„Székelyudvarhely” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Románia : Erdély : Székelyudvarhely
(Külső hivatkozások)
(Utazási tanácsok)
 
63. sor: 63. sor:
  
 
== Utazási tanácsok ==
 
== Utazási tanácsok ==
=== Beutazás ===
+
=== Megközelítés ===
==== Autóval ====
+
==== Közúti közlekedés ====
 
Legkönnyebben a DN 13A országúton közelíthető meg.
 
Legkönnyebben a DN 13A országúton közelíthető meg.
==== Vonattal ====
+
==== Vasúti közlekedés ====
==== Busszal ====
+
 
==== Kerékpárral ====
+
=== Helyi közlekedés ===
=== Közlekedés helyben ===
+
 
 
== Hasznos információk ==
 
== Hasznos információk ==
 
=== Szálláshelyek ===
 
=== Szálláshelyek ===

A lap jelenlegi, 2009. október 31., 09:29-kori változata


Székelyudvarhely
Székelyudvarhely központja
Általános adatok
Népesség: 36 948 (2002)
Magasság: 477 m
Koordináták: É 46° 18' 0", K 25° 18' 0"
Honlap: Székelyudvarhely hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám: 112



Székelyudvarhely Hargita megyei város, Erdély és Románia középső részén fekszik. Gyakran Székelyföld fővárosának tekintik. Lakóinak 96%-a magyar nemzetiségű.


Nevezetességek[szerkesztés]

A városközpont[szerkesztés]

A belváros többnyire tömör, sűrű beépítésű, magjától kifelé már lazább, újabb és korszerűbb városnegyedek társulnak, főleg az 1960-as évek tömeges lakásépítkezéseinek következtében. Székelyudvarhelyen az idők folyamán viszonylag fejlett intézményhálózat alakult ki. Iskolavárosként emlegetik, hiszen minden negyedik lakója diák. 15 óvodája, 7 elemi-, 10 középfokú- és 4 szakiskolája; 3 felsőfokú- és 4 távoktatási tagozata van. Az iskolahálózat napjainkban is egyre bővülőben van. Székelyudvarhely első gimnáziumát 1593-ban, míg a református kollégiumát 1670-ben alapították. A Művelődési Ház, Népszínház, Könyvtár és Tudományos könyvtár, a Múzeum és Képtár, a zenei rendezvények közművelődési eredményei országosan elismertek.

  • Vármegyeháza (mai Városháza): A városháza 1896-ban épült megyeházának, a millenium ezeréves emlékére. Az egykori Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete. 1895-96-ban épült eklektikus stílusban, Stehlo Ottó építész tervei szerint. Építőmestere Ferenczi Endre főmérnök volt, aki többféle építészeti stílust örökített meg. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.
  • Milleniumi Székely emlékmű: Az emlékoszlopot 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új megyeházzal egy napon, a Milllenium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop Hargita Nándor alkotása, aki a Kő és Agyagipari Szakiskola elismert igazgatója volt. A kor stílusában, magas művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni, a négyszögletű alap oldalain a vármegye és a város címerei és két fekvő oroszlán voltak elhelyezve. Fölötte egy obeliszkszerű oszlop. 1919-ben az akkori román hatóságok lebontották, de 2008-ban újra felállították. Visszaállítására több kísérlet is volt. Az alkotást május végén avatják fel, a helyhatósági választások előtt, akárcsak 2000-ben a Vasszékelyt, négy éve pedig az Emlékezés Parkját. A kilenc méter magas alkotás eredeti helyén, a város főterén lesz felállítva, ezért a múlt héten eltávolították a Gál-órát. A kompozíció egy oszlopból, két oroszlánból, valamint szintén kőből faragott címerből áll majd, akárcsak az eredeti, az első világháborút követő hatalomváltáskor eltávolított emlékmű. Az egyenként több mint három tonnát nyomó oroszlánokat Kézdiszentléleken bányászott kvarcit tömbökből faragják, az oszlop márványszerű mészkőből lesz. Zavaczki Walter több köztéri szobrot készített eddig: az ő munkája a szentléleki árvízemlékmű, a Székelykeresztúron álló József Attila-szobor, illetve a Székelyudvarhelyen álló Tompa László- és Móra Ferenc-szobor.
  • Tompa László emlékház: A vár tőszomszédságában (Tompa László u. 10.) a Tompa László (1883-1964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg. E díszes homlokzatú földszintes házban lakott 1920-tól haláláig (1964) a székelyek nagy költője, műfordítója és lapszerkesztője.

Várak[szerkesztés]

  • Székelytámadt vár: lásd a külön szócikket.
  • A Csicsertető csúcsán állott egykor Budvár elővára Csicservár. Falai már nem, csupán sáncai láthatók.
  • Budvár: A várostól alig negyedóra járásra a Küküllő jobbpartján a Budhegy tetején állnak Budvár romjai. A legenda szerint Buda vezér építtette és itt volt a hunoktól elszakadt székelyek vezérének székhelye. A székelyek itt kötöttek szövetséget Árpáddal, aki törvényt adott nekik. Valójában a 11–12. században épülhetett egy korábbi római erődítmény maradványainak felhasználásával. 1241-ben a tatárok rombolták le. A Budváron (635 m konglomerát sziklaoromzat) a csiszolt kőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett, majd a korai, a késő vaskorban is itt lakott, az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait műemléképületként tartják számon.

Iskolák[szerkesztés]

  • A Csonkavár romjai között épült fel 1891-ben az Állami Főreáliskola. Ma itt mezőgazdasági szakközépiskola működik.
  • Tamási Áron Gimnázium (volt római-katolikus gimnázium): A római katolikus gimnáziumot 1593-ban Vásárhelyi Gergely jezsuita alapította a reformáció ellensúlyozására, mai épülete 1910-ben épült, eklektikus-szecessziós stílusban. A mai Tamási Áron Gimnázium internátusa neoklasszikus stílusban épült 1890-92-ben, a Felső-Piactér délkeleti sarkán.
  • Református kollégium: A református kollégiumot 1670-ben gr. Bethlen János alapította, ma is álló régi épülete a korábbi faépület helyén 1772-ben épült, 1886-ban második emeletet húztak rá. 1913-ban az iskola új épületet kapott. A református kollégium első emelete 1771-72-ben, (barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette), míg a második emelet 1885-1886-ban, klasszicista stílusban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1771. április 26-án ledöntik a kollégium régi faépületét, majd május 2-án nekifognak az iskola új alapjának ásásához. Május 6-án már 21-en rakják a kőalapot. Mivel az építkezésre szánt pénz fogytán volt, Kis Gergely professzor pénzgyűjtő útra indul Udvarhelyszékben, Erdővidéken és Háromszéken. Az év végére az épület tető alá került. 1885-1886-ban még egy emeletet húznak a régi épületre. Ekkor tűnnek el az egykori barokk stíluselemek. A régi, kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával.
  • Benedek Elek Tanítóképző: Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1910-12 között épült, a régi kollégiumtól délre. Építésze Magyar Vilmos volt. 1913. szeptember 10-én avatták föl. A Benedek Elek Tanítóképző épületében a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára működik.

Templomok, kápolnák[szerkesztés]

  • A ferences templom és kolostor: egy korábbi kápolna helyén 1730-1752 között épült, tornya 1764-ben készült el. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként (épületegyüttes) szerepel. Népiesen Barátok templomának és zárdájának nevezik. A templom és a kolostor a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. Tulajdonképpen 1728-1779 között épül fel. A kéttornyú templom a mértéktartó barokk és klasszicista stílusban épült. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz ihletésű. Az 1734. évi várost ábrázoló metszeten látszanak a templom valamivel alacsonyabb tornyai is. A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang van.
  • A református templom: Székelyudvarhely főterén (a mai Szabadság tér a Márton Áron tér között) épült fel 1780-81 között klasszicizáló barokk stílusban, két részre osztva az egykori Piacteret: az Alsó-Piactér (egykori Batthyány tér, mai Szabadság tér) és a Felső-Piactér (egykori Deák tér, későbbi Gabonapiac, "Patkó", Szabadság tér, illetve a mai Márton Áron tér). Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. Az új templom nem a régebbi Szent Anna-kápolna maradványaira épült. A templom építését 1781-ben fejezték be.
  • A római katolikus plébániatemplom: A Főtér fölé magasodó Szent Miklós-hegyet a római katolikus templom uralja, amely a 13. századi plébániatemplom helyén áll és 1787-1793 között épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Az építés kezdetei nem ismeretesek. A papi lak feltehetően a 17. század elején - 1636 között épült. Építése a jezsuiták nevéhez tűződik, s a gimnázium első épületének tekinthető. A 18. század-végi erdélyi templomépítészek egyik műremeke, 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke. Entz Géza művészettörténész szerint (1943) a plébániatemplom Erdély késő barokk egyházi művészetét örökíti meg. B. Nagy Margit szerint (1977) a "XVIII. század végének stílusparádéjában azonban nemcsak az elbúcsúzó barokk és a beköszöntő klasszicizmus van jelen, de észlelhető a romantika elemeinek feltűnése is". Tehát a mértéktartó barokk és a klasszicizáló késő-barokk stílus ötvöződik. A háromhajós, egytornyú plébániatemplomnak 1787-93 közötti építése Kadicsfalvi Török Ferenc (1731-1804) plébános és udvarhelyszéki esperes nevéhez fűződik, aki 30 évig vezette a katolikus gimnáziumot. A plébániatemplom tervezője és kezdeti építője Schmidt Pál marosvásárhelyi építő-mester (főkőműves) volt. Felszentelésére 1793. május 27-én került sor. A templomkülsőn, a toronysisak kivételével, alig található barokk vonás. A templom homlokzata öttengelyes és már klasszicizáló jellegű. A római katolikus templom 38 m hosszú, 18 m széles. A templombelső térképzése a három hajóban már klasszicista nyugalmú. Belső építészeti stílusában a reneszánsz, helyenként rokokó és a korai-klasszicista elemek ötvöződnek. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a mellékhajóktól. Felettük karzat húzódik. A mellékhajók a tőlük fallal elválasztott két sekrestyében folytatódnak. A szentély végén áll a főoltár. Az oldalhajók felett négy pilléren nyugvó, kosáríves nyílású oldalkarzat húzódik, amely a hajónak elegáns térhatást biztosít. A templom boltozatának közepét nagyobb méretű, medálokba zárt, rokokó utóérzésű stukkódíszítmények festik. A hosszú szentély a sokszög három oldalával zárul. A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok Hoffmayer Simon (1740-1800) kolozsvári szobrászművész munkája.
  • Ortodox templom: Román ortodox temploma 1938-ban, unitárius temploma 1906-1908 között épült. A ma is látható kis ortodox templom 1920-ban épült neobizánci stílusban.
  • Görög-katolikus templom: A Kossuth utcában (az egykori Botos utca, a hagyományos kereskedő utca) volt a Görög-katolikus templom (Biserica "Schimbare la faţă") a 17. század végén, Udvarhelyen egy Görög András nevű görög katolikus vallású ember telepedett s meggazdagodván, templomot építtetett s végrendeletében az udvarhelyi [[Román Görög Katolikus Egyházra hagyta (Keresztúri K., 1939.114).
  • A Jézus-kápolna: a 13. század második felében épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben "Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként" említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő-román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom. A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.
  • Ugron család kápolnája: A Szejkefürdő felé vezető út mellett balra áll az egykori székely főnemesek kápolnája, amely 1890-ben temetkezési kápolnának épült.

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Legkönnyebben a DN 13A országúton közelíthető meg.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Szálláshelyek[szerkesztés]

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Székelyudvarhely témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak