Toszkána

A Wikitravelből
Olaszország : Toszkána
A lap korábbi változatát látod, amilyen 81.182.190.246 (vita) 2009. október 18., 15:59-kor történt szerkesztése után volt. (Körzetek)



Toszkána
[[Kép:|noframe|300px]]


Általános adatok
Terület km²
Népesség (2006)
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 115
Mentő: 118

Toszkána Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország adminisztratív közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze.

Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.

Történelem

A mai Toszkána földje megfelel az egykori Etruszk Királyság területének. A királyságot a rómaiak igázták le, akik a földet lakóiról, az ún. Tuszikról vagy etruszkokról Tusciának hívtak. A Római Birodalom bukása után a vidék keleti gót, bizánci és longobárd uralom alá került. Nagy Károly a Frank Birodalom számára elhódította a longobárdok királyságát. 1030-ban II. Bonifác lett a hercegség ura. Meggyilkolása után felesége Beatrice uralkodott a toszkán vidékek felett. Tőle aztán leányára, Matilda grófnőre szállt örökségként. Az invesztitúra harcainak idején a grófnő a pápa oldalára állt. De a Német-római Birodalom ura V. Henrik császár igényt tartott a toszkánai földekre, így az örökség száz évre konfliktust okozott a pápák és a német-római császárok között. Ebben az időszakban a nagyobb települések, városok kivívták függetlenségüket. Pisa erőteljes hatalommal rendelkező köztársasággá alakult.

A 14. században Toszkána a művészetek és az irodalom igazi kulturális központjává vált, ehhez olyan személyiségek járultak hozzá tevékenységükkel, mint Dante, Giotto, a humanista Petrarca és Boccaccio. A toszkánai nyelv Itália irodalmi nyelvévé vált. 1406-ban Firenze már magáénak tudhatta Pisa városát. 1434 után Firenzében a Medici-család kormányzott. I. Cosimo de’ Medici, aki 1537-től Firenze hercege, majd 1569-tól nagyhercege lett, megnövelte hercegsége területét Siena felé, melyet még V. Károly német-római császártól kapott ajándékba. Ez az adomány a Medicieket Spanyolországhoz láncolta, így Toszkána csaknem két évszázadra spanyol fennhatóság alá került.

1737-ben férfiágon kihalt a Mediciek dinasztiája. A lengyel örökösödési háborút lezáró, 1735-ben megkötött, majd 1738-ben ratifikált bécsi békeszerződés értelmében a Toszkánai Nagyhercegség Lotaringiai Ferenc István hercegre szállt (III. Ferenc néven), aki később, Mária Terézia főhercegnő férjeként, I. Ferenc néven német-római császár lett. III. Habsburg Ferdinánd nagyherceget a franciák 1799-ben egy időre megfosztották hatalmától, majd 1814-től 1824-ig ismét ő uralkodott a toszkánai birtokok felett. A hercegséget 1859-ben II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király csapatai vették be. 1860-ban a Toszkánai Nagyhercegséget beolvasztották az egyesült Olasz Királyságba.

Közigazgatás


Toszkána közigazgatásilag az alábbi tíz megyéből (provicia) áll:

Látnivalók táblázatban


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok

Beutazás

Autóval

Vonattal

Repülővel

Utazás helyben

Autóval

Vonattal

Busszal

Kerékpárral

Toszkána témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png
Ez a szócikk vázlatos. Több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmaz ugyan, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!