„Toszkána” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Látnivalók)
(Források)
(3 szerkesztő 15 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
<div style="align: left; text-align: left; padding: 1em; border: solid 2px
 +
lightblue; background-color:#ffdab9;-moz-border-radius:15px">
 +
 
{{Elhelyezkedés|Olaszország}}
 
{{Elhelyezkedés|Olaszország}}
 
{{Régióadatok
 
{{Régióadatok
12. sor: 15. sor:
 
|Mentő=118
 
|Mentő=118
 
}}
 
}}
'''{{PAGENAME}}''' [[Olaszország]] egyik régiója.
+
'''{{PAGENAME}}''' (olaszul: ''Toscana'') [[Észak-Olaszország]] adminisztratív közigazgatási régiója; nyugaton a [[Tirrén-tenger]] irányában helyezkedik el. Északnyugat felé [[Liguria]], északon [[Emilia-Romagna]], keleten [[Marche]] és [[Umbria]], délen [[Lazio]] határolja. Közigazgatási székhelye: [[Firenze]].
==Körzetek==
+
 
 +
Toszkána régiójához több sziget is tartozik (''Arcipelago toscano''), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben [[Grosseto megye]] részét képezik.
 +
 
 +
==Történelem==
 +
A mai Toszkána földje megfelel az egykori Etruszk Királyság területének. A királyságot a rómaiak igázták le, akik a földet lakóiról, az ún. Tuszikról vagy etruszkokról Tusciának hívtak. A Római Birodalom bukása után a vidék keleti gót, bizánci és longobárd uralom alá került. Nagy Károly a Frank Birodalom számára elhódította a longobárdok királyságát. 1030-ban II. Bonifác lett a hercegség ura. Meggyilkolása után felesége Beatrice uralkodott a toszkán vidékek felett. Tőle aztán leányára, Matilda grófnőre szállt örökségként. Az invesztitúra harcainak idején a grófnő a pápa oldalára állt. De a Német-római Birodalom ura V. Henrik császár igényt tartott a toszkánai földekre, így az örökség száz évre konfliktust okozott a pápák és a német-római császárok között. Ebben az időszakban a nagyobb települések, városok kivívták függetlenségüket. Pisa erőteljes hatalommal rendelkező köztársasággá alakult.
 +
 
 +
A 14. században Toszkána a művészetek és az irodalom igazi kulturális központjává vált, ehhez olyan személyiségek járultak hozzá tevékenységükkel, mint Dante, Giotto, a humanista Petrarca és Boccaccio. A toszkánai nyelv Itália irodalmi nyelvévé vált. 1406-ban Firenze már magáénak tudhatta Pisa városát. 1434 után Firenzében a Medici-család kormányzott. I. Cosimo de’ Medici, aki 1537-től Firenze hercege, majd 1569-tól nagyhercege lett, megnövelte hercegsége területét Siena felé, melyet még V. Károly német-római császártól kapott ajándékba. Ez az adomány a Medicieket Spanyolországhoz láncolta, így Toszkána csaknem két évszázadra spanyol fennhatóság alá került.
 +
 
 +
1737-ben férfiágon kihalt a Mediciek dinasztiája. A lengyel örökösödési háborút lezáró, 1735-ben megkötött, majd 1738-ben ratifikált bécsi békeszerződés értelmében a Toszkánai Nagyhercegség Lotaringiai Ferenc István hercegre szállt (III. Ferenc néven), aki később, Mária Terézia főhercegnő férjeként, I. Ferenc néven német-római császár lett. III. Habsburg Ferdinánd nagyherceget a franciák 1799-ben egy időre megfosztották hatalmától, majd 1814-től 1824-ig ismét ő uralkodott a toszkánai birtokok felett. A hercegséget 1859-ben II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király csapatai vették be. 1860-ban a Toszkánai Nagyhercegséget beolvasztották az egyesült Olasz Királyságba.
 +
 
 +
==Kultúra==
 +
=== Művészet ===
 +
Toszkána az olasz [[reneszánsz]] szülőföldje, kiemelkedő alkotásokkal az [[építészet]], festészet és szobrászat területén.
 +
 
 +
Az etruszk időszakból az egész régióban igen értékes kincsekre bukkanhatunk. Ősi települések falai, templomok, tornyok, síremlékek tanúskodnak a kultúra egykori gazdagságáról Fiésole, Cortona, Chiusi, Volterra, Pupolonia, Vetulonia, Sovana területén.
 +
 
 +
Kevesebb emlék maradt fenn a római korból: Cosa falai Ansedonia mellett, Pisa thermái, Luni, Lucca és Arezzo amfiteátrumai, Volterra arénája és thermái, Fiésole temploma illetve színháza és fürdője.
 +
 +
==== Képzőművészetek ====
 +
A firenzei művészetek kiemelkedő korszaka a 13-16. századra tehető. Az ekkor alkotó szobrászok, festők gyűjtőneveként alkalmazzák a [[firenzei iskola]] elnevezést. Kialakulása a város gyors ipari és kereskedelmi fejlődésével függött össze. A többi itáliai iskolától megkülönbözteti a firenzeiekét a nagyvonalú szerkesztésmód, a perspektíva tanulmányozása és a vonalas ábrázolás. Kezdete Giotto (1266-1336) nevéhez köthető, de kiváló mesterek sokaságát mutatta fel. Többek között Masaccio (1401-1429?), Leonardo da Vinci (1452-1519), Michelangelo (1475-1564), Raffaello Santi (1483-1520), Cimabue (1240-1302), Fra Angelico (1387-1455), Fra Filippo Lippi (1406-1469), Sandro Botticelli (1445-1510), Paolo Ucello (1397-1475), Fra Bartolomeo (1472-1517), Pisano (1290-1349), Luca della Robbia (1399-1482), Andrea del Vecchio (1436-1488) alkotásainak sokszínűségében gyönyörködhetünk Firenzében és szerte Itáliában.
 +
 
 +
==== Iparművészet ====
 +
Igen híres, nemzetközileg elismert kézműves termékei: ezüst, dekoráció ([[Firenze]]), vas ([[Arezzo]]), alabástromcikkek ([[Volterra]]).
 +
 
 +
==Közigazgatás==
 
{{térkép|
 
{{térkép|
 
sz=450|
 
sz=450|
36. sor: 63. sor:
 
{{Image label|x=0.96444446|y=0.031111112|scale={{{width|450}}}|text={{szomszéd|Adriai-<br/>tenger|Adriai-tenger}}}}
 
{{Image label|x=0.96444446|y=0.031111112|scale={{{width|450}}}|text={{szomszéd|Adriai-<br/>tenger|Adriai-tenger}}}}
 
}}
 
}}
 +
 +
Toszkána közigazgatásilag az alábbi tíz megyéből ''(provicia)'' áll:
 +
* [[Arezzo megye]] (''Provincia di Arezzo''), székhelye: [[Arezzo]],
 +
* [[Firenze megye]] (''Provincia di Firenze''), székhelye: [[Firenze]],
 +
* [[Grosseto megye]] (''Provincia di Grosetto''), székhelye: [[Grosetto]],
 +
* [[Livorno megye]] (''Provincia di Livorno''), székhelye: [[Livorno]],
 +
* [[Lucca megye]] (''Provincia di Lucca''), székhelye: [[Lucca]],
 +
* [[Massa-Carrara megye]] (''Provincia di Massa-Carrara''), székhelye: [[Massa-Carrara]],
 +
* [[Pisa megye]] (''Provincia di Pisa''), székhelye: [[Pisa]],
 +
* [[Pistoia megye]] (''Provincia di Pistoia''), székhelye: [[Pistoia]],
 +
* [[Prato megye]] (''Provincia di Prato''), székhelye: [[Prato]],
 +
* [[Siena megye]] (''Provincia di Siena''), székhelye: [[Siena]].
 +
 +
==Turisztikai kínálata==
 +
'''Kulturális turizmus'''
 +
 +
A mesés szépségű táj, a Földközi-tenger partvidéke, a számos történelmi és művészettörténeti látnivalóban bővelkedő város, - mint Firenze, Siena, Lucca, Pisa, San Gimignano, [[Cortona]], Volterra – egész évben vonzóvá teszik Toszkánát a turisták számára.
 +
 +
'''Üdülőturizmus'''
 +
 +
Tengerpartja 330 km-en homokos strandokkal és enyhe klímával csábítja a fürdőzni vágyó vendégek sokaságát, néhány jellegzetes üdülő települése: [[Marina di Massa]], M[[arina di Pietrasanta]], [[Marina di Cécina]], [[Follónica]], [[Punta Ala]], [[Principina a Mare]], illetve kedvelt úticél még [[Elba]] szigete. 
 +
 +
'''Gasztronómiai turizmus'''
 +
 +
''Fő szócikk: [[Toscanai borutak]]''
 +
 +
'''Falusi turizmus - apartmanházak'''
 +
 +
Az ország agroturisztikai létesítményeinek 20%-a e tartományban található (2001-es adat). A  tartomány egyik jellegzetessége hogy szinte minden dombon áll egy kisebb vagy nagyobb kőház, vagyis tanyaféle. Ezek nagy részét felújították meghagyva a rusztikus fagerendákat, kőfalakat és szépen gondozott kertjében ma már medencével várja az üdülni vágyókat. Ideális minden korosztálynak, a természet közelsége miatt igazi pihenést jelent a városnéző túrákról visszatérőknek is. A kis falvakban szinte ismerősként üdvözölnek mindenkit és meg lehet kóstolni a helyi finomságokat, olívaolajat, bort.
  
 
==Látnivalók táblázatban==
 
==Látnivalók táblázatban==
71. sor: 127. sor:
  
 
==Utazási tanácsok==
 
==Utazási tanácsok==
===Beutazás===
+
===Megközelítés===
====Autóval====
+
====Közúti közlekedés====
====Vonattal====
+
====Vasúti közlekedés====
====Repülővel====
+
====Légi közlekedés====
 +
====Vízi közlekedés====
 +
 
 +
Tengeri kikötők Toszkánában:
 +
{| cellpadding="1" cellspacing="0" border="1" width="100%"
 +
|-
 +
!bgcolor="#b9c6db" style="color:#000000;" align="center"|'''''Liguri-tenger'''''
 +
!bgcolor="#b9c6db" style="color:#000000;" align="center"|'''''Liguri-tenger szigetei'''''
 +
!bgcolor="#b9c6db" style="color:#000000;" align="center"|'''''Tirrén- tenger szigetei'''''
 +
!bgcolor="#b9c6db" style="color:#000000;" align="center"|'''''Tirrén- tenger'''''
 +
|-
 +
!valign=top|Porto di Marina di Carrara<br/>Porto del Cinquale<br/>Porto di Viareggio<br/>Porto di Bocca d'Arno<br/>Porto di Livorno<br/>Porto di Ardenza<br/>Porto di Antignano<br/>Porto di Quercianella<br/>Porto del Chioma<br/>Porto nord di Castiglioncello<br/>Porto sud di Castiglioncello<br/>Porto di Rosignano Solvay<br/>Porto di Marina di Cecina<br/>Porto di San Vincenzo<br/>Porto di Baratti
 +
!valign=top|Porto di Gorgona<br/>Porto di Capraia<br/>Porto di Portoferraio<br/>Porto di Marciana Marina<br/>Porto di Cavo<br/>Porto di Rio Marina
 +
!valign=top|Porto di Porto Azzurro<br/>Porto di Marina di Campo<br/>Porto di Pianosa<br/>Porto di Montecristo<br/>Porto di Giglio Campese<br/>Porto di Giglio Porto<br/>Porto di Giannutri
 +
!valign=top|Porto di Marina di Salivoli<br/>Porto di Piombino<br/>Porto di Carbonifera<br/>Porto del Puntone di Scarlino<br/>Porto di Punta Ala<br/>Porto di Castiglione della Pescaia<br/>Porto di Marina di Grosseto<br/>Porto di Talamone<br/>Porto di Santa Liberata<br/>Porto del Valle di Porto Santo Stefano<br/>Porto Vecchio di Porto Santo Stefano<br/>Porto Vecchio di Porto Ercole<br/>Porto di Cala Galera
 +
|}
 +
 
 
===Utazás helyben===
 
===Utazás helyben===
 
====Autóval====
 
====Autóval====
80. sor: 152. sor:
 
====Busszal====
 
====Busszal====
 
====Kerékpárral====
 
====Kerékpárral====
 +
== Források ==
 +
* Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Települések, Közlekedés)
 +
* [http://www.regione.toscana.it/ Hivatalos honlap]
  
{{wikipédia|}}
+
== Külső hivatkozások ==
{{vázlat}}
+
* [http://olaszorszag.terkepek.net/toszkana.html Toszkána térképe]
 +
* [http://www.castellitoscani.com/ Toszkánai kastélyok]
 +
* [http://www.terraditoscana.com/ Toszkána földje]
 +
* [http://www.gportal.hu/toszkana/ Toszkánáról magyarul egy ott élő magyartól]
 +
 
 +
{{wikipédia|Toszkána}}
 +
{{csonk}}
 
[[wikipedia:]]
 
[[wikipedia:]]
 
[[Kategória:Olaszország régiói]]
 
[[Kategória:Olaszország régiói]]
 +
 +
[[de:Toskana]]
 +
[[en:Tuscany]]
 +
[[es:Toscana]]
 +
[[fi:Toscana]]
 +
[[fr:Toscane]]
 +
[[it:Toscana]]
 +
[[ja:トスカーナ州]]
 +
[[nl:Toscane]]
 +
[[pl:Toskania]]
 +
[[pt:Toscana]]
 +
[[ru:Тоскана]]
 +
[[sv:Toscana]]

A lap 2009. október 24., 12:16-kori változata



Toszkána
[[Kép:|noframe|300px]]


Általános adatok
Terület km²
Népesség (2006)
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 115
Mentő: 118

Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország adminisztratív közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze.

Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.

Tartalomjegyzék

Történelem

A mai Toszkána földje megfelel az egykori Etruszk Királyság területének. A királyságot a rómaiak igázták le, akik a földet lakóiról, az ún. Tuszikról vagy etruszkokról Tusciának hívtak. A Római Birodalom bukása után a vidék keleti gót, bizánci és longobárd uralom alá került. Nagy Károly a Frank Birodalom számára elhódította a longobárdok királyságát. 1030-ban II. Bonifác lett a hercegség ura. Meggyilkolása után felesége Beatrice uralkodott a toszkán vidékek felett. Tőle aztán leányára, Matilda grófnőre szállt örökségként. Az invesztitúra harcainak idején a grófnő a pápa oldalára állt. De a Német-római Birodalom ura V. Henrik császár igényt tartott a toszkánai földekre, így az örökség száz évre konfliktust okozott a pápák és a német-római császárok között. Ebben az időszakban a nagyobb települések, városok kivívták függetlenségüket. Pisa erőteljes hatalommal rendelkező köztársasággá alakult.

A 14. században Toszkána a művészetek és az irodalom igazi kulturális központjává vált, ehhez olyan személyiségek járultak hozzá tevékenységükkel, mint Dante, Giotto, a humanista Petrarca és Boccaccio. A toszkánai nyelv Itália irodalmi nyelvévé vált. 1406-ban Firenze már magáénak tudhatta Pisa városát. 1434 után Firenzében a Medici-család kormányzott. I. Cosimo de’ Medici, aki 1537-től Firenze hercege, majd 1569-tól nagyhercege lett, megnövelte hercegsége területét Siena felé, melyet még V. Károly német-római császártól kapott ajándékba. Ez az adomány a Medicieket Spanyolországhoz láncolta, így Toszkána csaknem két évszázadra spanyol fennhatóság alá került.

1737-ben férfiágon kihalt a Mediciek dinasztiája. A lengyel örökösödési háborút lezáró, 1735-ben megkötött, majd 1738-ben ratifikált bécsi békeszerződés értelmében a Toszkánai Nagyhercegség Lotaringiai Ferenc István hercegre szállt (III. Ferenc néven), aki később, Mária Terézia főhercegnő férjeként, I. Ferenc néven német-római császár lett. III. Habsburg Ferdinánd nagyherceget a franciák 1799-ben egy időre megfosztották hatalmától, majd 1814-től 1824-ig ismét ő uralkodott a toszkánai birtokok felett. A hercegséget 1859-ben II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király csapatai vették be. 1860-ban a Toszkánai Nagyhercegséget beolvasztották az egyesült Olasz Királyságba.

Kultúra

Művészet

Toszkána az olasz reneszánsz szülőföldje, kiemelkedő alkotásokkal az építészet, festészet és szobrászat területén.

Az etruszk időszakból az egész régióban igen értékes kincsekre bukkanhatunk. Ősi települések falai, templomok, tornyok, síremlékek tanúskodnak a kultúra egykori gazdagságáról Fiésole, Cortona, Chiusi, Volterra, Pupolonia, Vetulonia, Sovana területén.

Kevesebb emlék maradt fenn a római korból: Cosa falai Ansedonia mellett, Pisa thermái, Luni, Lucca és Arezzo amfiteátrumai, Volterra arénája és thermái, Fiésole temploma illetve színháza és fürdője.

Képzőművészetek

A firenzei művészetek kiemelkedő korszaka a 13-16. századra tehető. Az ekkor alkotó szobrászok, festők gyűjtőneveként alkalmazzák a firenzei iskola elnevezést. Kialakulása a város gyors ipari és kereskedelmi fejlődésével függött össze. A többi itáliai iskolától megkülönbözteti a firenzeiekét a nagyvonalú szerkesztésmód, a perspektíva tanulmányozása és a vonalas ábrázolás. Kezdete Giotto (1266-1336) nevéhez köthető, de kiváló mesterek sokaságát mutatta fel. Többek között Masaccio (1401-1429?), Leonardo da Vinci (1452-1519), Michelangelo (1475-1564), Raffaello Santi (1483-1520), Cimabue (1240-1302), Fra Angelico (1387-1455), Fra Filippo Lippi (1406-1469), Sandro Botticelli (1445-1510), Paolo Ucello (1397-1475), Fra Bartolomeo (1472-1517), Pisano (1290-1349), Luca della Robbia (1399-1482), Andrea del Vecchio (1436-1488) alkotásainak sokszínűségében gyönyörködhetünk Firenzében és szerte Itáliában.

Iparművészet

Igen híres, nemzetközileg elismert kézműves termékei: ezüst, dekoráció (Firenze), vas (Arezzo), alabástromcikkek (Volterra).

Közigazgatás


Toszkána közigazgatásilag az alábbi tíz megyéből (provicia) áll:

Turisztikai kínálata

Kulturális turizmus

A mesés szépségű táj, a Földközi-tenger partvidéke, a számos történelmi és művészettörténeti látnivalóban bővelkedő város, - mint Firenze, Siena, Lucca, Pisa, San Gimignano, Cortona, Volterra – egész évben vonzóvá teszik Toszkánát a turisták számára.

Üdülőturizmus

Tengerpartja 330 km-en homokos strandokkal és enyhe klímával csábítja a fürdőzni vágyó vendégek sokaságát, néhány jellegzetes üdülő települése: Marina di Massa, Marina di Pietrasanta, Marina di Cécina, Follónica, Punta Ala, Principina a Mare, illetve kedvelt úticél még Elba szigete.

Gasztronómiai turizmus

Fő szócikk: Toscanai borutak

Falusi turizmus - apartmanházak

Az ország agroturisztikai létesítményeinek 20%-a e tartományban található (2001-es adat). A tartomány egyik jellegzetessége hogy szinte minden dombon áll egy kisebb vagy nagyobb kőház, vagyis tanyaféle. Ezek nagy részét felújították meghagyva a rusztikus fagerendákat, kőfalakat és szépen gondozott kertjében ma már medencével várja az üdülni vágyókat. Ideális minden korosztálynak, a természet közelsége miatt igazi pihenést jelent a városnéző túrákról visszatérőknek is. A kis falvakban szinte ismerősként üdvözölnek mindenkit és meg lehet kóstolni a helyi finomságokat, olívaolajat, bort.

Látnivalók táblázatban


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok

Megközelítés

Közúti közlekedés

Vasúti közlekedés

Légi közlekedés

Vízi közlekedés

Tengeri kikötők Toszkánában:

Liguri-tenger Liguri-tenger szigetei Tirrén- tenger szigetei Tirrén- tenger
Porto di Marina di Carrara
Porto del Cinquale
Porto di Viareggio
Porto di Bocca d'Arno
Porto di Livorno
Porto di Ardenza
Porto di Antignano
Porto di Quercianella
Porto del Chioma
Porto nord di Castiglioncello
Porto sud di Castiglioncello
Porto di Rosignano Solvay
Porto di Marina di Cecina
Porto di San Vincenzo
Porto di Baratti
Porto di Gorgona
Porto di Capraia
Porto di Portoferraio
Porto di Marciana Marina
Porto di Cavo
Porto di Rio Marina
Porto di Porto Azzurro
Porto di Marina di Campo
Porto di Pianosa
Porto di Montecristo
Porto di Giglio Campese
Porto di Giglio Porto
Porto di Giannutri
Porto di Marina di Salivoli
Porto di Piombino
Porto di Carbonifera
Porto del Puntone di Scarlino
Porto di Punta Ala
Porto di Castiglione della Pescaia
Porto di Marina di Grosseto
Porto di Talamone
Porto di Santa Liberata
Porto del Valle di Porto Santo Stefano
Porto Vecchio di Porto Santo Stefano
Porto Vecchio di Porto Ercole
Porto di Cala Galera

Utazás helyben

Autóval

Vonattal

Busszal

Kerékpárral

Források

  • Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Települések, Közlekedés)
  • Hivatalos honlap

Külső hivatkozások

Toszkána témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak