„Mecklenburg-Előpomeránia” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Európa : Közép-Európa : Németország : Mecklenburg-Előpomeránia
(Kerékpárral)
(Körzetek)
13. sor: 13. sor:
 
}}
 
}}
 
'''{{PAGENAME}}''' [[Németország]] egyik tartománya.
 
'''{{PAGENAME}}''' [[Németország]] egyik tartománya.
 +
==Földrajza==
 +
A [[Balti-tenger]]nél fekszik, a partvonal erősen tagolt. 1700 kilométernyi tengerpartja a leghosszabb a német tartományok között, de a nyílt tengerrel csak 350 kilométernyi part határos. A part mentén négy nagy (Rügen, Poel, Usedom és Hiddensee) és több apró sziget sorakozik. A tengerpart hosszát jelentősen megnövelik a szárazföldhöz kapcsolódó hosszú, homokos [[turzás]]-földnyelvek. A partvonal mentén számos elnyúló öböl, helyi nevén [[sund]] fut végig. A partokkal párhuzamos [[sund]]ok mellett a partvonalra merőlegesen futó mély öblök, [[förde|fördék]] is tagolják a tartomány partvidékét, ilyen a nyugati határon fekvő [[Trawe]] és a [[rostocki kikötő]]t magában foglaló [[Warnow]].
 +
 +
Mecklenburg–Elő-Pomeránia a leglaposabb vidékek közé tartozik [[Németország]]ban. A táj gerincét a tartomány déli szélén végigfutó morénasor jelenti. Ennek legmagasabb pontja a tartomány délkeleti szegletében elhelyezkedő ''Helpter Berge'' (''[[magyar nyelv|magyarul]] kb. Helpti hegyek''), egy 179 [[méter]] magasra emelkedő morénavonulat. A délnyugati tartományi határ mellett magasodó, 177 [[méter]] magas ''Ruhner Berge'' [[moréna]] a második legmagasabb pontja Mecklenburg–Elő-Pomerániának.
 +
 +
===Geológia és morfológia===
 +
Mecklenburg–Elő-Pomeránia a [[Germán-Lengyel-síkság]] északi részén fekszik. A síkság egészének kialakulását, felszíni formáit meghatározzák a legutóbbi [[jégkorszak]] eseményei. Mecklenburg–Elő-Pomeránia területe a [[tenger]]től távolodva enyhén emelkedik. Területét két nagy [[ősfolyamvölgy]] fogja közre, délnyugaton az Ős-[[Elba (folyó)|Elba]], míg északkeleten az Ős-[[Odera]] által mélyített völgyek fekszenek. Az ősfolyamvölgyek által közrezárt területen fekszik a [[Pomerániai tóhátság]] hatalmas morénavidéke. A dimbes-dombos tájat a [[Skandinávia|Skandináviából]] ideszállított hordalékkal töltötte fel az északról érkező belföldi jég. A homokos-kavicsos talajú vidéken rendre felbukkannak a belföldi jég által hátrahagyott formák: [[Óz (forma)|ózok]], [[drumlin]], [[kame]]-ek. A tartományban több helyen is felbukkannak a [[vándorkő|vándorkövek]], a legnagyobbak [[Rügen]] szigetén találhatóak.
 +
 +
===Felszíni vizek===
 +
Mecklenburg–Elő-Pomeránia az ország tavakban egyik leggazdagabb régiója. A jégkorszaki morénahátságokon több nagy tóvidék alakult ki. [[Mecklenburgi tóháság]]on számtalan kisebb-nagyobb glaciális eredetű tó búvik meg. Ezek között a legnagyobb a [[Müritz]] és  a [[Schwerini-tó]], a legkisebbek csupán pár négyzetméteresek. A tartomány 2028 tava összesen 738 km²-t borít. A tartomány területét több kisebb folyó szeli át, amelyek a tóhátság tavaiból erednek, illetve egyes tavakon keresztül is haladnak. Mecklenburg–Elő-Pomeránia délnyugati szeglete az [[Északi-tenger]] vízgyűjtőjéhez tartozik, míg az északi és keleti vidékek a Balti-tenger vízgyűjtőjén fekszenek. A fő vízfolyások a [[Warnow]], a [[Peene]] és a [[Havel (folyó)|Havel]].
 +
 +
===Éghajlat===
 +
A tartomány az óceáni és a kontinentális közötti átmeneti éghajlatú vidéken fekszik. Területének síksági jellege miatt a domborzat az éghajlatot nem befolyásolja, jelentős éghajlati eltérésekkel nem találkozhatunk. Nyugatról kelet felé haladva csökken a csapadék mennyisége és nő a napos órák száma. [[Rügen]] és [[Usedom]] szigetei [[Németország]] napsütésben leggazdagabb tájai közé tartoznak.<ref>{{cite web
 +
| url = http://reisen.excite.de/nachrichten/685/Insel-Usedom-Urlaub-in-der-sonnenreichsten-Region-Deutschlands
 +
| title = Insel Usedom: Urlaub in der sonnenreichsten Region Deutschlands
 +
| accessdate = 2008-10-20
 +
| date = 2008-04-30
 +
| publisher = reisen.excite.de
 +
| language = német}}</ref> Az csapadék átlagos mennyisége 600 milliméter/év körüli, a legcsapadékosabb hónap a [[július]], a legszárazabb a [[február]]. A hőmérséklet-ingadozás északnyugatról délkelet felé növekszik. A leghidegebb hónap január, ilyenkor Mecklenburg–Elő-Pomeránia nyugati vidékein 0 °C, a délkeleti vidékeken -1 °C az átlagos hőmérséklet. Télen Az enyhe telet hűvös nyár követi, a hosszú nappalok során is csak átlag 16 fokig emelkedik a hőmérséklet.
 +
A tartomány partvidéke az ország szélenergiában leggazdagabb régióinak egyike.<ref>{{cite web
 +
| url = http://www.orchideen-kartierung.de/GERMANY/Geologie.html
 +
| title =  Geologie und Metereologie
 +
| accessdate = 2008-10-20
 +
| publisher = orchideen-kartierung.de
 +
| language = német}}</ref> Ennek köszönhetően Mecklenburg tengerpartjainak látképét ma már szélerőművek uralják. A téli félévben gyakran fordulnak elő viharok, a belső vidékeken pedig ősszel rendszeres a köd.
 +
 
==Körzetek==
 
==Körzetek==
 +
 
==Látnivalók==
 
==Látnivalók==
 
<br clear="all" />
 
<br clear="all" />

A lap 2008. december 30., 16:30-kori változata



Mecklenburg-Előpomeránia
[[Kép:|noframe|300px]]


Általános adatok
Terület km²
Népesség (2006)
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 110
Tűzoltóság: 112
Mentő: 110

Mecklenburg-Előpomeránia Németország egyik tartománya.

Tartalomjegyzék

Földrajza

A Balti-tengernél fekszik, a partvonal erősen tagolt. 1700 kilométernyi tengerpartja a leghosszabb a német tartományok között, de a nyílt tengerrel csak 350 kilométernyi part határos. A part mentén négy nagy (Rügen, Poel, Usedom és Hiddensee) és több apró sziget sorakozik. A tengerpart hosszát jelentősen megnövelik a szárazföldhöz kapcsolódó hosszú, homokos turzás-földnyelvek. A partvonal mentén számos elnyúló öböl, helyi nevén sund fut végig. A partokkal párhuzamos sundok mellett a partvonalra merőlegesen futó mély öblök, fördék is tagolják a tartomány partvidékét, ilyen a nyugati határon fekvő Trawe és a rostocki kikötőt magában foglaló Warnow.

Mecklenburg–Elő-Pomeránia a leglaposabb vidékek közé tartozik Németországban. A táj gerincét a tartomány déli szélén végigfutó morénasor jelenti. Ennek legmagasabb pontja a tartomány délkeleti szegletében elhelyezkedő Helpter Berge (magyarul kb. Helpti hegyek), egy 179 méter magasra emelkedő morénavonulat. A délnyugati tartományi határ mellett magasodó, 177 méter magas Ruhner Berge moréna a második legmagasabb pontja Mecklenburg–Elő-Pomerániának.

Geológia és morfológia

Mecklenburg–Elő-Pomeránia a Germán-Lengyel-síkság északi részén fekszik. A síkság egészének kialakulását, felszíni formáit meghatározzák a legutóbbi jégkorszak eseményei. Mecklenburg–Elő-Pomeránia területe a tengertől távolodva enyhén emelkedik. Területét két nagy ősfolyamvölgy fogja közre, délnyugaton az Ős-Elba, míg északkeleten az Ős-Odera által mélyített völgyek fekszenek. Az ősfolyamvölgyek által közrezárt területen fekszik a Pomerániai tóhátság hatalmas morénavidéke. A dimbes-dombos tájat a Skandináviából ideszállított hordalékkal töltötte fel az északról érkező belföldi jég. A homokos-kavicsos talajú vidéken rendre felbukkannak a belföldi jég által hátrahagyott formák: ózok, drumlin, kame-ek. A tartományban több helyen is felbukkannak a vándorkövek, a legnagyobbak Rügen szigetén találhatóak.

Felszíni vizek

Mecklenburg–Elő-Pomeránia az ország tavakban egyik leggazdagabb régiója. A jégkorszaki morénahátságokon több nagy tóvidék alakult ki. Mecklenburgi tóháságon számtalan kisebb-nagyobb glaciális eredetű tó búvik meg. Ezek között a legnagyobb a Müritz és a Schwerini-tó, a legkisebbek csupán pár négyzetméteresek. A tartomány 2028 tava összesen 738 km²-t borít. A tartomány területét több kisebb folyó szeli át, amelyek a tóhátság tavaiból erednek, illetve egyes tavakon keresztül is haladnak. Mecklenburg–Elő-Pomeránia délnyugati szeglete az Északi-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik, míg az északi és keleti vidékek a Balti-tenger vízgyűjtőjén fekszenek. A fő vízfolyások a Warnow, a Peene és a Havel.

Éghajlat

A tartomány az óceáni és a kontinentális közötti átmeneti éghajlatú vidéken fekszik. Területének síksági jellege miatt a domborzat az éghajlatot nem befolyásolja, jelentős éghajlati eltérésekkel nem találkozhatunk. Nyugatról kelet felé haladva csökken a csapadék mennyisége és nő a napos órák száma. Rügen és Usedom szigetei Németország napsütésben leggazdagabb tájai közé tartoznak.<ref>Sablon:Cite web</ref> Az csapadék átlagos mennyisége 600 milliméter/év körüli, a legcsapadékosabb hónap a július, a legszárazabb a február. A hőmérséklet-ingadozás északnyugatról délkelet felé növekszik. A leghidegebb hónap január, ilyenkor Mecklenburg–Elő-Pomeránia nyugati vidékein 0 °C, a délkeleti vidékeken -1 °C az átlagos hőmérséklet. Télen Az enyhe telet hűvös nyár követi, a hosszú nappalok során is csak átlag 16 fokig emelkedik a hőmérséklet. A tartomány partvidéke az ország szélenergiában leggazdagabb régióinak egyike.<ref>Sablon:Cite web</ref> Ennek köszönhetően Mecklenburg tengerpartjainak látképét ma már szélerőművek uralják. A téli félévben gyakran fordulnak elő viharok, a belső vidékeken pedig ősszel rendszeres a köd.

Körzetek

Látnivalók


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok

Beutazás

Autóval

Vonattal

Repülővel

Utazás helyben

Autóval

Vonattal

Busszal

Kerékpárral

Mecklenburg-Előpomeránia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png
Ez a szócikk vázlatos. Több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmaz ugyan, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak