„Oroszország” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Kelet-Európa : Oroszország
a
(Régiók)
 
(21 szerkesztő 39 közbeeső változata nincs mutatva)
17. sor: 17. sor:
  
 
Oroszország számos országgal határos. [[Európa]]i része északnyugaton [[Norvégia|Norvégiával]] és [[Finnország]]gal, nyugatról [[Észtország]]gal, [[Lettország]]gal, [[Litvánia|Litvániával]], délnyugatról [[Fehéroroszország]]gal és [[Ukrajna|Ukrajnával]], illetve a [[Kaukázusok]]nál [[Grúzia|Grúziával]] és [[Azerbajdzsán]]nal határos. Északon a Barrents-tenger és annak melléktengere, a Fehér-tenger, nyugatról rövid partszakasszal a [[Balti-tenger]], délről a [[Fekete-tenger]], illetve a Kaszpi-tenger határolja. [[Ázsia]]i része délről [[Kazahsztán]]nal, [[Kína|Kínával]] és a két ország közé zárt [[Mongólia|Mongóliával]], illetve tengeren keletről [[Japán]]nal és az [[Amerikai Egyesült Államok]]kal határos. Keleti partjait a Csendes-óceán, az északit a [[Jeges-tenger]] mossa.
 
Oroszország számos országgal határos. [[Európa]]i része északnyugaton [[Norvégia|Norvégiával]] és [[Finnország]]gal, nyugatról [[Észtország]]gal, [[Lettország]]gal, [[Litvánia|Litvániával]], délnyugatról [[Fehéroroszország]]gal és [[Ukrajna|Ukrajnával]], illetve a [[Kaukázusok]]nál [[Grúzia|Grúziával]] és [[Azerbajdzsán]]nal határos. Északon a Barrents-tenger és annak melléktengere, a Fehér-tenger, nyugatról rövid partszakasszal a [[Balti-tenger]], délről a [[Fekete-tenger]], illetve a Kaszpi-tenger határolja. [[Ázsia]]i része délről [[Kazahsztán]]nal, [[Kína|Kínával]] és a két ország közé zárt [[Mongólia|Mongóliával]], illetve tengeren keletről [[Japán]]nal és az [[Amerikai Egyesült Államok]]kal határos. Keleti partjait a Csendes-óceán, az északit a [[Jeges-tenger]] mossa.
 +
 +
==Földrajz==
 +
===Domborzat===
 +
 +
==== Partjai, szigetei ====
 +
* Oroszországnak hatalmas, 37 000 kilométeres partvonala van a [[Jeges-tenger]]rel és a [[Csendes-óceán]]nal.
 +
* Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van: [[Barents-tenger]], Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek [[Jeges-tenger]]hez tartoznak.
 +
* A [[Bering-tenger]], az [[Ohotszki-tenger]] és a [[Japán-tenger]] pedig a [[Csendes-óceán]]hoz tartozik.
 +
* Legnagyobb orosz szigetek: [[Novaja Zemlja]] ''(Új-Föld),'' [[Ferenc József-föld]], [[Új-Szibériai-szigetek]], [[Vrangel-sziget]], a [[Kuril-szigetek]] és [[Szahalin]]. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren.
 +
 +
==== Szárazföldi területei ====
 +
 +
Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási [[síkság]]ok borítják. Fő tájegységei:
 +
 +
* A '''[[Kelet-Európai-síkság]]''' vagy '''[[Orosz-síkság]]''': Oroszország európai részén fekszik, dél felől a [[Kaukázus]], keletről az [[Urál]] választja el a [[Nyugat-szibériai-alföld]]től. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincslelőhelyekben is gazdag.
 +
**Északnyugati részén a [[Kola-félsziget]]tel és Karéliával határos. A Kola-félsziget geológiailag a [[Balti-pajzs]]hoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega és a Ladoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel. 
 +
**Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: [[Szmolenszk–Moszkvai-hátság]], [[Balti-hátság]].
 +
** Középső és déli részének nagyobb tájegységei: [[Voliny-Podóliai-hátság]], [[Dnyeper menti síkság]], [[Közép-orosz-hátság]], [[Volga menti hátság]], [[Oka–Don-síkság]].
 +
** Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
 +
** Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a [[Kaszpi-mélyföld]]. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az [[Elton-tó]] vagy a [[Baszkuncsak-tó]].
 +
 +
* Az '''[[Urál-hegység]]''': választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a [[Kazah-sztyepp]]éig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik.  Négy kisebb tájegységre osztható: a '''Poláris-Urál''', az '''Észak-Urál''', a '''Közép-Urál''' vagy '''Érces-Urál''' és '''Dél-Urál'''.
 +
 +
* A '''[[Kaukázus]]''': Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a '''Nagy-Kaukázus''' és az '''Elő-Kaukázus''' vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az [[Elbrusz]], Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a [[Kazbek]] (5043 m), vagy a [[Dih-Tau]] (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a '''Nyugati-Kaukázus''', a '''Magas-Kaukázus''' és a '''Keleti-Kaukázus'''. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.
 +
 +
* '''[[Szibéria]]'''
 +
**A '''[[Nyugat-Szibériai-alföld]]''': az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a [[Kazah-hátság]]ig és az Altajig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az Ob vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval. Fűtőanyagok és ércek lelőhelye. 
 +
** A '''[[Közép-szibériai- fennsík]]''' a [[Jenyiszej]] és a [[Léna]] között terül el. A Lénától kelet felé a [[Kelet-Szibériai-hegység]] vonulata emelkedik, mely több hegyvonulatból áll a hegyek magassága 2300-3200 m között váltakozik. Tagjai:  az [[Altaj-hegység]], melynek legmagasabb pontja a [[Beluha]] (4 506 m), a [[Kolima-hegység]], a [[Cserszki-hegység]]. A [[Kamcsatkai-félsziget]] hegysége, mely a [[Pacifikus-hegységrendszer]] tagja, és aktív vulkánjairól híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Akárcsak a legmagasabb a [[Kljucsevszkaja-szopka]] 4750 méterrel, az [[Avacsinszkaja-szopka]] (2738 m), vagy a legaktívabb [[Karimszkij-vulkán]]. 
 +
** Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csalakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, ezek: a [[Szajáni-hegység]], a [[Jablonovoj-hegység]] és a [[Sztanovoj-hegység]].
 +
 +
===Vízrajz===
 +
 +
'''Tavai''': Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a [[Bajkál-tó]] (31 500 km²) , a [[Ladoga-tó]] (18 400 km²) és az [[Onyega-tó]] (9 890 km²). A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas [[mocsárvilág]]ot láthatunk.
 +
 +
'''Folyói''': Leghosszabb folyói [[Szibéria|Szibériában]] és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben:  [[Ob]], [[Amur]], [[Léna]], [[Volga]], [[Jenyiszej]]. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziútvonal vagy energiaforrás, így a [[Don]], a [[Narva]], a [[Daugava]], a [[Pecsora]], a [[Kubány]] és a [[Terek]].
 +
 +
A '''''Jeges-tenger''''' felé haladnak:
 +
* [[Jenyiszej]] – 5 940 m, a legtöbb vizet szállító folyó.
 +
* [[Ob]] – 3 680 km, az [[Irtis]]sel – 5 642 km, [[Ázsia]] leghosszabb vízrendszere
 +
* [[Léna]] – 4 400 km
 +
* továbbá a [[Kolima]], az [[Olenyok]], az [[Ingyigirka]], a [[Pecsora]] és a [[Hatanga-Kotuj]].
 +
 +
A '''''Kaszpi-tenger''''' felé haladnak:
 +
* [[Volga]] – 3 530 km, [[Európa]] leghosszabb folyója, mellékfolyói az [[Oka]] és a [[Káma]].
 +
 +
A '''''Fekete-tenger''''' irányába haladnak:
 +
* a [[Dnyeper]] (2 285 m), a Don (1970 m)
 +
 +
A '''''Csendes-óceánba''''' ömlik:
 +
* [[Amur]] – [[Silka]] – [[Onon]] vízrendszer – 4 400 km
 +
 +
'''Csatornái''': Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a [[Szovjetunió]] korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái: [[Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna]] (1933, 227 km), [[Moszkva-Volga-csatorna]] (1937, 128 km), [[Volga-Don-csatorna]] (1952, 101 km), [[Pecsora-Káma-csatorna]] – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.
 +
 +
===Éghajlat===
 +
Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Az egyik legfontosabb a hatalmas területek, és az egyes szárazföldi területek tengertől való távolsága (az ország területének nagy része 400 km-re fekszik egy tengertől, van olyan terület is, amely 2400 km távolságra van egy tengertől), ez a kontinentális éghajlat lett uralkodó. Oroszországban északon a hideg éghajlat jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az [[Indiai óceán]] felől, és a síkságok a nyugati részen és északon megnyitják az országot az arktikus (sarkvidéki) és atlanti befolyásoknak. Emiatt az országban két jól megkülönböztethető évszakot figyelhetünk meg: a telet és a nyarat; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július. Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus övezet csak egy szűk fekete-tengeri sávban található Oroszországban.
 +
 +
Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magaslégnyomású területek alakulnak  ki az ország belső területein; a januárközepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 [[millibar]]; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén [[Kazahsztán]]tól [[Ukrajna|Ukrajnáig]]. A magaslégnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek. Nyáron fordított helyzet van; a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsonylégnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti szélirány van.
 +
 
==Régiók==
 
==Régiók==
 
<div style="float: {{{float|none}}}; clear: {{{float|none}}}; width: 620px">
 
<div style="float: {{{float|none}}}; clear: {{{float|none}}}; width: 620px">
51. sor: 109. sor:
 
{{Image label|x=0.96666664|y=0.495|scale={{{width|600}}}|text=[[Japán|<span style="color: #48A3B5;">Japán</span>]]}}
 
{{Image label|x=0.96666664|y=0.495|scale={{{width|600}}}|text=[[Japán|<span style="color: #48A3B5;">Japán</span>]]}}
 
</div></div>
 
</div></div>
==Városok==
+
 
 +
== Nevezetességek ==
 +
 
 +
{| width="500" border="1" cellpadding="2" cellspacing="1" style="margin: 1em 1em 1em 1em 1em 1em 1em 0; background: #f9f9f9; border: 1px #aaa solid; border-collapse: collapse; font-size:85%;"
 +
|+ align="center" | Orosz Föderáció (1988) világörökségi helyszínei'''
 +
|-
 +
!A világörökségi helyszín megnevezése
 +
!Típus
 +
!Felvétel
 +
!Hiv.
 +
|-
 +
| [[Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó  műemlékegyüttesek]] || kulturális || 1990 || [http://whc.unesco.org/en/list/540] ||
 +
|-
 +
| [[Kizsi]] || kulturális || 1990 || [http://whc.unesco.org/en/list/544] ||
 +
|-
 +
| A [[Kreml]] és a [[Vörös tér]], [[Moszkva]] || kulturális || 1990 || [http://whc.unesco.org/en/list/545] ||
 +
|-
 +
| [[Novgorod és környékének történelmi műemlékei]] || kulturális || 1992 || [http://whc.unesco.org/en/list/604] ||
 +
|-
 +
| A [[Szoloveckij-szigetek]] kulturális és történelmi emlékegyüttese || kulturális || 1992 || [http://whc.unesco.org/en/list/632] ||
 +
|-
 +
| [[Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei]] || kulturális || 1992 || [http://whc.unesco.org/en/list/633] ||
 +
|-
 +
| A [[Szentháromság–Szergij-kolostor]] építészeti együttese [[Szergijev Poszad]]ban || kulturális || 1993 || [http://whc.unesco.org/en/list/657] ||
 +
|-
 +
| [[Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom]] || kulturális || 1994 || [http://whc.unesco.org/en/list/634] ||
 +
|-
 +
| A [[Komiföld őserdői]] || természeti || 1995 || [http://whc.unesco.org/en/list/719] ||
 +
|-
 +
| A [[Bajkál-tó]] || természeti || 1996 || [http://whc.unesco.org/en/list/754] ||
 +
|-
 +
| A [[Kamcsatka-félsziget]] vulkánjai || természeti || 1996, 2001 || [http://whc.unesco.org/en/list/765] ||
 +
|-
 +
| [[Az Altaj Arany-hegyei]] || természeti || 1998 || [http://whc.unesco.org/en/list/768] ||
 +
|-
 +
| A [[Nyugat-Kaukázus]] || természeti || 1999 || [http://whc.unesco.org/en/list/900] ||
 +
|-
 +
| A [[Ferapontov-kolostor]] együttese || kulturális || 2000 || [http://whc.unesco.org/en/list/982] ||
 +
|-
 +
| A [[Kazanyi Kreml]] történelmi és építészeti épületegyüttese || kulturális || 2000 || [http://whc.unesco.org/en/list/980] ||
 +
|-
 +
| [[Kur-földnyelv]] (Kursiu Nerija Nemzeti Park) (Litvániával közös) || kulturális || 2000 || [http://whc.unesco.org/en/list/994] ||
 +
|-
 +
| A [[Szihote-Aliny]] (Természetvédelmi Terület) || természeti || 2001 || [http://whc.unesco.org/en/list/766] ||
 +
|-
 +
| [[Derbent]] – Citadella, ókori város és erődítményrendszer || kulturális || 2003 || [http://whc.unesco.org/en/list/1070] ||
 +
|-
 +
| [[Uvsz Núr-medence]] (az Uvsz Núr (Uvsz-tó) sóstó vízgyűjtő területe) (Mongóliával közös) || természeti || 2003 || [http://whc.unesco.org/en/list/769] ||
 +
|-
 +
| [[Vrangel-sziget]] és környezete természeti rendszere || természeti || 2004 || [http://whc.unesco.org/en/list/1023] ||
 +
|-
 +
| A [[Novogyevicsij-kolostor]] épületegyüttese|| kulturális || 2004 || [http://whc.unesco.org/en/list/1097] ||
 +
|-
 +
| [[Jaroszlavl]] történelmi városmagja || kulturális || 2005 || [http://whc.unesco.org/en/list/1170] ||
 +
|-
 +
| [[Struve földmérő vonal]] (Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldovai Köztársaság, Orosz Föderáció, Svédország, Ukrajna) || kulturális || 2005 || [http://whc.unesco.org/en/list/1187] ||
 +
|-
 +
|}
 +
 
 +
=== Kulturális helyszínek ===
 
*[[Irkutszk]]
 
*[[Irkutszk]]
 
*[[Jaroszlav]]
 
*[[Jaroszlav]]
*'''[[Moszkva]]'''
+
*'''[[Moszkva]]''' - Moszkva Oroszország fővárosa. Az ország legnagyobb városa, amely egyben Európa egyik legnépesebb metropolisza, fontos gazdasági, kulturális, politikai és tudományos központ.
*[[Szentpétervár]]
+
*[[Szentpétervár]] - Szentpétervár (oroszul: Санкт-Петербург, latin betűvel: Sankt-Peterburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva-folyó torkolatában. 1703-ban alapították. Korábbi nevei Petrográd (Петроград, 1914–1924), illetve Leningrád (Ленинград, 1924–1991) voltak. A helyiek mai szóhasználatában elterjedt a Питер (Pityer) név is. Négymillió lakosával Moszkva után az ország második legsűrűbben lakott városa. A világ egymilliónál több lakossal rendelkező városai közül Szentpétervár van a legészakabbra. A városközpontot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
 
*[[Vlagyivosztok]]
 
*[[Vlagyivosztok]]
 
*[[Volgográd]]
 
*[[Volgográd]]
==További úticélok==
+
 
*[[Aranygyűrű]]
+
=== Természeti helyszínek===
*[[Bajkál-tó]]
+
 
*[[Kamcsatka-félsziget]]
+
=== Látnivalók táblázata===
==Háttér==
+
<br clear="all" />
===Története===
+
{|
===Gazdaság===
+
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 +
 
 +
'''<big>Természeti örökség</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Tájegységek</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Természetvédelmi területek</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Gyógyvizek, termálvizek</big>'''
 +
 
 +
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 +
 
 +
'''<big>Épített örökség</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Városok</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Történelmi emlékhelyek</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Várak, erődök</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Paloták, kastélyok</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Egyházi épületek</big>
 +
 
 +
*'''<big>Folkorisztika, népi építészet</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Múzeumok</big>'''
 +
 
 +
|}
 +
 
 +
=== Kultúra ===
 +
====Ünnepek====
 +
===Gasztronómia===
 +
==== Ételek ====
 +
Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete '''[[kaviár]]''' vagy ismert mindenütt az '''orosz hússaláta''' és a '''kijevi jércesaláta'''.
 +
 
 +
A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett '''scsí''' (káposztaleves), a '''szoljanka''' (zöldségleves) és a '''borscs''' (céklás káposztás leves) és a hagyományos '''buljon''' (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a '''saslik''' (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a '''bifsztek'''. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el ([[orosz krémtorta]] (Кремообразное пюре)). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes '''morozsennoje''', azaz fagylalt.
 +
 
 +
Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.
 +
 
 +
==== Italok ====
 +
Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a '''[[vodka]]''' juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az '''orosz pezsgőt''' ''(sampanszkoje)'' is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.
 +
 
 +
Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a '''csaj''', azaz a tea, illetve az igen erős '''feketekávé''', amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított '''kvasz''' ugyancsak orosz specialitás.
 +
 
 
==Utazási tanácsok==
 
==Utazási tanácsok==
 
===Beutazás===
 
===Beutazás===
====Beutazási feltételek====
+
 
 +
 
 
====Repülővel====
 
====Repülővel====
 
====Vonattal====
 
====Vonattal====
 +
[[Magyarország]]ról ([[Budapest]]–[[Szolnok]]–[[Debrecen]]–[[Nyíregyháza]]) napi egy vonat járat [[Moszkva|Moszkvába]]. Az utazás másfél nap (2 éjszaka), ára retúr 114,8 €. A hálókocsi díja további 24 € irányonként.
 +
 +
Ezen kívül az [[Európai Unió]]ból Moszkvába még [[Berlin]]ből, [[Helsinki]]ből, [[Szófia|Szófiából]] [[Bukarest]]en át, [[Tallinn]]ból napi 1, [[Varsó]]ból és [[Riga|Rigából]] napi 2 pár, Vilniusból napi 3 vonat (ebből kettő [[Kalinyingrád]]–Moszkva útvonalon) jár.
 +
 +
[[Szentpétervár]]ra [[Helsinki]]ből napi 3, [[Tallinn]]ból és [[Vilnius]]ból napi 2 alkalommal lehet eljutni. [[Kalinyingrád]]ba a [[lengyelország]]i [[Elbląg]]ból napi 1, Vilniusból 5–6 vonat jár.
 +
 +
A FÁK-államok (leszámítva a [[Kaukázus]] államait és [[Türkmenisztán]]t) között számos olyan viszonylat közlekedik, amely Oroszország egy vagy több részét érintik. Menetrend: [http://www.timetable.tsi.ru/indexrg.php?lang=eng&w=1280&h=1024].
 +
 +
[[Peking]]ből heti kétszer (egyik alkalommal [[Mongólia|Mongólián]] keresztül), [[Ulánbátor]]ból hetente további egy vonat megy [[Moszkva|Moszkvába]], illetve egy személyvonat [[Irkutszk]]ba.
 +
 
====Busszal====
 
====Busszal====
=====[[Ukrajna|Ukajnából]]=====
+
 
=====[[Észtország]]ból=====
+
 
 
====Hajóval====
 
====Hajóval====
 
====Autóval====
 
====Autóval====
78. sor: 250. sor:
 
====Repülővel====
 
====Repülővel====
 
====Vonattal====
 
====Vonattal====
====Autóval====
+
 
 +
 
 
====Busszal====
 
====Busszal====
==Hasznos információk==
+
== Hasznos információk ==
===Vásárlás===
+
===Beutazási szabályok===
===Szálás===
+
* Útlevél és vízumrendelkezések: Oroszországba magyar állampolgároknak csak érvényes vízummal lehet utazni. 2007-től azonban a vízumügyintézés jóval egyszerűbb és gyorsabb, mint korábban volt. A vízumhoz mindössze egy oroszországi lakos meghívólevele (korábbi gyakorlattal ellentétben nemcsak a hivatalos levél számít ennek) vagy turistavízumhoz egy szállásfoglalás visszaigazolása elégséges. Előre váltott menetjegyet se kérnek már, csak tranzitvízum kiállításához. A vízum kiállítás díja egységesen 35 €. További részletek: [http://www.hungary.mid.ru/cons_hu.html]. Fontos továbbá tudni, hogy ha valamely városban három napnál tovább tartózkodunk, a helyi rendőrségen be kell jelentkezni (ha a szállásadónk ezt nem teszi meg helyettünk).
===Éttermek===
+
 
===Nyelv===
+
* Vámrendelkezések:
===Biztonság===
+
 
===Egészség===
+
=== Nyelv ===
 +
 
 +
=== Fizetőeszköz, pénzváltás ===
 +
 
 +
=== Vásárlás, üzletek nyitva tartása ===
 +
 
 +
=== Kommunikációs lehetőségek ===
 +
* Postai szolgáltatások:
 +
* Telefonálás külföldre:
 +
* Internetezés lehetősége:
 +
 
 +
=== Szálláshelyek ===
 +
 
 +
=== Vendéglátóhelyek ===
 +
 
 +
=== Szokások ===
 +
=== Közbiztonság ===
 +
=== Egészségügyi tudnivalók ===
 +
* Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.
 +
 
 +
=== Külföldi képviseletek ===
 +
* Magyar Nagykövetség:
 +
* Magyar Konzulátus:
 +
==Források==
 +
* [http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kepviseletek/Magyar_kulkepviseletek_kulfoldon/Nagykovetsegek_es_Fokonzulatusok/europa.htm Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma - Európai nagykövetségek és főkonzulátusok]
 +
 
 +
==Külső hivatkozások==
 +
* [http://www.ruscenter.hu Az Orosz Kulturális Központ honlapja]
 +
* [http://www.kitekinto.hu/europa/oroszorszag/ Kitekintő.hu Oroszországgal kapcsolatos cikkgyűjteménye]
 +
* [http://oroszorszag-kepgaleria.lap.hu/ Oroszország-képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény]
 +
* [http://oroszorszag.lap.hu/ Oroszország.lap.hu - linkgyűjtemény]
  
{{wikipédia|Oroszország}}
 
 
{{európa}}
 
{{európa}}
 +
{{ázsia}}
 +
[[Kategória:Európa országai]]
 +
[[Kategória:Ázsia országai]]
 
{{csonk}}
 
{{csonk}}
 
{{ország}}
 
{{ország}}
 
{{elhelyezkedés|Kelet-Európa}}
 
{{elhelyezkedés|Kelet-Európa}}
  
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
[[ar:روسيا]]
 
[[ca:Rússia]]
 
[[ca:Rússia]]
 
[[de:Russland]]
 
[[de:Russland]]
101. sor: 313. sor:
 
[[fi:Venäjä]]
 
[[fi:Venäjä]]
 
[[fr:Russie]]
 
[[fr:Russie]]
 +
[[hi:रूस]]
 
[[it:Russia]]
 
[[it:Russia]]
 
[[ja:ロシア]]
 
[[ja:ロシア]]
 +
[[nl:Rusland]]
 +
[[pl:Rosja]]
 
[[pt:Rússia]]
 
[[pt:Rússia]]
 
[[ro:Rusia]]
 
[[ro:Rusia]]
 +
[[ru:Россия]]
 
[[sv:Ryssland]]
 
[[sv:Ryssland]]
[[wikipedia:Oroszország]]
+
[[zh:俄羅斯]]
 +
[[wts:Category:Russia]]

A lap jelenlegi, 2011. február 23., 16:12-kori változata

noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Rs-flag.png
Általános adatok
Főváros Moszkva
Államforma Föderáció
Pénznem rubel (RUB)
Terület 17 075 200 km2
Népesség 143 420 309 (2005)
Nyelv Orosz
Vallás Ortodox
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 7
Internet TLD .ru
Időzóna UTC +3 (UTC +2-től +11-ig)

Oroszország Kelet-Európa és Észak-Ázsia legjelentősebb állama, 17 075 200 km²-es területével a világ legnagyobb országa. Összterülete Európa területének több, mint másfélszerese, európai része a kontinens mintegy 40 %-át teszi ki. Bár az ország bővelkedik a természeti és kulturális látnivalókban, elsősorban a komoly korlátozosák és a gyenge minőségű szolgáltatások miatt a turisták által mégse a leglátogatottabb célpontok közé tartozik.

Oroszország számos országgal határos. Európai része északnyugaton Norvégiával és Finnországgal, nyugatról Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, délnyugatról Fehéroroszországgal és Ukrajnával, illetve a Kaukázusoknál Grúziával és Azerbajdzsánnal határos. Északon a Barrents-tenger és annak melléktengere, a Fehér-tenger, nyugatról rövid partszakasszal a Balti-tenger, délről a Fekete-tenger, illetve a Kaszpi-tenger határolja. Ázsiai része délről Kazahsztánnal, Kínával és a két ország közé zárt Mongóliával, illetve tengeren keletről Japánnal és az Amerikai Egyesült Államokkal határos. Keleti partjait a Csendes-óceán, az északit a Jeges-tenger mossa.

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Partjai, szigetei[szerkesztés]

Szárazföldi területei[szerkesztés]

Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:

  • Az Urál-hegység: választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik. Négy kisebb tájegységre osztható: a Poláris-Urál, az Észak-Urál, a Közép-Urál vagy Érces-Urál és Dél-Urál.
  • A Kaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.

Vízrajz[szerkesztés]

Tavai: Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9 890 km²). A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói: Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány és a Terek.

A Jeges-tenger felé haladnak:

A Kaszpi-tenger felé haladnak:

A Fekete-tenger irányába haladnak:

  • a Dnyeper (2 285 m), a Don (1970 m)

A Csendes-óceánba ömlik:

Csatornái: Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái: Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km), Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km), Volga-Don-csatorna (1952, 101 km), Pecsora-Káma-csatorna – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.

Éghajlat[szerkesztés]

Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Az egyik legfontosabb a hatalmas területek, és az egyes szárazföldi területek tengertől való távolsága (az ország területének nagy része 400 km-re fekszik egy tengertől, van olyan terület is, amely 2400 km távolságra van egy tengertől), ez a kontinentális éghajlat lett uralkodó. Oroszországban északon a hideg éghajlat jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai óceán felől, és a síkságok a nyugati részen és északon megnyitják az országot az arktikus (sarkvidéki) és atlanti befolyásoknak. Emiatt az országban két jól megkülönböztethető évszakot figyelhetünk meg: a telet és a nyarat; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július. Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus övezet csak egy szűk fekete-tengeri sávban található Oroszországban.

Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magaslégnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a januárközepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magaslégnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek. Nyáron fordított helyzet van; a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsonylégnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti szélirány van.

Régiók[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

Orosz Föderáció (1988) világörökségi helyszínei
A világörökségi helyszín megnevezése Típus Felvétel Hiv.
Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek kulturális 1990 [1]
Kizsi kulturális 1990 [2]
A Kreml és a Vörös tér, Moszkva kulturális 1990 [3]
Novgorod és környékének történelmi műemlékei kulturális 1992 [4]
A Szoloveckij-szigetek kulturális és történelmi emlékegyüttese kulturális 1992 [5]
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei kulturális 1992 [6]
A Szentháromság–Szergij-kolostor építészeti együttese Szergijev Poszadban kulturális 1993 [7]
Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom kulturális 1994 [8]
A Komiföld őserdői természeti 1995 [9]
A Bajkál-tó természeti 1996 [10]
A Kamcsatka-félsziget vulkánjai természeti 1996, 2001 [11]
Az Altaj Arany-hegyei természeti 1998 [12]
A Nyugat-Kaukázus természeti 1999 [13]
A Ferapontov-kolostor együttese kulturális 2000 [14]
A Kazanyi Kreml történelmi és építészeti épületegyüttese kulturális 2000 [15]
Kur-földnyelv (Kursiu Nerija Nemzeti Park) (Litvániával közös) kulturális 2000 [16]
A Szihote-Aliny (Természetvédelmi Terület) természeti 2001 [17]
Derbent – Citadella, ókori város és erődítményrendszer kulturális 2003 [18]
Uvsz Núr-medence (az Uvsz Núr (Uvsz-tó) sóstó vízgyűjtő területe) (Mongóliával közös) természeti 2003 [19]
Vrangel-sziget és környezete természeti rendszere természeti 2004 [20]
A Novogyevicsij-kolostor épületegyüttese kulturális 2004 [21]
Jaroszlavl történelmi városmagja kulturális 2005 [22]
Struve földmérő vonal (Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldovai Köztársaság, Orosz Föderáció, Svédország, Ukrajna) kulturális 2005 [23]

Kulturális helyszínek[szerkesztés]

  • Irkutszk
  • Jaroszlav
  • Moszkva - Moszkva Oroszország fővárosa. Az ország legnagyobb városa, amely egyben Európa egyik legnépesebb metropolisza, fontos gazdasági, kulturális, politikai és tudományos központ.
  • Szentpétervár - Szentpétervár (oroszul: Санкт-Петербург, latin betűvel: Sankt-Peterburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva-folyó torkolatában. 1703-ban alapították. Korábbi nevei Petrográd (Петроград, 1914–1924), illetve Leningrád (Ленинград, 1924–1991) voltak. A helyiek mai szóhasználatában elterjedt a Питер (Pityer) név is. Négymillió lakosával Moszkva után az ország második legsűrűbben lakott városa. A világ egymilliónál több lakossal rendelkező városai közül Szentpétervár van a legészakabbra. A városközpontot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
  • Vlagyivosztok
  • Volgográd

Természeti helyszínek[szerkesztés]

Látnivalók táblázata[szerkesztés]


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Kultúra[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Ételek[szerkesztés]

Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércesaláta.

A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (orosz krémtorta (Кремообразное пюре)). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsennoje, azaz fagylalt.

Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.

Italok[szerkesztés]

Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.

Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Beutazás[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Magyarországról (BudapestSzolnokDebrecenNyíregyháza) napi egy vonat járat Moszkvába. Az utazás másfél nap (2 éjszaka), ára retúr 114,8 €. A hálókocsi díja további 24 € irányonként.

Ezen kívül az Európai Unióból Moszkvába még Berlinből, Helsinkiből, Szófiából Bukaresten át, Tallinnból napi 1, Varsóból és Rigából napi 2 pár, Vilniusból napi 3 vonat (ebből kettő Kalinyingrád–Moszkva útvonalon) jár.

Szentpétervárra Helsinkiből napi 3, Tallinnból és Vilniusból napi 2 alkalommal lehet eljutni. Kalinyingrádba a lengyelországi Elblągból napi 1, Vilniusból 5–6 vonat jár.

A FÁK-államok (leszámítva a Kaukázus államait és Türkmenisztánt) között számos olyan viszonylat közlekedik, amely Oroszország egy vagy több részét érintik. Menetrend: [24].

Pekingből heti kétszer (egyik alkalommal Mongólián keresztül), Ulánbátorból hetente további egy vonat megy Moszkvába, illetve egy személyvonat Irkutszkba.

Busszal[szerkesztés]

Hajóval[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Közlekedés helyben[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Busszal[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Beutazási szabályok[szerkesztés]

  • Útlevél és vízumrendelkezések: Oroszországba magyar állampolgároknak csak érvényes vízummal lehet utazni. 2007-től azonban a vízumügyintézés jóval egyszerűbb és gyorsabb, mint korábban volt. A vízumhoz mindössze egy oroszországi lakos meghívólevele (korábbi gyakorlattal ellentétben nemcsak a hivatalos levél számít ennek) vagy turistavízumhoz egy szállásfoglalás visszaigazolása elégséges. Előre váltott menetjegyet se kérnek már, csak tranzitvízum kiállításához. A vízum kiállítás díja egységesen 35 €. További részletek: [25]. Fontos továbbá tudni, hogy ha valamely városban három napnál tovább tartózkodunk, a helyi rendőrségen be kell jelentkezni (ha a szállásadónk ezt nem teszi meg helyettünk).
  • Vámrendelkezések:

Nyelv[szerkesztés]

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]

Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek[szerkesztés]

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Szokások[szerkesztés]

Közbiztonság[szerkesztés]

Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]

  • Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.

Külföldi képviseletek[szerkesztés]

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán


Ázsia országai

Afganisztán · Arab Emírségek · Azerbajdzsán · Bahrein · Banglades · Bhután · Brunei · Ciprus · Fülöp-szigetek · Grúzia · India · Indonézia · Irak · Irán · Izrael · Japán · Jemen · Jordánia · Kambodzsa · Katar · Kazahsztán · Kelet-Timor · Kína (Hongkong és Makaó) · Kirgizisztán · Koreai Köztársaság (Dél-Korea) · Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) · Kuvait · Laosz · Libanon · Malajzia · Maldív-szigetek · Mianmar (Burma) · Mongólia · Nepál · Omán · Oroszország · Örményország · Pakisztán · Srí Lanka · Szaúd-Arábia · Szingapúr · Szíria · Tádzsikisztán · Thaiföld · Törökország · Türkmenisztán · Üzbegisztán · Vietnám

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak