Montenegró

A Wikitravelből
Dél-Európa : Montenegró
A lap korábbi változatát látod, amilyen 109.92.90.202 (vita) 2012. január 22., 22:16-kor történt szerkesztése után volt. (Külső hivatkozások)

noframe
Elhelyezkedés
LocationMontenegro.png
Zászló
FlagOfMontenegro.png
Általános adatok
Főváros Podgorica
Államforma Köztársaság
Pénznem euró (EUR)
Terület 13 812 km2
Népesség 620 145 (2004)
Nyelv Montenegrin/Szerb
Vallás Ortodox 74 %, muzulmán 17 %
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (C, F típus)
Behívószám 381 (későbbiekben: 382)
Internet TLD .cg.yu
Időzóna UTC +1

Montenegró Dél-Európa keleti részének (Balkán) egyik apró állama. Az ország keletről Albániával, északról Szebiával, nyugatról Bosznia és Hercegovinával és a tengerparton Horvátországgal határos. Délnyugat felől az Adriai-tenger mossa a partjait.

Földrajz

Általános földrajzi adatok:

  • A határok hossza: 614 km, Horvátország felé: 14 km, Bosznia-Hercegovina felé: 225 km, Szerbia felé: 203 km, Albánia felé: 172 km
  • Tengerpart hossza: 293.5 km - Strandok hossza: 73 km, Leghosszabb strand: Az ulcinji Nagy strand –13 km
  • Legmagasabb hegycsúcs: Bobotov kuk (Durmitor hegység) 2522 m
  • Legnagyobb tó: A Szkadari tó – 391 négyzetkilóméter (a legnagyobb a Balkánon)
  • Legmélyebb kanyon: A Tara folyó – 1300 m (a legnagyobb Európában)
  • Legnagyobb öböl: Boka Kotorska

Domborzat

Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak-déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Központi hegymasszívuma a Durmitor, Montenegró legmagasabb pontjával, a Bobotov Kuk (2 523 m) csúccsal.

Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Niksići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.

Vízrajz

A Szkadari-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztároló épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia és Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.

Éghajlat

Éghajlati zónák az országban:

  • Tengerparti klíma - Egy keskeny csíkon az Adriai tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 C - 27,6 C alakul. A nyarak hosszúak, szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad október közepéig.
  • Kontinentális klíma - Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26, 4 C Podgorica, 25, 4 C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 C. A Bojana folyó völgyéből, a Szkadári tavon és a Morača folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért ez volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 C körül van, a legkevesebb - 10 C. Hirtelen időjárásváltozásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
  • Hegyvidéki klíma - A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva folyónál. Átlagos magassága a hegyeknek 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a -20, -30 C-os hőmérséklet. Míg a tengerparton és a Szkadári övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van ahol egész évben.

Régiók

Természeti örökség

Négy nemzeti park található az országban:

Városok

Hasznos információk

Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések:
  • Vámrendelkezések:

Nyelv

Fizetőeszköz, pénzváltás

Vásárlás, üzletek nyitva tartása

Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

Szokások

Közbiztonság

Egészségügyi tudnivalók

Külföldi képviseletek

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Források

Külső hivatkozások

Szálláshelyek:


Európa országai

Albánia · Andorra · Ausztria · Azerbajdzsán · Belgium · Bosznia és Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Grúzia · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · Liechtenstein · Litvánia · Luxemburg · Macedónia · Magyarország · Málta · Moldova · Monaco · Montenegró · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Oroszország · Örményország · San Marino · Spanyolország · Svédország · Svájc · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Törökország · Ukrajna · Vatikán

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!