Ravenna

A Wikitravelből
Dél-Európa : Olaszország : Emilia-Romagna : Ravenna
A lap korábbi változatát látod, amilyen Strapontin (vita | közrem.) 2007. február 8., 17:22-kor történt szerkesztése után volt.

Ravenna történelmi jelentőségű olaszországi város és művészeti központ Emilia-Romagna tartományban. 1996-ban jelentős korakeresztény és bizánci műemlékegyüttesét az UNESCO a kulturális Világörökség részévé emelte.

Története

A 4. században külvárosa a Római Birodalom legnagyobb hadikikötője volt, Classisnak hívták. 401-ben Honorius császár tette székhelyévé, ekkor rövid fénykorát élte. Az 5. században Theoderik gót király foglalta el, a gótok 47 évig uralkodtak itt. 540-ben Justinianus császár vezére, Belizár verte le a gótokat, a keleti kultúra átvételénak időszaka következett.

750-ben longobárdok telepedtek le, a folyó feltöltötte a lagúnákat, a tespedő középkori város templomai lesüllyedtek.

A 14. század-ban Dante temetése Ravennában.

Látnivalói

Piazza del Duomo

  • Ortodox keresztelőkápolna (Battistero Neoniano): A kulturális Világörökség része. A római időkben vízvezetékelzáró fürdő volt a nyolcszögű, kupolás épület. Római stílusú kupolamozaik díszíti, mely Krisztus keresztelését ábrázolja antik felfogásban. Megjelenik rajt a tizenkét apostol, és templomi helyiségek ábrázolása is. Mindez az egyházat jelképezi. Az ablakoknál arabeszkek közt próféták láthatók.
  • Dóm: 1734-ben épült, egy korábbi bazilika helyére építették, melyet a 4. században Ursus püspök alapított.
  • Érseki Palota Múzeuma: érdekes látnivalója Maximianus trónja az 5. századból, mely alexandriai vagy bizánci munka. A palotában ugyancsak mozaikok csodálhatók meg.

Piazza del Popolo

  • Palazetto Veneto: loggiás oszlopokkal díszített 6. századi épület.
  • Apollinaris és Vitalis oszlopa: Ravenna védőszentjeinek szobrai tekinthetők meg a két oszlopon a 15.századból.

Garibaldi tér

  • Dante mauzóleuma: Dante (1265-1321) eredetileg először a ferencesrendi temetőbe került, majd 1519-ben Medici Leo pápa elrendelte hazavitelét. A ferences atyák elrejtették a koporsót. Így 1780-ban az üres sír helyére emelték a mauzóleumot. 1865-ben végül megtalálták az ereklyét egy falban. Később harangtornyot építettek fölé.
  • Ariánus Keresztelőkápolna (Battistero degli Ariani): A kulturális Világörökség része. A gótok hite, az ariánus nem ismerte el Jézust és Istent egyként. Ebben a szellemben díszítették a kápolnát is. Kupolamozaikja egyedülálló, az egyetlen, mely meztelenül ábrázolja Krisztust Michelangelo kora előtt.

Theoderik mauzóleuma (Mausoleo di Teodorico) A kulturális Világörökség része. Tízszögletű, zömök építmény, a tetején monolittal. A kő méretei: 33 m-es kerületű, 300 tonna súlyú. Isztriai fehér mészkőből készült. Egy monda szerint a kegyetlen a király úgy félt a villámlástól, hogy a kő alá menekült, de az mégis agyonsúlytotta.

Via di Roma

  • San Apollinaire Nuovo-bazilika (Basilica di Sant'Apollinare Nuovo): ariánus gótok építették, két fala huszonnégy látványos oszlopon fekszik. Mozaikjai: fent - Krisztus élettörténete, balra – 22 szűz, jobbra – 26 mártír, a bejáratnál – a kikötő illetve Theoderik palotája látható a falakon. Mennyezete a 17. századból származik.
  • San Vitale-székesegyház (Basilica di San Vitale): A kulturális Világörökség része, a bizánci centrális templomtípus egy példája. San Vitalis a kor egyik szentje, római katona volt, aki fiaival halt vértanúhalált. Itt végezték ki a mezőn, a templom helyén. A székesegyház 526-547 között épült, Maximianus érsek szentelte fel. Belsejében alabástromszobros emeletes árkádok utalnak arra, hogy a nők és a férfiak külön foglaltak helyet. Bizánci kosaras oszlopok tartják kupoláját. A padlón az eredeti mozaikburkolat keletiesen konzervatív. Az apszis előtt a mozaikok Justinianust és Teodorát ábrázolják. A templom falainak nagy részéről az eredeti mozaikok eltűntek, helyükön barokk festmények láthatók.
    • Melléképülete a híres Galla Placidia mauzóleuma (Mausoleo di Galla Placidia). A kulturális Világörökség része. Galla Placidia Theodius leánya volt, akit a gótok elraboltak és feleségül adták Athaulf királyhoz (410-ben). Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később feleségül ment II. Constantinushoz. Annak halála után uralkodónő lett (421-450). A síremlék 440-ben épült, maga a császárnő építtette. Görögkereszt alaprajzú, az ókori mozaikkultúra emlékei láthatók falain, melyet aranyburkolat fed. A sírokban III. Valentianus, II. Constantinus és Galla Placidia nyugszanak.
  • Érseki kápolna (Cappella Arcivescovile): A kulturális Világörökség része.
  • San Apollinaire-bazilika Classeben (Basilica di Sant'Apollinare in Classe): A kulturális Világörökség része. A legértékesebb korakeresztény bazilika. 535–549 között építették. Az apszisban és diadalíven látható mozaikok eredetiek, a 6–7. századból valók.

Ravenna témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!



Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak