„Oroszország” változatai közötti eltérés
A lap 2009. augusztus 11., 21:12-kori változata
Oroszország Kelet-Európa és Észak-Ázsia legjelentősebb állama, 17 075 200 km²-es területével a világ legnagyobb országa. Összterülete Európa területének több, mint másfélszerese, európai része a kontinens mintegy 40 %-át teszi ki. Bár az ország bővelkedik a természeti és kulturális látnivalókban, elsősorban a komoly korlátozosák és a gyenge minőségű szolgáltatások miatt a turisták által mégse a leglátogatottabb célpontok közé tartozik. Oroszország számos országgal határos. Európai része északnyugaton Norvégiával és Finnországgal, nyugatról Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, délnyugatról Fehéroroszországgal és Ukrajnával, illetve a Kaukázusoknál Grúziával és Azerbajdzsánnal határos. Északon a Barrents-tenger és annak melléktengere, a Fehér-tenger, nyugatról rövid partszakasszal a Balti-tenger, délről a Fekete-tenger, illetve a Kaszpi-tenger határolja. Ázsiai része délről Kazahsztánnal, Kínával és a két ország közé zárt Mongóliával, illetve tengeren keletről Japánnal és az Amerikai Egyesült Államokkal határos. Keleti partjait a Csendes-óceán, az északit a Jeges-tenger mossa.
FöldrajzDomborzatPartjai, szigetei
Szárazföldi területeiOroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:
VízrajzTavai: Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9 890 km²). A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk. Folyói: Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány és a Terek. A Jeges-tenger felé haladnak:
A Kaszpi-tenger felé haladnak: A Fekete-tenger irányába haladnak:
A Csendes-óceánba ömlik: Csatornái: Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái: Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km), Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km), Volga-Don-csatorna (1952, 101 km), Pecsora-Káma-csatorna – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették. ÉghajlatAz Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Az egyik legfontosabb a hatalmas területek, és az egyes szárazföldi területek tengertől való távolsága (az ország területének nagy része 400 km-re fekszik egy tengertől, van olyan terület is, amely 2400 km távolságra van egy tengertől), ez a kontinentális éghajlat lett uralkodó. Oroszországban északon a hideg éghajlat jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai óceán felől, és a síkságok a nyugati részen és északon megnyitják az országot az arktikus (sarkvidéki) és atlanti befolyásoknak. Emiatt az országban két jól megkülönböztethető évszakot figyelhetünk meg: a telet és a nyarat; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július. Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus övezet csak egy szűk fekete-tengeri sávban található Oroszországban. Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magaslégnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a januárközepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magaslégnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek. Nyáron fordított helyzet van; a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsonylégnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti szélirány van. Régiók
Turisztikai kínálataKulturális örökség
Természeti örökség
KultúraÜnnepekGasztronómiaÉtelekAz étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércesaláta. A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (orosz krémtorta (Кремообразное пюре)). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsennoje, azaz fagylalt. Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket. ItalokOroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék. Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás. Utazási tanácsokBeutazásRepülővelVonattalMagyarországról (Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza) napi egy vonat járat Moszkvába. Az utazás másfél nap (2 éjszaka), ára retúr 114,8 €. A hálókocsi díja további 24 € irányonként. Ezen kívül az Európai Unióból Moszkvába még Berlinből, Helsinkiből, Szófiából Bukaresten át, Tallinnból napi 1, Varsóból és Rigából napi 2 pár, Vilniusból napi 3 vonat (ebből kettő Kalinyingrád–Moszkva útvonalon) jár. Szentpétervárra Helsinkiből napi 3, Tallinnból és Vilniusból napi 2 alkalommal lehet eljutni. Kalinyingrádba a lengyelországi Elblągból napi 1, Vilniusból 5–6 vonat jár. A FÁK-államok (leszámítva a Kaukázus államait és Türkmenisztánt) között számos olyan viszonylat közlekedik, amely Oroszország egy vagy több részét érintik. Menetrend: [1]. Pekingből heti kétszer (egyik alkalommal Mongólián keresztül), Ulánbátorból hetente további egy vonat megy Moszkvába, illetve egy személyvonat Irkutszkba. BusszalUkajnábólÉsztországbólHajóvalAutóvalKözlekedés helybenRepülővelVonattalAutóvalBusszalHasznos információkBeutazási szabályok
NyelvFizetőeszköz, pénzváltásVásárlás, üzletek nyitva tartásaKommunikációs lehetőségek
SzálláshelyekVendéglátóhelyekSzokásokKözbiztonságEgészségügyi tudnivalók
Külföldi képviseletek
ForrásokKülső hivatkozások
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
