„Olaszország” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Európa : Dél-Európa : Olaszország
(Beutazási feltételek)
(Földrajz)
18. sor: 18. sor:
  
 
== Földrajz ==
 
== Földrajz ==
=== Kultúra===
+
===Domborzat===
 +
Olaszország domborzati szempontból a következő [[nagytáj]]akra osztható:
 +
* Az '''Alpok''': Olaszországban két részből áll:
 +
** A [[Nyugati-Alpok]] láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a [[Mont Blanc|Monte Bianco]] ([[francia nyelv|franciául]] ''Mont Blanc,'' 4807 m), a [[Matterhorn|Cervino]] (svájci ''Matterhorn,'' 4478 m) és a [[Monte Rosa]] (4633 m). A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedést.
 +
** A [[Keleti-Alpok]] legszebb vonulatai [[mészkő]] és [[dolomit]] alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a [[Dolomitok]] lánca, amelynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki [[gleccser]]ek [[végmoréná]]i mögött [[gleccsertavak]] fekszenek, mint  a [[Garda-tó]], a [[Lago Maggiore]], a [[Comói-tó]]  vagy a [[Luganói-tó]].
 +
 
 +
* A '''Pó-alföld''': harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.
 +
 
 +
* Az '''Appenninek''': A [[Nyugati-Alpok]] folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység a [[Pó|Pó folyó]] déli szegélyét kíséri, észak-déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a [[tenger]] határolja. Az Appenninek a legfiatalabb [[gyűrthegység]] Európában, a földtörténeti [[harmadidőszak]] végén, a [[negyedidőszak]] elején keletkezett. Az [[Óidőszak|óidei]] kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között ([[flis]], [[mészkő]], [[homokkő]]). Az Appenninek legmagasabb csúcsa az [[Abruzzók]]ban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában.
 +
 
 +
Olaszország aktív vulkánjai:
 +
* Az '''[[Etna]]''': aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km²-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina és Catania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik.
 +
* A '''[[Vezúv]]''': az [[európa]]i [[kontinens]] egyetlen működő [[vulkán]]ja Olaszország [[Campania]] régiójában, [[Nápoly]]tól 9 km-rel keletre. Ismertségét elsősorban a 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként [[vulkáni hamu|hamuja]] és [[láva|lávája]] eltemette [[Pompeii]], [[Herculaneum]], [[Torre Annunziata|Oplontis]] és [[Stabiae]] [[Római birodalom|római]] településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára [[1944]]-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb [[tűzhányó]]jaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.
 +
 
 +
* A [[Stromboli]]:
 +
* A [[Vulcano]]:
 +
 
 +
Európában Olaszország a [[vulkán]]kitörések és [[földrengés]]ek földje: a [[20. század]]ban olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak.
 +
 
 +
* '''Szigetek''' (földrajzi csoportosítás szerint) :
 +
** [[Szicília]] (olaszul ''Sicilia)'': a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 km2.
 +
** [[Szardínia]] (olaszul ''Sardegna)'': kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete. Olaszország, Spanyolország és Tunézia között, Korzika szigetétől pedig déli irányban fekszik. Olaszország régiója, különleges autonómiával ellátott terület.
 +
** A [[Toszkán szigetvilág]] (olaszul ''Arcipelago Toscano)''
 +
** A [[Tirrén-tenger]] szigetei
 +
** Az [[Adriai-tenger]] szigetei
 +
** A [[Ligur-tenger]] szigetei
 +
** A [[Jón-tenger]] szigetei
 +
** A tavi szigetek
 +
** A Velencei-lagúna szigetei: [[Murano]], [[Burano]], [[Torcello]], [[Grado]].
 +
 
 +
===Vízrajza===
 +
'''Folyói''': Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a [[Pó]] (652 km) és az [[Adige]] (410 km). A [[Pó]] Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az [[Arno]] (241 km) és a [[Tevere]] (az egykori Tiberis). 
 +
 
 +
'''Tavai''': Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a [[Garda-tó]] (Lago di Garda), a [[Lago Maggiore]] és a [[Comói-tó]] (Lago di Como). A tavak csoportosítása elhelyezkedésük szerint: 
 +
* Alpesi és előalpesi tavai: [[Lago d'Orta]], [[Lago Maggiore]], [[Lago di Endine]], [[Comói-tó]] (''Lago di Como''), [[Luganói-tó]] (''Lago di Lugano''), Iseói-tó (''Lago d'Iseo''), [[Lago d'Idro]], [[Garda-tó]] (''Lago di Garda'')
 +
* Központi tavak: [[Trasimeno-tó]] ''(Lago Trasimeno),'' Bolsenai-tó (''Lago di Bolsena''), Lago di Vico, Lago di Bracciano, Lago Albano, Lago di Nemi, Lago di Massaciuccoli, Lago di Martignano
 +
* A tengerpartokhoz közel fekvő tavak: [[Avernói-tó]], [[Fusaro-tó]], [[Lucrinói-tó]], [[Miseno]], Patria
 +
* A Sila tavai: [[Ampollino]], [[Arvo]], [[Cecita]] (vagy Mucone)
 +
* Lagúnák és partmenti tavak: [[Gradói-lagúna]] (''Laguna di Grado''), [[Maranói-lagúna]] (''Laguna di Marano''), [[Velencei-lagúna]] (''Laguna di Venezia''), Valli di Comacchio, [[Lesina-tó]], [[Varano-tó]], [[Taranto|Mar Piccolo di Taranto]], [[Taranto|Mar Grande di Taranto]], Laguna di Sabaudia, Laguna di Orbetello, Stagno di Cagliari, Stagno di Marceddi, Stagno di Santa Giusta, Stagno di Cabras.
 +
 
 +
===Éghajlat===
 +
* Igazi mediterrán éghajlatot csak délen találunk: a nyár igen  meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
 +
* Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
 +
* Az Appeninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
 +
* A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
 +
* Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
 +
* A Liguri- és Tirrén-tenger partján enyhe az éghajlat a hegyek miatt.
 +
== Kultúra==
 
===Ünnepek===
 
===Ünnepek===
 
* '''Capodanno – január 1.''' (Újév napja)
 
* '''Capodanno – január 1.''' (Újév napja)

A lap 2008. december 2., 12:22-kori változata

Florence bridges.jpg
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
It-flag.png
Általános adatok
Főváros Róma
Államforma Köztársaság
Pénznem euró (EUR)
Terület 301 230 km2
Népesség 57 715 625 (2002)
Nyelv Olasz
Vallás Római katolikus
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F, L típus)
Behívószám 39
Internet TLD .it
Időzóna UTC +1

Olaszország Dél-Európa egyik állama, az Európai Unió tagja. Számtalan történelmi emléke (a legtöbb világörökségi helyszín itt található a világon) a turisták számára közkedvelt úticéllá teszi. Az ország nagyrészt az Appenini-félszigeten fekszik, így szárazföldi határa rövid; keletről Szlovéniával, északról Ausztriával és Svájccal, nyugatról Franciaországgal érintkezik. Keletről az Adriai-tenger, délről a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén-tenger és a Ligúr-tenger mossa partjait.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Olaszország domborzati szempontból a következő nagytájakra osztható:

  • A Pó-alföld: harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.
  • Az Appenninek: A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appenninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában.

Olaszország aktív vulkánjai:

  • Az Etna: aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km²-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina és Catania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik.
  • A Vezúv: az európai kontinens egyetlen működő vulkánja Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre. Ismertségét elsősorban a 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája eltemette Pompeii, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.

Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak.

  • Szigetek (földrajzi csoportosítás szerint) :
    • Szicília (olaszul Sicilia): a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 km2.
    • Szardínia (olaszul Sardegna): kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete. Olaszország, Spanyolország és Tunézia között, Korzika szigetétől pedig déli irányban fekszik. Olaszország régiója, különleges autonómiával ellátott terület.
    • A Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano)
    • A Tirrén-tenger szigetei
    • Az Adriai-tenger szigetei
    • A Ligur-tenger szigetei
    • A Jón-tenger szigetei
    • A tavi szigetek
    • A Velencei-lagúna szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado.

Vízrajza

Folyói: Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a (652 km) és az Adige (410 km). A Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 km) és a Tevere (az egykori Tiberis).

Tavai: Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore és a Comói-tó (Lago di Como). A tavak csoportosítása elhelyezkedésük szerint:

Éghajlat

  • Igazi mediterrán éghajlatot csak délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
  • Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
  • Az Appeninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
  • A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
  • Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
  • A Liguri- és Tirrén-tenger partján enyhe az éghajlat a hegyek miatt.

Kultúra

Ünnepek

  • Capodanno – január 1. (Újév napja)
  • Epifania – január 6. (Vízkereszt)
  • Az Olasz Egység Napja – március 18. (1861) (nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • Festa del Santo Patrono (Velence) – április 2. (Szent Márk ünnepe)
  • Venerdi Santo – Nagypéntek (nem hivatalos munkaszüneti nap)
  • PasquaHúsvét
  • Lunedi dell'Angelo – Húsvéthétfő
  • Festa della Liberazione – április 25. A Felszabadulás Ünnepe, 1945-ben a második világháborús harcok vége Olaszországban, Nemzeti Ünnep
  • Festa del Lavoro – május 1. (A munka ünnepe)
  • Festa della Repubblica – június 2. A Köztársaság Napja (1946-ban ezen a napon az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársaság mellett). Június 2. Garibaldi-emléknap is: 1882-ben ugyanezen a napon hunyt el a híres olasz szabadsághős.
  • Festa del Santo Patrono (Firenze) – június 24. (Keresztelő Szent János ünnepe)
  • Festa del Santo Patrono (Róma) – június 29. (Szent Péter és Pál apostolok ünnepe)
  • Assunzione – Ferragosto – augusztus 15. (Szűz Mária mennybemenetele)
  • Festa del Santo Patrono (Nápoly) – szeptember 19. (San Gennaro)
  • Tutti i Santi – november 1. (Mindenszentek ünnepe)
  • Festa del Santo Patrono (Milano) – december 7. (Szent Ambrus)
  • Immacolata – december 8. (Szeplőtelen Fogantatás ünnepe)
  • Natale – december 25. (Karácsony)
  • Santo Stefano – december 26. (Karácsony, Szent István napja)

[1] [2]

Régiók


Turisztikai kínálata

Kulturális turizmus

Műemlékvárosok

  • Róma – Olaszország fővárosa, egyben Európa egyik legnagyobb történelemmel rendelkező, legtöbbet látogatott városa.
  • Velence – Lagúnáiról, gondoláiról és karneváljáról híres, vízre épült, különleges hangulatú város. Róma után a legkeresettebb turistacélpont.
  • MilánóPárizzsal együtt a divat fővárosa, a komolyzenei világ meghatározó centruma.
  • Ravenna - bizánci és korakeresztény kulturális emlékeiről nevezetes történelmi város.
  • FirenzeToszkána központja, művészettörténeti remekmű, különösen reneszánsz emlékekben gazdag.
  • Nápoly – A közeli Vezúvról és környékéről (Pompeii, Herculaneum) híres város.
  • Genova – A Földközi-tenger legnagyobb kikötővárosa, Kolumbusz szülővárosa.
  • Trieszt - az Adriai-tenger fontos kikötője, de piacairól is ismert.
  • Verona -

Üdülőturizmus

Tengerparti üdülőhelyek

Hegyvidékek

Tóvidékek

Természetjárás, túrázás

Nemzeti parkok

Olaszország nemzeti parkjainak száma 2007-ben 22 volt.

Utazási tanácsok

Ajánlott utazási időszak

Beutazás

Repülővel

Olaszországba több fapados járat is indul. A Wizzair Rómába heti négyszer, SkyEurope(már nem indít járatot Magyarországról) Rómába, Nápolyba, Milanóba illetve nyáron Riminibe és a szicíliai Cataniaba indít járatokat. A MALÉV napi 3 járatot Milánóba, 2 járatot Velencébe, Rómába és Firenzébe indít járatokat.

Vonattal

Busszal

Olaszországba több Eurolines járat is indul. BudapestVelenceFirenze és a Budapest–Padova járaton heri kettő, Budapest–Milánó vonalon heti egy járat jár. Két szezonális járat is közlekedik a venetoi Lido di Jesolo, és az Emilia-Romagna régióban lévő Rimini és Cattolica üdülőhelyekre. Léteznek akciós buszos ajánlatok, de érdemes egyéb utazási módokat is megnézni, mivel olcsóbbak, gyorsabbak és kényelmesebbek lehetnek.

Autóval

Hajóval

Közlekedés helyben

Repülővel

Vonattal

Busszal

Hajóval

Taxival

Kerékpárral

Hasznos információk

Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések:
  • Vámrendelkezések:

Nyelv

Fizetőeszköz, pénzváltás

Vásárlás, üzletek nyitva tartása

Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

Szokások

Közbiztonság

Egészségügyi tudnivalók

Külföldi képviseletek

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:




Olaszország témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak