„Ukrajna” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Kulturális helyszínek)
(Városok)
(12 szerkesztő 23 közbeeső változata nincs mutatva)
16. sor: 16. sor:
 
| időzóna=UTC +2}}
 
| időzóna=UTC +2}}
 
'''Ukrajna''' [[Kelet-Európa]] egyik nagy területű állama. Nyugatról [[Szlovákia|Szlovákiával]] és [[Lengyelország]]gal, északról [[Fehéroroszország]]gal, keletről [[Oroszország]]gal, délnyugatról [[Moldova|Moldovával]], [[Románia|Romániával]] és [[Magyarország]]gal határos. Déli határát a [[Fekete-tenger]] határozza meg. Ukrajna a Szovjetúnió egyik utódállama, a Független Államok Közösségének része.
 
'''Ukrajna''' [[Kelet-Európa]] egyik nagy területű állama. Nyugatról [[Szlovákia|Szlovákiával]] és [[Lengyelország]]gal, északról [[Fehéroroszország]]gal, keletről [[Oroszország]]gal, délnyugatról [[Moldova|Moldovával]], [[Románia|Romániával]] és [[Magyarország]]gal határos. Déli határát a [[Fekete-tenger]] határozza meg. Ukrajna a Szovjetúnió egyik utódállama, a Független Államok Közösségének része.
 +
 +
== Háttér ==
 +
=== Földrajza, élővilága ===
 +
Ukrajna [[Európa]] második legnagyobb területű országa ([[Oroszország]] után). legnagyobb része teljesen sík terület. Növényzetét tekintve a füves puszta társulás (sztyepp), illetve északi és hegyes vidékein kiterjedt fenyőerdők találhatók.
 +
 +
A magyarok által sűrűn látogatott [[Kárpátalja]] gyökeresen eltérő domborzattal rendelkezik, legdélebbi, sík részét kivéve magashegyek alkotják. A hegyek másik oldalán, Ukrajna nyugati részén alacsony dombságok a jellemzőek. A hegyekben sűrű, a dombokon ritkás fenyőerdőek a jellemzőek, de az ország északi, sík területét is sűrű fenyőerdő borítja. Magashegyek még a Krím-félsziget déli részén is meghatározóak, és biztosítják a táj az ország többi részén lévő száraz kontinentálistól eltérő mediterrán jellegű éghajlatát.
 +
 +
=== Történelem ===
 +
Ukrajna egy jó darabig a különböző nomád népek vándorlóterülete volt. Az első jelentős államalakulat a Kazár Birodalom volt, amely a mai ország délkeleti felén húzódott, és többek között a zsidó diaszpóra egyik legjelentősebb befogadója volt abban az időben. A népvándorlás korában alakult államot sok betörés gyengítette, egyrészt a 4. század óta jelen lévő szlávok, másrészt az ekkor érkező magyarok, illetve az észak felől kalandozó normannok okozták az állam felbomlását.
 +
 +
A 10. században alakult Kijevi Rusz hamar [[Kelet-Európa]] domináns államává alakult, amely a Novgorodi Fejedelemséggel egyesülve hatalmas állammá duzzadt. Vlagyimir nagyfejedelme (Bölcs Jaroszláv) felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre ([[Novgorod]], [[Szuzdal]], [[Lodoméria]], [[Halics]], [[Vlagyimir]]) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A 14. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a [[Litvánia|Litván Nagyfejedelemség]], délnyugatról a [[Lengyelország|Lengyel Királyság]], északkeletről pedig a [[Oroszország|Moszkvai Nagyfejedelemség]]. A század közepére [[Halics]] Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriárka pedig Moszkvához került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található [[genova]]i birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész [[Európa|Európán]] átgázoló pestisjárvány.
 +
 +
A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalom három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A [[Krím|Krími Tatár Kánság]] 1475-ben a [[Törökország|Török Birodalom]] hűbérese lett.
 +
 +
A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben [[Oroszország]] és [[Lengyelország]] között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása ellenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, [[Lengyelország]] első felosztásakor [[Galícia]] a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.
 +
 +
A 19. század során Ukrajna a cári [[Oroszország]] legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös [[odessza]]i a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött [[Lengyelország]] részévé váltak. A [[Magyarország]]tól elcsatolt [[Kárpátalja]] ugyanakkor Csehszlovákiához került.
 +
A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség miatt abban az Ukrajnában, ahol a 19. században a világon a legtöbb gabonát termelték.
 +
 +
A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4.-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a II. világháború utáni rendezés egyik találkozója, a [[Jalta|jaltai]] konferencia. A háború lezártával [[Lengyelország]] keleti része, és [[Kárpátalja]] is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZFSZK-tól visszacsatolták a [[Krím|Krím-félszigetet]].
 +
 +
1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő [[Csernobil]]ban súlyos atomerőmű-baleset történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve [[Fehéroroszország]]ban található nagy területek még mindig súlyosan sugárfertőzöttek.
 +
 +
Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és [[Oroszország]] között a [[Krím|Krím-félsziget]] hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.
  
 
== Régiók ==
 
== Régiók ==
46. sor: 70. sor:
  
  
 +
=== Nevezetességek ===
 +
==== Kulturális helyszínek ====
 +
===== Városok =====
 +
<small>Az ukrán városneveknek általában több elnevezésük is van. Ez abból adódik, hogy az ország területén 1992-ig az [[orosz szószedet|orosz]] volt a hivatalos nyelv, azóta az [[ukrán szószedet|ukrán]]. Egyes, korábban német területeken fekvő város esetében a német név, a tatárok által benépesített Krím-félszigeten a tatár név is meghonosodott a magyarban (pl.: [[Lviv|Lemberg]]). Továbbá, a korábban [[Magyarország]]hoz tartozó [[Kárpátalja|Kárpátalján]] lévő települések magyar névvel is rendelkeznek. Lentebb az egyes települések fontosabb névváltozatai találhatók a következő sorrendben: magyar eredetű vagy a magyar nyelvben sűrűn használt forma, ukrán név (magyaros átírása), orosz név (magyaros átírása), egyéb nevek, ukrán név (cirill betűkkel), orosz név (cirill betűkkel).</small>
 +
* [[Beregszász]] (Berehove, Beregovo, Берегове)
 +
* [[Doneck]] (Donyeck, Донецьк)
 +
* [[Jalta]] (Ялта)
 +
* '''[[Kijev]] (Kijiv, Київ)'''
 +
* [[Lviv]] (Lvov, Lemberg, Львів)
 +
* [[Munkács]] (Mukacsevo, Mukacseve)
 +
* [[Odessza]] (Ogyessza, Одесса)
 +
* [[Szevasztopol]] (Agjar, Севастополь)
 +
* [[Szimferopol]] (Сімферополь, Симферополь)
 +
* [[Ungvár]] (Uzshorod, Uzsgorod, Ужгород)
 +
* [[Dnyipropetrovszk]] (Dnyepropetrovszk, Дніпропетровськ, Днепропетровск)
 +
* [[Ivano-Frankivszk]] (Івано-Франківськ, Станислав)
 +
* [[Kamjanec-Pogyilszkij]] (Кам’янець-Подільський)
 +
* [[Harkiv]] (Harkov, Харків, Харьков)
  
== Háttér ==
+
==== Természeti helyszínek ====
=== Földrajza, élővilága ===
+
Ukrajna [[Európa]] második legnagyobb területű országa ([[Oroszország]] után). legnagyobb része teljesen sík terület. Növényzetét tekintve a füves puszta társulás (sztyepp), illetve északi és hegyes vidékein kiterjedt fenyőerdők találhatók.
+
  
A magyarok által sűrűn látogatott [[Kárpátalja]] gyökeresen eltérő domborzattal rendelkezik, legdélebbi, sík részét kivéve magashegyek alkotják. A hegyek másik oldalán, Ukrajna nyugati részén alacsony dombságok a jellemzőek. A hegyekben sűrű, a dombokon ritkás fenyőerdőek a jellemzőek, de az ország északi, sík területét is sűrű fenyőerdő borítja. Magashegyek még a Krím-félsziget déli részén is meghatározóak, és biztosítják a táj az ország többi részén lévő száraz kontinentálistól eltérő mediterrán jellegű éghajlatát.
+
* [[Kárpátok]] hegyei
 
+
* [[Krím]]i hegység
=== Történelem ===
+
* [[Dnyeszter]] kanyon
Ukrajna egy jó darabig a különböző nomád népek vándorlóterülete volt. Az első jelentős államalakulat a Kazár Birodalom volt, amely a mai ország délkeleti felén húzódott, és többek között a zsidó diaszpóra egyik legjelentősebb befogadója volt abban az időben. A népvándorlás korában alakult államot sok betörés gyengítette, egyrészt a 4. század óta jelen lévő szlávok, másrészt az ekkor érkező magyarok, illetve az észak felől kalandozó normannok okozták az állam felbomlását.
+
 
+
A 10. században alakult Kijevi Rusz hamar [[Kelet-Európa]] domináns államává alakult, amely a Novgorodi Fejedelemséggel egyesülve hatalmas állammá duzzadt. Vlagyimir nagyfejedelme (Bölcs Jaroszláv) felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre ([[Novgorod]], [[Szuzdal]], [[Lodoméria]], [[Halics]], [[Vlagyimir]]) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A 14. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a [[Litvánia|Litván Nagyfejedelemség]], délnyugatról a [[Lengyelország|Lengyel Királyság]], északkeletről pedig a [[Oroszország|Moszkvai Nagyfejedelemség]]. A század közepére [[Halics]] Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriárka pedig Moszkvához került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található [[genova]]i birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész [[Európa|Európán]] átgázoló pestisjárvány.
+
 
+
A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalom három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A [[Krím|Krími Tatár Kánság]] 1475-ben a [[Törökország|Török Birodalom]] hűbérese lett.
+
 
+
A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben [[Oroszország]] és [[Lengyelország]] között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása ellenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, [[Lengyelország]] első felosztásakor [[Galícia]] a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.
+
 
+
A 19. század során Ukrajna a cári [[Oroszország]] legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös [[odessza]]i a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött [[Lengyelország]] részévé váltak. A [[Magyarország]]tól elcsatolt [[Kárpátalja]] ugyanakkor Csehszlovákiához került.
+
A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség miatt abban az Ukrajnában, ahol a 19. században a világon a legtöbb gabonát termelték.
+
 
+
A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4.-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a II. világháború utáni rendezés egyik találkozója, a [[Jalta|jaltai]] konferencia. A háború lezártával [[Lengyelország]] keleti része, és [[Kárpátalja]] is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZFSZK-tól visszacsatolták a [[Krím|Krím-félszigetet]].
+
  
1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő [[Csernobil]]ban súlyos atomerőmű-baleset történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve [[Fehéroroszország]]ban található nagy területek még mindig súlyosan sugárfertőzöttek.
+
=== Gasztronómia===
 
+
=== Kultúra ===
Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és [[Oroszország]] között a [[Krím|Krím-félsziget]] hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.
+
==== Ünnepek ====
 
+
=== Ünnepek ===
+
 
{|width=100% {{prettytable}}
 
{|width=100% {{prettytable}}
 
|-style="background-color:#ddf;"
 
|-style="background-color:#ddf;"
78. sor: 104. sor:
 
|'''január 1.''' || Újév
 
|'''január 1.''' || Újév
 
|-
 
|-
|'''január 7.''' || Ortodox karácsony
+
|'''január 7.''' || karácsony
 
|-
 
|-
 
|'''március 8.''' || Nőnap
 
|'''március 8.''' || Nőnap
93. sor: 119. sor:
 
|}
 
|}
  
=== Nevezetességek ===
 
==== Kulturális helyszínek ====
 
===== Városok =====
 
<small>Az ukrán városneveknek általában több elnevezésük is van. Ez abból adódik, hogy az ország területén 1992-ig az [[orosz szószedet|orosz]] volt a hivatalos nyelv, azóta az [[ukrán szószedet|ukrán]]. Egyes, korábban német területeken fekvő város esetében a német név, a tatárok által benépesített Krím-félszigeten a tatár név is meghonosodott a magyarban (pl.: [[Lviv|Lemberg]]). Továbbá, a korábban [[Magyarország]]hoz tartozó [[Kárpátalja|Kárpátalján]] lévő települések magyar névvel is rendelkeznek. Lentebb az egyes települések fontosabb névváltozatai találhatók a következő sorrendben: magyar eredetű vagy a magyar nyelvben sűrűn használt forma, ukrán név (magyaros átírása), orosz név (magyaros átírása), egyéb nevek, ukrán név (cirill betűkkel), orosz név (cirill betűkkel).</small>
 
* [[Beregszász]] (Berehove, Beregovo, Берегове)
 
* [[Doneck]] (Donyeck, Донецьк)
 
* [[Jalta]] (Ялта)
 
* '''[[Kijev]] (Kijiv, Київ)'''
 
* [[Lviv]] (Lvov, Lemberg, Львів)
 
* [[Munkács]] (Mukacsevo, Mukacseve)
 
* [[Odesza]] (Ogyessza, Одесса)
 
* [[Szevasztopol]] (Agjar, Севастополь)
 
* [[Szimferopol]] (Сімферополь, Симферополь)
 
* [[Ungvár]] (Uzshorod, Uzsgorod, Ужгород)
 
 
==== Természeti helyszínek ====
 
=== Gasztronómia===
 
=== Kultúra ===
 
 
=== Sport, kikapcsolódás ===
 
=== Sport, kikapcsolódás ===
 
== Utazási tanácsok ==
 
== Utazási tanácsok ==
 
=== Ajánlott utazási időszak ===
 
=== Ajánlott utazási időszak ===
 +
* A tavasz a legjobb időszak. Április végétől június elejéig, nincs tömeg a hőmérséklet kellemes a természetben minden virágzik.
 +
* Az ősz majdnem olyan kellemes mint a tavasz.
 +
* A téli sportot kedvelőknek,- a Kárpátok hegyeiben,- jó időszak lehet a december és a január is.
 +
 
=== Beutazás ===
 
=== Beutazás ===
 +
* '''Átkelési lehetőségek''':
 +
**Magyar-ukrán határ
 +
***Barabás - Koszini - közúti, egyszerűsített határátlépés magyar-ukrán állampolgárok részére
 +
***Beregsurány - Luzsanka - közúti, nemzetközi személyforgalom (kivéve autóbusz)
 +
***Eperjeske - Szalóka - vasúti, nemzetközi áruforgalom, vasúti személyforgalom
 +
***Lónya - Dzinkove - közúti, egyszerűsített határátlépés magyar-ukrán állampolgárok részére
 +
***Tiszabecs - Vilok - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
 +
***Tiszabecs - vízi, külön kérésre nemzetközi személyforgalom
 +
***Záhony - Csop - vasúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
 +
***Záhony - Csop - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
 
==== Beutazási feltételek ====
 
==== Beutazási feltételek ====
 
Ukrajnába [[Magyarország|magyar]], egyéb [[Európai Unió|uniós]], illetve [[Szerbia|szerb]] állampolgárok is vízum nélkül utazhatnak. A belépéshez mindössze egy migrációs lapot kell kitölteni, amelyen pár személyes adaton kívül a meglátogatni kívánt helyeket, illetve a „meghívónk” címét is kérik. A meglátogatni kívánt helyek között mindenképp érdemes felsorolni azokat a helyeket, ahol hosszabb időt akarunk tartózkodni, illetve azt a határátkelőt is, ahol várhatóan elhagyjuk az országot. A meghívó félnek pedig egyik szállásadónk címét érdemes beírni. A kitöltött lapot a belépéskor a határőrök átnézik és lepecsételik, és kilépésig meg kell őrizni.
 
Ukrajnába [[Magyarország|magyar]], egyéb [[Európai Unió|uniós]], illetve [[Szerbia|szerb]] állampolgárok is vízum nélkül utazhatnak. A belépéshez mindössze egy migrációs lapot kell kitölteni, amelyen pár személyes adaton kívül a meglátogatni kívánt helyeket, illetve a „meghívónk” címét is kérik. A meglátogatni kívánt helyek között mindenképp érdemes felsorolni azokat a helyeket, ahol hosszabb időt akarunk tartózkodni, illetve azt a határátkelőt is, ahol várhatóan elhagyjuk az országot. A meghívó félnek pedig egyik szállásadónk címét érdemes beírni. A kitöltött lapot a belépéskor a határőrök átnézik és lepecsételik, és kilépésig meg kell őrizni.
123. sor: 145. sor:
  
 
==== Repülővel ====
 
==== Repülővel ====
A [http://www.malev.hu MALÉV] napi két járatot indít [[Kijev]]be, illetve egyet [[Odessza|Odesszába]]. Mindkét útra retúr (illetékekkel együtt) már 60&nbsp;000 Ft-ért lehet utazni.
+
A Malév 2012 leállását követően csak az Aerosvit Airlines járataival lehet közvetlenül Budapestről Kijevbe utazni. A kínálati oldal csökkenése miatt az árak jelentősen megemelkedtek, egy oda-vissza út átlagosan 300 euróba kerül.
  
 
==== Vonattal ====
 
==== Vonattal ====
161. sor: 183. sor:
 
*[[Sanok]]–[[Hiriv]] (nappal 2×)
 
*[[Sanok]]–[[Hiriv]] (nappal 2×)
 
*[[Przemyśl]]–[[Kijev]]
 
*[[Przemyśl]]–[[Kijev]]
*Przemyśl–[[Csernyivci]]
+
*[[Przemyśl]]–[[Csernyivci]]
 
*[[Berlin]]–[[Varsó]]–Kijev
 
*[[Berlin]]–[[Varsó]]–Kijev
 +
*[[Varsó]]–Kijev (naponta 3x, 17-18 óra)
 +
*[[Krakkó]]-[[Lviv]] (7-8 óra)
 
*[[Lublin]]–Kijev
 
*[[Lublin]]–Kijev
 
;[[Románia]], [[Bulgária]]:
 
;[[Románia]], [[Bulgária]]:
 
*[[Várna]]–[[Kisinyov]]–[[Dnyipropetrovszk]]–([[Szaratov]])
 
*[[Várna]]–[[Kisinyov]]–[[Dnyipropetrovszk]]–([[Szaratov]])
 
*[[Várna]]–[[Szucsáva]]–[[Lviv]]–[[Minszk]] (hetente 1×)
 
*[[Várna]]–[[Szucsáva]]–[[Lviv]]–[[Minszk]] (hetente 1×)
 +
*[[Csernyivci]]-[[Szucsáva]]  (11 óra)
 +
;[[Moldova]]:
 +
*[[Kisinyov]]-[[Csernyivci]] (hetente 3x, 12 óra)
 +
*[[Kisinyov]]-[[Odessza]] (naponta 3x, 5 óra)
  
 
==== Busszal ====
 
==== Busszal ====
 +
Budapestről hetente indul busz Kievbe, hétfő 21 órakor, Kievbe érkezik kedd 17 órakor. Vissza szombaton 9:30-kor indul és vasárnap hajnali 3 órakor érkezik Budapestre.
 +
A menetjegy ára egy útra 14 900 HUF (60 EUR), oda-vissza 25 900 HUF (105 EUR).
 +
Részletes menetrend: [http://www.volan.hu/menetrmezo/425.pdf]
 +
 
==== Autóval ====
 
==== Autóval ====
 +
'''Felhívás:'''
 +
 +
"Ukrajnában 2005. április 01-től kötelezővé vált a gépjármű felelősségbiztosítás megkötése. Ezzel párhuzamosan az ukrán hatóságok elrendelték az Ukrajnába belépő külföldi honosságú gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának a fokozott ellenőrzését is. Az ukrán határőrizeti szervek minden belépő gépjármű esetében ellenőrzik a nemzetközi zöldkártya meglétét és érvényességét. Amennyiben az illetékes biztosító bélyegzőlenyomata nem szerepel az okmányon a beléptetést egyelőre elvégzik, de a gépjármű vezetőjét figyelmeztetik a hiányosság pótlására." [http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=6720 Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatója]
 +
 
==== Hajóval ====
 
==== Hajóval ====
 +
* <listing name="UKR Ferry" alt="ez a társaság közlekedtet személyszállító hajókat a következő útvonalakon ." address="65014 Odessza. Sabanszki u.4a. " directions="" phone="+380 (482) 34-40-59" url="http://www.ukrferry.com/eng/.php" hours="" price="" email="ukf@ukrferry.com"><br>[[Odessza]], Iljicsevszk - [[Poti]]/[[Batumi]](Grúzia) [http://www.ukrferry.com/eng/tariffs/tariffs-pass-poti-batumi.php]
 +
<br>[[Odessza]], Iljicsevszk -[[Várna]][http://www.ukrferry.com/eng/tariffs/tariffs-pass-varna.php]
 +
<br>[[Odessza]], Iljicsevszk-[[Derince]] (Török kikötő)) [http://www.ukrferry.com/eng/tariffs/tariffs-cargo-derince.php]
 +
<br>[[Kercs]]-[[Poti]] [http://www.ukrferry.com/eng/tariffs/tariffs-pass-kerch-poti.php]
 +
<br>[[Várna]] - [[Poti]]/[[Batumi]] [http://www.ukrferry.com/eng/tariffs/tariffs-pass-varna-poti-batumi.php ]</listing>
 +
* '''Navibulgar''' (Navigation Maritime Bulgare) társaság közlekedik a következő útvonalakon [[Várna]] - [[Odessza]], Iljicsevszk - [[Poti]]/[[Batumi]]- Iljicsevszk - [[Várna]] [http://www.navbul.com/main-activities/ferry].
 +
 
=== Közlekedés helyben ===
 
=== Közlekedés helyben ===
 
==== Repülővel ====
 
==== Repülővel ====
 +
Belföldi járatok vannak a következő városokból [[Doneck]],
 +
[[Ivano-Frankivszk]], [[Kijev]], [[Lviv]], [[Odesza]], [[Szimferopol]], [[Ungvár]], [[Csernyivci]] és [[Zaporizzsja]].
 +
 
==== Vonattal ====
 
==== Vonattal ====
 +
Ukrajnán belül az utazás legolcsóbb, és legkényelmesebb módja a vonat, nem véletlen, hogy az ukránok többsége is ezt választja.
 +
 
=====Vonattípusok=====
 
=====Vonattípusok=====
 +
Alapvetően két nagy vonattípus van. Vannak az elővárosi, vagy helyi vonatok (приміських поїзд). Ezek nappal közlekednek, rövid maximum 200-300km-es távot tesznek meg. A nagyobb állomásokon, pályaudvarokon külön pénztárban adják ki a jegyet az ilyen vonatokra, ami sokszor elég eldugott helyen van. Ezek a vonatok mindenhol megállnak útjuk során, így nem túl gyorsak. A másik kategóriába a távolsági vonatok tartoznak. Ezek nagyobb távolságokat tesznek meg jellemzően éjszaka közlekednek, bár van néhány nappali expressz járat is főleg Kijev és a nagyobb városok (Harkov, Lvov stb.) között. Az éjszakai vonatokon 3 osztályt különböztetnek meg (mindegyik fekvőhelyes kocsi): 1. osztály (Люкс): 2 fős hálófülke. A legdrágább kocsiosztály, nincs mindegyik vonatban, de azért nagyjából minden jelentősebb helyre megy legalább egy olyan vonat, ami tartalmaz első osztályú kocsit. Nagyjából négyszer annyiba kerül, mint a 2. osztály, pl. egy Csap-Kijev út első osztályú kocsiban kb. 15000Ft. 2. osztály (Купе): 4 fős hálófülke. A legkedveltebb kocsiosztály viszonylag olcsó (Csap-Kijev út:4000Ft), de nagy hely áll rendelkezésre. Főleg 4 fős társaságoknak érdemes ilyennel utazniuk, hiszen akkor teljesen magukban lehetnek. Ez a kocsiosztály minden vonaton megtalálható 3. osztály (Плацкарт): A legolcsóbb utazási lehetőség (Csap-Kijev út: 2600Ft). Bár oldalsó válaszfalak vannak, nem fülkés elrendezésű, egybenyitott kocsi. A folyosó egyik oldalán négy ágy van, menetirányra merőlegesen (mint egy fülkében), a másik oldalon pedig két ágy van egymás alatt menetiránnyal párhuzamosan (tehát összesen egy fülkényi helyen 6 ember osztozkodik). Bár elsőre rosszul hangzik az egybenyitott tér, valójában sokszor jobb, mint a fülkés elrendezés (pl.: egyedül utazó nők esetén). Biztonság: A vonatok nagyon biztonságosak, minden kocsinak két kocsikísérője van, aki csak a jeggyel rendelkezőket engedi felszállni. Emellett a vonaton rendőrök is szolgálatot teljesítenek.  Ha az embernek alsó ágy jut, akkor az ágy alatt van egy csomagtartó rekesz, aminek tartalmához csak az ágy felemelésével lehet hozzájutni. Szolgáltatások: Minden kocsiban van szamovár, ahonnan korlátlan mennyiségben lehet ingyen forró vizet venni, ezért érdemes egy bögrét, és porleveseket, kávét vinni, majd azt helyben elkészíteni. A kocsikísérőtől is lehet sokféle terméket vásárolni (rágcsálnivalók, édességek, üdítők, sörök stb), ám ukrán viszonylatban elég drágán.  Sok vonaton van emellett étkezőkocsi is.
 
=====Menetrendek=====
 
=====Menetrendek=====
 +
A vonatok többsége délután, este indul, és reggel, vagy délelőtt érkezik meg céljához. A menetrendet az ukrán vasút honlapján lehet megnézni (sajnos csak ukrán és orosz nyelvű változat van): [http://www.uz.gov.ua/?lng=uk]
 
=====Jegyek, bérletek=====
 
=====Jegyek, bérletek=====
 +
A jegyek ára Magyarországhoz képest olcsó. A nyári időszakban (május végétől, augusztus végéig) erősen ajánlott a jegyeket legalább 1 hónappal az indulás előtt megvenni, főleg a tengerpartra közlekedő vonatokra, mert sokszor előfordul, hogy akár két-három hétre előre lefoglalják az összes helyet. A jegyeket legkorábban 45 nappal az indulás előtt lehet megvenni. A jegyeket online is meg lehet vásárolni, akár Magyarországról is: [http://www.e-kvytok.com.ua/wps/portal] , a rendszer teljesen megbízható, a vásárlás után kapott kóddal akár a vonat indulása előtt pár perccel is kiválthatjuk a jegyet az állomáson. Online vásárlás esetén kiválaszthatjuk, hogy melyik kocsiban szeretnénk utazni, és (a szabad helyek közül) melyik helyen szeretnénk aludni. Mivel az ukrán vasutak elektronikus jegyrendszert használ, így ma már bármelyik állomáson vehetünk jegyet bármelyik Ukrajnában közlekedő vonatra. A helyi vonatokra jegyet indulás előtt is ráérünk venni, vagy ha olyan kis megállóban szállunk fel, ahol nincs pénztár, akkor természetesen a jegyellenőrtől is lehet jegyet venni.
 +
 
==== Busszal ====
 
==== Busszal ====
 
==== Hajóval ====
 
==== Hajóval ====
 +
 +
Sétahajózás a Dnyeperen és a Fekete-tengeren. [http://ruta-cruise.com/en/cruises/programs.html]
 +
 
==== Taxival ====
 
==== Taxival ====
 
==== Kerékpárral ====
 
==== Kerékpárral ====
187. sor: 242. sor:
 
* Vámrendelkezések:
 
* Vámrendelkezések:
 
=== Nyelv ===
 
=== Nyelv ===
 +
Az ország hivatalos nyelve az ukrán.
  
 
=== Fizetőeszköz, pénzváltás ===
 
=== Fizetőeszköz, pénzváltás ===
 +
Az ország hivatalos fizetőeszköze a hrivnya, váltópénze a kopejka. 100 kopejka 1 hrivnyát ér.
  
 
=== Vásárlás, üzletek nyitva tartása ===
 
=== Vásárlás, üzletek nyitva tartása ===
210. sor: 267. sor:
 
* Magyar Konzulátus:
 
* Magyar Konzulátus:
  
 +
==Források==
 +
* [http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kepviseletek/Magyar_kulkepviseletek_kulfoldon/Nagykovetsegek_es_Fokonzulatusok/europa.htm Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma - Európai nagykövetségek és főkonzulátusok]
 +
==Külső hivatkozások==
 +
*[http://ukrajna.lap.hu ukrajna.lap.hu]
 +
*[http://ukrajna.terkepek.net Ukrajna Térkép]
 +
*[http://www.terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1360&Itemid=419 Ukrajna online térképek]
 +
*[http://mek.oszk.hu/04800/04809/ Font Márta, Varga Beáta: Ukrajna története]
 +
*[http://karpatalja.lap.hu Kárpátalja.lap.hu]
 +
* [http://www.ttghungary.hu/kiadvanyaink/belfold/archivum/?c2_7_gogallery=1879 Ukrajna a szexturizmus európai központja (TTG Hungary 2008.10.hó)]
  
{{wikipédia|Ukrajna}}
 
 
{{európa}}
 
{{európa}}
{{vázlat}}
+
[[Kategória:Európa országai]]
 +
{{csonk}}
 
{{ország}}
 
{{ország}}
 
{{Elhelyezkedés|Kelet-Európa}}
 
{{Elhelyezkedés|Kelet-Európa}}
  
[[WikiPedia:Ukrajna]]
 
  
[[en:Ukraine]]
+
 
 
[[ca:Ucraïna]]
 
[[ca:Ucraïna]]
 
[[de:Ukraine]]
 
[[de:Ukraine]]
 +
[[en:Ukraine]]
 
[[eo:Ukrainio]]
 
[[eo:Ukrainio]]
 
[[es:Ucrania]]
 
[[es:Ucrania]]
234. sor: 300. sor:
 
[[ru:Украина]]
 
[[ru:Украина]]
 
[[sv:Ukraina]]
 
[[sv:Ukraina]]
 +
[[wts:Category:Ukraine]]

A lap 2013. január 23., 14:00-kori változata

Kiev Ukraine Saint Sophia Cathedral.jpg
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Up-flag.png
Általános adatok
Főváros Kijev
Államforma Köztársaság
Pénznem hrivnya (UAH)
Terület 603 700 km2
Népesség 48 396 470 (2002)
Nyelv Ukrán, Orosz
Vallás Ortodox, Görög katolikus, Iszlám, Zsidó
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 380
Internet TLD .ua
Időzóna UTC +2

Ukrajna Kelet-Európa egyik nagy területű állama. Nyugatról Szlovákiával és Lengyelországgal, északról Fehéroroszországgal, keletről Oroszországgal, délnyugatról Moldovával, Romániával és Magyarországgal határos. Déli határát a Fekete-tenger határozza meg. Ukrajna a Szovjetúnió egyik utódállama, a Független Államok Közösségének része.

Tartalomjegyzék

Háttér

Földrajza, élővilága

Ukrajna Európa második legnagyobb területű országa (Oroszország után). legnagyobb része teljesen sík terület. Növényzetét tekintve a füves puszta társulás (sztyepp), illetve északi és hegyes vidékein kiterjedt fenyőerdők találhatók.

A magyarok által sűrűn látogatott Kárpátalja gyökeresen eltérő domborzattal rendelkezik, legdélebbi, sík részét kivéve magashegyek alkotják. A hegyek másik oldalán, Ukrajna nyugati részén alacsony dombságok a jellemzőek. A hegyekben sűrű, a dombokon ritkás fenyőerdőek a jellemzőek, de az ország északi, sík területét is sűrű fenyőerdő borítja. Magashegyek még a Krím-félsziget déli részén is meghatározóak, és biztosítják a táj az ország többi részén lévő száraz kontinentálistól eltérő mediterrán jellegű éghajlatát.

Történelem

Ukrajna egy jó darabig a különböző nomád népek vándorlóterülete volt. Az első jelentős államalakulat a Kazár Birodalom volt, amely a mai ország délkeleti felén húzódott, és többek között a zsidó diaszpóra egyik legjelentősebb befogadója volt abban az időben. A népvándorlás korában alakult államot sok betörés gyengítette, egyrészt a 4. század óta jelen lévő szlávok, másrészt az ekkor érkező magyarok, illetve az észak felől kalandozó normannok okozták az állam felbomlását.

A 10. században alakult Kijevi Rusz hamar Kelet-Európa domináns államává alakult, amely a Novgorodi Fejedelemséggel egyesülve hatalmas állammá duzzadt. Vlagyimir nagyfejedelme (Bölcs Jaroszláv) felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre (Novgorod, Szuzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A 14. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség. A század közepére Halics Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriárka pedig Moszkvához került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található genovai birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész Európán átgázoló pestisjárvány.

A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalom három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A Krími Tatár Kánság 1475-ben a Török Birodalom hűbérese lett.

A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása ellenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.

A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lett. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került. A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség miatt abban az Ukrajnában, ahol a 19. században a világon a legtöbb gabonát termelték.

A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4.-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a II. világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország keleti része, és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZFSZK-tól visszacsatolták a Krím-félszigetet.

1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban súlyos atomerőmű-baleset történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve Fehéroroszországban található nagy területek még mindig súlyosan sugárfertőzöttek.

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről.

Régiók


Nevezetességek

Kulturális helyszínek

Városok

Az ukrán városneveknek általában több elnevezésük is van. Ez abból adódik, hogy az ország területén 1992-ig az orosz volt a hivatalos nyelv, azóta az ukrán. Egyes, korábban német területeken fekvő város esetében a német név, a tatárok által benépesített Krím-félszigeten a tatár név is meghonosodott a magyarban (pl.: Lemberg). Továbbá, a korábban Magyarországhoz tartozó Kárpátalján lévő települések magyar névvel is rendelkeznek. Lentebb az egyes települések fontosabb névváltozatai találhatók a következő sorrendben: magyar eredetű vagy a magyar nyelvben sűrűn használt forma, ukrán név (magyaros átírása), orosz név (magyaros átírása), egyéb nevek, ukrán név (cirill betűkkel), orosz név (cirill betűkkel).

Természeti helyszínek

Gasztronómia

Kultúra

Ünnepek

Nap Ünnep
január 1. Újév
január 7. karácsony
március 8. Nőnap
2008. április 27. Húsvét
május 1.–2 Munka Ünnepe
május 9. Győzelem napja
június 28. Alkotmány napja
augusztus 24. Függetlenség napja

Sport, kikapcsolódás

Utazási tanácsok

Ajánlott utazási időszak

  • A tavasz a legjobb időszak. Április végétől június elejéig, nincs tömeg a hőmérséklet kellemes a természetben minden virágzik.
  • Az ősz majdnem olyan kellemes mint a tavasz.
  • A téli sportot kedvelőknek,- a Kárpátok hegyeiben,- jó időszak lehet a december és a január is.

Beutazás

  • Átkelési lehetőségek:
    • Magyar-ukrán határ
      • Barabás - Koszini - közúti, egyszerűsített határátlépés magyar-ukrán állampolgárok részére
      • Beregsurány - Luzsanka - közúti, nemzetközi személyforgalom (kivéve autóbusz)
      • Eperjeske - Szalóka - vasúti, nemzetközi áruforgalom, vasúti személyforgalom
      • Lónya - Dzinkove - közúti, egyszerűsített határátlépés magyar-ukrán állampolgárok részére
      • Tiszabecs - Vilok - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Tiszabecs - vízi, külön kérésre nemzetközi személyforgalom
      • Záhony - Csop - vasúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Záhony - Csop - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom

Beutazási feltételek

Ukrajnába magyar, egyéb uniós, illetve szerb állampolgárok is vízum nélkül utazhatnak. A belépéshez mindössze egy migrációs lapot kell kitölteni, amelyen pár személyes adaton kívül a meglátogatni kívánt helyeket, illetve a „meghívónk” címét is kérik. A meglátogatni kívánt helyek között mindenképp érdemes felsorolni azokat a helyeket, ahol hosszabb időt akarunk tartózkodni, illetve azt a határátkelőt is, ahol várhatóan elhagyjuk az országot. A meghívó félnek pedig egyik szállásadónk címét érdemes beírni. A kitöltött lapot a belépéskor a határőrök átnézik és lepecsételik, és kilépésig meg kell őrizni.

50 000 Ft feletti értékről (illetve valutáról) kötelező vámáru nyilatkozatot tenni. Érdemes akkor is megtenni ezt, ha személyes tárgyakról van szó. A nyomtatványt a határon lehet kérni, és általában magyarul is elérhető.

Összesítve a határátlépés körülményes és hosszú, sokszor kellemetlen procedúra. A folyamat gyorsítása érdekében általános gyakorlat a csúszópénzadás, de ennek lehetnek káros következményei, így érdemes ezt az eljárást mellőzni.

Repülővel

A Malév 2012 leállását követően csak az Aerosvit Airlines járataival lehet közvetlenül Budapestről Kijevbe utazni. A kínálati oldal csökkenése miatt az árak jelentősen megemelkedtek, egy oda-vissza út átlagosan 300 euróba kerül.

Vonattal

Magyarországról több vonat is jár a kárpátaljai Csapra, két személy Záhonyból, két Intercity járat Budapestről (nemzetközi forgalomban pótdíj mentes), illetve egy éjszakai vonat közlekedik BudapestCsapMunkácsLvivKijev útvonalon Moszkvába. Ezen a vonaton csak hálókocsik közlekednek, az ezekre szóló felár a jegyárhoz képest alacsony összeg (pl.: Budapest–Kijev: 11 €-tól). Ha több időnk van utazásra, érdemes egy olyan vonattal menni, amely nappal szeli át a Kárpátokat, az út leglátványosabb részét.

Magyarország északi vidékeiről, illetve Szlovákia felől érkezőknek alternatíva lehet az Ágcsernyő irányából való érkezés. Napi három személyvonat jár Ágcsernyő és Csap között [1] (Ágcsernyőn átszállási lehetőséggel a kassai személyre), illetve egy gyorsvonat Kassa és Kijev között (nappal közlekedik).

  Budapest Debrecen Miskolc Nyíregyháza Slovenské Nové Mesto Záhony
Csap 32 € 38,4 € 13,8 € 16,6 € 17,6 € 21 € 9 € 10,8 € 6,8 € 13,6 € 3,4 € 4 €
Kijev 69,4 € 83,4 € 51,2 € 61,6 € 55 € 66 € 46,4 € 55,8 € 44,2 € 88,4 € 40,8 € 49 €
Lviv 48,4 € 58,2 € 30,2 € 36,4 € 34 € 40,8 € 25,4 € 30,6 € 23,2 € 46,4 € 19,8 € 23,8 €
Munkács 33,8 € 40,6 € 15,6 € 18,8 € 19,4 € 23,2 € 10,8 € 13 € 8,6 € 17,2 € 5,2 € 6,2 €
Odessza 75,4 € 90,6 € 57,2 € 68,8 € 61 € 73,2 € 52,4 € 63 € 50,2 € 100,4 € 46,8 € 56,2 €
Szimferopol 91,8 € 110,2 € 73,6 € 88,4 € 77,4 € 92,8 € 68,8 € 82,6 € 66,6 € 133,2 € 63,2 € 75,8 €
Ungvár 32,8 € 39,4 € 14,6 € 17,6 € 18,4 € 22 € 9,8 € 11,8 € 7,6 € 15,2 € 4,2 € 5 €

Ukrajnából sok vonat jár a környező szovjet utódállamok felé (így Fehéroroszországba, Moldovába, illetve Oroszországba. Kiemelkedő vasúti központok: Lviv, Kijev és Harkiv. Ezeken kívül éjszakánként pár vonat az Európai Unióból is érkezik ide. Ezek:

Lengyelország
Románia, Bulgária
Moldova

Busszal

Budapestről hetente indul busz Kievbe, hétfő 21 órakor, Kievbe érkezik kedd 17 órakor. Vissza szombaton 9:30-kor indul és vasárnap hajnali 3 órakor érkezik Budapestre. A menetjegy ára egy útra 14 900 HUF (60 EUR), oda-vissza 25 900 HUF (105 EUR). Részletes menetrend: [2]

Autóval

Felhívás:

"Ukrajnában 2005. április 01-től kötelezővé vált a gépjármű felelősségbiztosítás megkötése. Ezzel párhuzamosan az ukrán hatóságok elrendelték az Ukrajnába belépő külföldi honosságú gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának a fokozott ellenőrzését is. Az ukrán határőrizeti szervek minden belépő gépjármű esetében ellenőrzik a nemzetközi zöldkártya meglétét és érvényességét. Amennyiben az illetékes biztosító bélyegzőlenyomata nem szerepel az okmányon a beléptetést egyelőre elvégzik, de a gépjármű vezetőjét figyelmeztetik a hiányosság pótlására." Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatója

Hajóval

Közlekedés helyben

Repülővel

Belföldi járatok vannak a következő városokból Doneck, Ivano-Frankivszk, Kijev, Lviv, Odesza, Szimferopol, Ungvár, Csernyivci és Zaporizzsja.

Vonattal

Ukrajnán belül az utazás legolcsóbb, és legkényelmesebb módja a vonat, nem véletlen, hogy az ukránok többsége is ezt választja.

Vonattípusok

Alapvetően két nagy vonattípus van. Vannak az elővárosi, vagy helyi vonatok (приміських поїзд). Ezek nappal közlekednek, rövid maximum 200-300km-es távot tesznek meg. A nagyobb állomásokon, pályaudvarokon külön pénztárban adják ki a jegyet az ilyen vonatokra, ami sokszor elég eldugott helyen van. Ezek a vonatok mindenhol megállnak útjuk során, így nem túl gyorsak. A másik kategóriába a távolsági vonatok tartoznak. Ezek nagyobb távolságokat tesznek meg jellemzően éjszaka közlekednek, bár van néhány nappali expressz járat is főleg Kijev és a nagyobb városok (Harkov, Lvov stb.) között. Az éjszakai vonatokon 3 osztályt különböztetnek meg (mindegyik fekvőhelyes kocsi): 1. osztály (Люкс): 2 fős hálófülke. A legdrágább kocsiosztály, nincs mindegyik vonatban, de azért nagyjából minden jelentősebb helyre megy legalább egy olyan vonat, ami tartalmaz első osztályú kocsit. Nagyjából négyszer annyiba kerül, mint a 2. osztály, pl. egy Csap-Kijev út első osztályú kocsiban kb. 15000Ft. 2. osztály (Купе): 4 fős hálófülke. A legkedveltebb kocsiosztály viszonylag olcsó (Csap-Kijev út:4000Ft), de nagy hely áll rendelkezésre. Főleg 4 fős társaságoknak érdemes ilyennel utazniuk, hiszen akkor teljesen magukban lehetnek. Ez a kocsiosztály minden vonaton megtalálható 3. osztály (Плацкарт): A legolcsóbb utazási lehetőség (Csap-Kijev út: 2600Ft). Bár oldalsó válaszfalak vannak, nem fülkés elrendezésű, egybenyitott kocsi. A folyosó egyik oldalán négy ágy van, menetirányra merőlegesen (mint egy fülkében), a másik oldalon pedig két ágy van egymás alatt menetiránnyal párhuzamosan (tehát összesen egy fülkényi helyen 6 ember osztozkodik). Bár elsőre rosszul hangzik az egybenyitott tér, valójában sokszor jobb, mint a fülkés elrendezés (pl.: egyedül utazó nők esetén). Biztonság: A vonatok nagyon biztonságosak, minden kocsinak két kocsikísérője van, aki csak a jeggyel rendelkezőket engedi felszállni. Emellett a vonaton rendőrök is szolgálatot teljesítenek. Ha az embernek alsó ágy jut, akkor az ágy alatt van egy csomagtartó rekesz, aminek tartalmához csak az ágy felemelésével lehet hozzájutni. Szolgáltatások: Minden kocsiban van szamovár, ahonnan korlátlan mennyiségben lehet ingyen forró vizet venni, ezért érdemes egy bögrét, és porleveseket, kávét vinni, majd azt helyben elkészíteni. A kocsikísérőtől is lehet sokféle terméket vásárolni (rágcsálnivalók, édességek, üdítők, sörök stb), ám ukrán viszonylatban elég drágán. Sok vonaton van emellett étkezőkocsi is.

Menetrendek

A vonatok többsége délután, este indul, és reggel, vagy délelőtt érkezik meg céljához. A menetrendet az ukrán vasút honlapján lehet megnézni (sajnos csak ukrán és orosz nyelvű változat van): [10]

Jegyek, bérletek

A jegyek ára Magyarországhoz képest olcsó. A nyári időszakban (május végétől, augusztus végéig) erősen ajánlott a jegyeket legalább 1 hónappal az indulás előtt megvenni, főleg a tengerpartra közlekedő vonatokra, mert sokszor előfordul, hogy akár két-három hétre előre lefoglalják az összes helyet. A jegyeket legkorábban 45 nappal az indulás előtt lehet megvenni. A jegyeket online is meg lehet vásárolni, akár Magyarországról is: [11] , a rendszer teljesen megbízható, a vásárlás után kapott kóddal akár a vonat indulása előtt pár perccel is kiválthatjuk a jegyet az állomáson. Online vásárlás esetén kiválaszthatjuk, hogy melyik kocsiban szeretnénk utazni, és (a szabad helyek közül) melyik helyen szeretnénk aludni. Mivel az ukrán vasutak elektronikus jegyrendszert használ, így ma már bármelyik állomáson vehetünk jegyet bármelyik Ukrajnában közlekedő vonatra. A helyi vonatokra jegyet indulás előtt is ráérünk venni, vagy ha olyan kis megállóban szállunk fel, ahol nincs pénztár, akkor természetesen a jegyellenőrtől is lehet jegyet venni.

Busszal

Hajóval

Sétahajózás a Dnyeperen és a Fekete-tengeren. [12]

Taxival

Kerékpárral

Hasznos információk

Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések:
  • Vámrendelkezések:

Nyelv

Az ország hivatalos nyelve az ukrán.

Fizetőeszköz, pénzváltás

Az ország hivatalos fizetőeszköze a hrivnya, váltópénze a kopejka. 100 kopejka 1 hrivnyát ér.

Vásárlás, üzletek nyitva tartása

Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

Szokások

Közbiztonság

Egészségügyi tudnivalók

  • Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.

Külföldi képviseletek

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Források

Külső hivatkozások


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak