„Románia” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Régiók)
(Autóval: helyesírási hiba jav.)
 
(14 szerkesztő 27 közbeeső változata nincs mutatva)
63. sor: 63. sor:
 
</div></div>
 
</div></div>
  
==Természeti örökség==
+
==Természeti helyszínek==
  
 
===Nemzeti parkok===
 
===Nemzeti parkok===
82. sor: 82. sor:
 
*[[Csalhó Nemzeti Park]] (''Parcul Naţional Ceahlău'', Moldva)
 
*[[Csalhó Nemzeti Park]] (''Parcul Naţional Ceahlău'', Moldva)
 
*[[Măcin-hegység Nemzeti Park]] (''Parcul Naţional Munţii Măcinului'', Dobrudzsa)
 
*[[Măcin-hegység Nemzeti Park]] (''Parcul Naţional Munţii Măcinului'', Dobrudzsa)
 
  
 
==Kulturális nevezetességek==
 
==Kulturális nevezetességek==
 
=== Városok ===
 
=== Városok ===
 +
[[Image:Arad town Hall.jpg|thumb|180px|right|Arad]]
 +
[[Image:Viscri.jpg|thumb|180px|right|Brassó]]
 +
[[Kép:Kolozsvár.jpg|180px|thumb|right|Kolozsvár]]
 +
[[Kép:Segesvár2007.jpg|180px|thumb|right|Segesvár]]
 +
[[Kép:Nagyszeben2007.jpg|180px|thumb|right|Nagyszeben]]
 +
 
* [[Arad]] – [[Partium]] egyik nagyvárosa.  
 
* [[Arad]] – [[Partium]] egyik nagyvárosa.  
 
* [[Balánbánya]] - város [[Hargita megye|Hargita megyében]].
 
* [[Balánbánya]] - város [[Hargita megye|Hargita megyében]].
108. sor: 113. sor:
 
* [[Temesvár]] (Timişoara) - a Bánság központja. Belvárosa kiemelt turisztikai látványosság a kiránduloknak. A Szent György római katolikus székesegyház 1736 és 1773 között épült barokk stílusban. Mellette található a Szentháromság szobor. Szabadság téren található a régi városháza, a piarista gimnázium és a Hunyadi-várkastély. A Hunyadi-várkastélyt Károly Róbert építtette 1318-ban, később Hunyadi János átalakíttatta, majd az 1849–es ostrom alatt leomlott. 1851-ben újáépítették. Nagy kiterjedésű múzeumának 22 termében 50 000 tárgyat őriznek, a természettudományi részének 23 termében pedig 16 000 darabos madár- és 21 000 példányos lepkegyűjtemény található.
 
* [[Temesvár]] (Timişoara) - a Bánság központja. Belvárosa kiemelt turisztikai látványosság a kiránduloknak. A Szent György római katolikus székesegyház 1736 és 1773 között épült barokk stílusban. Mellette található a Szentháromság szobor. Szabadság téren található a régi városháza, a piarista gimnázium és a Hunyadi-várkastély. A Hunyadi-várkastélyt Károly Róbert építtette 1318-ban, később Hunyadi János átalakíttatta, majd az 1849–es ostrom alatt leomlott. 1851-ben újáépítették. Nagy kiterjedésű múzeumának 22 termében 50 000 tárgyat őriznek, a természettudományi részének 23 termében pedig 16 000 darabos madár- és 21 000 példányos lepkegyűjtemény található.
 
* [[Tusnádfürdő]] - város [[Hargita megye|Hargita megyében]].
 
* [[Tusnádfürdő]] - város [[Hargita megye|Hargita megyében]].
 +
* [[Ploiști]] Prahova megyében van.
  
 
==Utazási tanácsok==
 
==Utazási tanácsok==
137. sor: 143. sor:
 
A turisták által preferált közlekedési mód Romániában. A legolcsóbb, legkényelmesebb és a legpraktikusabb módja az ország felkeresésének. Mindazonáltal az autóval érkezőknek számos kellemetlenséggel kell számolni Románia szerte. A legszembetűnőbb talán a nagyon rossz közlekedési morál, jellemzőek az agresszív vezetők, szabálytalan előzések és egyéb szabálytalanságok. Így a rossz minőségű utakon közlekedő számos rossz műszaki állapotú jármű között sok a közlekedési baleset. Számos helyen találni azért helyszínelő rendőröket, akik elsősorban a gyorshajtást szigorúan büntetik.
 
A turisták által preferált közlekedési mód Romániában. A legolcsóbb, legkényelmesebb és a legpraktikusabb módja az ország felkeresésének. Mindazonáltal az autóval érkezőknek számos kellemetlenséggel kell számolni Románia szerte. A legszembetűnőbb talán a nagyon rossz közlekedési morál, jellemzőek az agresszív vezetők, szabálytalan előzések és egyéb szabálytalanságok. Így a rossz minőségű utakon közlekedő számos rossz műszaki állapotú jármű között sok a közlekedési baleset. Számos helyen találni azért helyszínelő rendőröket, akik elsősorban a gyorshajtást szigorúan büntetik.
  
A romániai főutak állapota általában jó, de a nagyvárosoktól távoli szakaszokon sokszor találni sokkal rosszabb állapotú utakat. Gyakoriak az útfelújítások is, ahol különösen óvatosan érdemes vezetni. A mellékutak szinte kivétel nélkül siralmas állapotban vannak, nagy részük nyugati kocsikkal járhatatlan makadámút.
+
A romániai főutak állapota általában jó. A kisebb, alárendelt utakon előfordulhat rosszabb minőségű burkolat. A kisebb településeken, falvakban gyakoriak a kavicsos utak és a földutak is.
 +
 
 +
A romániai üzemanyag árak követik a magyarokét, kisebb-nagyobb eltérések kutanként észlelhetők. A 95-ös benzin ára 5,9–6 lej (2013. júliusi állapot).
 +
 
 +
Romániában az úthasználatért díjat kell fizetni. A közutak mellett az autópályákra igénybevételét is lehetővé teszi. A ''Rovinieta'' nevű úthasználati díj ma már elektronikus, korábban egy matrica volt. Számos benzinkútnál megvásárolható, a határátkelőhelyeken pedig a pénzváltók is árulják. Az egyhetes úthasználati díj ára 3 euró.
  
A romániai üzemanyag árak követik a magyarokét, kisebb-nagyobb eltérések kutanként észlelhetők.
 
 
====Vonattal====
 
====Vonattal====
 
Románia kiterjedt vasúthálózattal rendelkezik. Ennek ellenére sokszor nehézkes, időigényes lehet egyes vasút menti települések, tájak felkeresése, mivel kevés vonat közlekedik, a csatlakozások nem jól működnek, illetve az állomások sokszor messze találhatók a települések központjától.
 
Románia kiterjedt vasúthálózattal rendelkezik. Ennek ellenére sokszor nehézkes, időigényes lehet egyes vasút menti települések, tájak felkeresése, mivel kevés vonat közlekedik, a csatlakozások nem jól működnek, illetve az állomások sokszor messze találhatók a települések központjától.
171. sor: 180. sor:
 
Romániában kevés a menetrend szerinti hajójárat. A Duna-delta|Duna-deltában, illetve a tengerparton közlekedik pár járat napi rendszerességgel.
 
Romániában kevés a menetrend szerinti hajójárat. A Duna-delta|Duna-deltában, illetve a tengerparton közlekedik pár járat napi rendszerességgel.
 
====Kerékpárral====
 
====Kerékpárral====
Románia semmilyen szempontból se előnyös kerékpáros úti cél. Az országban semmilyen kerékpáros kultúra nem alakult ki, kerékpárutak szinte egyáltalán nincsenek, a rossz közlekedési morál miatt még a gyér forgalmú mellékutakon is veszélyes a kerékpározás. Ezen felül a terepviszonyok és a rossz állapotban lévő utak is nehezítik a kerékpározást, így csak jó állapotú kerékpárral vállalva a kockázatot lehet belefogni egy kerékpátos útba.
+
Románia semmilyen szempontból se előnyös kerékpáros úti cél. Aki Romániába downhillezni jön, annak máris itt van Gyergyószentmiklóson a négyes kilométernél egy élvezetes downhill pálya, a fiatalok részére a belépés ingyenes. Az országban semmilyen kerékpároskultúra nem alakult ki, kerékpárutak szinte egyáltalán nincsenek, a rossz közlekedési morál miatt még a gyér forgalmú mellékutakon is veszélyes a kerékpározás. Ezenfelül a terepviszonyok és a rossz állapotban lévő utak is nehezítik a kerékpározást, így csak jó állapotú kerékpárral vállalva a kockázatot lehet belefogni egy kerékpárosútba.
 +
 
 
====Gyalog====
 
====Gyalog====
 
Romániában a gyalogosközlekedésnek is megvannak a kockázatai. Vidéken jellemzően nem épültek járdák, így az út szélén poroszkálva a gyorshajtás és figyelmetlen vezetés miatt (településen belül is) komoly az elsodródás veszélye.
 
Romániában a gyalogosközlekedésnek is megvannak a kockázatai. Vidéken jellemzően nem épültek járdák, így az út szélén poroszkálva a gyorshajtás és figyelmetlen vezetés miatt (településen belül is) komoly az elsodródás veszélye.
178. sor: 188. sor:
 
== Hasznos információk ==
 
== Hasznos információk ==
 
===Beutazási szabályok===
 
===Beutazási szabályok===
* Útlevél és vízumrendelkezések:  
+
* '''Útlevél és vízumrendelkezések''':  
* Vámrendelkezések:
+
"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium)
 +
* '''Vámrendelkezések''':
  
 
=== Nyelv ===
 
=== Nyelv ===
214. sor: 225. sor:
 
==Források==
 
==Források==
 
* [http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kepviseletek/Magyar_kulkepviseletek_kulfoldon/Nagykovetsegek_es_Fokonzulatusok/europa.htm Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma - Európai nagykövetségek és főkonzulátusok]
 
* [http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kepviseletek/Magyar_kulkepviseletek_kulfoldon/Nagykovetsegek_es_Fokonzulatusok/europa.htm Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma - Európai nagykövetségek és főkonzulátusok]
 +
* [http://www.romania-central.com/travel-and-hotels-in-romania/cities-in-romania/ City Guide Romania (engl)]
 +
 
{{Elhelyezkedés|Kelet-Európa}}
 
{{Elhelyezkedés|Kelet-Európa}}
 
{{Ország}}
 
{{Ország}}
{{wikipédia|Románia}}
 
 
{{európa}}
 
{{európa}}
 
[[Kategória:Európa országai]]
 
[[Kategória:Európa országai]]
 
{{csonk}}
 
{{csonk}}
 +
 +
  
 
[[ca:Romania]]
 
[[ca:Romania]]
234. sor: 248. sor:
 
[[pt:Romênia]]
 
[[pt:Romênia]]
 
[[ro:România]]
 
[[ro:România]]
 +
[[ru:Румыния]]
 
[[sv:Rumänien]]
 
[[sv:Rumänien]]
 +
[[wts:Category:Romania]]

A lap jelenlegi, 2013. július 31., 13:37-kori változata

noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Ro-flag.png
Általános adatok
Főváros Bukarest
Államforma Köztársaság
Pénznem lej (RON)
Terület 237 500 km2
Népesség 22 317 730 (2002)
Nyelv Román
Vallás Ortodox, Protestáns, római katolikus
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 40
Internet TLD .ro
Időzóna UTC +2

Románia Kelet-Európa (egyes vélekedések szerint Közép-Európa) egyik országa. Románia délről Bulgáriával és Szerbiával, nyugatról Magyarországgal, északról és keletről Ukrajnával, illetve keletről a két ország közé ékelt Moldovával határos. Románia keleti partját a Fekete-tenger mossa.

Tartalomjegyzék

Földrajz[szerkesztés]

Domborzata[szerkesztés]

  • A Kárpátok hegyláncai Románia szinte egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik, a legmagasabb hegy a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek követnek.
  • Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.

Vízrajz[szerkesztés]

Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Kazán-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Majd a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védett Duna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.

Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók: Tisza, Maros, Szeret, Olt, Zsil, Prut, Szamos, Temes, Körösök.

Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztároló. További nagyobb tavai: Vidraru-tó, Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.

Éghajlat[szerkesztés]

Az ország nyugati részén az éghajlat nedves kontinentális, a Kárpátokon túl és a vonulatok közötti medencékben pedig száraz kontinentális. A belső tájakon gyakori az aszály. A Kárpátok éghajlata a hegyvidék magassága szerint változik.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Romániában található Európa leggazdagabb flórája (növényvilága). Állatvilága: a Kárpátokban igen nagy létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve a városokba is bemennek néha, de ez igen ritka, és főleg hideg, élelemben szegény telekre jellemző. Halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

Régiók[szerkesztés]

Természeti helyszínek[szerkesztés]

Nemzeti parkok[szerkesztés]

Erdély:

Regát:

Kulturális nevezetességek[szerkesztés]

Városok[szerkesztés]

Arad
Brassó
Kolozsvár
Segesvár
Nagyszeben
  • AradPartium egyik nagyvárosa.
  • Balánbánya - város Hargita megyében.
  • Borszék - város Hargita megyében.
  • Brassó – gyönyörű szász város Délkelet-Erdélyben.
  • BukarestRománia fővárosa.
  • Constanţa – Római alapítású kikötőváros, Dobrudzsa központja.
  • CraiovaOlténia központja.
  • Csíkszereda - Hargita megye székhelye.
  • Gyergyószentmiklós - Hargita megye 3. legnagyobb városa.
  • Jászvásár (Iaşi) – Moldva központja.
  • Kolozsvár (Cluj-Napoca) Belső-Erdély fővárosa, A jelenkori Erdély legnagyobb városa Kolozsvár, egyúttal a harmadik legnépesebb város Romániában. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.
  • Maroshévíz - város Hargita megyében.
  • Marosvásárhely (Târgu Mureş) a székelyek fővárosa, a néhai Magyar Autonóm Tartomány székhelye, a történelmi Székelyföld "fővárosa". Lakosságát tekintve a jelenkori Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll, megelőzve Kolozsvárt. A belváros északi részén található a közékpkori vár. A Vártemplom a 14. században építették a ferences szerzetesek, a reformáció során a város többsége áttért a református hitre, ezért a templom is a Református Egyház kezébe került. A reformáció után többszöri átalakításon, kibövítésen ment át. A Keresztelő Szent János Plébánia az ellenreformáció után épült. A jezsuita szerzetesek által épített templomban II. Rákóczi Ferenc is hallgatott misét. Vele szemben található a Barátok templomának megmaradt tornya. A belváros déli oldalán több neves látnivaló is található. A két szecessziós épület, a Közigazgatási Palota és a Kultúrpalota Bernády György polgármester munkássága idején épült.
  • NagyszebenSzászvidék (Erdély) egyik jelentős és szép városa.
  • Nagyvárad (Oradea) - a Partium legnagyobb városa. Habár a 2002-es népszámlálás alkalmával a magyar lakossága csak 27,5%-ot tett ki, mégis mindmáig a belváros szinte érintetlen maradt. „Szent László városának” belvárosában a király tiszteletére épített templom és szobor kiemelt turisztikai fontossággal bír. A város legnagyobb református templomát Szász József eklektikus stílusban tervezte. 1836-ban elkezdték építését, viszont az 1836-os tűzvész, az 1848-az szabadságharc, majd az 1851-es árvíz késleltette a munkálatokat. Végül 1853-ra fejezték be a templomot, de a tornyokat csupán 1870-ben.
  • SegesvárSzászvidék (Erdély) egyik városa, belvárosa a Világörökség része.
  • SzatmárnémetiMáramaros és Partium találkozásánál fekvő történelmi város.
  • Szentegyháza (Szentkeresztbánya) - város Hargita megyében.
  • Székelykeresztúr – város Hargita megyében.
  • Székelyudvarhely - Hargita megye 2. legnagyobb városa.
  • Temesvár (Timişoara) - a Bánság központja. Belvárosa kiemelt turisztikai látványosság a kiránduloknak. A Szent György római katolikus székesegyház 1736 és 1773 között épült barokk stílusban. Mellette található a Szentháromság szobor. Szabadság téren található a régi városháza, a piarista gimnázium és a Hunyadi-várkastély. A Hunyadi-várkastélyt Károly Róbert építtette 1318-ban, később Hunyadi János átalakíttatta, majd az 1849–es ostrom alatt leomlott. 1851-ben újáépítették. Nagy kiterjedésű múzeumának 22 termében 50 000 tárgyat őriznek, a természettudományi részének 23 termében pedig 16 000 darabos madár- és 21 000 példányos lepkegyűjtemény található.
  • Tusnádfürdő - város Hargita megyében.
  • Ploiști Prahova megyében van.

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Beutazás[szerkesztés]

  • Átkelési lehetőségek:
    • Magyar-román határ (Schengeni övezeten kívüli EU)
      • Ágerdőmajor - Carei - vasúti, magyar-román határsávforgalom, vasúti személyzet és rakománykísérők részére
      • Ártánd - Bors - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Battonya - Turnu - közúti, nemzetközi személyforgalom, magyar- román áruforgalom 3,5 tonnáig
      • Biharkeresztes - Episcopia-Bihor - vasúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Csengersima - Petea - közúti, nemzetközi személyforgalom
      • Gyula - Varsand - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Kötegyán -Salonta - vasúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Lökösháza - Curtici - vasúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Méhkerék - Salonta - közúti, nemzetközi személyforgalom, magyar-román áruforgalom 3,5 tonnáig
      • Nagylak - Nadlac - közúti, nemzetközi személy- és áruforgalom
      • Nyírábrány - Valea Iui Mihai - közúti, magyar-román határsávforgalom
      • Nyírábrány - Valea Iui Mihai - vasúti, nemzetközi személy- és áruforgalom

Vonattal[szerkesztés]

Romániába több vonat is indul Magyarországról. Bár a MÁV 50%-os kedvezményt ad a menettérti utazásokra (azaz egy útra és retúr is ugyanannyiba kerülnek a jegyek), meglehetősen költségesek a menetjegyek (és főleg a rövid távolságokra szólók). A költségeket tovább növeli, hogy a gyors- és InterCity vonatok helyjegykötelesek. A helyjegy ára: 3 € (10 lei).

Busszal[szerkesztés]

Erdély több városába, Bakóba és Bukarestbe naponta járnak buszok. Az árak és a szolgáltatás minősége ingadozó, de elsősorban nem a legkomfortosabb turistabuszokra, inkább használt buszokra, kisbuszokra kell számítani.

Repülővel[szerkesztés]

Közlekedés helyben[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

A turisták által preferált közlekedési mód Romániában. A legolcsóbb, legkényelmesebb és a legpraktikusabb módja az ország felkeresésének. Mindazonáltal az autóval érkezőknek számos kellemetlenséggel kell számolni Románia szerte. A legszembetűnőbb talán a nagyon rossz közlekedési morál, jellemzőek az agresszív vezetők, szabálytalan előzések és egyéb szabálytalanságok. Így a rossz minőségű utakon közlekedő számos rossz műszaki állapotú jármű között sok a közlekedési baleset. Számos helyen találni azért helyszínelő rendőröket, akik elsősorban a gyorshajtást szigorúan büntetik.

A romániai főutak állapota általában jó. A kisebb, alárendelt utakon előfordulhat rosszabb minőségű burkolat. A kisebb településeken, falvakban gyakoriak a kavicsos utak és a földutak is.

A romániai üzemanyag árak követik a magyarokét, kisebb-nagyobb eltérések kutanként észlelhetők. A 95-ös benzin ára 5,9–6 lej (2013. júliusi állapot).

Romániában az úthasználatért díjat kell fizetni. A közutak mellett az autópályákra igénybevételét is lehetővé teszi. A Rovinieta nevű úthasználati díj ma már elektronikus, korábban egy matrica volt. Számos benzinkútnál megvásárolható, a határátkelőhelyeken pedig a pénzváltók is árulják. Az egyhetes úthasználati díj ára 3 euró.

Vonattal[szerkesztés]

Románia kiterjedt vasúthálózattal rendelkezik. Ennek ellenére sokszor nehézkes, időigényes lehet egyes vasút menti települések, tájak felkeresése, mivel kevés vonat közlekedik, a csatlakozások nem jól működnek, illetve az állomások sokszor messze találhatók a települések központjától.

Mindezen kellemetlenségek ellenére a vonat az elsődleges közlekedési eszköz Romániában, főleg a távolsági közlekedésben. A vonatok színvonala nagyon széles skálát fog le, a koszos, nagyon rossz állapotú kocsiktól, a modern, legtöbb igényt kielégítő, modern vonatokig.

Vonattípusok[szerkesztés]
Personal (személyvonat) 
Minden állomáson megálló vonatok. A legolcsóbb, egyben legrosszabb minőségű szolgáltatás. Általánosságban elmondható, hogy nagyon koszos, megviselt kocsikból állnak, amelyeken nem ritka a zsúfoltság. Általánosságban elmondható, hogy a nagyvárosokat összekötő személyvonatok inkább jobb minőségűek (többségük így is elmarad a Magyarországon szokásos legalacsonyabb színvonaltól), mint az elővárosi forgalmat ellátók. Személyvonatokkal utazni általában időigényes, de sokszor elkerülhetetlen, mivel egyrészt számos úticélt csak ezek szolgálnak ki, másrészt a nem jól kialakított menetrendek miatt sokszor ez az egyetlen értelmes eljutási lehetőség két város között.
Accelerat (sebesvonat) 
Csak a nagyobb községekben és városokban állnak meg. Árszintjük jóval a személyvonaték fölött van (nagyjából kétszerese), magyarországi árban találhatók. A szolgáltatás színvonala megfelel a korábbi évek magyarországi színvonalának, nagyrészt a személyvonatokon is szokásos kocsik, valamivel jobb állapotban és tisztábban közlekednek ezeken a vonatokon. Valamennyi ilyen vonat helyjegyköteles, ám ennek ellenére nem jellemző, hogy bárki is figyelné, hova ülne, jellemzően a kalauz nem szokott dönteni felmerülő vitákban. Az acceleratok közül sok különböző irányból átszeli az országot kiváló összeköttetést nyújtva különböző régiók között. Sok esetben
Rapid (gyors) 
Csak a nagyobb városokban megálló vonatok, amelyek elsősorban a fő közlekedési útvonalakon járnak. A szolgáltatás színvonala elég jó, nagyjából a magyarországi InterCity minőségnek felelnek meg, bár sokszor elővárosi vonatok vagy lerobbantabb kocsik is jellemzőek. Az ár magasabb a Magyarországon megszokottnál.
InterCity, EuroCity 
Lényegében nem különbözik minőségben a gyorsvonatoktól, csak az áruk a magasabb.
Menetrendek[szerkesztés]

Romániában a legtöbb vonalon (még a fővonalakon is aránylag) ritka a vonatközlekedés, vagy ha sűrű, akkor is nagyon rendszertelen, hosszú szünetek lehetnek két vonat indulása között. Ezen felül a csatlakozások se működnek mindig megfelelően. Ezért mindenképpen érdemes előre ismerni a menetrendeket. Ezek kereshetőek a http://www.mersultrenulior.ro oldalon (lassú, nehezen kezelhető). Érdemesebb lehet azonban egy menetrendkönyv beszerzése, egész évben kapható a nagyobb városok pénztaraiban, információiban (ára: 8-9 lei). Az állomásokon csak nagyon kezdetlegesen vannak feltüntetve az érkezések és indulások, az információkban változó sikerrel lehet érdeklődni (általában a nagyobb városokban beszélnek idegen nyelveket, a határ mellett magyarul is, Székelyföldön erre sokszor hiába számítunk).

Jegyek, bérletek[szerkesztés]

A romániai útiköltség nehezen kalkulálható a menetrendek ismerete nélkül, mivel az egyes vonatok között három-négyszeres árszorzó is lehet, egy átlagos útnál azonban nem érdemes se sokkal alacsonyabb, se sokkal magasabb árakkal számítani, mint Magyarországon.

Magyar állampolgárok által igénybe vehető romániai kedvezmények mértéke csekély, csak a 12 éven aluli gyerekek utazhatnak féláron, a 4 évnél fiatalabbak pedig ingyen, valamint a retúrjegyek 20 %-kal olcsóbbak két egy útra szólónál.

Érdemes odafigyelni, hogy egy jegy csak meghatározott vonat(ok)ra érvényes, ezek számát, érkezési és indulási adatát a jegy tartalmazza. A fel nem használt jegy kezelési költség fejében kicserélhető. A retúrjegy csak az odaúti vonat adatait tartalmazza, vissza alapvetően bármilyen hasonló komfortú vonattal lehet utazni a megjelölt időpontig. Ha magasabb komfortú vonatot választanánk, elég a különbözetet kifizetni.

A jegyeket az állomáson vagy a CFR menetjegyirodákban 30 nappal a vonat indulása előtt lehet megvenni. Semelyik állomáson vagy menetjegyirodában (még a legnagyobbakban sem) sem lehet bankkártyával fizetni. Ha egy állomáson nincs pénztár, vagy a vonat indulása előtti 30 percben valamikor nincs nyitva, a menetjegy a vonaton is megváltható. Amúgy nem érdemes jegy nélkül vonatra szállni, mert komoly büntetésre számíthatunk, amit sokszor nem lehet megvesztegetéssel csökkenteni.

Romániára egyetlen használható bérlet jellegű ajánlat a Balkan Flexipass (olcsóbb az InterRail Romania Passnál, szolgáltatási köre azonban bővebb). Ezzel két hónapon belül 5, 10 vagy 15 szabadon választott napon korlátlanul lehet utazni Románián kívül még több balkáni országban is. Már a kijelölt napok előtti napon 19 órától használható utazásra a bérlet, egészen a kijelölt nap 24 órájáig. Pótdíjat csak InterCity-n kell váltani, helyjegyet (2,3 lei) minden vonatra személyvonat kivételével.

Busszal[szerkesztés]

Romániában a buszközlekedés nagyon kezdetleges formája van jelen. Szinte kivétel nélkül kisebb-nagyobb magánvállalkozók üzemeltetik a járatokat. A nagyobb településeken akad buszpályaudvar is, de sokszor alig pár járat érinti ezeket, sok egészen máshonnan indulnak. A forgalmas viszonylatokon, így közeli nagyvárosok között, illetve komolyabb úti célok irányába általában sűrűn járnak a buszok (legtöbbször minibuszok). A buszok árai 10-20 %-kal a személyvonat árai felett vannak, de így is olcsóbbak a magasabb kategóriájú vonatoknál, miközben a személyvonatoknál mindenképp, de sokszor az egyéb vonatoknál is gyorsabbak. Mindazonáltal kényelemben és biztonságban elmaradnak a vonatoktól. Nem ritka, hogy a sokszor nagyon rossz műszaki állapotú járműveken a megengedett maximális utasszám kétszerese utazik. Emellett számolni kell a nagyon rossz közlekedési morálra, amely következtében nem ritkák a halálos balesetek.

Bár sok településen jó alternatívát nyújtanak a (mini)buszok a közlekedésben, még több településre egyáltalán nem járnak. Érdemes előre érdeklődni a nagyobb városok buszállomásain a járatok felől. Szintén kiindulópont lehet a http://www.autogari.ro és a http://www.businfo.ro oldal. Ezek az oldalak csak erősen tájékoztató jellegű adatokat tartalmaznak, de még az előre meghirdetett menetrendek sem mindig mérvadóak, félórás késések (vagy sietések) teljesen természetesek, sokszor csak akkor indulnak a buszok, ha épp minden hely megtelt.

Autóstoppal[szerkesztés]

A tömegközlekedés hiányosságai miatt népszerű, és sokak által gyakorolt közlekedési forma Romániában az autóstopp. Bár elterjedt, meglehetősen veszélyes lehet, egyedül semmiképpen sem tanácsos. Településen kívül semmiképpen se érdemes, egyrészt itt az autósok nem állnak meg, másrészt a rossz közlekedési morál miatt komoly a balesetveszély.

Repülővel[szerkesztés]

Hajóval[szerkesztés]

Romániában kevés a menetrend szerinti hajójárat. A Duna-delta|Duna-deltában, illetve a tengerparton közlekedik pár járat napi rendszerességgel.

Kerékpárral[szerkesztés]

Románia semmilyen szempontból se előnyös kerékpáros úti cél. Aki Romániába downhillezni jön, annak máris itt van Gyergyószentmiklóson a négyes kilométernél egy élvezetes downhill pálya, a fiatalok részére a belépés ingyenes. Az országban semmilyen kerékpároskultúra nem alakult ki, kerékpárutak szinte egyáltalán nincsenek, a rossz közlekedési morál miatt még a gyér forgalmú mellékutakon is veszélyes a kerékpározás. Ezenfelül a terepviszonyok és a rossz állapotban lévő utak is nehezítik a kerékpározást, így csak jó állapotú kerékpárral vállalva a kockázatot lehet belefogni egy kerékpárosútba.

Gyalog[szerkesztés]

Romániában a gyalogosközlekedésnek is megvannak a kockázatai. Vidéken jellemzően nem épültek járdák, így az út szélén poroszkálva a gyorshajtás és figyelmetlen vezetés miatt (településen belül is) komoly az elsodródás veszélye.

A túrázóknak komoly figyelmet kell fordítani, hogy a Kárpátok erdeiben komoly vadpopulációk élnek, vaddisznók, farkasok mellett még medvék is előfordulnék. Szintén veszélyt jelenthetnek a Románia minden területén előforduló, esetenként falkába verődő kóborkutyák is.

Hasznos információk[szerkesztés]

Beutazási szabályok[szerkesztés]

  • Útlevél és vízumrendelkezések:

"Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. A magyar állampolgárok az EGT tagállamokba az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel), az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel), a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak." (Forrás: Külügyminisztérium)

  • Vámrendelkezések:

Nyelv[szerkesztés]

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]

Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek[szerkesztés]

  • Kempingek: Romániában nagyon kevés kemping létezik (megyénként legfeljebb 1-2, de sokszor egy sincs), és általában azok se a legmagasabb komfortfokozatot nyújtják. Hideg, meleg folyóvíz azonban szinte mindegyikben van.
  • Panziók, vendégházak: Romániában nagyon népszerűek a különféle panziók, illetve egyéb magán szálláshelyek. A magyarországi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is napraforgó (pontosabban virág) számával jelölik a panzió minőségét.
  • Szállodák: A romániai nagyvárosokban nagy számban találni a Ceauşescu idejéből maradt betonszállodákat. Ezekből sokat már felújítottak, de számos leromlott állapotban működik, sokszor érthetetlenül magas áron.

Általában az elhelyezkedés, nem a minőség a döntő, az árak kialakításában, így előfordulhat, hogy egy központban fekvő átlagos panzió áránál fele annyiba kerül egy a központtól távoli magas minőségű panziónál.

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Szokások[szerkesztés]

Közbiztonság[szerkesztés]

Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]

Külföldi képviseletek[szerkesztés]

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Nevezetességek látogatása[szerkesztés]

A romániai nevezetességek nyitvatartási ideje nagyon változó. Számos hely viszonylag későn nyit (9-10 óra) és hamar zár (16-17 óra)

Források[szerkesztés]



Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak