Pozsony - Laptörténet

89.132.93.131: /* Vasúti közlekedés */

2011-07-20T10:07:37Z

‎Vasúti közlekedés

89.132.93.131: /* Vasúti közlekedés */

2011-07-20T10:07:18Z

‎Vasúti közlekedés

89.132.93.131: /* Közúti közlekedés */

2011-07-20T10:03:23Z

‎Közúti közlekedés

195.91.56.155: /* Vasúti közlekedés */

2011-03-22T18:54:34Z

‎Vasúti közlekedés

213.151.217.147: /* Szálláshelyek */

2010-02-06T20:28:15Z

‎Szálláshelyek

213.151.217.131: /* Szálláshelyek */

2010-02-06T19:36:00Z

‎Szálláshelyek

89.133.68.182: /* Szálláshelyek */

2010-01-06T09:48:33Z

‎Szálláshelyek

84.2.98.168: /* Nevezetességek */

2009-10-31T09:11:27Z

‎Nevezetességek

84.2.98.168: /* Nevezetességek */

2009-10-31T09:09:08Z

‎Nevezetességek

84.2.98.168: /* Nevezetességek */

2009-10-31T09:07:41Z

‎Nevezetességek

@@ 87. sor: / 87. sor: @@
 Mivel Rajka felé kevés vonat jár [http://www.slovakrail.sk/fileadmin/Dokumenty/132_bratislava_rusovce_rajkaMAV.pdf], Nyugat-Magyarországról sokszor hamarabb el lehet jutni Pozsonyba [[ausztria]]i ([[parndorf]]i vagy [[Bruck an der Leitha]]-i) átszállással, ám ez lényegesen drágább a közvetlen útnál.
-Jelentős magyar vasúti kedvezménnyel rendelkezők számára kivételesen olcsó (ám annál hosszabb és kevésbé kényelmes) megoldás, a [[Rajka|Rajkáig]] [http://www.mav.hu/utemesmenetrend/mr/elovaros/1_194-221_061114_103613.pdf] belföldi vonattal történő utazás, majd a vasútállomásnál a 801-es buszra való felszállás Pozsony felé (ára 0,75 EUR).
+Jelentős magyar vasúti kedvezménnyel rendelkezők számára kivételesen olcsó (ám annál hosszabb és kevésbé kényelmes) megoldás, a [[Rajka|Rajkáig]] [http://www.mav.hu/utemesmenetrend/mr/elovaros/1_194-221_061114_103613.pdf] belföldi vonattal történő utazás, majd a vasútállomásnál a 801-es buszra való felszállás Pozsony felé (ára 1,5 EUR).
 ====Légi közlekedés====

@@ 87. sor: / 87. sor: @@
 Mivel Rajka felé kevés vonat jár [http://www.slovakrail.sk/fileadmin/Dokumenty/132_bratislava_rusovce_rajkaMAV.pdf], Nyugat-Magyarországról sokszor hamarabb el lehet jutni Pozsonyba [[ausztria]]i ([[parndorf]]i vagy [[Bruck an der Leitha]]-i) átszállással, ám ez lényegesen drágább a közvetlen útnál.
-Jelentős magyar vasúti kedvezménnyel rendelkezők számára kivételesen olcsó (ám annál hosszabb és kevésbé kényelmes) megoldás, a [[Rajka|Rajkáig]] [http://www.mav.hu/utemesmenetrend/mr/elovaros/1_194-221_061114_103613.pdf] belföldi vonattal történő utazás, a határon való átgyaloglás (4 km), majd 91-es városi busszal [http://imhd.sk/ba/index.php?w=3023ef2f302523ea&l=91&x=629145651235&lang=en&lang=en] való utazás (22 Sk).
+Jelentős magyar vasúti kedvezménnyel rendelkezők számára kivételesen olcsó (ám annál hosszabb és kevésbé kényelmes) megoldás, a [[Rajka|Rajkáig]] [http://www.mav.hu/utemesmenetrend/mr/elovaros/1_194-221_061114_103613.pdf] belföldi vonattal történő utazás, majd a vasútállomásnál a 801-es buszra való felszállás Pozsony felé (ára 0,75 EUR).
 ====Légi közlekedés====

@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 ===Megközelítés===
 ==== Közúti közlekedés ====
-* '''Autóbusszal''': Budapest és Pozsony között napi egy pár busz jár [[Győr]] és pár [[Győr-Moson-Sopron megye]]i teleülés érintésével. Az előre megváltott menettérti jegyek ára olcsóbb lehet a vonaténál (3540 Ft-tól / Győrből: 1440 Ft-tól), a 26 éven aluliak további kedvezménnyel utazhatnak (2950 Ft / Győrből: 1200 Ft). Az egyetlen kellemetlenség a busszal, hogy elég későn megy, és hamar indul Pozsonyból, így ha egy napra utazunk, csak bő 5 óra jut a város megnézésére.
+* '''Autóbusszal''': Budapest és Pozsony között napi egy pár busz jár [[Győr]] és pár [[Győr-Moson-Sopron megye]]i teleülés érintésével. Az előre megváltott menettérti jegyek ára olcsóbb lehet a vonaténál (3540 Ft-tól / Győrből: 1440 Ft-tól), a 26 éven aluliak további kedvezménnyel utazhatnak (2950 Ft / Győrből: 1200 Ft). Az egyetlen kellemetlenség a busszal, hogy elég későn megy, és hamar indul Pozsonyból, így ha egy napra utazunk, csak bő 5 óra jut a város megnézésére. Érdemes a Rajkából Pozsonyra közlekedő 801-es busszal közlekedni, napi 17 járatpár indul a két település között.
 * '''Személygépkocsival''': Pozsony legegyszerűbben az M1-es autópályára csatlakozó M15-ös autóút a legegyszerűbb eljutás Magyarország minden részéről. A Szlovák autópályákon és autóutakon szlovák autópálya matrica (7 nap, 150 Sk) szükséges (a Pozsonyig lévő kb. 25 kilométerre is), ha ezt megakarjuk spórolni rajkai kijáraton lehajtva a régi pozsonyi úton is el lehet jutni a szlovák fővárosba. Ez az út a modern autópálya gyökeres ellentéte, csupa kátyú, és elhagyatott vidékeken vezet keresztül, a határátlépő is egy kicsit elhagyatott jellegű.

@@ 69. sor: / 69. sor: @@
 | '''Budapest'''<br><small>Bruck felé</small>||36,4 €||47,6 €
 |-
-| '''[[Győr]]'''<br><small>''Petržalkaig''</small>||10,7 €||8,6 €
+| '''[[Győr]]'''<br><small>''Ligetfaluig(Petržalkaig)''</small>||10,7 €||8,6 €
 |-
 | '''Győr'''<sup>1</sup><br><small>Parndorf felé</small>||14 €||28 €
 |-
-| '''[[Rajka]]'''<br><small>''Petržalkaig''</small>||5,4 €||4,4 €
+| '''[[Rajka]]'''<br><small>''Ligetfaluig(Petržalkaig)''</small>||5,4 €||4,4 €
 |-
-| '''Rajka'''²<br><small>''Rusovceig''</small>||1,4 €||2,8 €
+| '''Rajka'''²<br><small>''Oroszvár(Rusovceig)''</small>||1,4 €||2,8 €
 |-
 | '''[[Sopron]]'''<br><small>Rajka felé</small>||19,2 €||15,4 €

@@ 109. sor: / 109. sor: @@
 ===Szálláshelyek===
 *'''Pozsonyi Apartmanok'''[http://www.apartmentsbratislava.com] - modernul berendezet apartmanok, Pozsony koszpontba rovididore. A varos kozpontjaban ejszakankent 49 EUR - tol. Mobile +421 918 397924, Email:info@apartmentsbratislava.com.
 ===Vendéglátóhelyek===

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 * '''Trinitárius-templom''' vagy Mathai Szent János és Valois Félix templom: a Szentháromság plébánia barokk temploma Pozsony-Óvárosban a Vármegyeház téren (Župné námestie). A templomot 1717-1725 között építették barokk stílusban, az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára. A templomot a trinitárius rend építette. A templom a rend egyik alapítójának Mathai Szent Jánosnak van szentelve. A templomot Franz Jangl és Johann Lukas von Hildebrandt tervezte. A templomnak ovális alaprajza van hosszan elnyúló tengelyekkel és konkáv boltozattal.
-* '''Pozsonyi vár''': épületében jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai (bútorkiállítás, Felvidék régmúltjának kincsei), és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei találhatóak, a Luginsland-bástyában pedig hangszerkiállítás van.
+* '''Pozsonyi vár''': Már a honfoglalás előtt vár állt Pozsonyban, Braslav pannóniai karoling hűbéres herceg erődje. A várhegy 902-től folyamatosan magyar uralom alatt volt, határvédő szerepe korán kialakult. Először 907-ben említi a mai vár helyét a Fuldai évkönyv. 1042-ben, az I. Szent István király halálát követő trónharcok idején Břetisvláv cseh herceg rövid időre el tudta foglalni a várat, innen ered a város mai neve. Ekkor még csak föld-fa szerkezetű vár volt. 1052-ben, III. Henrik serege ostromolta a várat, amikor egy Zotmund nevű katona a víz alatt a Dunán horgonyzó ellenséges hajókat megfúrta, és elsüllyesztette. A várban szívesen tartózkodott Salamon király is; Rőtszakállú (Barbarossa) Frigyes a vár alatt gyűjtötte össze keresztes hadát 1189-ben. A tatárok nem tudták elfoglalni a várat 1241-ben, ezért felégették a környező Vödricet, és Széplakot. 1265. október 25-én Přemysl Ottokár cseh király a várban jegyezte el IV. Béla magyar király unokáját, Kunigundát. 1420-ban a huszita harcok fenyegetései miatt nagyarányú építkezések indultak meg. 1430 körül Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar, német és cseh király Pozsonyt akarta megtenni országainak székhelyévé, ezért még az ő életében megkezdődött vár gótikus stíusban történő átépítése és egy kút ásása is, de a nagyméretű építési munkálatok az uralkodó halálakor még csak a kezdeti szakaszban voltak. Az építési munkálatok az uralkodó halálával anyagi fedezet hiányában lelassultak. Mátyás király is gyakran tartózkodott a várban; 1491-ben itt állapodott meg II. Ulászló és Habsburg Miksa hogy a Jagellók kihalása esetén a magyar trónt a Habsburgok öröklik. A mohácsi csata után a vár délnyugati tornyában őrizték a magyar koronát. 1552-től 1556-ig tartott a vár reneszánsz átépítése, amikorra is a várpalota kinézete, kezdte megközelíteni a napjainkban látható formáját. Épületében jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai (bútorkiállítás, Felvidék régmúltjának kincsei), és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei találhatóak, a Luginsland-bástyában pedig hangszerkiállítás van.
 * Főtér ''(Hlavné námestie)''

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 '''Pozsony''' (''szlovákul: Bratislava'') [[Szlovákia]] fővárosa, kulturális és gazdasági központja. A [[Magyarország|magyar]] és [[Ausztria|osztrák]] mellett fekvő város komoly történelmi szereppel bírt a magyar történelemben is, mivel a reformkorig az országgyűlések helyszíne volt, ma azonban magyar nemzetiségű lakossága is csekély, a szlovákiai magyarok kulturális életének nem elsődleges központja.
 ==Nevezetességek==
 * '''[[Szent Márton-dóm]]''' vagy '''[[Koronázó templom]]''': Az első pozsonyi templomot vélhetőleg a várban alakították ki, ahol a prépostság és a káptalan székhelye is volt. Ez azonban később a vár védelmi funkciója révén vált kedvezőtlenné, ezért Imre király megkérte III. Ince pápát a prépostság átköltöztetésére a váraljába. 1204-ben megkapta az engedélyt és a prépostság el is költözött. III. Honorius pápa 1221-ben engedélyt adott a templom elköltöztetésére is. A mai dóm helyén álló egykori román stílusú templom építését ebben az időben kezdték el, a Legszentebb Megváltónak szentelték (vélhetőleg a vártemplom is a Megváltónak volt szentelve). Ez a templom 1302-től városi templomként szolgált, azonban gyorsan kicsinek bizonyult, így elkezdték 1311 és 1314 között elkezdték átépíteni és bővíteni gótikus stílusban. A templom felszentelése csak 1452-ben történt meg Gergely esztergomi érsek által a Legszentebb Megváltó és Szent Márton tiszteletére. Ezen a templom szentélye a mainak csak közel 1/3-át tehette ki. Mátyás király idejében 1467-1487 között került sor a templom mai méreteiben történő megnagyobbítására. Ez az évszám a boltívek tartópillérein több helyen is fel van tüntetve. Később a 15. és 18. század között többször építették át, toldották meg újabb részekkel. A 1863 és 1878 között Heiller Károly kanonok idejében a templomot eredeti gótikus stílusát megújították Lippert József építész tervei szerint. Ezt a 20. század közepén sikerült részlegesen tönkretenni. 1563 és 1830 között itt koronáztak 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt.