„Pozsony” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Vasúti közlekedés)
 
(13 szerkesztő 23 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
<div style="align: left; text-align: left; padding: 1em; border: solid 2px
 +
lightblue; background-color:#87cefa;-moz-border-radius:15px">
 +
 
{{Városadatok
 
{{Városadatok
 
|Város=Pozsony
 
|Város=Pozsony
17. sor: 20. sor:
 
|Mentő=155
 
|Mentő=155
 
}}
 
}}
'''Pozsony''' (''szlovákul: Bratislava'') [[Szlovákia]] fővárosa, kulturális és gazdasági központja. A [[Magyarország|magyar]] és [[Ausztria|osztrák]] mellett fekvő város komoly történelmi szereppel bírt a magyar történelemben is, mivel a reformkorig az országgyűlések helyszíne volt, ma azonban magyar nemzetiségű lakossága is csekély, a szlovákiai magyarok kulturális életének nem elsődleges közponrja.
+
'''Pozsony''' (''szlovákul: Bratislava'') [[Szlovákia]] fővárosa, kulturális és gazdasági központja. A [[Magyarország|magyar]] és [[Ausztria|osztrák]] mellett fekvő város komoly történelmi szereppel bírt a magyar történelemben is, mivel a reformkorig az országgyűlések helyszíne volt, ma azonban magyar nemzetiségű lakossága is csekély, a szlovákiai magyarok kulturális életének nem elsődleges központja.
 +
 
 +
== Története ==
 +
1918. október 31-én a Csehszlovák Légió megpróbálta elfoglalni a várost, de 16 -17 éves hadapródtanoncok sikeresen visszaverték őket. Károlyi Mihály kormányának hatalomra kerülését követően még két hónapig volt magyar kézen a város. 1918. december 30-án a Csehszlovák Légió 33. gyalogezrede Riccardo Barecca ezredes vezetésével először bekerítette Pozsonyt; majd elfoglalta szilveszter napján Lamacsot, Dévényújfalut és a Zerge-hegyet; újév napján a pozsonyi pályaudvart és a tölténygyárat; január 2-án pedig megszállta a város fontosabb középületeit, harcok nélkül. 1919. február 4-én Pozsony lesz Csehszlovákián belül Szlovákia fővárosa, és a Szlovákia igazgatásával megbízott teljhatalmú minisztériumnak a székhelye.1919. február 12-én a város magyar és német lakosságának a megszállás elleni békés tiltakozását a Csehszlovák Légió vérbe folytja. (Lásd : Pozsonyi vértanúk.)
 +
 
 +
Az 1919-1938-ig terjedő első csehszlovák időszakban megkezdődik a város magyar jellegének fokozatos felszámolása: megváltoztatják a város nevét és az utcaneveket; csaknem teljesen megszüntetik a magyar és német nyelvű oktatást; eltűntetik vagy szétverik a magyar vonatkozású szobrokat; tömegesen épülnek lakások a városba megtelepedni akaró szlovákoknak, akiknek a lakhatás mellett új munkahelyekre is szükségük volt. Az első bécsi döntést követően Pozsony a Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság fővárosa lesz, de az óvárostól nyugatra levő Dévény, és a délre levő Ligetfalu az -Anschluss után- a Harmadik Birodalomhoz kerül. A II. világháború alatt bár a város zsidó lakosságát deportálták, az épületek megmenekültek az Apollo olajfinomító kivételével a bombázástól. 1945. április 4-én szovjet és román csapatok foglalják el a várost, amely az ismét Csehszlovákia része lesz. A háború után a maradék magyar és német lakosságot erőszakkal kitelepítik, és a háborút lezáró új békeszerződés Csehszlovákiának ítéli stratégiai okokból a mai város szerves részét alkotó Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnt.
 +
 
 +
1968. október 28-án a vár a felújításának befejezésével, helyszínéül szolgál cseh-szlovák föderációról szóló törvény aláírásának is. 1972. augusztus 26-án készül el az óvárost és Ligetfalut összekötő 432 méter hosszú, és 21 méter széles Új híd, Árpád Tesár - Jozef lacko tervei szerint. 1978-ban kezdődött meg a ma 120 000 lakosú lakótelep építése Ligetfaluban, melynek következtében a város összlakossága ma megközelíti a 450 000 főt.
 +
 
 +
1993. január 1-e óta az önálló Szlovákia fővárosa.
 +
==Nevezetességek==
 +
* '''[[Szent Márton-dóm]]''' vagy '''[[Koronázó templom]]''': Az első pozsonyi templomot vélhetőleg a várban alakították ki, ahol a prépostság és a káptalan székhelye is volt. Ez azonban később a vár védelmi funkciója révén vált kedvezőtlenné, ezért Imre király megkérte III. Ince pápát a prépostság átköltöztetésére a váraljába. 1204-ben megkapta az engedélyt és a prépostság el is költözött. III. Honorius pápa 1221-ben engedélyt adott a templom elköltöztetésére is. A mai dóm helyén álló egykori román stílusú templom építését ebben az időben kezdték el, a Legszentebb Megváltónak szentelték (vélhetőleg a vártemplom is a Megváltónak volt szentelve). Ez a templom 1302-től városi templomként szolgált, azonban gyorsan kicsinek bizonyult, így elkezdték 1311 és 1314 között elkezdték átépíteni és bővíteni gótikus stílusban. A templom felszentelése csak 1452-ben történt meg Gergely esztergomi érsek által a Legszentebb Megváltó és Szent Márton tiszteletére. Ezen a templom szentélye a mainak csak közel 1/3-át tehette ki. Mátyás király idejében 1467-1487 között került sor a templom mai méreteiben történő megnagyobbítására. Ez az évszám a boltívek tartópillérein több helyen is fel van tüntetve. Később a 15. és 18. század között többször építették át, toldották meg újabb részekkel. A 1863 és 1878 között Heiller Károly kanonok idejében a templomot eredeti gótikus stílusát megújították Lippert József építész tervei szerint. Ezt a 20. század közepén sikerült részlegesen tönkretenni. 1563 és 1830 között itt koronáztak 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt.
 +
 
 +
* '''Ferences-templom és kolostor''': IV. László alapította 1290-ben a morvamezei győzelem örömére, később barokkizálták.
 +
 
 +
* '''Trinitárius-templom''' vagy Mathai Szent János és Valois Félix templom: a Szentháromság plébánia barokk temploma Pozsony-Óvárosban a Vármegyeház téren (Župné námestie). A templomot 1717-1725 között építették barokk stílusban, az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára. A templomot a trinitárius rend építette. A templom a rend egyik alapítójának Mathai Szent Jánosnak van szentelve. A templomot Franz Jangl és Johann Lukas von Hildebrandt tervezte. A templomnak ovális alaprajza van hosszan elnyúló tengelyekkel és konkáv boltozattal.
 +
 
 +
* '''Pozsonyi vár''': Már a honfoglalás előtt vár állt Pozsonyban, Braslav pannóniai karoling hűbéres herceg erődje. A várhegy 902-től folyamatosan magyar uralom alatt volt, határvédő szerepe korán kialakult. Először 907-ben említi a mai vár helyét a Fuldai évkönyv. 1042-ben, az I. Szent István király halálát követő trónharcok idején Břetisvláv cseh herceg rövid időre el tudta foglalni a várat, innen ered a város mai neve. Ekkor még csak föld-fa szerkezetű vár volt. 1052-ben, III. Henrik serege ostromolta a várat, amikor egy Zotmund nevű katona a víz alatt a Dunán horgonyzó ellenséges hajókat megfúrta, és elsüllyesztette. A várban szívesen tartózkodott Salamon király is; Rőtszakállú (Barbarossa) Frigyes a vár alatt gyűjtötte össze keresztes hadát 1189-ben. A tatárok nem tudták elfoglalni a várat 1241-ben, ezért felégették a környező Vödricet, és Széplakot. 1265. október 25-én Přemysl Ottokár cseh király a várban jegyezte el IV. Béla magyar király unokáját, Kunigundát. 1420-ban a huszita harcok fenyegetései miatt nagyarányú építkezések indultak meg. 1430 körül Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar, német és cseh király Pozsonyt akarta megtenni országainak székhelyévé, ezért még az ő életében megkezdődött vár gótikus stíusban történő átépítése és egy kút ásása is, de a nagyméretű építési munkálatok az uralkodó halálakor még csak a kezdeti szakaszban voltak. Az építési munkálatok az uralkodó halálával anyagi fedezet hiányában lelassultak. Mátyás király is gyakran tartózkodott a várban; 1491-ben itt állapodott meg II. Ulászló és Habsburg Miksa hogy a Jagellók kihalása esetén a magyar trónt a Habsburgok öröklik. A mohácsi csata után a vár délnyugati tornyában őrizték a magyar koronát. 1552-től 1556-ig tartott a vár reneszánsz átépítése, amikorra is a várpalota kinézete, kezdte megközelíteni a napjainkban látható formáját. Épületében jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai (bútorkiállítás, Felvidék régmúltjának kincsei), és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei találhatóak, a Luginsland-bástyában pedig hangszerkiállítás van.
 +
 
 +
* Főtér ''(Hlavné námestie)''
 +
**Óvárosháza
 +
**Prímáspalota (Városi Képtár)
 +
** Roland-szökőkút
 +
 
 +
===Közelben===
 +
* Dévényi vár [http://slovakia-travelguide.info/devin-castle.html]
 +
* Kis-Kárpátok
 +
 
 
==Utazási tanácsok==
 
==Utazási tanácsok==
===Beutazás===
+
===Megközelítés===
====Vonattal====
+
==== Közúti közlekedés ====
 +
* '''Autóbusszal''': Budapest és Pozsony között napi egy pár busz jár [[Győr]] és pár [[Győr-Moson-Sopron megye]]i teleülés érintésével. Az előre megváltott menettérti jegyek ára olcsóbb lehet a vonaténál (3540 Ft-tól / Győrből: 1440 Ft-tól), a 26 éven aluliak további kedvezménnyel utazhatnak (2950 Ft / Győrből: 1200 Ft). Az egyetlen kellemetlenség a busszal, hogy elég későn megy, és hamar indul Pozsonyból, így ha egy napra utazunk, csak bő 5 óra jut a város megnézésére. Érdemes a Rajkából Pozsonyra közlekedő 801-es busszal közlekedni, napi 17 járatpár indul a két település között.
 +
 
 +
* '''Személygépkocsival''': Pozsony legegyszerűbben az M1-es autópályára csatlakozó M15-ös autóút a legegyszerűbb eljutás Magyarország minden részéről. A Szlovák autópályákon és autóutakon szlovák autópálya matrica (7 nap, 150 Sk) szükséges (a Pozsonyig lévő kb. 25 kilométerre is), ha ezt megakarjuk spórolni rajkai kijáraton lehajtva a régi pozsonyi úton is el lehet jutni a szlovák fővárosba. Ez az út a modern autópálya gyökeres ellentéte, csupa kátyú, és elhagyatott vidékeken vezet keresztül, a határátlépő is egy kicsit elhagyatott jellegű.
 +
 
 +
* '''Kerékpárral''': Egy [[szigetköz]]i vagy [[csallóköz]]i kerékpárút kiváló kiinduló állomása vagy végcélja Pozsony. Bár sok kiépített bicikli út nincs a város környékén, a kivezető utak nagy részén gyér a forgalom. [[Bécs]] felől kiépített és forgalmas kerékpárút vezet ide [http://www.donauradweg.at/].
 +
 
 +
====Vasúti közlekedés====
 
{|align="right"
 
{|align="right"
 
!colspan=3|vonatjegy árak
 
!colspan=3|vonatjegy árak
32. sor: 69. sor:
 
| '''Budapest'''<br><small>Bruck felé</small>||36,4 €||47,6 €
 
| '''Budapest'''<br><small>Bruck felé</small>||36,4 €||47,6 €
 
|-
 
|-
| '''[[Győr]]'''<br><small>''Petržalkaig''</small>||10,7 €||8,6 €
+
| '''[[Győr]]'''<br><small>''Ligetfaluig(Petržalkaig)''</small>||10,7 €||8,6 €
 
|-
 
|-
 
| '''Győr'''<sup>1</sup><br><small>Parndorf felé</small>||14 €||28 €
 
| '''Győr'''<sup>1</sup><br><small>Parndorf felé</small>||14 €||28 €
 
|-
 
|-
| '''[[Rajka]]'''<br><small>''Petržalkaig''</small>||5,4 €||4,4 €
+
| '''[[Rajka]]'''<br><small>''Ligetfaluig(Petržalkaig)''</small>||5,4 €||4,4 €
 
|-
 
|-
| '''Rajka'''²<br><small>''Rusovceig''</small>||1,4 €||2,8 €
+
| '''Rajka'''²<br><small>''Oroszvár(Rusovceig)''</small>||1,4 €||2,8 €
 
|-
 
|-
 
| '''[[Sopron]]'''<br><small>Rajka felé</small>||19,2 €||15,4 €
 
| '''[[Sopron]]'''<br><small>Rajka felé</small>||19,2 €||15,4 €
46. sor: 83. sor:
 
|colspan=3| <small><sup>1</sup>:EUREGIO kedvezmény<br>²:Kishatáforgalom (4 napig érvényes)<br>³:VOR-kedvezmény</small>  
 
|colspan=3| <small><sup>1</sup>:EUREGIO kedvezmény<br>²:Kishatáforgalom (4 napig érvényes)<br>³:VOR-kedvezmény</small>  
 
|}
 
|}
Pozsonyba napi 7 közvetlen vonat indul Budapestről, ezekből négy [[Szob]] felé, három Rajka felé közlekedik. Ezeken túl lehetséges még, hogy [[Párkány]]ban vagy [[Érsekújvár]]on való átszállással történő utazás. Budapestről lehetőség van kedvezményes viszonylati jegy váltására, így lényegesen csak akkor lehet spórolni átszálással, ha jelentős MÁV vagy szlovák vasúti kedvezménnyel rendelkezünk, és a megfelelő belföldi szakaszon (MÁV: Rajkáig, ŽSSK: [[Párkány]]tól) belföldi vonattal utazunk.
+
Pozsonyba napi 7 közvetlen vonat indul Budapestről, ezekből négy [[Szob]] felé, három Rajka felé közlekedik. Ezeken túl lehetséges még, hogy [[Párkány]]ban vagy [[Érsekújvár]]on való átszállással történő utazás. Budapestről lehetőség van kedvezményes viszonylati jegy váltására, így lényegesen csak akkor lehet spórolni átszállással, ha jelentős MÁV vagy szlovák vasúti kedvezménnyel rendelkezünk, és a megfelelő belföldi szakaszon (MÁV: Rajkáig, ŽSSK: [[Párkány]]tól) belföldi vonattal utazunk.
  
 
Mivel Rajka felé kevés vonat jár [http://www.slovakrail.sk/fileadmin/Dokumenty/132_bratislava_rusovce_rajkaMAV.pdf], Nyugat-Magyarországról sokszor hamarabb el lehet jutni Pozsonyba [[ausztria]]i ([[parndorf]]i vagy [[Bruck an der Leitha]]-i) átszállással, ám ez lényegesen drágább a közvetlen útnál.
 
Mivel Rajka felé kevés vonat jár [http://www.slovakrail.sk/fileadmin/Dokumenty/132_bratislava_rusovce_rajkaMAV.pdf], Nyugat-Magyarországról sokszor hamarabb el lehet jutni Pozsonyba [[ausztria]]i ([[parndorf]]i vagy [[Bruck an der Leitha]]-i) átszállással, ám ez lényegesen drágább a közvetlen útnál.
  
Jelentős magyar vasúti kedvezménnyel rendelkezők számára kivételesen olcsó (ám annál hosszabb és kevésbé kényelmes) megoldás, a [[Rajka|Rajkáig]] [http://www.mav.hu/utemesmenetrend/mr/elovaros/1_194-221_061114_103613.pdf] belföldi vonattal történő utazás, a határon való átgyaloglás (4 km), majd 91-es városi busszal [http://imhd.sk/ba/index.php?w=3023ef2f302523ea&l=91&x=629145651235&lang=en&lang=en] való utazás (22 Sk).
+
Jelentős magyar vasúti kedvezménnyel rendelkezők számára kivételesen olcsó (ám annál hosszabb és kevésbé kényelmes) megoldás, a [[Rajka|Rajkáig]] [http://www.mav.hu/utemesmenetrend/mr/elovaros/1_194-221_061114_103613.pdf] belföldi vonattal történő utazás, majd a vasútállomásnál a 801-es buszra való felszállás Pozsony felé (ára 1,5 EUR).
====Busszal====
+
 
Budapest és Pozsony között napi egy pár busz jár [[Győr]] és pár [[Győr-Moson-Sopron megye]]i teleülés érintésével. Az előre megváltott menettérti jegyek ára olcsóbb lehet a vonaténál (3540 Ft-tól / Győrből: 1440 Ft-tól), a 26 éven aluliak további kedvezménnyel utazhatnak (2950 Ft / Győrből: 1200 Ft). Az egyetlen kellemetlenség a busszal, hogy elég későn megy, és hamar indul Pozsonyból, így ha egy napra utazunk, csak bő 5 óra jut a város megnézésére.
+
====Légi közlekedés====
====Autóval====
+
Pozsony rendkívül forgalmas reptérrel rendelkezik, ahova számos fapados járat érkezik Európa szinte minden pontjáról. Magyarország közelsége miatt azonban ez az eljutás körülményes, elsősorban csak Északkelet-Magyarországról [[Kassa|Kassáról]] való repüléssel megfontolandó (olcsónak semmiképp se olcsóbb az egyéb eljutási módoknál).
Pozsony legegyszerűbben az M1-es autópályára csatlakozó M15-ös autóút a legegyszerűbb eljutás Magyarország minden részéről. A Szlovák autópályákon és autóutakon szlovák autópálya matrica (7 nap, 150 Sk) szükséges (a Pozsonyig lévő kb. 25 kilométerre is), ha ezt megakarjuk spórolni rajkai kijáraton lehajtva a régi pozsonyi úton is el lehet jutni a szlovák fővárosba. Ez az út a modern autópálya gyökeres ellentéte, csupa kátyú, és elhagyatott vidékeken vezet keresztül, a határátlépő is egy kicsit elhagyatott jellegű.
+
 
====Kerékpárral====
+
===Helyi közlekedés ===
Egy [[szigetköz]]i vagy [[csallóköz]]i kerékpárút kiválló kiinduló állomása vagy végcélja Pozsony. Bár sok kiépített bicikli út nincs a város környékén, a kivezető utak nagy részén gyér a forgalom. [[Bécs]] felől kiépített és forgalmas kerékpárút vezet ide [http://www.donauradweg.at/].
+
 
====Repülővel====
+
==== Személygépkocsival ====
Pozsony egy rendkívül forgalmas reptérrel rendelkezik, ahova számos fapados járat érkezik Európa szinte minden pontjáról. Magyarország közelsége miatt azonban ez az eljutás körülményes, elsősorban csak Északkelet-Magyarországról [[Kassa|Kassáról]] való repüléssel megfontolandó (olcsónak semmiképp se olcsóbb az egyéb eljutási módoknál).
+
===Közlekedés helyben===
+
====Autóval====
+
 
Pozsonyban bár folyamatosan növekszik a forgalom, még mindig nem jellemzőek a komolyabb torlódások. A parkolás is jóval egyszerűbb, mint a legtöbb európai nagyvárosban, bár a belvárosban néha ez okozhat problémát.
 
Pozsonyban bár folyamatosan növekszik a forgalom, még mindig nem jellemzőek a komolyabb torlódások. A parkolás is jóval egyszerűbb, mint a legtöbb európai nagyvárosban, bár a belvárosban néha ez okozhat problémát.
 +
 
====Tömegközlekedéssel====
 
====Tömegközlekedéssel====
 
Pozsonyban közepes minőségű tömegközlekedési rendszer van, amelyet busz-, villamos- és trolibuszjáratok alkotnak. Hasznos információk angolul: [http://imhd.sk/ba/?w=2e25212e36212c28&lang=en].
 
Pozsonyban közepes minőségű tömegközlekedési rendszer van, amelyet busz-, villamos- és trolibuszjáratok alkotnak. Hasznos információk angolul: [http://imhd.sk/ba/?w=2e25212e36212c28&lang=en].
67. sor: 102. sor:
 
A jegyárak jóval alacsonyabbak a Magyarországon szokásosakénál. A jegyrendszer időalapú, tehát a lyukasztást követő meghatározott ideig érvényes egy-egy jegy, é az érvényességi idején belül korlátlan számú átszállásra jogosít. A rövid utazásért (10 perc) 14 Sk-t, normál utazásért (30 perc, hétvégén: 45 perc) 18 Sk-t, hosszú utazásért (60 perc, hétvégén: 90 perc) 22 Sk-t, a napijegyért (24 óra, nem egy naptári nap) 90 Sk-t kell fizetni. Ha 2-t veszünk, csekély kedvezményre is számíthatunk. A magyarországi gyakorlattal ellentétben a nagyobb csomagokért (bőrönd, nagyobb hátizsák) is fizetni kell, egy félárú jegyet kell váltani.
 
A jegyárak jóval alacsonyabbak a Magyarországon szokásosakénál. A jegyrendszer időalapú, tehát a lyukasztást követő meghatározott ideig érvényes egy-egy jegy, é az érvényességi idején belül korlátlan számú átszállásra jogosít. A rövid utazásért (10 perc) 14 Sk-t, normál utazásért (30 perc, hétvégén: 45 perc) 18 Sk-t, hosszú utazásért (60 perc, hétvégén: 90 perc) 22 Sk-t, a napijegyért (24 óra, nem egy naptári nap) 90 Sk-t kell fizetni. Ha 2-t veszünk, csekély kedvezményre is számíthatunk. A magyarországi gyakorlattal ellentétben a nagyobb csomagokért (bőrönd, nagyobb hátizsák) is fizetni kell, egy félárú jegyet kell váltani.
  
Jegyet a legtöbb megállóban elhelyezett autómatákból lehet szerezni. Kellemetlenség ezekkel, hogy csak fémpénzt (azaz legfeljebb 10 Sk címletet) fogadnak el. Buszon jegy nem kapható. Létezik pár bérletpénztár, de ezek csak hétköznap rövid ideig vannak nyitva. Turistainformációknál, illetve pár újságárusnál lehet még jegyhez jutni.
+
Jegyet a legtöbb megállóban elhelyezett automatákból lehet szerezni. Kellemetlenség ezekkel, hogy csak fémpénzt (azaz legfeljebb 10 Sk címletet) fogadnak el. Buszon jegy nem kapható. Létezik pár bérletpénztár, de ezek csak hétköznap rövid ideig vannak nyitva. Turistainformációknál, illetve pár újságárusnál lehet még jegyhez jutni.
====Éjszakai közlekedés====
+
 
Pozsony kisebb éjszakai hálózattal is rendelkezik. A járatok elég ritkák, de a város legtöbb pontja könnyen elérhető velük. Ezeken a buszokon csak a 90 percig érvényes 22 koronás jegyet lehet használni.
+
Éjszakai közlekedés: Pozsony kisebb éjszakai hálózattal is rendelkezik. A járatok elég ritkák, de a város legtöbb pontja könnyen elérhető velük. Ezeken a buszokon csak a 90 percig érvényes 22 koronás jegyet lehet használni.
  
 
==Hasznos információk==
 
==Hasznos információk==
==Szállás==
+
===Szálláshelyek===
==Vendéglátás==
+
*'''Pozsonyi Apartmanok'''[http://www.apartmentsbratislava.com] - modernul berendezet apartmanok, Pozsony koszpontba rovididore. A varos kozpontjaban ejszakankent 49 EUR - tol. Mobile +421 918 397924, Email:info@apartmentsbratislava.com.
==Látnivalók==
+
*'''Pozsonyi szallodak'''[http://www.bratislavavisit.com] - kulombozo kategoriak, pozsonyi szallodaknak a terkepe, fenykepek, leirasa. Omline foglalas.
* Szent Márton-dóm
+
 
* Ferences-templom
+
===Vendéglátóhelyek===
* Szentháromság-templom
+
 
* '''Pozsonyi vár'''
+
==Külső hivatkozások==
* Főtér ''(Hlavné námestie)''
+
* [http://www.bratislava.sk/ Hivatalos honlap] (szlovák, angol)
**Óvárosháza
+
* [http://www.slovakia.travel/entitaview.aspx?l=4&idp=3404 Pozsony a Slovakia.travel honlapon]
**Prímáspalota (Városi Képtár)
+
* [http://pozsony.lap.hu/ pozsony.lap.hu]
** Roland-szökőkút
+
* [http://www.sulinet.hu/tart/cikk/bf/0/14706/1 Irány Pozsony!] (útleírás)
===Közelben===
+
* [http://www.info-bratislava.com Info-Bratislava] (Minden Pozsonyról, pozsonyi lehetőségekről)
* Dévényi vár
+
* [http://dbridges.fw.hu/pozsony.html Pozsony hídjai]
* Kis-Kárpátok
+
* [http://pozsony.utazni.info/ Pozsony fényképekben]
 +
* [http://www.bratislavaguide.com/magyar Pozsony] (angol)
  
 
{{Elhelyezkedés|Szlovákia}}
 
{{Elhelyezkedés|Szlovákia}}
91. sor: 127. sor:
 
{{európai fővárosok}}
 
{{európai fővárosok}}
 
{{csonk}}
 
{{csonk}}
 
+
[[Kategória:Szlovákia települései]]
 
[[wikipedia:Pozsony]]
 
[[wikipedia:Pozsony]]
  
 +
 +
 +
[[de:Bratislava]]
 
[[en:Bratislava]]
 
[[en:Bratislava]]
 
[[eo:Bratislavo]]
 
[[eo:Bratislavo]]
 +
[[fi:Bratislava]]
 
[[fr:Bratislava]]
 
[[fr:Bratislava]]
 
[[it:Bratislava]]
 
[[it:Bratislava]]
 
[[ja:ブラチスラヴァ]]
 
[[ja:ブラチスラヴァ]]
 +
[[nl:Bratislava]]
 
[[pt:Bratislava]]
 
[[pt:Bratislava]]
 
[[ro:Bratislava]]
 
[[ro:Bratislava]]
 +
[[ru:Братислава]]
 +
[[sv:Bratislava]]

A lap jelenlegi, 2011. július 20., 11:07-kori változata


Pozsony
Bratislava
noframe
Általános adatok
Népesség: 425 459 (2006)
Terület: 367,584 km²
Magasság: 126 - 514 m
Koordináták: É 48° 8' 41", K 17° 6' 46"
Behívószám: 2
Irányítószám: 8XX XX
Honlap: Pozsony hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 158
Tűzoltóság: 150
Mentő: 155



Pozsony (szlovákul: Bratislava) Szlovákia fővárosa, kulturális és gazdasági központja. A magyar és osztrák mellett fekvő város komoly történelmi szereppel bírt a magyar történelemben is, mivel a reformkorig az országgyűlések helyszíne volt, ma azonban magyar nemzetiségű lakossága is csekély, a szlovákiai magyarok kulturális életének nem elsődleges központja.

Története[szerkesztés]

1918. október 31-én a Csehszlovák Légió megpróbálta elfoglalni a várost, de 16 -17 éves hadapródtanoncok sikeresen visszaverték őket. Károlyi Mihály kormányának hatalomra kerülését követően még két hónapig volt magyar kézen a város. 1918. december 30-án a Csehszlovák Légió 33. gyalogezrede Riccardo Barecca ezredes vezetésével először bekerítette Pozsonyt; majd elfoglalta szilveszter napján Lamacsot, Dévényújfalut és a Zerge-hegyet; újév napján a pozsonyi pályaudvart és a tölténygyárat; január 2-án pedig megszállta a város fontosabb középületeit, harcok nélkül. 1919. február 4-én Pozsony lesz Csehszlovákián belül Szlovákia fővárosa, és a Szlovákia igazgatásával megbízott teljhatalmú minisztériumnak a székhelye.1919. február 12-én a város magyar és német lakosságának a megszállás elleni békés tiltakozását a Csehszlovák Légió vérbe folytja. (Lásd : Pozsonyi vértanúk.)

Az 1919-1938-ig terjedő első csehszlovák időszakban megkezdődik a város magyar jellegének fokozatos felszámolása: megváltoztatják a város nevét és az utcaneveket; csaknem teljesen megszüntetik a magyar és német nyelvű oktatást; eltűntetik vagy szétverik a magyar vonatkozású szobrokat; tömegesen épülnek lakások a városba megtelepedni akaró szlovákoknak, akiknek a lakhatás mellett új munkahelyekre is szükségük volt. Az első bécsi döntést követően Pozsony a Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság fővárosa lesz, de az óvárostól nyugatra levő Dévény, és a délre levő Ligetfalu az -Anschluss után- a Harmadik Birodalomhoz kerül. A II. világháború alatt bár a város zsidó lakosságát deportálták, az épületek megmenekültek az Apollo olajfinomító kivételével a bombázástól. 1945. április 4-én szovjet és román csapatok foglalják el a várost, amely az ismét Csehszlovákia része lesz. A háború után a maradék magyar és német lakosságot erőszakkal kitelepítik, és a háborút lezáró új békeszerződés Csehszlovákiának ítéli stratégiai okokból a mai város szerves részét alkotó Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnt.

1968. október 28-án a vár a felújításának befejezésével, helyszínéül szolgál cseh-szlovák föderációról szóló törvény aláírásának is. 1972. augusztus 26-án készül el az óvárost és Ligetfalut összekötő 432 méter hosszú, és 21 méter széles Új híd, Árpád Tesár - Jozef lacko tervei szerint. 1978-ban kezdődött meg a ma 120 000 lakosú lakótelep építése Ligetfaluban, melynek következtében a város összlakossága ma megközelíti a 450 000 főt.

1993. január 1-e óta az önálló Szlovákia fővárosa.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Márton-dóm vagy Koronázó templom: Az első pozsonyi templomot vélhetőleg a várban alakították ki, ahol a prépostság és a káptalan székhelye is volt. Ez azonban később a vár védelmi funkciója révén vált kedvezőtlenné, ezért Imre király megkérte III. Ince pápát a prépostság átköltöztetésére a váraljába. 1204-ben megkapta az engedélyt és a prépostság el is költözött. III. Honorius pápa 1221-ben engedélyt adott a templom elköltöztetésére is. A mai dóm helyén álló egykori román stílusú templom építését ebben az időben kezdték el, a Legszentebb Megváltónak szentelték (vélhetőleg a vártemplom is a Megváltónak volt szentelve). Ez a templom 1302-től városi templomként szolgált, azonban gyorsan kicsinek bizonyult, így elkezdték 1311 és 1314 között elkezdték átépíteni és bővíteni gótikus stílusban. A templom felszentelése csak 1452-ben történt meg Gergely esztergomi érsek által a Legszentebb Megváltó és Szent Márton tiszteletére. Ezen a templom szentélye a mainak csak közel 1/3-át tehette ki. Mátyás király idejében 1467-1487 között került sor a templom mai méreteiben történő megnagyobbítására. Ez az évszám a boltívek tartópillérein több helyen is fel van tüntetve. Később a 15. és 18. század között többször építették át, toldották meg újabb részekkel. A 1863 és 1878 között Heiller Károly kanonok idejében a templomot eredeti gótikus stílusát megújították Lippert József építész tervei szerint. Ezt a 20. század közepén sikerült részlegesen tönkretenni. 1563 és 1830 között itt koronáztak 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt.
  • Ferences-templom és kolostor: IV. László alapította 1290-ben a morvamezei győzelem örömére, később barokkizálták.
  • Trinitárius-templom vagy Mathai Szent János és Valois Félix templom: a Szentháromság plébánia barokk temploma Pozsony-Óvárosban a Vármegyeház téren (Župné námestie). A templomot 1717-1725 között építették barokk stílusban, az egykori Szent Mihály-templom helyén a bécsi Szent Péter-templom mintájára. A templomot a trinitárius rend építette. A templom a rend egyik alapítójának Mathai Szent Jánosnak van szentelve. A templomot Franz Jangl és Johann Lukas von Hildebrandt tervezte. A templomnak ovális alaprajza van hosszan elnyúló tengelyekkel és konkáv boltozattal.
  • Pozsonyi vár: Már a honfoglalás előtt vár állt Pozsonyban, Braslav pannóniai karoling hűbéres herceg erődje. A várhegy 902-től folyamatosan magyar uralom alatt volt, határvédő szerepe korán kialakult. Először 907-ben említi a mai vár helyét a Fuldai évkönyv. 1042-ben, az I. Szent István király halálát követő trónharcok idején Břetisvláv cseh herceg rövid időre el tudta foglalni a várat, innen ered a város mai neve. Ekkor még csak föld-fa szerkezetű vár volt. 1052-ben, III. Henrik serege ostromolta a várat, amikor egy Zotmund nevű katona a víz alatt a Dunán horgonyzó ellenséges hajókat megfúrta, és elsüllyesztette. A várban szívesen tartózkodott Salamon király is; Rőtszakállú (Barbarossa) Frigyes a vár alatt gyűjtötte össze keresztes hadát 1189-ben. A tatárok nem tudták elfoglalni a várat 1241-ben, ezért felégették a környező Vödricet, és Széplakot. 1265. október 25-én Přemysl Ottokár cseh király a várban jegyezte el IV. Béla magyar király unokáját, Kunigundát. 1420-ban a huszita harcok fenyegetései miatt nagyarányú építkezések indultak meg. 1430 körül Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar, német és cseh király Pozsonyt akarta megtenni országainak székhelyévé, ezért még az ő életében megkezdődött vár gótikus stíusban történő átépítése és egy kút ásása is, de a nagyméretű építési munkálatok az uralkodó halálakor még csak a kezdeti szakaszban voltak. Az építési munkálatok az uralkodó halálával anyagi fedezet hiányában lelassultak. Mátyás király is gyakran tartózkodott a várban; 1491-ben itt állapodott meg II. Ulászló és Habsburg Miksa hogy a Jagellók kihalása esetén a magyar trónt a Habsburgok öröklik. A mohácsi csata után a vár délnyugati tornyában őrizték a magyar koronát. 1552-től 1556-ig tartott a vár reneszánsz átépítése, amikorra is a várpalota kinézete, kezdte megközelíteni a napjainkban látható formáját. Épületében jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai (bútorkiállítás, Felvidék régmúltjának kincsei), és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei találhatóak, a Luginsland-bástyában pedig hangszerkiállítás van.
  • Főtér (Hlavné námestie)
    • Óvárosháza
    • Prímáspalota (Városi Képtár)
    • Roland-szökőkút

Közelben[szerkesztés]

  • Dévényi vár [1]
  • Kis-Kárpátok

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

  • Autóbusszal: Budapest és Pozsony között napi egy pár busz jár Győr és pár Győr-Moson-Sopron megyei teleülés érintésével. Az előre megváltott menettérti jegyek ára olcsóbb lehet a vonaténál (3540 Ft-tól / Győrből: 1440 Ft-tól), a 26 éven aluliak további kedvezménnyel utazhatnak (2950 Ft / Győrből: 1200 Ft). Az egyetlen kellemetlenség a busszal, hogy elég későn megy, és hamar indul Pozsonyból, így ha egy napra utazunk, csak bő 5 óra jut a város megnézésére. Érdemes a Rajkából Pozsonyra közlekedő 801-es busszal közlekedni, napi 17 járatpár indul a két település között.
  • Személygépkocsival: Pozsony legegyszerűbben az M1-es autópályára csatlakozó M15-ös autóút a legegyszerűbb eljutás Magyarország minden részéről. A Szlovák autópályákon és autóutakon szlovák autópálya matrica (7 nap, 150 Sk) szükséges (a Pozsonyig lévő kb. 25 kilométerre is), ha ezt megakarjuk spórolni rajkai kijáraton lehajtva a régi pozsonyi úton is el lehet jutni a szlovák fővárosba. Ez az út a modern autópálya gyökeres ellentéte, csupa kátyú, és elhagyatott vidékeken vezet keresztül, a határátlépő is egy kicsit elhagyatott jellegű.
  • Kerékpárral: Egy szigetközi vagy csallóközi kerékpárút kiváló kiinduló állomása vagy végcélja Pozsony. Bár sok kiépített bicikli út nincs a város környékén, a kivezető utak nagy részén gyér a forgalom. Bécs felől kiépített és forgalmas kerékpárút vezet ide [2].

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

vonatjegy árak
Honnan Egy út Retúr
Budapest
Szob felé
21,4 € 15 €
Budapest
Rajka felé
23,2 € 17 €
Budapest
Bruck felé
36,4 € 47,6 €
Győr
Ligetfaluig(Petržalkaig)
10,7 € 8,6 €
Győr1
Parndorf felé
14 € 28 €
Rajka
Ligetfaluig(Petržalkaig)
5,4 € 4,4 €
Rajka²
Oroszvár(Rusovceig)
1,4 € 2,8 €
Sopron
Rajka felé
19,2 € 15,4 €
Sopron³
Bécs felé</br>
14,2 € 28,4 €
1:EUREGIO kedvezmény
²:Kishatáforgalom (4 napig érvényes)
³:VOR-kedvezmény

Pozsonyba napi 7 közvetlen vonat indul Budapestről, ezekből négy Szob felé, három Rajka felé közlekedik. Ezeken túl lehetséges még, hogy Párkányban vagy Érsekújváron való átszállással történő utazás. Budapestről lehetőség van kedvezményes viszonylati jegy váltására, így lényegesen csak akkor lehet spórolni átszállással, ha jelentős MÁV vagy szlovák vasúti kedvezménnyel rendelkezünk, és a megfelelő belföldi szakaszon (MÁV: Rajkáig, ŽSSK: Párkánytól) belföldi vonattal utazunk.

Mivel Rajka felé kevés vonat jár [3], Nyugat-Magyarországról sokszor hamarabb el lehet jutni Pozsonyba ausztriai (parndorfi vagy Bruck an der Leitha-i) átszállással, ám ez lényegesen drágább a közvetlen útnál.

Jelentős magyar vasúti kedvezménnyel rendelkezők számára kivételesen olcsó (ám annál hosszabb és kevésbé kényelmes) megoldás, a Rajkáig [4] belföldi vonattal történő utazás, majd a vasútállomásnál a 801-es buszra való felszállás Pozsony felé (ára 1,5 EUR).

Légi közlekedés[szerkesztés]

Pozsony rendkívül forgalmas reptérrel rendelkezik, ahova számos fapados járat érkezik Európa szinte minden pontjáról. Magyarország közelsége miatt azonban ez az eljutás körülményes, elsősorban csak Északkelet-Magyarországról Kassáról való repüléssel megfontolandó (olcsónak semmiképp se olcsóbb az egyéb eljutási módoknál).

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Személygépkocsival[szerkesztés]

Pozsonyban bár folyamatosan növekszik a forgalom, még mindig nem jellemzőek a komolyabb torlódások. A parkolás is jóval egyszerűbb, mint a legtöbb európai nagyvárosban, bár a belvárosban néha ez okozhat problémát.

Tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Pozsonyban közepes minőségű tömegközlekedési rendszer van, amelyet busz-, villamos- és trolibuszjáratok alkotnak. Hasznos információk angolul: [5].

A jegyárak jóval alacsonyabbak a Magyarországon szokásosakénál. A jegyrendszer időalapú, tehát a lyukasztást követő meghatározott ideig érvényes egy-egy jegy, é az érvényességi idején belül korlátlan számú átszállásra jogosít. A rövid utazásért (10 perc) 14 Sk-t, normál utazásért (30 perc, hétvégén: 45 perc) 18 Sk-t, hosszú utazásért (60 perc, hétvégén: 90 perc) 22 Sk-t, a napijegyért (24 óra, nem egy naptári nap) 90 Sk-t kell fizetni. Ha 2-t veszünk, csekély kedvezményre is számíthatunk. A magyarországi gyakorlattal ellentétben a nagyobb csomagokért (bőrönd, nagyobb hátizsák) is fizetni kell, egy félárú jegyet kell váltani.

Jegyet a legtöbb megállóban elhelyezett automatákból lehet szerezni. Kellemetlenség ezekkel, hogy csak fémpénzt (azaz legfeljebb 10 Sk címletet) fogadnak el. Buszon jegy nem kapható. Létezik pár bérletpénztár, de ezek csak hétköznap rövid ideig vannak nyitva. Turistainformációknál, illetve pár újságárusnál lehet még jegyhez jutni.

Éjszakai közlekedés: Pozsony kisebb éjszakai hálózattal is rendelkezik. A járatok elég ritkák, de a város legtöbb pontja könnyen elérhető velük. Ezeken a buszokon csak a 90 percig érvényes 22 koronás jegyet lehet használni.

Hasznos információk[szerkesztés]

Szálláshelyek[szerkesztés]

  • Pozsonyi Apartmanok[6] - modernul berendezet apartmanok, Pozsony koszpontba rovididore. A varos kozpontjaban ejszakankent 49 EUR - tol. Mobile +421 918 397924, Email:info@apartmentsbratislava.com.
  • Pozsonyi szallodak[7] - kulombozo kategoriak, pozsonyi szallodaknak a terkepe, fenykepek, leirasa. Omline foglalas.

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]



Pozsony témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Európa fővárosai

Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Dublin · Helsinki · Kijev · Kisinyov · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikán · Vilnius · Zágráb


Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak