Svájc

A Wikitravelből
Közép-Európa : Svájc
A lap korábbi változatát látod, amilyen Grin (vita | közrem.) 2010. december 1., 18:40-kor történt szerkesztése után volt.

(eltérés) ←Régebbi változat | legfrisebb változat (eltérés) | Újabb változat→ (eltérés)
noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Sz-flag.png
Általános adatok
Főváros Bern
Államforma Államszövetség
Pénznem Svájci frank (CHF)
Terület 41 285 km2
Népesség 7 261 200
Nyelv Német, Francia, Olasz, Rétoromán
Vallás Római katolikus, református
Elektromos
hálózat
230V/50Hz (egyedi: J típus)
Behívószám 41
Internet TLD .ch
Időzóna UTC +1

Svájc Közép-Európa egyik országa. Mivel területét az Alpok hegyvonulata uralja, szokás Ausztria mellett az Alpok országának hívni. Északról Németországgal szomszédos, keletről Ausztriával és a két ország közé ékelt Liechtensteinnel, délről Olaszországgal, nyugatról pedig Franciaországgal határos.

Régiók[szerkesztés]

Városok[szerkesztés]

  • Zürich – gazdasági központ, párszázezres metropolisz
  • Genf – nemzetközi város, az ENSZ központja
  • Bázel – ipari központ
  • Bern – az államszövetség fővárosa, egyedi történelmi belvárossal
  • Luzern – Közép-Svájc „központja”, történelmi város a Vierwaldstätti-tó partján
  • Lausanne – egyetemi város a Genfi-tó partján
  • Sankt Gallen – Közepes méretű város Északkelet-Svájcban, kolostora nevezetes

Háttér[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Svájc területén az ókorban a kelta helvétek laktak. Kr. e. 58-ban ez a népcsoport Galliába kívánt menekülni a keletről érkező germánok elől, ám Julius Caesar csapatai megállították és visszaküldték őket, majd pedig meghódították a mai Svájc területét.

A terület – bár Európa közepén fekszik – sose lett a Római Birodalom központi része, ezt az is bizonyítja, hogy 259-től az alemanok (délnémet törzsszövetség) székhelye is ide került, és a kereszténység is csak a 4. századtól jelent meg. Az 5. századtól egyre nagyobb befolyás került a különböző vándorló germán csoportok kezébe – ezért lett németajkú a korábban kelta Svájc – és a római légiók fokozatosan átengedték a területet nekik.

A Frank birodalom részekén a Karoling-dinasztia idejében jött létre a feudális társadalom a mai Svájc területén, amely a Verduni szerződés értelmében Lotharingia és a későbbi Német-római Császárság része lett.

A 10. századtól a szaracének és a magyarok inváziója sújtotta a területet. A 926-os sankt galleni magyar kalandozás különösen emlékezetes maradt, mivel az erről szóló krónikában adják az első pontos leírást a magyarokról.

A korábban apró városok (Fribourg, Bern), amelyek lassan megszerezték a szabad királyi városi jogokat, gazdag kereskedő várossá alakultak. További nagy előnye származott Svájcnak, hogy az észak-déli kereskedelmi útvonalak az itteni hágókon bonyolódtak.

Svájc megalakulását 1291-re teszik, ekkor három „erdei kanton” (Uri, Schwyz, és Unterwalden (ma Nidwalden és Obwalden)) népei szövetségre lépett egymással, hogy megszerezzék a Szent Gotthárd-hágón átkelő kereskedők a szabad vámoltatásának jogát. Az 1315-ös morgarteni csatában le is győzték a Habsburg seregeket részleges függetlenséget kiharcolva maguknak.

A kantonszövetséghez a 14. század során többen is Zürich, Luzern és Bern városkantonok valamint Zug kanton és Glarus kanton is csatlakoztak létrehozva a nyolc kantonból álló „ősi Svájcot”. Ez az államszervezet az 1499-es dornachi csatában lényegében teljesen függetlenedett a Német-Római Császárságtól. 1506-ban II. Gyula pápa a még ma is fennnáló Svájci Gárdát bízta meg a Pápai Állam őrzésére.

1518-ban Huldrych Zwingli indította el a reformációt Svájcban. Zürich, majd később Basel, Bern, Sankt Gallen, Mulhouse és Schaffhausen polgársága is átvette az új vallást. Közben a délebbi kantonok megmaradtak katolikusnak. 1529 és 1531 között háború is zajlott a két felekezet között, azonban a megosztottság továbbra is megmaradt. Közben Svájc franciaajkú területein Kálvin János tanai terjedtek el, amelyeket később a német területek is átvettek.

Az 1648-as vesztfália béke az, ahol Svájc immár formálisan is függetlenedhetett a Német-római Császárságtól. Függetlensége egész 1798-ig tartott, amikor Napóleon seregei leigázták, és létrehozták a Helvét Köztársaságot. 1815-ben a bécsi békében helyreállították Svájc szuverenitását, és a nagyhatalmak megegyeztek Svájc semlegességében.

Svájc 1848 óta rendelkezik szövetségi alkotmánnyal, amelyet 1874-ben módosítottak. Ez után már nem pusztán csak kantonszövetség, mivel a védelem, a jogi rendszer immár szövetségi feladattá vált. Ekkor indult meg Svájc gazdasági prosperálása is, amely a bankok országává és a világ egyik leggazdagabb államává tette.

A 20. századra Svájc Európa egyik kulturális és tudományos központjává vált, ahol olyan neves emberek munkálkodtak, mint Le Corbusier vagy Albert Einstein.

A II. világháborúban Svájc volt az egyetlen ország Európa közepén, amely meg tudta őrizni semlegességét. Ezt egyrészt a készenlétbe helyezett, kivállóan képzett svájci hadseregnek, másrészt a jelentős gazdasági potenciájának (az itteni bankokban elhelyezett külföldi pénzeknek) köszönheti.

Svájc nagyon sokáig továbbra is teljesen semleges maradt. Az ENSZ-be is csak 2002-ben lépett. 2005-ben írta alá a személyek szabad mozgásáról szóló Schengeni Egyezményt, amelyet egyelőre még nem alkalmaznak.

Gazdaság, társadalom[szerkesztés]

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Ajánlott utazási időszak[szerkesztés]

Svájc mindig ideális célpont az utazásra. Nyáron a városlátogatás és hegyi túrázás, télen pedig síelés az elsődleges teendő az országban. Ezekben az időszakokban számtalan turista keresi fel Svájcot. Aki el kívánja kerülni a turistaáradatot, az választhatja az őszi vagy tavaszi utazást, Svájc ekkor is a megszokott arcát mutatja. A télen és tavasszal utazóknak figyelni kell arra, hogy sok alpesi hágó havas időben (azaz ősztöl tavaszig) zárva tart.

Beutazás[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Zürichbe napi többször indul repülőjárat (nem fapados) Budapestről. A zürichi reptérről könnyen el lehet jutni bárhova Svájcon, mivel a Genf–Zürich–Sankt Gallen, illetve a StuttgartMilánó vonatok megállnak a reptér melletti pályaudvaron, ahonnan amúgy pár perc alatt Zürich belvárosába lehet érni vonaton. A díjszabás megegyezik a normál vasúti díjszabással.

Fapados járatok Genfbe és Bázelbe indulnak. A genfi reptér szintén rendelkezik pályaudvarral, a bázeli (amely egyébként a franciaországi Saint-Louisban található csak autóbusszal elérhető a városból).

Az előbbieken túl még Luganoba indul rendszeres járat Budapestről, ám Ticino kantonba Milánóba induló fapados repülőgépen, majd rövid vonatozással is el lehet jutni.

Vonattal[szerkesztés]

Budapestről a Wiener Walzer EuroNight éjszakai vonat közlekedik Zürichbe. Ezen egy (nyáron meglehetősen tömött) ülőhelyes kocsi, valamint fekvőhelyes és hálókocsik vannak. Jó előre megváltott jegy ára 39 € irányonként (amúgy 105 €). Hálókocsiban és fekvőhelyes kocsiban lényegesen drágább.

Ha Svájcban is szeretnénk vonatozni, akkor az EuroDomino tűnhet a legjobb ajánlatnak. Ezzel egy hónapon belül 3-tól 8 napon (nem feltétlenül egymást követő) ingyen lehet utazni Svájc legtöbb vonatán. Ára 88 € (26 év alattiaknak 66 €, 60 éven felülieknek 76 €), az oda-vissza út ára Budapestről (a bérlethez tartozó 50 % kedvezménnyel) kb. 70 €.

Lehetséges továbbá InterRail bérlettel is utazni, amely Ausztriában és Svájcban bármely vonaton, Németországban a pótdíj nélküli vonatokon korlátlan mennyiségű utazást tesz lehetővé 16 egymást követő napon 228,8 €-ért (26 év alatt 156 €-ért). A bérlet tovább kombinálható más országokkal is.

Az előbbi, Magyarországon beszerezhető jegyeken túl, az Osztrák Vasutak ajánlatait is igénybe lehet venni. Így Bécsből és Grazból 29 €-ért lehet utazni Zürichbe (jó előre megvásárolt jegy esetén) éjszakai vonaton. Jegyet az interneten lehet vásárolni. Amúgy ennél magasabb összegért napközben 2 óránként (felváltva közvetlenül, illetve innsbrucki átszállással) lehet a két városból Zürichbe eljutni.

Svájc többi városába csak átszállással lehet eljutni.

Busszal[szerkesztés]

Az Eurolines naponta indít járatokat Zürichbe 22 órás menetidővel, pozsonyi átszállással. A jegyár 15 900 Ft egy útra, 28 900 Ft retúr. Diákoknak és nyugdíjasoknak 10 % kedvezmény van.

Buszjegyárak
Város Egy út Retúr Menetidő
Zürich 15 900 Ft 28 900 Ft 22 óra
Basel 16 900 Ft 29 900 Ft 23 óra
átszállás: Zürich
Bern 16 900 Ft 29 900 Ft 25 óra
átszállás: Zürich
Genf 18 900 Ft 32 900 Ft 27 óra
átszállás: Zürich

Autóval[szerkesztés]

Leggyorsabban a Bécs vagy GrazSalzburgMünchenBregenzZürich útvonalon lehet eljutni Magyarországról Svájcba. Az út német szakasza meglehetősen egyhangú, de tagadhatatlanul gyorsabb, mint az alternatívaként felmerülő Salzburg–Innsbruck–Zürich szakasz, amely gyönyörű tiroli völgyben fut. Az utóbbi útvonalon található Arlberg-alagúton való átkelésért 16 €-t (2005) kell fizetni. Erről az útról lehet lekanyarodni, és az Inn völgyét követve eljutni Graubünden kanton keleti részére. Ide Olaszországból is lehet érkezni, elsősorban Bolzano felől.

Ticino kanton Olaszország felől könnyen elérhető, Milánóból autópályán lehet ide eljutni, de az osztrák határnál délre fordulva, Churon keresztül is jól megközelíthatő.

Közlekedés helyben[szerkesztés]

Svájc a lehető legkomplettebb tömegközlekedési rendszerrel rendelkezik. A hálózat alapját a vasút adja, ehhez busz- és tavi hajójáratok kapcsolódnak. Ezekre a járműveket egységes tarifával [1] lehet igénybe venni, és a kedvezményrendszer is azonos. Az árak nagyon magasak, de a számos kedvezménnyel a sok utazás már kifizetődő.

A leginkább megfontolandó a Swiss Half Fare Card (félárú kártya) beszerzése, amely 99 frankba kerül, és egy hónapra érvényes. Huzamosabb ideig Svájcban tartózkodóknak egy évre 150 frankért elérhető. Ez a kártya valamennyi közlekedési eszközre, így a fogaskerekűekre és a felvonókra is érvényes. Ha már ilyen kártyánk van, 56 frankért korlátlan utazásra jogosító napijegyet lehet vásárolni azokra a napokra, amikor sokat utazunk.

Elsősorban a hegyi vonalakat kipróbálóknak jöhet ritkán jól a Swiss Pass, a 26 éven aluli fiataloknak szóló változata, a Swiss Youth Pass, amelyek korlátlan számú utazást tesznek lehetővé Svájc buszain, hajóin és vonatain. A fogaskerekűkre és felvonókra 50 % kedvezményt nyújtanak. A Swiss Flexi Pass annyiban különbözik az előző ajánlattól, hogy nem mindennapos utazásra találták ki, hanem egy hónapon belül 4 vagy 8 általunk kiválasztott napon érvényes. Az előbbi ajánlatok megrendelhetőek az interneten [2], és ott az áraik is közzé vannak téve [3].

Sokszor megérheti az a szolgáltatás (Swiss Transfer Ticket), amely szerint egyik svájci határponttól (beleértve a reptereket is) a szállásunk helyére szóló oda-vissza jegyet válthatunk 124 frankért. Így sokszor olcsóbbra lehet kijönni, mint ha egyszerűen egy közvetlen, Magyarországról szóló vonatjegyet váltanánk, mert így csak a határig kell fizetnünk. Másrészt ezzel a jeggyel az egyéb közlekedési eszközökre való átszállás is problémamentes.

Vonattal[szerkesztés]

Jegyárak (teljes ár, CHF)
SG Be Bs Gf Lz Lg
Zürich 27
Bern 63 45
Basel 51 30 36
Genf 95 77 45 67
Luzern 45 22 34 30 70
Lugano 70 57 77 77 105 53
Buchs SG 20 32 67 55 98 39 70

Svájc kíváló vasúti hálózattal rendelkezik, és a vonatok is nagyon sűrűn közlekednek. A legnagyobb vasúttársaság a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB/CFF/FSS), amely a főbb vasútvonalakat, és számos mellékvonalat üzemeltet. Ezen kívül számos magántársaság is üzemeltet elsősorban a hegyekben. Belföldi forgalomban lényegében valamennyi vonat pótdíj nélkül vehető igénybe, így a nagysebeségű vonatok (TGV, ICE, Cisalpino) is. Egyedül pár panorámavonaton kérnek 15–30 frank pótdíjat.

A vonatok sebesség és funkció alapján több csoportba sorolhatók. Léteznek az InterCity (EuroCity) járatok, amelyek az ország távoli pontjait kötik össze, és csak a nagyobb városokban állnak meg. Ennek egy különleges változata az ICN (ingázó IC), amelyek a Sankt GallenZürichLausanne/Genf, illetve a Basel–Lausanne/Genf vidzonylaton közlekednek, és a svájci vasutak modern nagy sebességű szerelvényeit jelentik. Az InterRegio a régiók közötti közlekedést szolgálja, de már több helyen állnak meg. Végül a Regio vonatok a magyar személyvonat kategóriát jelentik, azaz mindenhol megállnak, és csak rövidebb távolságot szolgálnak ki.

Nemzetközi ajánlatok árai (€)
Ajánlat 3 4 5 6 7 8 nap Megjegyzés
EuroDomino 26+ 88 98 108 118 128 138 26–60 évig
EuroDomino 12- 44 49 54 59 64 69 12 év alatt
EuroDomino 26- 66 74 82 90 98 106 12–26 évig
EuroDomino 60+ 76 84 92 100 108 116 60 év felett
Ajánlat 12- 26- 26+ Megjegyzés
InterRail C zóna 143 156 286 16 napra, érvényes még
Németországban és Ausztriában

Svájcban a vasút sokszor komoly turisztikai látványosság is. Számos ún. panorámavonat indul országszerte a hegyi tájak felfedezésére. Ezek egy része pótdíjköteles. A pótdíjért cserébe azonban kiemelkedően magas szolgáltatásban, illetve – elsősorban 1. osztályon – tetőn is üvegezett „panorámakocsikban” lehet részünk. A leghíresebb panorámaútvonalak a végig magashegyek között futó, a Rajna és Rhône völgyében haladó Glacier Express [4] és a hegyej alatt futó Golden Pass [5] vonal.

Vonattal utazók számos nemzetközi kedvezményt igénybevehetnek, amelyek sokszor jobban megérik, mint az előzőek. Svájcra is váltható EuroDomino, amely egy hónapon belül 3–8 napon tesz lehetővé utazást, illetve az InterRail, amely több napra szól, és más országokban is használható. Mindkét ajánlat elsősorban a Szövetségi Vasútakra szól, de elfogadja a legtöbb fontosabb magántársaság is. Ez alól kivétel a magashegyek között járó Matterhorn Gotthard Bahn képez, amely csak az EuroDomino 26- ajánlatra biztosít 50 % kedvezményt.

Busszal[szerkesztés]

Svájcban az autóbuszszolgáltatás szintén nagyon magas színvonalú, de a vasút mellett csak kiegészítő szereppel bír. Az egyetlen fontos interregionális viszonylat a ChurBellinzona, amely a Ticino kantonba való eljutás egyik fontos eszköze lehet. Ezen túl fontos közlekedési eszköz a kisebb települések felkeresésére, egyes eldugodtabb völgyekhez, illetve a hágókhoz való eljutáshoz, illetve Ticino kantonban. A járatokat leginkább a Svájci Posta [6] üzemelteti, de sok magántársaság is található a piacon. Az árak és kedvezmények – az egységes tarifarendszer miatt – megegyeznek a vonatokéival.

Hajóval[szerkesztés]

Svájc számos tóval is rendelkezik. A nagyobb tavakon (Genfi-tó, Bódeni-tó, Lac de Neuchâtel, Zürichi-tó, Vierwaldstätti-tó, Luganoi-tó, Lago Maggiore) és a Rajnán rendszeres hajójáratok is indulnak. Az árak megegyeznek a többi közlekedési eszköz áraival.

Hasznos információk[szerkesztés]

Beutazási szabályok[szerkesztés]

  • Útlevél- és vízumrendelkezések:

Svájcba magyar állampolgárok kártya formájú személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel utazhatnak, és ott 90 napot vízummentesen tölthetnek. A svájci hatóságok jogosultak a svájci tartózkodás alatti anyagi fedezet bizonyítását kérni.

Általánosságban szólva a Svájcba való beutazás nem okoz komolyabb problémát. Sok helyen nyílt határral rendelkezik az Európai Unió államaival. Itt csak szúrópróbaszerű ellenőrzésre lehet számítani. A keleti határrészen (főleg nyáron) azonban a magyar utazók néha kellemetlenül aprólékos ellenőrzésen eshetnek át.

"2008. November 28-tól Svájc is csatlakozott a Schengeni övezethez, azonban a földi határok december 12-én, a légi határok pedig 2009 március 29-én bomlanak le. Így az alpesi ország belépett az eddig 24 tagú, szabad határátlépést lehetővé tévő schengeni zónához, amelynek tagjai Ausztria, Belgium, Dánia, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország. Ciprus jövőre, Románia pedig 2011-ben csatlakozik az övezethez."Forrás: Turizmus Bulletin 2008.dec.3.

  • Vámrendelkezések:

Nyelv[szerkesztés]

  • Hivatalos nyelvek: német, francia, olasz, rétoromán.

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

  • Hivatalos pénznem: svájci frank (CHF)

Lásd még: A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai

Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]

Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek[szerkesztés]

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Szokások[szerkesztés]

Közbiztonság[szerkesztés]

Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]

Külföldi képviseletek[szerkesztés]

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]




Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak