TAJVAN

A Wikitravelből
A lap korábbi változatát látod, amilyen 80.98.233.112 (vita) 2010. január 26., 17:05-kor történt szerkesztése után volt.

(eltérés) ←Régebbi változat | legfrisebb változat (eltérés) | Újabb változat→ (eltérés)
Tajvan (台灣, Taiwan, hivatalosan 中華民國, Zhōng huá Mín guó, magyarosan Csunghua Minkuo, azaz Kínai Köztársaság) egy csendes-óceáni szigeten fekszik, Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre.

Nem tudni, a kínaiak mikor fedezték fel Tajvant, elképzelhető, hogy már a 3. században, de a 17. századi holland hódításig a szigetet csak az őslakók lakták. 1662-ben a hollandokat Cseng Cseng Kung csapatai kiűzték a szigetről. Cseng megalapította a Tungning Királyságot, ami húsz évig állt fenn. Tajvan ekkortól a kínaiaké volt 1895-ig.

A kínai-japán háború következményeként Kína kénytelen volt lemondani a szigetről. 1895. május 25-én a függetlenség pártiak kikiáltották a Tajvani Köztársaságot. Október 21-én azonban a japánok elfoglalták a fővárost, Tainant, majd az egész szigetet. A japán uralom idején kiépült az infrastruktúra, iskolákat alapítottak.

A II. világháborút elveszítve Tajvan japán helyőrsége a kínai hadsereg előtt tette le a fegyvert. A sziget kínai katonai megszállás alá került. 1945. október 25-én Tajvant hivatalosan is visszacsatolták Kínához. A katonai vezetés és a polgári lakosság közti összetűzések legvéresebbikében, az ún. 228-as incidensben mintegy 10 000-30 000 tiltakozót mészároltak le 1947. február 28-án.

1949-ben, a Kínában zajló polgárháborúból vesztesen kikerülő Kuomintang kétmillió menekülttel együtt Tajvanra vonult vissza Csang Kaj-sek vezetésével. Míg a kontinentális Kínában a győztes kommunista párt kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, Tajvanon megmaradt a Kínai Köztársaság. Az állam alapjául az 1946-os kínai alkotmányt tették meg (1947. december 25-én módosították, majd azóta többször átírták).

Kezdetben az Amerikai Egyesült Államok magára hagyta a Kuomintangot, arra számított, hogy Tajvan is a kommunisták kezére kerül. 1950-ben azonban Koreában a japán kapituláció óta fennálló feszültség Észak- és Dél-Korea között nyílt háborúban robbant ki. Ennek hatására, a hidegháború körülményei között döntött úgy Harry Truman amerikai elnök, hogy az amerikai 7. flottát a tajvani szorosba vezényli, hogy megakadályozza a harcot Tajvan és szárazföldi Kína között.

A szigetország gyorsan fejlődött, egyike lett az ázsiai kistigriseknek, ma gazdaságilag a régió egyik vezető állama.

1971-ben az ENSZ Közgyűlés 2758. számú határozatában megvonta Tajvan (a Kínai Köztársaság) ENSZ-tagságát, és helyette a Kínai Népköztársaságot ismerte el tagként, amely így vétójoggal rendelkező székhez jutott a Biztonsági Tanácsban. Azóta a világ legtöbb állama a KNK-val létesített diplomáciai kapcsolatot, de sokan Tajvant (is) elismerik, vagy legalábbis kereskedelmi kapcsolatot és képviseletet tartanak fent.

Forrás[szerkesztés]

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken