilépjen az Alföldre. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafallal ott emelkedik a visegrádi Várhegy jellegzetes andezit láva tömege. (238 méteren)

Szentendre különleges hangulatú kisváros a Szentendrei-Dunaág mentén. Festői rendszertelenségben kanyargó kis utcái, szűk lépcsős sikátorai a mediterrán kisvárosok sajátos karakterét idézik, a barokkos stíluselemeket is mutató városban.

Sablon:BS-headerSablon:BS-tableSablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3Sablon:BS3

|}


Ennek a szakasznak több változata is létezik.

I.

A túrát érdemes Esztergomból a magyar oldalon folytatni. Korábban lehetőség volt a szlovák oldalon Helemba érintésével Szob irányába kerékpározni, de 2000-ben a Helemba - Ipolydamásd közötti hidat olyan súlyosan megrongálta a jeges árvíz, hogy végleg le kellett bontani. Ennek a hídnak a hiányában csak nagy kerülővel, Letkésen keresztül lehetne Szobot elérni. Esztergomban érdemes kis kitérőt tenni a szlovák oldalon lévő Párkányba. A város felújított főtere és hangulatos vendéglői megérnek egy rövid sétát.

Esztergomból a túrát a Duna mellett futó kerékpárúton folytatjuk. A kerékpárút 6 km után véget és és innentől kezdve a 11. számú főuton kell tovább haladnunk Búbánatvölgy, Basaharc, Pilismarót, Dömös és Visegrád érintésével. Visegrád belterületén rövid szakaszon létezik kiépített kerékpárút, de ezt különösen a nyári időszakban előszeretettel használják a turisták sétálgatásra, ezért itt számítani kell az óvatlan gyalogosok felbukkanására. Visegrádot elhagyva ismét a 11. számu főuton kell haladnunk Dunabogdányig, ahonnan egészen Tahitótfalu határáig jó minőségű, széles kerékpárút vezet. A kerékpárút Dunabogdány belterületén a Duna mentén halad, majd Dunabogdányt elhagyva a 11-es út bal oldalán fut tovább. Tahitótfalutól egészen Leányfalu határáig kerékárút hiányában ismét a főuton kell tekernünk, majd Leányfalutól ismét kerékpátúton folytathatjuk utunkat.

A kerékpárút kezdete a strand elötti szakaszon van. Az Esztergom felöl érkezőket semmilyen tábla nem figyelmezteti, ezért ajánlatos a buszmegálló elérésekor a bal oldalon kezdődő merőleges utcába lefordulni. A kerékpárút egészen Szentendre belvárosába vezet be, ahol a Dunakorzó végénél az út bal oldalán halad tovább az árvízvédelmi töltés tetején. A szennyvíztisztitónál az út jobbra fordul és a város határát jelző patak mentén fut tovább egészen a 11-es útig, ahol egy nagyon rosszul kiépített lépcsőn keresztül kell a patak mentén átkelni a főút másik oldalára. A másik oldalon az út 200 méteren keresztül egy kisforgalmú közuton halad, majd az OMV kútnál ismét kiépítet kerékpárút kezdődik. Sajnos az út műszaki állapota igen leromlott, ezért nagyon figyelni kell a sokszor életveszélyessé vált útburkolati hibák miatt. A kerékpárút Budakalász érintésével Budapest- Békásmegyerig tart.

Látnivalók, nevezetességek a Dunakanyarban:

Budapest központját nem egyszerű kerékpárral elérni, mert a sokszor rossz minőségű kerékpárútszakaszokat kisfordalmú autóutak kötik össze és a kitáblázottság színvonala is hagy kivánnivalót maga után. Békásmegyeren érdemes a kerékpárút végénél balra fordulni, majd a Pünkösdfürő utcán a Dunapartig leterkerni és a Dunával párhuzamosan futó Királyok útján haladni tovább a belváros irányába.

II.

A Duna menti kerékpárút Esztergom - Budapest közötti szakaszának másik, a bal parton futó változata. Ha ezt szeretnénk kipróbálni, akkor Esztergom után a Szobi révet elérve át kell kompolnunk Szobra, majd a bal parton tekerni tovább. A Szob utáni rövid szakaszt leszámítva Zebegény, Nagymaros, Verőce, Vác és Göd érintésével végig kerékpárúton tekerhetünk. A kerékpárút vége Dunakeszi határában van, ahonnan a továbbjutás igen problematikus. A méltatlan állapotokon nagy valószínüséggel a Megyeri híd 2008 nyárvégi átadása fog változtatni, hiszen a hídon kerékpárút is lesz.

Budapest[szerkesztés]

Budapesten mindössze 180 kilométer kerékpárút szolgálja a biciklistákat, de a hálózat jelentős része alkalmatlan a rendes használatra. A kerékpározás fejlesztésére újabb koncepció készül, ami már nem méterekben, hanem százalékban mér. 2012-re 15 százalékra szeretnék emelni a kerékpáros közlekedés részarányát. Jelenleg kettő százalék. Hamarosan a fővárosiak az interneten véleményezhetik az új budapesti kerékpáros programot. A Fővárosi Önkormányzat szeptemberre dolgozza ki ennek végleges verzióját, melynek célja, hogy egyre többen pattanjanak kerékpárra. Tény, hogy még nem vagyunk Amszterdam, Budapesten csak a közlekedők 1,5-2 százaléka választja a kerékpárt, és csak száznyolcvan kilométer a kerékpárutak hossza. Ez utóbbit szeretnék megduplázni 2013-ig, a mostani úthálózat 20 %-a tekinthető megfelelőnek: a többsége elhanyagolt.<ref>[2]</ref>

Lábjegyzetek[szerkesztés]

<references />

Források[szerkesztés]

  • MTESZ Munkabizottság: A kék Duna (Barangolás a Duna mentén) Duna projekt (Győr, 1994) Munkaszám: 7252-00-560


Külső hivatkozások[szerkesztés]

Németül:

Magyarul: