„Mecklenburg-Előpomeránia” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Németország : Mecklenburg-Előpomeránia
(Kerékpárral)
(Kerékpárral)
 
(egy szerkesztő 3 közbeeső változata nincs mutatva)
13. sor: 13. sor:
 
}}
 
}}
 
'''{{PAGENAME}}''' [[Németország]] egyik tartománya.
 
'''{{PAGENAME}}''' [[Németország]] egyik tartománya.
 +
==Földrajza==
 +
A [[Balti-tenger]]nél fekszik, a partvonal erősen tagolt. 1700 kilométernyi tengerpartja a leghosszabb a német tartományok között, de a nyílt tengerrel csak 350 kilométernyi part határos. A part mentén négy nagy (Rügen, Poel, Usedom és Hiddensee) és több apró sziget sorakozik. A tengerpart hosszát jelentősen megnövelik a szárazföldhöz kapcsolódó hosszú, homokos [[turzás]]-földnyelvek. A partvonal mentén számos elnyúló öböl, helyi nevén [[sund]] fut végig. A partokkal párhuzamos [[sund]]ok mellett a partvonalra merőlegesen futó mély öblök, [[förde|fördék]] is tagolják a tartomány partvidékét, ilyen a nyugati határon fekvő [[Trawe]] és a [[rostocki kikötő]]t magában foglaló [[Warnow]].
 +
 +
Mecklenburg–Elő-Pomeránia a leglaposabb vidékek közé tartozik [[Németország]]ban. A táj gerincét a tartomány déli szélén végigfutó morénasor jelenti. Ennek legmagasabb pontja a tartomány délkeleti szegletében elhelyezkedő ''Helpter Berge'' (''[[magyar nyelv|magyarul]] kb. Helpti hegyek''), egy 179 [[méter]] magasra emelkedő morénavonulat. A délnyugati tartományi határ mellett magasodó, 177 [[méter]] magas ''Ruhner Berge'' [[moréna]] a második legmagasabb pontja Mecklenburg–Elő-Pomerániának.
 +
 +
===Geológia és morfológia===
 +
Mecklenburg–Elő-Pomeránia a [[Germán-Lengyel-síkság]] északi részén fekszik. A síkság egészének kialakulását, felszíni formáit meghatározzák a legutóbbi [[jégkorszak]] eseményei. Mecklenburg–Elő-Pomeránia területe a [[tenger]]től távolodva enyhén emelkedik. Területét két nagy [[ősfolyamvölgy]] fogja közre, délnyugaton az Ős-[[Elba (folyó)|Elba]], míg északkeleten az Ős-[[Odera]] által mélyített völgyek fekszenek. Az ősfolyamvölgyek által közrezárt területen fekszik a [[Pomerániai tóhátság]] hatalmas morénavidéke. A dimbes-dombos tájat a [[Skandinávia|Skandináviából]] ideszállított hordalékkal töltötte fel az északról érkező belföldi jég. A homokos-kavicsos talajú vidéken rendre felbukkannak a belföldi jég által hátrahagyott formák: [[Óz (forma)|ózok]], [[drumlin]], [[kame]]-ek. A tartományban több helyen is felbukkannak a [[vándorkő|vándorkövek]], a legnagyobbak [[Rügen]] szigetén találhatóak.
 +
 +
===Felszíni vizek===
 +
Mecklenburg–Elő-Pomeránia az ország tavakban egyik leggazdagabb régiója. A jégkorszaki morénahátságokon több nagy tóvidék alakult ki. [[Mecklenburgi tóháság]]on számtalan kisebb-nagyobb glaciális eredetű tó búvik meg. Ezek között a legnagyobb a [[Müritz]] és  a [[Schwerini-tó]], a legkisebbek csupán pár négyzetméteresek. A tartomány 2028 tava összesen 738 km²-t borít. A tartomány területét több kisebb folyó szeli át, amelyek a tóhátság tavaiból erednek, illetve egyes tavakon keresztül is haladnak. Mecklenburg–Elő-Pomeránia délnyugati szeglete az [[Északi-tenger]] vízgyűjtőjéhez tartozik, míg az északi és keleti vidékek a Balti-tenger vízgyűjtőjén fekszenek. A fő vízfolyások a [[Warnow]], a [[Peene]] és a [[Havel (folyó)|Havel]].
 +
 +
===Éghajlat===
 +
A tartomány az óceáni és a kontinentális közötti átmeneti éghajlatú vidéken fekszik. Területének síksági jellege miatt a domborzat az éghajlatot nem befolyásolja, jelentős éghajlati eltérésekkel nem találkozhatunk. Nyugatról kelet felé haladva csökken a csapadék mennyisége és nő a napos órák száma. [[Rügen]] és [[Usedom]] szigetei [[Németország]] napsütésben leggazdagabb tájai közé tartoznak.<ref>{{cite web
 +
| url = http://reisen.excite.de/nachrichten/685/Insel-Usedom-Urlaub-in-der-sonnenreichsten-Region-Deutschlands
 +
| title = Insel Usedom: Urlaub in der sonnenreichsten Region Deutschlands
 +
| accessdate = 2008-10-20
 +
| date = 2008-04-30
 +
| publisher = reisen.excite.de
 +
| language = német}}</ref> Az csapadék átlagos mennyisége 600 milliméter/év körüli, a legcsapadékosabb hónap a [[július]], a legszárazabb a [[február]]. A hőmérséklet-ingadozás északnyugatról délkelet felé növekszik. A leghidegebb hónap január, ilyenkor Mecklenburg–Elő-Pomeránia nyugati vidékein 0 °C, a délkeleti vidékeken -1 °C az átlagos hőmérséklet. Télen Az enyhe telet hűvös nyár követi, a hosszú nappalok során is csak átlag 16 fokig emelkedik a hőmérséklet.
 +
A tartomány partvidéke az ország szélenergiában leggazdagabb régióinak egyike.<ref>{{cite web
 +
| url = http://www.orchideen-kartierung.de/GERMANY/Geologie.html
 +
| title =  Geologie und Metereologie
 +
| accessdate = 2008-10-20
 +
| publisher = orchideen-kartierung.de
 +
| language = német}}</ref> Ennek köszönhetően Mecklenburg tengerpartjainak látképét ma már szélerőművek uralják. A téli félévben gyakran fordulnak elő viharok, a belső vidékeken pedig ősszel rendszeres a köd.
 +
 
==Körzetek==
 
==Körzetek==
 +
 
==Látnivalók==
 
==Látnivalók==
 
<br clear="all" />
 
<br clear="all" />
 
{|
 
{|
 
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
'''<big>Hegységek</big>'''
 
  
'''<big>Nagyvárosok</big>'''
+
'''<big>Természeti örökség</big>'''
  
'''<big>Történelmi városok</big>'''
+
* '''<big>Tájegységek</big>'''
  
'''<big>Nemzeti parkok, természeti látnivalók</big>'''
+
* '''<big>Természetvédelmi területek</big>'''
  
'''<big>Síterepek</big>'''
+
* '''<big>Gyógyvizek, termálvizek</big>'''
  
'''<big>Fürdőhelyek</big>'''
+
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
  
'''<big>Kultúrtájak, népművészet</big>'''
+
'''<big>Épített örökség</big>'''
  
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
+
* '''<big>Városok</big>'''
'''<big>Múzeumok</big>'''
+
  
'''<big>Várak, erődök</big>'''
+
*'''<big>Történelmi emlékhelyek</big>'''
  
'''<big>Paloták, kastélyok</big>'''
+
*'''<big>Várak, erődök</big>'''
  
'''<big>Templomok, apátságok</big>
+
*'''<big>Paloták, kastélyok</big>'''
  
'''<big>További látnivalók</big>'''
+
*'''<big>Egyházi épületek</big>
  
'''<big>Gasztronómia</big>'''
+
*'''<big>Folkorisztika, népi építészet</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Múzeumok</big>'''
  
 
|}
 
|}
 +
 
==Utazási tanácsok==
 
==Utazási tanácsok==
 
===Beutazás===
 
===Beutazás===
57. sor: 85. sor:
 
====Kerékpárral====
 
====Kerékpárral====
  
{{wikipédia|}}
+
{{wikipédia|Mecklenburg-Előpomeránia}}
{{vázlat}}
+
{{csonk}}
 
[[Kategória:Németország tartományai]]
 
[[Kategória:Németország tartományai]]
[[wikipedia:]]
+
[[wikipedia:Mecklenburg-Előpomeránia]]

A lap jelenlegi, 2008. december 30., 16:31-kori változata



Mecklenburg-Előpomeránia
[[Kép:|noframe|300px]]


Általános adatok
Terület km²
Népesség (2006)
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 110
Tűzoltóság: 112
Mentő: 110

Mecklenburg-Előpomeránia Németország egyik tartománya.

Tartalomjegyzék

Földrajza[szerkesztés]

A Balti-tengernél fekszik, a partvonal erősen tagolt. 1700 kilométernyi tengerpartja a leghosszabb a német tartományok között, de a nyílt tengerrel csak 350 kilométernyi part határos. A part mentén négy nagy (Rügen, Poel, Usedom és Hiddensee) és több apró sziget sorakozik. A tengerpart hosszát jelentősen megnövelik a szárazföldhöz kapcsolódó hosszú, homokos turzás-földnyelvek. A partvonal mentén számos elnyúló öböl, helyi nevén sund fut végig. A partokkal párhuzamos sundok mellett a partvonalra merőlegesen futó mély öblök, fördék is tagolják a tartomány partvidékét, ilyen a nyugati határon fekvő Trawe és a rostocki kikötőt magában foglaló Warnow.

Mecklenburg–Elő-Pomeránia a leglaposabb vidékek közé tartozik Németországban. A táj gerincét a tartomány déli szélén végigfutó morénasor jelenti. Ennek legmagasabb pontja a tartomány délkeleti szegletében elhelyezkedő Helpter Berge (magyarul kb. Helpti hegyek), egy 179 méter magasra emelkedő morénavonulat. A délnyugati tartományi határ mellett magasodó, 177 méter magas Ruhner Berge moréna a második legmagasabb pontja Mecklenburg–Elő-Pomerániának.

Geológia és morfológia[szerkesztés]

Mecklenburg–Elő-Pomeránia a Germán-Lengyel-síkság északi részén fekszik. A síkság egészének kialakulását, felszíni formáit meghatározzák a legutóbbi jégkorszak eseményei. Mecklenburg–Elő-Pomeránia területe a tengertől távolodva enyhén emelkedik. Területét két nagy ősfolyamvölgy fogja közre, délnyugaton az Ős-Elba, míg északkeleten az Ős-Odera által mélyített völgyek fekszenek. Az ősfolyamvölgyek által közrezárt területen fekszik a Pomerániai tóhátság hatalmas morénavidéke. A dimbes-dombos tájat a Skandináviából ideszállított hordalékkal töltötte fel az északról érkező belföldi jég. A homokos-kavicsos talajú vidéken rendre felbukkannak a belföldi jég által hátrahagyott formák: ózok, drumlin, kame-ek. A tartományban több helyen is felbukkannak a vándorkövek, a legnagyobbak Rügen szigetén találhatóak.

Felszíni vizek[szerkesztés]

Mecklenburg–Elő-Pomeránia az ország tavakban egyik leggazdagabb régiója. A jégkorszaki morénahátságokon több nagy tóvidék alakult ki. Mecklenburgi tóháságon számtalan kisebb-nagyobb glaciális eredetű tó búvik meg. Ezek között a legnagyobb a Müritz és a Schwerini-tó, a legkisebbek csupán pár négyzetméteresek. A tartomány 2028 tava összesen 738 km²-t borít. A tartomány területét több kisebb folyó szeli át, amelyek a tóhátság tavaiból erednek, illetve egyes tavakon keresztül is haladnak. Mecklenburg–Elő-Pomeránia délnyugati szeglete az Északi-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik, míg az északi és keleti vidékek a Balti-tenger vízgyűjtőjén fekszenek. A fő vízfolyások a Warnow, a Peene és a Havel.

Éghajlat[szerkesztés]

A tartomány az óceáni és a kontinentális közötti átmeneti éghajlatú vidéken fekszik. Területének síksági jellege miatt a domborzat az éghajlatot nem befolyásolja, jelentős éghajlati eltérésekkel nem találkozhatunk. Nyugatról kelet felé haladva csökken a csapadék mennyisége és nő a napos órák száma. Rügen és Usedom szigetei Németország napsütésben leggazdagabb tájai közé tartoznak.<ref>Sablon:Cite web</ref> Az csapadék átlagos mennyisége 600 milliméter/év körüli, a legcsapadékosabb hónap a július, a legszárazabb a február. A hőmérséklet-ingadozás északnyugatról délkelet felé növekszik. A leghidegebb hónap január, ilyenkor Mecklenburg–Elő-Pomeránia nyugati vidékein 0 °C, a délkeleti vidékeken -1 °C az átlagos hőmérséklet. Télen Az enyhe telet hűvös nyár követi, a hosszú nappalok során is csak átlag 16 fokig emelkedik a hőmérséklet. A tartomány partvidéke az ország szélenergiában leggazdagabb régióinak egyike.<ref>Sablon:Cite web</ref> Ennek köszönhetően Mecklenburg tengerpartjainak látképét ma már szélerőművek uralják. A téli félévben gyakran fordulnak elő viharok, a belső vidékeken pedig ősszel rendszeres a köd.

Körzetek[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Beutazás[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Utazás helyben[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Busszal[szerkesztés]

Kerékpárral[szerkesztés]

Mecklenburg-Előpomeránia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak