Malajzia

A Wikitravelből
Ázsia : Malajzia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Próbaszerkesztő (vita | közrem.) 2009. november 5., 12:51-kor történt szerkesztése után volt. (Történelem)



noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
My-flag.png
Általános adatok
Főváros Kuala Lumpur
Államforma alkotmányos monarchia
Pénznem Ringgit (MYR)
Terület 329 750 km2
Népesség 24 385 858 (2006)
Nyelv Maláj
Vallás muzulmán, buddhista
Elektromos
hálózat
240V/50Hz (G típus)
Behívószám 60
Internet TLD .my
Időzóna UTC+8

Malajzia a Délnyugat-Ázsia egyik országa az Indokínai-félsziget csúcsán, illetve Borneó szigetén. Északról Thaiföld, tengeren, illetve Borneó szigetén szárazföldön délről Indonézia határolja. Partjait a Dél-Kínai-tenger mossa, borneói tengerpartján egy kis részt Brunei országa foglalja el.

Földrajz

A délkelet-ázsiai ország két, 600-650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része) áll.

A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják, amelyekből dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu (4101 méter).

Történelem

Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része egy nagy hindu-maláj birodalomban egyesült. Az első bizonyíték az iszlám jelenlétére a Maláj-félszigeten a 14. századból származik. A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malaccai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.

A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek "tanácsadónak" nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941-1942-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.

Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.

A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969 május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelenök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras ("hazai nép") számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malaysia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és poltikai hatalomból.

Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malaysia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya (ezidőszerint a világ legmagasabb épülete), Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula-1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.

Forrás:Wikipédia

Kultúra

Ünnepek

Gasztronómia

Sport, kikapcsolódás

Régiók

..., Sarawak, Johor, Melaka, Sabah...

Nevezetességek

Kulturális helyszínek

Természeti helyszínek

Nemzeti parkok

A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában. Ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.

Utazási tanácsok

Ajánlott utazási időszak

Beutazás

Beutazási feltételek

Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Malajziába (2009 májusa).

Légi közlekedés

Vasúti közlekedés

Közúti közlekedés

Vízi közlekedés

Helyi közelekdés

Légi közlekedés

Vasúti közlekedés

Közúti közlekedés

Vízi közlekedés

Hasznos információk

Beutazási szabályok

  • Útlevél és vízumrendelkezések: Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Malajziába (2009 májusa).
  • Vámrendelkezések:

Nyelv

Fizetőeszköz, pénzváltás

Vásárlás, üzletek nyitva tartása

Kommunikációs lehetőségek

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

Közbiztonság

Egészségügyi tudnivalók

Külföldi képviseletek

  • Magyar Nagykövetség: A jakartai magyar nagykövetség van akkreditálva Malajziába.
  • Magyar Konzulátus:



Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Források

Malajzia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Ázsia országai

Afganisztán · Arab Emírségek · Azerbajdzsán · Bahrein · Banglades · Bhután · Brunei · Ciprus · Fülöp-szigetek · Grúzia · India · Indonézia · Irak · Irán · Izrael · Japán · Jemen · Jordánia · Kambodzsa · Katar · Kazahsztán · Kelet-Timor · Kína (Hongkong és Makaó) · Kirgizisztán · Koreai Köztársaság (Dél-Korea) · Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) · Kuvait · Laosz · Libanon · Malajzia · Maldív-szigetek · Mianmar (Burma) · Mongólia · Nepál · Omán · Oroszország · Örményország · Pakisztán · Srí Lanka · Szaúd-Arábia · Szingapúr · Szíria · Tádzsikisztán · Thaiföld · Törökország · Türkmenisztán · Üzbegisztán · Vietnám


Toll.png
Ez a szócikk vázlatos. Több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmaz ugyan, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!