Ukrajna

A Wikitravelből
Európa : Kelet-Európa : Ukrajna
A lap korábbi változatát látod, amilyen DorganBot (vita | közrem.) 2008. február 3., 15:26-kor történt szerkesztése után volt.

Kiev Ukraine Saint Sophia Cathedral.jpg
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Up-flag.png
Általános adatok
Főváros Kijev
Államforma Köztársaság
Pénznem hrivnya (UAH)
Terület 603 700 km2
Népesség 48 396 470 (2002)
Nyelv Ukrán, Orosz
Vallás Ortodox, Görög katolikus, Iszlám, Zsidó
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 380
Internet TLD .ua
Időzóna UTC +2

Ukrajna Kelet-Európa egyik nagy területű állama. Nyugatról Szlovákiával és Lengyelországgal, északról Fehéroroszországgal, keletről Oroszországgal, délnyugatról Moldovával, Romániával és Magyarországgal határos. Déli határát a Fekete-tenger határozza meg. Ukrajna a Szovjetúnió egyik utódállama, a Független Államok Közösségének része.

Régiók

Városok

Az ukrán városneveknek általában több elnevezésük is van. Ez abból adódik, hogy az ország területén 1992-ig az orosz volt a hivatalos nyelv, azóta az ukrán. Egyes, korábban német területeken fekvő város esetében a német név, a tatárok által benépesített Krím-félszigeten a tatár név is meghonosodott a magyarban (pl.: Lemberg). Továbbá, a korábban Magyarországhoz tartozó Kárpátalján lévő települések magyar névvel is rendelkeznek. Lentebb az egyes települések fontosabb névváltozatai találhatók a következő sorrendben: magyar eredetű vagy a magyar nyelvben sűrűn használt forma, ukrán név (magyaros átírása), orosz név (magyaros átírása), egyéb nevek, ukrán név (cirill betűkkel), orosz név (cirill betűkkel).

Háttér

Földrajza, élővilága

Ukrajna Európa második legnagyobb területű országa (Oroszország után). legnagyobb része teljesen sík terület. Növényzetét tekintve a füves puszta társulás (sztyepp), illetve északi és hegyes vidékein kiterjedt fenyőerdők találhatók.

A magyarok által sűrűn látogatott Kárpátalja gyökeresen eltérő domborzattal rendelkezik, legdélebbi, sík részét kivéve magashegyek alkotják. A hegyek másik oldalán, Ukrajna nyugati részén alacsony dombságok a jellemzőek. A hegyekben sűrű, a dombokon ritkás fenyőerdőek a jellemzőek, de az ország északi, sík területét is sűrű fenyőerdő borítja. Magashegyek még a Krím-félsziget déli részén is meghatározóak, és biztosítják a táj az ország többi részén lévő száraz kontinentálistól eltérő mediterrán jellegű éghajlatát.

Történelem

Ukrajna egy jó darabig a különböző nomád népek vándorlóterülete volt. Az első jelentős államalakulat a Kazár Birodalom volt, amely a mai ország délkeleti felén húzódott, és többek között a zsidó diaszpóra egyik legjelentősebb befogadója volt abban az időben. A népvándorlás korában alakult államot sok betörés gyengítette, egyrészt a 4. század óta jelen lévő szlávok, másrészt az ekkor érkező magyarok, illetve az észak felől kalandozó normannok okozták az állam felbomlását.

A 10. században alakult Kijevi Rusz hamar Kelet-Európa domináns államává alakult, amely a Novgorodi Fejedelemséggel egyesülve hatalmas állammá duzzadt. Vlagyimir nagyfejedelme (Bölcs Jaroszláv) felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre (Novgorod, Szuzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A 14. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség. A század közepére Halics Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriárka pedig Moszkvához került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található genovai birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész Európán átgázoló pestisjárvány.

A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalom három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A Krími Tatár Kánság 1475-ben a Török Birodalom hűbérese lett.

A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása ellenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.

A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került. A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség miatt abban az Ukrajnában, ahol a 19. században a világon a legtöbb gabonát termelték.

A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4.-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a II. világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország keleti része, és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZFSZK-tól visszacsatolták a Krím-félszigetet.

1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban súlyos atomerőmű-baleset történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve Fehéroroszországban található nagy területek még mindig súlyosan sugárfertőzöttek.

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.

Ünnepek

Nap Ünnep
január 1. Újév
január 7. Ortodox karácsony
március 8. Nőnap
2008. április 27. Húsvét
május 1.–2 Munka Ünnepe
május 9. Győzelem napja
június 28. Alkotmány napja
augusztus 24. Függetlenség napja

Utazási tanácsok

Ajánlott utazási időszak

Beutazás

Beutazási feltételek

Ukrajnába magyar, egyéb uniós, illetve szerb állampolgárok is vízum nélkül utazhatnak. A belépéshez mindössze egy migrációs lapot kell kitölteni, amelyen pár személyes adaton kívül a meglátogatni kívánt helyeket, illetve a „meghívónk” címét is kérik. A meglátogatni kívánt helyek között mindenképp érdemes felsorolni azokat a helyeket, ahol hosszabb időt akarunk tartózkodni, illetve azt a határátkelőt is, ahol várhatóan elhagyjuk az országot. A meghívó félnek pedig egyik szállásadónk címét érdemes beírni. A kitöltött lapot a belépéskor a határőrök átnézik és lepecsételik, és kilépésig meg kell őrizni.

50 000 Ft feletti értékről (illetve valutáról) kötelező vámáru nyilatkozatot tenni. Érdemes akkor is megtenni ezt, ha személyes tárgyakról van szó. A nyomtatványt a határon lehet kérni, és általában magyarul is elérhető.

Összesítve a határátlépés körülményes és hosszú, sokszor kellemetlen procedúra. A folyamat gyorsítása érdekében általános gyakorlat a csúszópénzadás, de ennek lehetnek káros következményei, így érdemes ezt az eljárást mellőzni.

Repülővel

A MALÉV napi két járatot indít Kijevbe, illetve egyet Odesszába. Mindkét útra retúr (illetékekkel együtt) már 60 000 Ft-ért lehet utazni.

Vonattal

Magyarországról több vonat is jár a kárpátaljai Csapra, két személy Záhonyból, két Intercity járat Budapestről (nemzetközi forgalomban pótdíj mentes), illetve egy éjszakai vonat közlekedik BudapestCsapMunkácsLvivKijev útvonalon Moszkvába. Ezen a vonaton csak hálókocsik közlekednek, az ezekre szóló felár a jegyárhoz képest alacsony összeg (pl.: Budapest–Kijev: 11 €-tól). Ha több időnk van utazásra, érdemes egy olyan vonattal menni, amely nappal szeli át a Kárpátokat, az út leglátványosabb részét.

Magyarország északi vidékeiről, illetve Szlovákia felől érkezőknek alternatíva lehet az Ágcsernyő irányából való érkezés. Napi három személyvonat jár Ágcsernyő és Csap között [1] (Ágcsernyőn átszállási lehetőséggel a kassai személyre), illetve egy gyorsvonat Kassa és Kijev között (nappal közlekedik).

  Budapest Debrecen Miskolc Nyíregyháza Slovenské Nové Mesto Záhony
Csap 32 € 38,4 € 13,8 € 16,6 € 17,6 € 21 € 9 € 10,8 € 6,8 € 13,6 € 3,4 € 4 €
Kijev 69,4 € 83,4 € 51,2 € 61,6 € 55 € 66 € 46,4 € 55,8 € 44,2 € 88,4 € 40,8 € 49 €
Lviv 48,4 € 58,2 € 30,2 € 36,4 € 34 € 40,8 € 25,4 € 30,6 € 23,2 € 46,4 € 19,8 € 23,8 €
Munkács 33,8 € 40,6 € 15,6 € 18,8 € 19,4 € 23,2 € 10,8 € 13 € 8,6 € 17,2 € 5,2 € 6,2 €
Odessza 75,4 € 90,6 € 57,2 € 68,8 € 61 € 73,2 € 52,4 € 63 € 50,2 € 100,4 € 46,8 € 56,2 €
Szimferopol 91,8 € 110,2 € 73,6 € 88,4 € 77,4 € 92,8 € 68,8 € 82,6 € 66,6 € 133,2 € 63,2 € 75,8 €
Ungvár 32,8 € 39,4 € 14,6 € 17,6 € 18,4 € 22 € 9,8 € 11,8 € 7,6 € 15,2 € 4,2 € 5 €

Ukrajnából sok vonat jár a környező szovjet utódállamok felé (így Fehéroroszországba, Moldovába, illetve Oroszországba. Kiemelkedő vasúti központok: Lviv, Kijev és Harkiv. Ezeken kívül éjszakánként pár vonat az Európai Unióból is érkezik ide. Ezek:

Lengyelország
Románia, Bulgária

Busszal

Autóval

Hajóval

Közlekedés helyben

Repülővel

Vonattal

Vonattípusok
Menetrendek
Jegyek, bérletek

Busszal

Hajóval

Taxival

Kerékpárral

Hasznos információk

Pénzügyek

Vásárlás

Nevezetéssegek látogatása

Szállás

Éttermek

Szokások

Nyelv

Biztonság

Egészség

Látni- és tennivallók

Nevezetességek

Kulturális helyszínek

Természeti helyszínek

Ukrán konyha

Kultúra

Sport, kikapcsolódás

Ukrajna témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán


Toll.png Vázlatos szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk vázlatos, és több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmazaz, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak