„Oroszország” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Kelet-Európa : Oroszország
(Domborzat)
(Régiók)
 
(2 szerkesztő 2 közbeeső változata nincs mutatva)
19. sor: 19. sor:
  
 
==Földrajz==
 
==Földrajz==
 +
===Domborzat===
  
 +
==== Partjai, szigetei ====
 +
* Oroszországnak hatalmas, 37 000 kilométeres partvonala van a [[Jeges-tenger]]rel és a [[Csendes-óceán]]nal.
 +
* Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van: [[Barents-tenger]], Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek [[Jeges-tenger]]hez tartoznak.
 +
* A [[Bering-tenger]], az [[Ohotszki-tenger]] és a [[Japán-tenger]] pedig a [[Csendes-óceán]]hoz tartozik.
 +
* Legnagyobb orosz szigetek: [[Novaja Zemlja]] ''(Új-Föld),'' [[Ferenc József-föld]], [[Új-Szibériai-szigetek]], [[Vrangel-sziget]], a [[Kuril-szigetek]] és [[Szahalin]]. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren.
 +
 +
==== Szárazföldi területei ====
 +
 +
Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási [[síkság]]ok borítják. Fő tájegységei:
 +
 +
* A '''[[Kelet-Európai-síkság]]''' vagy '''[[Orosz-síkság]]''': Oroszország európai részén fekszik, dél felől a [[Kaukázus]], keletről az [[Urál]] választja el a [[Nyugat-szibériai-alföld]]től. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincslelőhelyekben is gazdag.
 +
**Északnyugati részén a [[Kola-félsziget]]tel és Karéliával határos. A Kola-félsziget geológiailag a [[Balti-pajzs]]hoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega és a Ladoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel. 
 +
**Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: [[Szmolenszk–Moszkvai-hátság]], [[Balti-hátság]].
 +
** Középső és déli részének nagyobb tájegységei: [[Voliny-Podóliai-hátság]], [[Dnyeper menti síkság]], [[Közép-orosz-hátság]], [[Volga menti hátság]], [[Oka–Don-síkság]].
 +
** Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
 +
** Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a [[Kaszpi-mélyföld]]. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az [[Elton-tó]] vagy a [[Baszkuncsak-tó]].
 +
 +
* Az '''[[Urál-hegység]]''': választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a [[Kazah-sztyepp]]éig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik.  Négy kisebb tájegységre osztható: a '''Poláris-Urál''', az '''Észak-Urál''', a '''Közép-Urál''' vagy '''Érces-Urál''' és '''Dél-Urál'''.
 +
 +
* A '''[[Kaukázus]]''': Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a '''Nagy-Kaukázus''' és az '''Elő-Kaukázus''' vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az [[Elbrusz]], Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a [[Kazbek]] (5043 m), vagy a [[Dih-Tau]] (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a '''Nyugati-Kaukázus''', a '''Magas-Kaukázus''' és a '''Keleti-Kaukázus'''. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.
 +
 +
* '''[[Szibéria]]'''
 +
**A '''[[Nyugat-Szibériai-alföld]]''': az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a [[Kazah-hátság]]ig és az Altajig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az Ob vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval. Fűtőanyagok és ércek lelőhelye. 
 +
** A '''[[Közép-szibériai- fennsík]]''' a [[Jenyiszej]] és a [[Léna]] között terül el. A Lénától kelet felé a [[Kelet-Szibériai-hegység]] vonulata emelkedik, mely több hegyvonulatból áll a hegyek magassága 2300-3200 m között váltakozik. Tagjai:  az [[Altaj-hegység]], melynek legmagasabb pontja a [[Beluha]] (4 506 m), a [[Kolima-hegység]], a [[Cserszki-hegység]]. A [[Kamcsatkai-félsziget]] hegysége, mely a [[Pacifikus-hegységrendszer]] tagja, és aktív vulkánjairól híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Akárcsak a legmagasabb a [[Kljucsevszkaja-szopka]] 4750 méterrel, az [[Avacsinszkaja-szopka]] (2738 m), vagy a legaktívabb [[Karimszkij-vulkán]]. 
 +
** Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csalakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, ezek: a [[Szajáni-hegység]], a [[Jablonovoj-hegység]] és a [[Sztanovoj-hegység]].
 +
 +
===Vízrajz===
 +
 +
'''Tavai''': Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a [[Bajkál-tó]] (31 500 km²) , a [[Ladoga-tó]] (18 400 km²) és az [[Onyega-tó]] (9 890 km²). A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas [[mocsárvilág]]ot láthatunk.
 +
 +
'''Folyói''': Leghosszabb folyói [[Szibéria|Szibériában]] és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben:  [[Ob]], [[Amur]], [[Léna]], [[Volga]], [[Jenyiszej]]. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziútvonal vagy energiaforrás, így a [[Don]], a [[Narva]], a [[Daugava]], a [[Pecsora]], a [[Kubány]] és a [[Terek]].
 +
 +
A '''''Jeges-tenger''''' felé haladnak:
 +
* [[Jenyiszej]] – 5 940 m, a legtöbb vizet szállító folyó.
 +
* [[Ob]] – 3 680 km, az [[Irtis]]sel – 5 642 km, [[Ázsia]] leghosszabb vízrendszere
 +
* [[Léna]] – 4 400 km
 +
* továbbá a [[Kolima]], az [[Olenyok]], az [[Ingyigirka]], a [[Pecsora]] és a [[Hatanga-Kotuj]].
 +
 +
A '''''Kaszpi-tenger''''' felé haladnak:
 +
* [[Volga]] – 3 530 km, [[Európa]] leghosszabb folyója, mellékfolyói az [[Oka]] és a [[Káma]].
 +
 +
A '''''Fekete-tenger''''' irányába haladnak:
 +
* a [[Dnyeper]] (2 285 m), a Don (1970 m)
 +
 +
A '''''Csendes-óceánba''''' ömlik:
 +
* [[Amur]] – [[Silka]] – [[Onon]] vízrendszer – 4 400 km
 +
 +
'''Csatornái''': Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a [[Szovjetunió]] korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái: [[Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna]] (1933, 227 km), [[Moszkva-Volga-csatorna]] (1937, 128 km), [[Volga-Don-csatorna]] (1952, 101 km), [[Pecsora-Káma-csatorna]] – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.
  
 
===Éghajlat===
 
===Éghajlat===
60. sor: 109. sor:
 
{{Image label|x=0.96666664|y=0.495|scale={{{width|600}}}|text=[[Japán|<span style="color: #48A3B5;">Japán</span>]]}}
 
{{Image label|x=0.96666664|y=0.495|scale={{{width|600}}}|text=[[Japán|<span style="color: #48A3B5;">Japán</span>]]}}
 
</div></div>
 
</div></div>
 +
 
== Nevezetességek ==
 
== Nevezetességek ==
  

A lap jelenlegi, 2011. február 23., 17:12-kori változata

noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Rs-flag.png
Általános adatok
Főváros Moszkva
Államforma Föderáció
Pénznem rubel (RUB)
Terület 17 075 200 km2
Népesség 143 420 309 (2005)
Nyelv Orosz
Vallás Ortodox
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 7
Internet TLD .ru
Időzóna UTC +3 (UTC +2-től +11-ig)

Oroszország Kelet-Európa és Észak-Ázsia legjelentősebb állama, 17 075 200 km²-es területével a világ legnagyobb országa. Összterülete Európa területének több, mint másfélszerese, európai része a kontinens mintegy 40 %-át teszi ki. Bár az ország bővelkedik a természeti és kulturális látnivalókban, elsősorban a komoly korlátozosák és a gyenge minőségű szolgáltatások miatt a turisták által mégse a leglátogatottabb célpontok közé tartozik.

Oroszország számos országgal határos. Európai része északnyugaton Norvégiával és Finnországgal, nyugatról Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, délnyugatról Fehéroroszországgal és Ukrajnával, illetve a Kaukázusoknál Grúziával és Azerbajdzsánnal határos. Északon a Barrents-tenger és annak melléktengere, a Fehér-tenger, nyugatról rövid partszakasszal a Balti-tenger, délről a Fekete-tenger, illetve a Kaszpi-tenger határolja. Ázsiai része délről Kazahsztánnal, Kínával és a két ország közé zárt Mongóliával, illetve tengeren keletről Japánnal és az Amerikai Egyesült Államokkal határos. Keleti partjait a Csendes-óceán, az északit a Jeges-tenger mossa.

Tartalomjegyzék

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Partjai, szigetei[szerkesztés]

Szárazföldi területei[szerkesztés]

Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:

  • Az Urál-hegység: választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik. Négy kisebb tájegységre osztható: a Poláris-Urál, az Észak-Urál, a Közép-Urál vagy Érces-Urál és Dél-Urál.
  • A Kaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.

Vízrajz[szerkesztés]

Tavai: Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9 890 km²). A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói: Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány és a Terek.

A Jeges-tenger felé haladnak:

A Kaszpi-tenger felé haladnak:

A Fekete-tenger irányába haladnak:

  • a Dnyeper (2 285 m), a Don (1970 m)

A Csendes-óceánba ömlik:

Csatornái: Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái: Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km), Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km), Volga-Don-csatorna (1952, 101 km), Pecsora-Káma-csatorna – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.

Éghajlat[szerkesztés]

Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Az egyik legfontosabb a hatalmas területek, és az egyes szárazföldi területek tengertől való távolsága (az ország területének nagy része 400 km-re fekszik egy tengertől, van olyan terület is, amely 2400 km távolságra van egy tengertől), ez a kontinentális éghajlat lett uralkodó. Oroszországban északon a hideg éghajlat jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai óceán felől, és a síkságok a nyugati részen és északon megnyitják az országot az arktikus (sarkvidéki) és atlanti befolyásoknak. Emiatt az országban két jól megkülönböztethető évszakot figyelhetünk meg: a telet és a nyarat; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július. Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus övezet csak egy szűk fekete-tengeri sávban található Oroszországban.

Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magaslégnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a januárközepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magaslégnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek. Nyáron fordított helyzet van; a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsonylégnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti szélirány van.

Régiók[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

Orosz Föderáció (1988) világörökségi helyszínei
A világörökségi helyszín megnevezése Típus Felvétel Hiv.
Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek kulturális 1990 [1]
Kizsi kulturális 1990 [2]
A Kreml és a Vörös tér, Moszkva kulturális 1990 [3]
Novgorod és környékének történelmi műemlékei kulturális 1992 [4]
A Szoloveckij-szigetek kulturális és történelmi emlékegyüttese kulturális 1992 [5]
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei kulturális 1992 [6]
A Szentháromság–Szergij-kolostor építészeti együttese Szergijev Poszadban kulturális 1993 [7]
Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom kulturális 1994 [8]
A Komiföld őserdői természeti 1995 [9]
A Bajkál-tó természeti 1996 [10]
A Kamcsatka-félsziget vulkánjai természeti 1996, 2001 [11]
Az Altaj Arany-hegyei természeti 1998 [12]
A Nyugat-Kaukázus természeti 1999 [13]
A Ferapontov-kolostor együttese kulturális 2000 [14]
A Kazanyi Kreml történelmi és építészeti épületegyüttese kulturális 2000 [15]
Kur-földnyelv (Kursiu Nerija Nemzeti Park) (Litvániával közös) kulturális 2000 [16]
A Szihote-Aliny (Természetvédelmi Terület) természeti 2001 [17]
Derbent – Citadella, ókori város és erődítményrendszer kulturális 2003 [18]
Uvsz Núr-medence (az Uvsz Núr (Uvsz-tó) sóstó vízgyűjtő területe) (Mongóliával közös) természeti 2003 [19]
Vrangel-sziget és környezete természeti rendszere természeti 2004 [20]
A Novogyevicsij-kolostor épületegyüttese kulturális 2004 [21]
Jaroszlavl történelmi városmagja kulturális 2005 [22]
Struve földmérő vonal (Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldovai Köztársaság, Orosz Föderáció, Svédország, Ukrajna) kulturális 2005 [23]

Kulturális helyszínek[szerkesztés]

  • Irkutszk
  • Jaroszlav
  • Moszkva - Moszkva Oroszország fővárosa. Az ország legnagyobb városa, amely egyben Európa egyik legnépesebb metropolisza, fontos gazdasági, kulturális, politikai és tudományos központ.
  • Szentpétervár - Szentpétervár (oroszul: Санкт-Петербург, latin betűvel: Sankt-Peterburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva-folyó torkolatában. 1703-ban alapították. Korábbi nevei Petrográd (Петроград, 1914–1924), illetve Leningrád (Ленинград, 1924–1991) voltak. A helyiek mai szóhasználatában elterjedt a Питер (Pityer) név is. Négymillió lakosával Moszkva után az ország második legsűrűbben lakott városa. A világ egymilliónál több lakossal rendelkező városai közül Szentpétervár van a legészakabbra. A városközpontot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
  • Vlagyivosztok
  • Volgográd

Természeti helyszínek[szerkesztés]

Látnivalók táblázata[szerkesztés]


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Kultúra[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Ételek[szerkesztés]

Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércesaláta.

A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (orosz krémtorta (Кремообразное пюре)). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsennoje, azaz fagylalt.

Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.

Italok[szerkesztés]

Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.

Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Beutazás[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Magyarországról (BudapestSzolnokDebrecenNyíregyháza) napi egy vonat járat Moszkvába. Az utazás másfél nap (2 éjszaka), ára retúr 114,8 €. A hálókocsi díja további 24 € irányonként.

Ezen kívül az Európai Unióból Moszkvába még Berlinből, Helsinkiből, Szófiából Bukaresten át, Tallinnból napi 1, Varsóból és Rigából napi 2 pár, Vilniusból napi 3 vonat (ebből kettő Kalinyingrád–Moszkva útvonalon) jár.

Szentpétervárra Helsinkiből napi 3, Tallinnból és Vilniusból napi 2 alkalommal lehet eljutni. Kalinyingrádba a lengyelországi Elblągból napi 1, Vilniusból 5–6 vonat jár.

A FÁK-államok (leszámítva a Kaukázus államait és Türkmenisztánt) között számos olyan viszonylat közlekedik, amely Oroszország egy vagy több részét érintik. Menetrend: [24].

Pekingből heti kétszer (egyik alkalommal Mongólián keresztül), Ulánbátorból hetente további egy vonat megy Moszkvába, illetve egy személyvonat Irkutszkba.

Busszal[szerkesztés]

Hajóval[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Közlekedés helyben[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Busszal[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Beutazási szabályok[szerkesztés]

  • Útlevél és vízumrendelkezések: Oroszországba magyar állampolgároknak csak érvényes vízummal lehet utazni. 2007-től azonban a vízumügyintézés jóval egyszerűbb és gyorsabb, mint korábban volt. A vízumhoz mindössze egy oroszországi lakos meghívólevele (korábbi gyakorlattal ellentétben nemcsak a hivatalos levél számít ennek) vagy turistavízumhoz egy szállásfoglalás visszaigazolása elégséges. Előre váltott menetjegyet se kérnek már, csak tranzitvízum kiállításához. A vízum kiállítás díja egységesen 35 €. További részletek: [25]. Fontos továbbá tudni, hogy ha valamely városban három napnál tovább tartózkodunk, a helyi rendőrségen be kell jelentkezni (ha a szállásadónk ezt nem teszi meg helyettünk).
  • Vámrendelkezések:

Nyelv[szerkesztés]

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]

Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek[szerkesztés]

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Szokások[szerkesztés]

Közbiztonság[szerkesztés]

Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]

  • Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.

Külföldi képviseletek[szerkesztés]

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán


Ázsia országai

Afganisztán · Arab Emírségek · Azerbajdzsán · Bahrein · Banglades · Bhután · Brunei · Ciprus · Fülöp-szigetek · Grúzia · India · Indonézia · Irak · Irán · Izrael · Japán · Jemen · Jordánia · Kambodzsa · Katar · Kazahsztán · Kelet-Timor · Kína (Hongkong és Makaó) · Kirgizisztán · Koreai Köztársaság (Dél-Korea) · Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) · Kuvait · Laosz · Libanon · Malajzia · Maldív-szigetek · Mianmar (Burma) · Mongólia · Nepál · Omán · Oroszország · Örményország · Pakisztán · Srí Lanka · Szaúd-Arábia · Szingapúr · Szíria · Tádzsikisztán · Thaiföld · Törökország · Türkmenisztán · Üzbegisztán · Vietnám

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak