„Oroszország” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Domborzat)
(idióta visszavon)
19. sor: 19. sor:
  
 
==Földrajz==
 
==Földrajz==
 +
===Domborzat===
  
 +
==== Partjai, szigetei ====
 +
* Oroszországnak hatalmas, 37 000 kilométeres partvonala van a [[Jeges-tenger]]rel és a [[Csendes-óceán]]nal.
 +
* Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van: [[Barents-tenger]], Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek [[Jeges-tenger]]hez tartoznak.
 +
* A [[Bering-tenger]], az [[Ohotszki-tenger]] és a [[Japán-tenger]] pedig a [[Csendes-óceán]]hoz tartozik.
 +
* Legnagyobb orosz szigetek: [[Novaja Zemlja]] ''(Új-Föld),'' [[Ferenc József-föld]], [[Új-Szibériai-szigetek]], [[Vrangel-sziget]], a [[Kuril-szigetek]] és [[Szahalin]]. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren.
 +
 +
==== Szárazföldi területei ====
 +
 +
Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási [[síkság]]ok borítják. Fő tájegységei:
 +
 +
* A '''[[Kelet-Európai-síkság]]''' vagy '''[[Orosz-síkság]]''': Oroszország európai részén fekszik, dél felől a [[Kaukázus]], keletről az [[Urál]] választja el a [[Nyugat-szibériai-alföld]]től. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincslelőhelyekben is gazdag.
 +
**Északnyugati részén a [[Kola-félsziget]]tel és Karéliával határos. A Kola-félsziget geológiailag a [[Balti-pajzs]]hoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega és a Ladoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel. 
 +
**Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: [[Szmolenszk–Moszkvai-hátság]], [[Balti-hátság]].
 +
** Középső és déli részének nagyobb tájegységei: [[Voliny-Podóliai-hátság]], [[Dnyeper menti síkság]], [[Közép-orosz-hátság]], [[Volga menti hátság]], [[Oka–Don-síkság]].
 +
** Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
 +
** Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a [[Kaszpi-mélyföld]]. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az [[Elton-tó]] vagy a [[Baszkuncsak-tó]].
 +
 +
* Az '''[[Urál-hegység]]''': választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a [[Kazah-sztyepp]]éig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik.  Négy kisebb tájegységre osztható: a '''Poláris-Urál''', az '''Észak-Urál''', a '''Közép-Urál''' vagy '''Érces-Urál''' és '''Dél-Urál'''.
 +
 +
* A '''[[Kaukázus]]''': Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a '''Nagy-Kaukázus''' és az '''Elő-Kaukázus''' vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az [[Elbrusz]], Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a [[Kazbek]] (5043 m), vagy a [[Dih-Tau]] (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a '''Nyugati-Kaukázus''', a '''Magas-Kaukázus''' és a '''Keleti-Kaukázus'''. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.
 +
 +
* '''[[Szibéria]]'''
 +
**A '''[[Nyugat-Szibériai-alföld]]''': az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a [[Kazah-hátság]]ig és az Altajig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az Ob vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval. Fűtőanyagok és ércek lelőhelye. 
 +
** A '''[[Közép-szibériai- fennsík]]''' a [[Jenyiszej]] és a [[Léna]] között terül el. A Lénától kelet felé a [[Kelet-Szibériai-hegység]] vonulata emelkedik, mely több hegyvonulatból áll a hegyek magassága 2300-3200 m között váltakozik. Tagjai:  az [[Altaj-hegység]], melynek legmagasabb pontja a [[Beluha]] (4 506 m), a [[Kolima-hegység]], a [[Cserszki-hegység]]. A [[Kamcsatkai-félsziget]] hegysége, mely a [[Pacifikus-hegységrendszer]] tagja, és aktív vulkánjairól híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Akárcsak a legmagasabb a [[Kljucsevszkaja-szopka]] 4750 méterrel, az [[Avacsinszkaja-szopka]] (2738 m), vagy a legaktívabb [[Karimszkij-vulkán]]. 
 +
** Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csalakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, ezek: a [[Szajáni-hegység]], a [[Jablonovoj-hegység]] és a [[Sztanovoj-hegység]].
 +
 +
===Vízrajz===
 +
 +
'''Tavai''': Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a [[Bajkál-tó]] (31 500 km²) , a [[Ladoga-tó]] (18 400 km²) és az [[Onyega-tó]] (9 890 km²). A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas [[mocsárvilág]]ot láthatunk.
 +
 +
'''Folyói''': Leghosszabb folyói [[Szibéria|Szibériában]] és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben:  [[Ob]], [[Amur]], [[Léna]], [[Volga]], [[Jenyiszej]]. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziútvonal vagy energiaforrás, így a [[Don]], a [[Narva]], a [[Daugava]], a [[Pecsora]], a [[Kubány]] és a [[Terek]].
 +
 +
A '''''Jeges-tenger''''' felé haladnak:
 +
* [[Jenyiszej]] – 5 940 m, a legtöbb vizet szállító folyó.
 +
* [[Ob]] – 3 680 km, az [[Irtis]]sel – 5 642 km, [[Ázsia]] leghosszabb vízrendszere
 +
* [[Léna]] – 4 400 km
 +
* továbbá a [[Kolima]], az [[Olenyok]], az [[Ingyigirka]], a [[Pecsora]] és a [[Hatanga-Kotuj]].
 +
 +
A '''''Kaszpi-tenger''''' felé haladnak:
 +
* [[Volga]] – 3 530 km, [[Európa]] leghosszabb folyója, mellékfolyói az [[Oka]] és a [[Káma]].
 +
 +
A '''''Fekete-tenger''''' irányába haladnak:
 +
* a [[Dnyeper]] (2 285 m), a Don (1970 m)
 +
 +
A '''''Csendes-óceánba''''' ömlik:
 +
* [[Amur]] – [[Silka]] – [[Onon]] vízrendszer – 4 400 km
 +
 +
'''Csatornái''': Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a [[Szovjetunió]] korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái: [[Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna]] (1933, 227 km), [[Moszkva-Volga-csatorna]] (1937, 128 km), [[Volga-Don-csatorna]] (1952, 101 km), [[Pecsora-Káma-csatorna]] – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.
  
 
===Éghajlat===
 
===Éghajlat===

A lap 2010. augusztus 26., 00:01-kori változata

noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Rs-flag.png
Általános adatok
Főváros Moszkva
Államforma Föderáció
Pénznem rubel (RUB)
Terület 17 075 200 km2
Népesség 143 420 309 (2005)
Nyelv Orosz
Vallás Ortodox
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 7
Internet TLD .ru
Időzóna UTC +3 (UTC +2-től +11-ig)

Oroszország Kelet-Európa és Észak-Ázsia legjelentősebb állama, 17 075 200 km²-es területével a világ legnagyobb országa. Összterülete Európa területének több, mint másfélszerese, európai része a kontinens mintegy 40 %-át teszi ki. Bár az ország bővelkedik a természeti és kulturális látnivalókban, elsősorban a komoly korlátozosák és a gyenge minőségű szolgáltatások miatt a turisták által mégse a leglátogatottabb célpontok közé tartozik.

Oroszország számos országgal határos. Európai része északnyugaton Norvégiával és Finnországgal, nyugatról Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, délnyugatról Fehéroroszországgal és Ukrajnával, illetve a Kaukázusoknál Grúziával és Azerbajdzsánnal határos. Északon a Barrents-tenger és annak melléktengere, a Fehér-tenger, nyugatról rövid partszakasszal a Balti-tenger, délről a Fekete-tenger, illetve a Kaszpi-tenger határolja. Ázsiai része délről Kazahsztánnal, Kínával és a két ország közé zárt Mongóliával, illetve tengeren keletről Japánnal és az Amerikai Egyesült Államokkal határos. Keleti partjait a Csendes-óceán, az északit a Jeges-tenger mossa.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Partjai, szigetei

Szárazföldi területei

Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:

  • Az Urál-hegység: választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik. Négy kisebb tájegységre osztható: a Poláris-Urál, az Észak-Urál, a Közép-Urál vagy Érces-Urál és Dél-Urál.
  • A Kaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.

Vízrajz

Tavai: Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9 890 km²). A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói: Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány és a Terek.

A Jeges-tenger felé haladnak:

A Kaszpi-tenger felé haladnak:

A Fekete-tenger irányába haladnak:

  • a Dnyeper (2 285 m), a Don (1970 m)

A Csendes-óceánba ömlik:

Csatornái: Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái: Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km), Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km), Volga-Don-csatorna (1952, 101 km), Pecsora-Káma-csatorna – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.

Éghajlat

Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Az egyik legfontosabb a hatalmas területek, és az egyes szárazföldi területek tengertől való távolsága (az ország területének nagy része 400 km-re fekszik egy tengertől, van olyan terület is, amely 2400 km távolságra van egy tengertől), ez a kontinentális éghajlat lett uralkodó. Oroszországban északon a hideg éghajlat jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai óceán felől, és a síkságok a nyugati részen és északon megnyitják az országot az arktikus (sarkvidéki) és atlanti befolyásoknak. Emiatt az országban két jól megkülönböztethető évszakot figyelhetünk meg: a telet és a nyarat; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július. Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus övezet csak egy szűk fekete-tengeri sávban található Oroszországban.

Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magaslégnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a januárközepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magaslégnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek. Nyáron fordított helyzet van; a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsonylégnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti szélirány van.

Régiók

Nevezetességek

Orosz Föderáció (1988) világörökségi helyszínei
A világörökségi helyszín megnevezése Típus Felvétel Hiv.
Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek kulturális 1990 [1]
Kizsi kulturális 1990 [2]
A Kreml és a Vörös tér, Moszkva kulturális 1990 [3]
Novgorod és környékének történelmi műemlékei kulturális 1992 [4]
A Szoloveckij-szigetek kulturális és történelmi emlékegyüttese kulturális 1992 [5]
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei kulturális 1992 [6]
A Szentháromság–Szergij-kolostor építészeti együttese Szergijev Poszadban kulturális 1993 [7]
Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom kulturális 1994 [8]
A Komiföld őserdői természeti 1995 [9]
A Bajkál-tó természeti 1996 [10]
A Kamcsatka-félsziget vulkánjai természeti 1996, 2001 [11]
Az Altaj Arany-hegyei természeti 1998 [12]
A Nyugat-Kaukázus természeti 1999 [13]
A Ferapontov-kolostor együttese kulturális 2000 [14]
A Kazanyi Kreml történelmi és építészeti épületegyüttese kulturális 2000 [15]
Kur-földnyelv (Kursiu Nerija Nemzeti Park) (Litvániával közös) kulturális 2000 [16]
A Szihote-Aliny (Természetvédelmi Terület) természeti 2001 [17]
Derbent – Citadella, ókori város és erődítményrendszer kulturális 2003 [18]
Uvsz Núr-medence (az Uvsz Núr (Uvsz-tó) sóstó vízgyűjtő területe) (Mongóliával közös) természeti 2003 [19]
Vrangel-sziget és környezete természeti rendszere természeti 2004 [20]
A Novogyevicsij-kolostor épületegyüttese kulturális 2004 [21]
Jaroszlavl történelmi városmagja kulturális 2005 [22]
Struve földmérő vonal (Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldovai Köztársaság, Orosz Föderáció, Svédország, Ukrajna) kulturális 2005 [23]

Kulturális helyszínek

  • Irkutszk
  • Jaroszlav
  • Moszkva - Moszkva Oroszország fővárosa. Az ország legnagyobb városa, amely egyben Európa egyik legnépesebb metropolisza, fontos gazdasági, kulturális, politikai és tudományos központ.
  • Szentpétervár - Szentpétervár (oroszul: Санкт-Петербург, latin betűvel: Sankt-Peterburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva-folyó torkolatában. 1703-ban alapították. Korábbi nevei Petrográd (Петроград, 1914–1924), illetve Leningrád (Ленинград, 1924–1991) voltak. A helyiek mai szóhasználatában elterjedt a Питер (Pityer) név is. Négymillió lakosával Moszkva után az ország második legsűrűbben lakott városa. A világ egymilliónál több lakossal rendelkező városai közül Szentpétervár van a legészakabbra. A városközpontot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
  • Vlagyivosztok
  • Volgográd

Természeti helyszínek

Látnivalók táblázata


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Kultúra

Ünnepek

Gasztronómia

Ételek

Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércesaláta.

A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (orosz krémtorta (Кремообразное пюре)). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsennoje, azaz fagylalt.

Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.

Italok

Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.

Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.

Utazási tanácsok

Beutazás

Repülővel

Vonattal

Magyarországról (BudapestSzolnokDebrecenNyíregyháza) napi egy vonat járat Moszkvába. Az utazás másfél nap (2 éjszaka), ára retúr 114,8 €. A hálókocsi díja további 24 € irányonként.

Ezen kívül az Európai Unióból Moszkvába még Berlinből, Helsinkiből, Szófiából Bukaresten át, Tallinnból napi 1, Varsóból és Rigából napi 2 pár, Vilniusból napi 3 vonat (ebből kettő Kalinyingrád–Moszkva útvonalon) jár.

Szentpétervárra Helsinkiből napi 3, Tallinnból és Vilniusból napi 2 alkalommal lehet eljutni. Kalinyingrádba a lengyelországi Elblągból napi 1, Vilniusból 5–6 vonat jár.

A FÁK-államok (leszámítva a Kaukázus államait és Türkmenisztánt) között számos olyan viszonylat közlekedik, amely Oroszország egy vagy több részét érintik. Menetrend: [24].

Pekingből heti kétszer (egyik alkalommal Mongólián keresztül), Ulánbátorból hetente további egy vonat megy Moszkvába, illetve egy személyvonat Irkutszkba.

Busszal

Hajóval

Autóval

Közlekedés helyben

Repülővel

Vonattal

Busszal

Hasznos információk

Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések: Oroszországba magyar állampolgároknak csak érvényes vízummal lehet utazni. 2007-től azonban a vízumügyintézés jóval egyszerűbb és gyorsabb, mint korábban volt. A vízumhoz mindössze egy oroszországi lakos meghívólevele (korábbi gyakorlattal ellentétben nemcsak a hivatalos levél számít ennek) vagy turistavízumhoz egy szállásfoglalás visszaigazolása elégséges. Előre váltott menetjegyet se kérnek már, csak tranzitvízum kiállításához. A vízum kiállítás díja egységesen 35 €. További részletek: [25]. Fontos továbbá tudni, hogy ha valamely városban három napnál tovább tartózkodunk, a helyi rendőrségen be kell jelentkezni (ha a szállásadónk ezt nem teszi meg helyettünk).
  • Vámrendelkezések:

Nyelv

Fizetőeszköz, pénzváltás

Vásárlás, üzletek nyitva tartása

Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

Szokások

Közbiztonság

Egészségügyi tudnivalók

  • Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.

Külföldi képviseletek

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Források

Külső hivatkozások


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán


Ázsia országai

Afganisztán · Arab Emírségek · Azerbajdzsán · Bahrein · Banglades · Bhután · Brunei · Ciprus · Fülöp-szigetek · Grúzia · India · Indonézia · Irak · Irán · Izrael · Japán · Jemen · Jordánia · Kambodzsa · Katar · Kazahsztán · Kelet-Timor · Kína (Hongkong és Makaó) · Kirgizisztán · Koreai Köztársaság (Dél-Korea) · Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) · Kuvait · Laosz · Libanon · Malajzia · Maldív-szigetek · Mianmar (Burma) · Mongólia · Nepál · Omán · Oroszország · Örményország · Pakisztán · Srí Lanka · Szaúd-Arábia · Szingapúr · Szíria · Tádzsikisztán · Thaiföld · Törökország · Türkmenisztán · Üzbegisztán · Vietnám

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak