Toszkána

Toszkána [[Kép:|noframe|300px]] Általános adatok Terület km² Népesség (2006) Segélykérés Segélyhívószám: 112 Rendőrség: 113 Tűzoltóság: 115 Mentő: 118 Toszkána Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország adminisztratív közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze. Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik. Történelem A mai Toszkána földje megfelel az egykori Etruszk Királyság területének. A királyságot a rómaiak igázták le, akik a földet lakóiról, az ún. Tuszikról vagy etruszkokról Tusciának hívtak. A Római Birodalom bukása után a vidék keleti gót, bizánci és longobárd uralom alá került. Nagy Károly a Frank Birodalom számára elhódította a longobárdok királyságát. 1030-ban II. Bonifác lett a hercegség ura. Meggyilkolása után felesége Beatrice uralkodott a toszkán vidékek felett. Tőle aztán leányára, Matilda grófnőre szállt örökségként. Az invesztitúra harcainak idején a grófnő a pápa oldalára állt. De a Német-római Birodalom ura V. Henrik császár igényt tartott a toszkánai földekre, így az örökség száz évre konfliktust okozott a pápák és a német-római császárok között. Ebben az időszakban a nagyobb települések, városok kivívták függetlenségüket. Pisa erőteljes hatalommal rendelkező köztársasággá alakult. A 14. században Toszkána a művészetek és az irodalom igazi kulturális központjává vált, ehhez olyan személyiségek járultak hozzá tevékenységükkel, mint Dante, Giotto, a humanista Petrarca és Boccaccio. A toszkánai nyelv Itália irodalmi nyelvévé vált. 1406-ban Firenze már magáénak tudhatta Pisa városát. 1434 után Firenzében a Medici-család kormányzott. I. Cosimo de’ Medici, aki 1537-től Firenze hercege, majd 1569-tól nagyhercege lett, megnövelte hercegsége területét Siena felé, melyet még V. Károly német-római császártól kapott ajándékba. Ez az adomány a Medicieket Spanyolországhoz láncolta, így Toszkána csaknem két évszázadra spanyol fennhatóság alá került. 1737-ben férfiágon kihalt a Mediciek dinasztiája. A lengyel örökösödési háborút lezáró, 1735-ben megkötött, majd 1738-ben ratifikált bécsi békeszerződés értelmében a Toszkánai Nagyhercegség Lotaringiai Ferenc István hercegre szállt (III. Ferenc néven), aki később, Mária Terézia főhercegnő férjeként, I. Ferenc néven német-római császár lett. III. Habsburg Ferdinánd nagyherceget a franciák 1799-ben egy időre megfosztották hatalmától, majd 1814-től 1824-ig ismét ő uralkodott a toszkánai birtokok felett. A hercegséget 1859-ben II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király csapatai vették be. 1860-ban a Toszkánai Nagyhercegséget beolvasztották az egyesült Olasz Királyságba. Körzetek Lucca Pistoia Prato Firenze Grosseto Siena Pisa Livorno Arezzo Massa- Carrara Emilia-Romagna Marche Umbria Lazio Liguria Tirrén-tenger Adriai- tenger Látnivalók táblázatban Természeti örökség Tájegységek Természetvédelmi területek Gyógyvizek, termálvizek Épített örökség Városok Történelmi emlékhelyek Várak, erődök Paloták, kastélyok Egyházi épületek Folkorisztika, népi építészet Múzeumok Utazási tanácsok Beutazás Autóval Vonattal Repülővel Utazás helyben Autóval Vonattal Busszal Kerékpárral Vázlatos szócikk. Ez a szócikk vázlatos, és több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmazaz, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!