„Mezőség” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Új lap: A '''Mezőség''' tájegység a mai Romániában, Erdélyben (Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megye területén). Lakossága vegyes...)
 
(Megyék)
1. sor: 1. sor:
 
A '''Mezőség''' tájegység a mai [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben ([[Kolozs megye|Kolozs]], [[Maros megye|Maros]] és [[Beszterce-Naszód megye]] területén). Lakossága vegyesen magyar és román, hagyományos magyar kultúrája többek közt néptáncairól híres. Lankás domboldalak és széles hegyhátak jellemzőek rá, sok szakadékos, meredek lejtővel. Valamikor teljesen erdőkkel borított terület volt, de az erdők jelentős részét kiirtották és szántóként, vagy legelőként használják. Innen a gyakori ''Mező'' előtag a tájegység településeinek nevében.
 
A '''Mezőség''' tájegység a mai [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben ([[Kolozs megye|Kolozs]], [[Maros megye|Maros]] és [[Beszterce-Naszód megye]] területén). Lakossága vegyesen magyar és román, hagyományos magyar kultúrája többek közt néptáncairól híres. Lankás domboldalak és széles hegyhátak jellemzőek rá, sok szakadékos, meredek lejtővel. Valamikor teljesen erdőkkel borított terület volt, de az erdők jelentős részét kiirtották és szántóként, vagy legelőként használják. Innen a gyakori ''Mező'' előtag a tájegység településeinek nevében.
  
 +
==Földrajz==
 +
Szomszédai északon [[Máramaros]], nyugaton a [[Szilágyság]], [[Kalotaszeg]], délnyugaton [[Aranyosszék]], délen a [[Küküllő-menti dombság]], keleten [[Marosszék]], északkeleten [[Beszterce régió]].
 +
 +
Lankás domboldalak és széles hegyhátak jellemzőek rá, sok szakadékos, meredek lejtővel. Valamikor teljesen erdőkkel borított terület volt, de az erdők jelentős részét kiirtották és szántóként, vagy legelőként használják. Innen a gyakori ''Mező'' előtag a tájegység településeinek nevében.
 +
 +
A honfoglaló [[magyarok]] által legkorábban elfoglalt [[erdély]]i területek közé tartozott. A [[11. század]]ban a Szamos, a Sebes-Körös és a Maros völgyeihez hasonlóan összefüggő magyarlakta terület volt, ekkor még a gyakori kun és besenyő betörések elleni gyepű része.
 +
 +
Wass Albert és Sütő András regényeinek és elbeszéléseiknek jelentős része a Mezőségen játszódik.
 
==Megyék==
 
==Megyék==
 
*[[Kolozs megye]]
 
*[[Kolozs megye]]

A lap 2008. december 28., 18:00-kori változata

A Mezőség tájegység a mai Romániában, Erdélyben (Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megye területén). Lakossága vegyesen magyar és román, hagyományos magyar kultúrája többek közt néptáncairól híres. Lankás domboldalak és széles hegyhátak jellemzőek rá, sok szakadékos, meredek lejtővel. Valamikor teljesen erdőkkel borított terület volt, de az erdők jelentős részét kiirtották és szántóként, vagy legelőként használják. Innen a gyakori Mező előtag a tájegység településeinek nevében.

Földrajz

Szomszédai északon Máramaros, nyugaton a Szilágyság, Kalotaszeg, délnyugaton Aranyosszék, délen a Küküllő-menti dombság, keleten Marosszék, északkeleten Beszterce régió.

Lankás domboldalak és széles hegyhátak jellemzőek rá, sok szakadékos, meredek lejtővel. Valamikor teljesen erdőkkel borított terület volt, de az erdők jelentős részét kiirtották és szántóként, vagy legelőként használják. Innen a gyakori Mező előtag a tájegység településeinek nevében.

A honfoglaló magyarok által legkorábban elfoglalt erdélyi területek közé tartozott. A 11. században a Szamos, a Sebes-Körös és a Maros völgyeihez hasonlóan összefüggő magyarlakta terület volt, ekkor még a gyakori kun és besenyő betörések elleni gyepű része.

Wass Albert és Sütő András regényeinek és elbeszéléseiknek jelentős része a Mezőségen játszódik.

Megyék

Települések

A mezőség határán fekvő városok:



Mezőség témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak