„Magas-Tátra” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
a
(Külső hivatkozások)
 
(12 szerkesztő 19 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
A '''Magas-Tátra''' (szlovákul: Vysoké Tatry, lengyelül: Tatry Wysokie) egy [[Szlovákia]] északi és [[Lengyelország]] déli részén lévő, aránylag kisterületetű magashegység, a Kárpátok legmagasabb tömbhegysége. Nyugatról a [[Nyugati-Tátra]], keletről a [[Bélai-Tátra]], délről az [[Alacsony-Tátra]] északról a [[Beszkidi-Tátra]] a szomszédos hegységek. A hegység szlovákia része a [[Tátra]] nevű kulturális táj része, amellyel nyugatról az [[Árva]] vidék, keletről a [[Szepesség]], délről a [[Bányavárosok]] vidéke határos. A hegységben számos jól jelzett turistaút vezet, amelyek között akad könnyen és nehezen járható is. Számos felvonó is található a hegységben, amelyek sokszor amúgy nehezen megközelíthető helyekre visznek el, illetve amelyek télen a síelést is megkönnyítik a hegyekben. A Magas-Tátra kiválló úticél a hegymászok számára is, mivel számos nehezen megmászható csúcsot is tartogat.
+
<div style="align: left; text-align: left; padding: 1em; border: solid 2px
 +
lightblue; background-color:#87cefa;-moz-border-radius:15px">
 +
 
 +
A '''Magas-Tátra''' (szlovákul: Vysoké Tatry, lengyelül: Tatry Wysokie) egy [[Szlovákia]] északi és [[Lengyelország]] déli részén lévő, aránylag kis területű magashegység, a Kárpátok legmagasabb tömbhegysége. Nyugatról a [[Nyugati-Tátra]], keletről a [[Bélai-Tátra]], délről az [[Alacsony-Tátra]] északról a [[Beszkidek]] a szomszédos hegységek. A hegység szlovákia része a [[Tátra]] nevű kulturtáj része, amellyel nyugatról az [[Árva]] vidék, keletről a [[Szepesség]], délről a [[Bányavárosok]] vidéke határos. A hegységben számos jól jelzett turistaút vezet, amelyek között akad könnyen és nehezen járható is. Számos felvonó is található a hegységben, amelyek sokszor amúgy nehezen megközelíthető helyekre visznek el, illetve amelyek télen a síelést is megkönnyítik a hegyekben. A Magas-Tátra kiváló úticél a hegymászok számára is, mivel számos nehezen megmászható csúcsa is van.
  
 
A Magas-Tátra elnevezést használják egy a hegység déli lejtőin kialakított, a magyar turisták által leginkább kedvelt célpontokat magába foglaló város megnevezésére.
 
A Magas-Tátra elnevezést használják egy a hegység déli lejtőin kialakított, a magyar turisták által leginkább kedvelt célpontokat magába foglaló város megnevezésére.
== Települések ==
+
 
* '''Magas-Tátra'''
+
==Földrajz==
** [[Ótátrafüred]] (Starý Smokovec)
+
A Tátra hegység 786 km²-nyi területen fekszik, ebből 550 km² Szlovákiában, a többi [[Lengyelország]]ban a [[Lengyel-Tátra]]. A Tátra keleti részét a magasabb Magas-Tátra és az alacsonyabb [[Bélai-havasok]] (Bélai-Tátra, szlovákul: ''Belianské Tatry'') alkotják, a Tátra alacsonyabb nyugati része a [[Liptói-havasok]]ban (más néven Nyugati-Tátra, szlovákul: ''Západné Tatry'') folytatódik.
** [[Csorba-tó|Csorbató]] (Štrbské Pleso)
+
 
** [[Tátralomnic]] (Tatranská Lominca)
+
A hegységnek több mint 30 csúcsa haladja meg a tengerszint feletti 2500 méter magasságot. Legmagasabb pontja a [[Gerlachfalvi-csúcs]] (2655 m), legismertebb orma egyben a hegység negyedik legmagasabb bérce, a [[Lomnici-csúcs]] (2634 m). 1940. X. 1-től a csúcs drótkötélpályán, kabinos felvonóval érhető el a nagyközönség számára. Az állomás épületében egy meterológiai obszervatórium is helyet kapott.
* [[Zakopane]] ([[Lengyelország]])
+
 
 +
A Kárpátok 1200 km hosszú hegyvonulatának egyetlen alpesi jellegű része. A Magas-Tátra túlnyomó része a [[Tátrai Nemzeti Park]]hoz ''(TANAP)'' tartozik.
 +
 
 +
A Tátra legkiterjedtebb, 400 km² területű része a Liptói-havasok (Nyugati-Tátra). Főgerincének hossza 32 km, anyaga főleg [[gránit]]. Nyugati és északkeleti részében vannak kisebb mészkőszakaszok.
 +
 
 +
A Magas-Tátra területe kisebb, főgerince kelet-nyugati irányban mindössze 26 km hosszúságú, a legkisebb területű magashegység a világon. 371 km²-nyi területen fekszik, ebből 260 km² Szlovákiában van. Nyugati irányból a [[Liliom-hágó]] ''(Liliové sedlo)'' (1947 m) húzódik keletre a [[Kopa-hágó]]ig (1749 m). Legnyugatibb hegye a [[Svinica]] (2307 m), s keleten az utolsó hegycsúcsa a [[Fehér-tavi-csúcs]] (2229 m). A fő gerinc alakja dél felé domborodó ív, amely alig csökken 2000 méteres magasság alá. A fő gerinc legmagasabb pontja a [[Jég-völgyi-csúcs]] (2627 m). Ez a hegység is jobbára gránitból áll, de északi részében mészkőmaradványok is fellelhetők.
 +
 
 +
A Magas-Tátrától eltérő földtani szerkezete, s az ebből adódó domborzati képe miatt is elkülönül a Bélai-havasok vagy Bélai-Tátra. Területe lényegesen kisebb, mint a Magas-Tátráé, 67,5 km². Az egyes részek páratlan volta főként földtani szerkezetüknek és domborzati formáiknak köszönhető. Feltűnőek az eljegesedések nyomai. A mészkőalapon lúgos a talaj, s csodaszép magashegyi virágok tenyésznek rajta.
 +
 
 +
A Nemzeti Park területén turistajelzésekkel ellátott ösvények vezetnek. Teljes hosszuk csaknem 600 km, a  hegység úgyszólván minden nevezetes része elérhető rajtuk – a zárt területté nyilvánított Bélai-havasok és a szigorúan védett természetvédelmi területek kivételével. Környezetvédelmi és biztonsági okokból november elsejétől június 15-ig a magashegyi övezetet is lezárják.
 +
 
 +
A Tátra területének egyik legismertebb, leglátogatottabb, s egyben a legkényelmesebb ösvénye a tátrai főútvonal:  [[Felső-turistaút]] ''(Magistrála).''
 +
 
 +
==Tátraalji települések==
 +
* '''[[Magastátra]] Tátraváros''' – [[Vysoké Tatry]] részei:
 +
**''([[Csorbató]] 2007. május 3-án újból [[Csorba]] közigazgatási egysége lett, előtte [[Magastátra]] város része.)'' [http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20070522&cl=188431]
 +
** [[Podbanszkó]] (Bányaalja) – ''[[Podbanské]]''
 +
** [[Felsőhági]] – ''[[Vyšné Hágy]]''
 +
** [[Újszéplak]] – ''[[Nová Polianka]]''
 +
** [[Tátraszéplak]] – ''[[Tatranská Polianka]]''
 +
** [[Tátraotthon]] – ''[[Tatranské Zruby]]''
 +
** [[Tátrafüred]] – ''[[Smokovec]]''
 +
*** [[Újtátrafüred]] – ''[[Nový Smokovec]]''
 +
*** [[Ótátrafüred]] – ''[[Starý Smokovec]]''
 +
*** [[Felsőtátrafüred]] – ''[[Horný Smokovec]]''
 +
*** [[Alsótátrafüred]] – ''[[Dolný Smokovec]]''
 +
** [[Tátraerdőfalva]] – ''[[Tatranská Lesná]]''
 +
** [[Tátralomnic]] – ''[[Tatranská Lomnica]]''
 +
** [[Matlárháza]] – ''[[Tatranské Matliare]]''
 +
** [[Késmárki Itató]] – ''[[Kežmarské Žľaby]]''
 +
** [[Barlangliget]] – ''[[Tatranská Kotlina]]''
 +
 
 +
* [[Alsóhági]] – ''[[Nižné Hágy]]''
 +
* [[Alsóerdőfalva]] – ''[[Nová Lesná]]''
 +
* [[Felsőerdőfalva]] – ''[[Stará Lesná]]''
 +
* [[Malompatak]] – ''[[Mlynica]]''
 +
* [[Zár (település)|Zár]] – ''[[Ždiar]]''
 +
* [[Javorina (Poprádi járás)|Javorina]] – ''[[Tatranská Javorina]]''
 +
* [[Zúgó (Szlovákia)|Zúgó]] – ''[[Podspády]]''
 +
* [[Lysza Polána]] – ''[[Lysá Poľana]]''
 +
* [[Hybbe|Hibbe]] – ''[[Hybe]]''
 +
* [[Vichodna]] (Krivánalja) – ''[[Východná]]''
 +
* [[Csorba]] – ''[[Štrba]]''
 +
** [[Tátracsorba]] – ''[[Tatranská Štrba]]''
 +
** [[Csorbató]] – ''[[Štrbské Pleso]]'' ''(2007. május 3-án újból Csorba közigazgatási egysége lett, előtte [[Magastátra]] város része.)'' [http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20070522&cl=188431]
 +
* [[Vázsec]] – ''[[Važec]]''
 +
* [[Gerlachfalva]] – ''[[Gerlachov]]''
 +
* [[Stóla]] – ''[[Štola]]''
 +
* [[Batizfalva]] – ''[[Batizovce]]''
 +
* [[Lucsivna]] – ''[[Lučivná]]''
 +
* [[Szvit]] – ''[[Svit]]''
 +
* [[Nagyszalók]] – ''[[Veľký Slavkov]]''
 +
* [[Menguszfalva]] – ''[[Mengušovce]]''
 +
* [[Liptószentmiklós]] – ''[[Liptovský Mikuláš]]''
 +
* [[Szentiván]] – ''[[Liptovský Ján]]''
 +
* [[Liptóújvár]] – ''[[Liptovský Hrádok]]''
 +
* [[Poprád]], [[Szepesszombat]], [[Felka]], [[Mateóc]] – ''[[Poprad]], [[Spišská Sobota]], [[Veľká]], [[Matejovce]]''
 +
* [[Szepesbéla]] – ''[[Spišská Belá]]''
 +
* [[Késmárk]] – ''[[Kežmarok]]''
 +
* [[Nagyőr]] – ''[[Strážky]]''
 +
* [[Lőcse]] – ''[[Levoča]]''
 +
* [[Szepesváralja]], [[Szepeshely]], [[Szepeskáptalan]] – ''[[Spišské Podhradie]], [[Spišská Kapitula]], ,''
 +
* [[Podolin]] – ''[[Podolínec]]''
 +
* [[Ólubló]] – ''[[Stará Ľubovňa]]''
 +
* [[Nedec]] – ''[[Nedeca]]'' - ''(1918-tól Lengyelország része)''
 +
* [[Zakopane]] - ''(Lengyelország)''
 +
 
 
==Kirándulási célpontok (csúcsok, völgyek)==
 
==Kirándulási célpontok (csúcsok, völgyek)==
 
* [[Lomnici-csúcs]]
 
* [[Lomnici-csúcs]]
22. sor: 91. sor:
 
===Megközelítés===
 
===Megközelítés===
 
====Autóval====
 
====Autóval====
A Magas-Tátra Magyarország középső részéről leggyorsabban a [[Budapest]] – Parassapuszta – [[Zóyom]] (Zvolen) – [[Besztercebánya]] (Banská Bystrica) – [[Rózsahegy]] (Ružomberok) – [[Liptószentmiklós]] (Liptovský Mikuláš) – Magas-Tátra útvonalon érhető el. Ez az út bár rövid, jó műszaki állapotú járművet és gyakorlott vezetőt igényel, mivel egyes szakaszain igen kanyargós és meredek utakon vezet. Nem sokkal lassabb, de valamivel egyszerűbb, ha Besztercebánya|Besztercebányáról Breznó–Poprád útvonalon közelítjük meg a Tátrát. Az Alacsony-Tátrát átszelő, [[Breznó]]–Liptószentmiklós út bár rövid, meglehetősen komoly odafigyelést igénylő út.
+
A Magas-Tátra [[Magyarország]] középső részéről leggyorsabban a [[Budapest]] – Parassapuszta – [[Zóyom]] (Zvolen) – [[Besztercebánya]] (Banská Bystrica) – [[Rózsahegy]] (Ružomberok) – [[Liptószentmiklós]] (Liptovský Mikuláš) – Magas-Tátra útvonalon érhető el. Ez az út bár rövid, jó műszaki állapotú járművet és gyakorlott vezetőt igényel, mivel egyes szakaszain igen kanyargós és meredek utakon vezet. Nem sokkal lassabb, de valamivel egyszerűbb, ha [[Besztercebánya|Besztercebányáról]] [[Breznó]]–[[Poprád]] útvonalon közelítjük meg a Tátrát. Az Alacsony-Tátrát átszelő, [[Breznó]]–[[Liptószentmiklós]] út bár rövid, meglehetősen komoly odafigyelést igénylő út.
  
 
Magyarország nyugati feléről érkezők számára a D1-es autópályán való, a keleti részről pedig a [[Kassa]] felöli érkezés érdemes.
 
Magyarország nyugati feléről érkezők számára a D1-es autópályán való, a keleti részről pedig a [[Kassa]] felöli érkezés érdemes.
 
====Vonattal====
 
====Vonattal====
[[Budapest]]ről minden reggel indul [[Miskolc]] és [[Kassa|Kassán]] át [[Poprád]]ba. A retúr jegyár 26 € Budapestről, 15,6 € Miskolcról, az egyútra szóló drágább.
+
[[Budapest]]ről minden reggel indul gyorsvonat [[Miskolc]] és [[Kassa|Kassán]] át [[Poprád]]ba. A retúr jegyár 26 € Budapestről, 17 € Miskolcról, az egyútra szóló drágább. Poprádról električkával (lásd [[#Električkával|lejjebb]]) vagy személyvonattal [http://www.slovakrail.sk/fileadmin/Dokumenty/185_187_poprad_plavec_a_spotok_tlomnica_a_svlachy_spodhradie.pdf] ([[Tátralomnic]]ig közlekedik) lehet a hegységet elérni. Az előbbi jóval drágább: 20–40 Sk-ba kerül, az utóbbi csak 18 Sk, viszont néha át kell szállni a rövid távon. A reggeli gyorsvonathoz csak a személyvonat csatlakozás él, a jegyvásárlásra azonban nincs idő, a jegyet érdemes előre, a [[kassa]]i hosszú várakozás során megvenni.
 +
 
 +
Ha Szlovákiából, belföldi vonattal szeretnénk érkezni, [[Pozsony]]ból kétóránként gyorsvonat, valamint további InterCity vonatok járnak [[Csorba|Csorbába]] (412 Sk) és [[Poprád]]ra (430 Sk), de [[Prága]] felől is több vonat érkezik. Poprád [[Kassa|Kassáról]] jól elérhető, óránként van vonat (174 Sk). [[Késmárk]], illetve [[Palocsa]] (''Plaveč'') felől a Studený Potok megállóhelyen való átszállás javasolt Tátralomnic felé. Az út ára így 24, illetve 90 Sk.
  
 
====Busszal====
 
====Busszal====
A [[Lengyelország]]ban lévő Jabłonka [[Magyarország]]ról a heti kétszer közlekedő Budapest–Krakkó járattal érhető el. Innen [[Nowy Sącz]]-i átszálással gyorsan, közvetlenül lassabban, de el lehet jutni [[Zakopane|Zakopanébe]] pár złotyért. De lehetséges a [[Krakkó]]ban való átszállás is lehetséges, és talán valamivel egyszerűbb, mivel innen sűrűn járnak Zakopánéba buszok. A jegyet elővételben egy útra 3900 Ft, retúr 5900 Ft-ért lehet kapni.
+
A [[Lengyelország]]ban lévő Jabłonka [[Magyarország]]ról a heti kétszer közlekedő Budapest–Krakkó járattal érhető el. Innen [[Nowy Sącz]]-i átszálással gyorsan, közvetlenül lassabban, de el lehet jutni [[Zakopane|Zakopanéba]] pár złotyért. De lehetséges a [[Krakkó]]ban való átszállás is lehetséges, és talán valamivel egyszerűbb, mivel innen sűrűn járnak Zakopánéba buszok. A jegyet elővételben egy útra 3900 Ft, retúr 5900 Ft-ért lehet kapni.
 
====Repülővel====
 
====Repülővel====
 +
 
===Közlekedés helyben===
 
===Közlekedés helyben===
 
====Busszal====
 
====Busszal====
39. sor: 111. sor:
 
A Tátra kiválló túraútvonalakkal rendelkezik. Ezek többsége teljes mértékben biztonságos, de egyes utakon (pl.: Rysy) fokozott óvatosságot igényelnek.
 
A Tátra kiválló túraútvonalakkal rendelkezik. Ezek többsége teljes mértékben biztonságos, de egyes utakon (pl.: Rysy) fokozott óvatosságot igényelnek.
 
==Hasznos információk==
 
==Hasznos információk==
[http://www.tanap.sk/ Tátrai Nemzeti Park hivatalos oldala hasznos információkkal (angolul)]
+
 
 
===Egészség===
 
===Egészség===
 
A Tátra levegőjét kifejezetten egészségesnek tartják, és az egyik legtisztábbnak Európában. Ezért több tüdőszanatórium van a hegyekben, melyek közül a legismertebb [[Ótátrafüred]]en található.
 
A Tátra levegőjét kifejezetten egészségesnek tartják, és az egyik legtisztábbnak Európában. Ezért több tüdőszanatórium van a hegyekben, melyek közül a legismertebb [[Ótátrafüred]]en található.
46. sor: 118. sor:
  
 
Vadállatok által okozott balesetek ritkák a Tátrában, de már fordult elő ilyen eset.
 
Vadállatok által okozott balesetek ritkák a Tátrában, de már fordult elő ilyen eset.
{{csonk}}
+
 
{{wikipédia}}
+
==Külső hivatkozások==
 +
* [http://www.tanap.sk/ Tátrai Nemzeti Park hivatalos oldala hasznos információkkal (angolul)]
 +
* [http://www.interspa.sk/novy-smokovec Tátrai Novy Smokovec]
 +
* [http://www.tatraktiv.hu Program ajánlatok, túrázás, síelés a Magas Tátrában (magyarul&angolul)]
 +
* [http://oterkep.blogspot.com/search/label/Magas-T%C3%A1tra Magas-Tátra térképek]
 +
* [http://slovakia-travelguide.info/index.php?option=com_content&task=view&id=19&Itemid=32 Magas-Tátra (angolul)]
 +
 
 +
{{wikipédia|Magas-Tátra}}
 +
[[Kategória:Magas-Tátra]]
 +
[[Kategória:Szlovákia]]
 
{{elhelyezkedés|Szlovákia}}
 
{{elhelyezkedés|Szlovákia}}
  
 
[[de:Hohe Tatra]]
 
[[de:Hohe Tatra]]
[[en:Tatra Mountains]]
 
 
[[fr:Hautes Tatras]]
 
[[fr:Hautes Tatras]]
 
[[pl:Tatry]]
 
[[pl:Tatry]]
 +
[[wikipedia:Magas-Tátra]]

A lap jelenlegi, 2010. augusztus 8., 16:41-kori változata

A Magas-Tátra (szlovákul: Vysoké Tatry, lengyelül: Tatry Wysokie) egy Szlovákia északi és Lengyelország déli részén lévő, aránylag kis területű magashegység, a Kárpátok legmagasabb tömbhegysége. Nyugatról a Nyugati-Tátra, keletről a Bélai-Tátra, délről az Alacsony-Tátra északról a Beszkidek a szomszédos hegységek. A hegység szlovákia része a Tátra nevű kulturtáj része, amellyel nyugatról az Árva vidék, keletről a Szepesség, délről a Bányavárosok vidéke határos. A hegységben számos jól jelzett turistaút vezet, amelyek között akad könnyen és nehezen járható is. Számos felvonó is található a hegységben, amelyek sokszor amúgy nehezen megközelíthető helyekre visznek el, illetve amelyek télen a síelést is megkönnyítik a hegyekben. A Magas-Tátra kiváló úticél a hegymászok számára is, mivel számos nehezen megmászható csúcsa is van.

A Magas-Tátra elnevezést használják egy a hegység déli lejtőin kialakított, a magyar turisták által leginkább kedvelt célpontokat magába foglaló város megnevezésére.

Földrajz[szerkesztés]

A Tátra hegység 786 km²-nyi területen fekszik, ebből 550 km² Szlovákiában, a többi Lengyelországban a Lengyel-Tátra. A Tátra keleti részét a magasabb Magas-Tátra és az alacsonyabb Bélai-havasok (Bélai-Tátra, szlovákul: Belianské Tatry) alkotják, a Tátra alacsonyabb nyugati része a Liptói-havasokban (más néven Nyugati-Tátra, szlovákul: Západné Tatry) folytatódik.

A hegységnek több mint 30 csúcsa haladja meg a tengerszint feletti 2500 méter magasságot. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), legismertebb orma egyben a hegység negyedik legmagasabb bérce, a Lomnici-csúcs (2634 m). 1940. X. 1-től a csúcs drótkötélpályán, kabinos felvonóval érhető el a nagyközönség számára. Az állomás épületében egy meterológiai obszervatórium is helyet kapott.

A Kárpátok 1200 km hosszú hegyvonulatának egyetlen alpesi jellegű része. A Magas-Tátra túlnyomó része a Tátrai Nemzeti Parkhoz (TANAP) tartozik.

A Tátra legkiterjedtebb, 400 km² területű része a Liptói-havasok (Nyugati-Tátra). Főgerincének hossza 32 km, anyaga főleg gránit. Nyugati és északkeleti részében vannak kisebb mészkőszakaszok.

A Magas-Tátra területe kisebb, főgerince kelet-nyugati irányban mindössze 26 km hosszúságú, a legkisebb területű magashegység a világon. 371 km²-nyi területen fekszik, ebből 260 km² Szlovákiában van. Nyugati irányból a Liliom-hágó (Liliové sedlo) (1947 m) húzódik keletre a Kopa-hágóig (1749 m). Legnyugatibb hegye a Svinica (2307 m), s keleten az utolsó hegycsúcsa a Fehér-tavi-csúcs (2229 m). A fő gerinc alakja dél felé domborodó ív, amely alig csökken 2000 méteres magasság alá. A fő gerinc legmagasabb pontja a Jég-völgyi-csúcs (2627 m). Ez a hegység is jobbára gránitból áll, de északi részében mészkőmaradványok is fellelhetők.

A Magas-Tátrától eltérő földtani szerkezete, s az ebből adódó domborzati képe miatt is elkülönül a Bélai-havasok vagy Bélai-Tátra. Területe lényegesen kisebb, mint a Magas-Tátráé, 67,5 km². Az egyes részek páratlan volta főként földtani szerkezetüknek és domborzati formáiknak köszönhető. Feltűnőek az eljegesedések nyomai. A mészkőalapon lúgos a talaj, s csodaszép magashegyi virágok tenyésznek rajta.

A Nemzeti Park területén turistajelzésekkel ellátott ösvények vezetnek. Teljes hosszuk csaknem 600 km, a hegység úgyszólván minden nevezetes része elérhető rajtuk – a zárt területté nyilvánított Bélai-havasok és a szigorúan védett természetvédelmi területek kivételével. Környezetvédelmi és biztonsági okokból november elsejétől június 15-ig a magashegyi övezetet is lezárják.

A Tátra területének egyik legismertebb, leglátogatottabb, s egyben a legkényelmesebb ösvénye a tátrai főútvonal: Felső-turistaút (Magistrála).

Tátraalji települések[szerkesztés]

Kirándulási célpontok (csúcsok, völgyek)[szerkesztés]

  • Lomnici-csúcs
  • Encián
  • Krivány
  • Rysy
  • Świnica
  • Jávor-völgy (Javorová dolina)
  • Felkai-völgy (Velická dolina)
  • Menguszfalvai-völgy (Mengusková dolina)
  • Hlinská dolina
  • Dolina Roztoki

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

A Magas-Tátra Magyarország középső részéről leggyorsabban a Budapest – Parassapuszta – Zóyom (Zvolen) – Besztercebánya (Banská Bystrica) – Rózsahegy (Ružomberok) – Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš) – Magas-Tátra útvonalon érhető el. Ez az út bár rövid, jó műszaki állapotú járművet és gyakorlott vezetőt igényel, mivel egyes szakaszain igen kanyargós és meredek utakon vezet. Nem sokkal lassabb, de valamivel egyszerűbb, ha Besztercebányáról BreznóPoprád útvonalon közelítjük meg a Tátrát. Az Alacsony-Tátrát átszelő, BreznóLiptószentmiklós út bár rövid, meglehetősen komoly odafigyelést igénylő út.

Magyarország nyugati feléről érkezők számára a D1-es autópályán való, a keleti részről pedig a Kassa felöli érkezés érdemes.

Vonattal[szerkesztés]

Budapestről minden reggel indul gyorsvonat Miskolc és Kassán át Poprádba. A retúr jegyár 26 € Budapestről, 17 € Miskolcról, az egyútra szóló drágább. Poprádról električkával (lásd lejjebb) vagy személyvonattal [3] (Tátralomnicig közlekedik) lehet a hegységet elérni. Az előbbi jóval drágább: 20–40 Sk-ba kerül, az utóbbi csak 18 Sk, viszont néha át kell szállni a rövid távon. A reggeli gyorsvonathoz csak a személyvonat csatlakozás él, a jegyvásárlásra azonban nincs idő, a jegyet érdemes előre, a kassai hosszú várakozás során megvenni.

Ha Szlovákiából, belföldi vonattal szeretnénk érkezni, Pozsonyból kétóránként gyorsvonat, valamint további InterCity vonatok járnak Csorbába (412 Sk) és Poprádra (430 Sk), de Prága felől is több vonat érkezik. Poprád Kassáról jól elérhető, óránként van vonat (174 Sk). Késmárk, illetve Palocsa (Plaveč) felől a Studený Potok megállóhelyen való átszállás javasolt Tátralomnic felé. Az út ára így 24, illetve 90 Sk.

Busszal[szerkesztés]

A Lengyelországban lévő Jabłonka Magyarországról a heti kétszer közlekedő Budapest–Krakkó járattal érhető el. Innen Nowy Sącz-i átszálással gyorsan, közvetlenül lassabban, de el lehet jutni Zakopanéba pár złotyért. De lehetséges a Krakkóban való átszállás is lehetséges, és talán valamivel egyszerűbb, mivel innen sűrűn járnak Zakopánéba buszok. A jegyet elővételben egy útra 3900 Ft, retúr 5900 Ft-ért lehet kapni.

Repülővel[szerkesztés]

Közlekedés helyben[szerkesztés]

Busszal[szerkesztés]

Vonattal (Električkával)[szerkesztés]

Felvonóval (lanovkával)[szerkesztés]

Kerékpárral[szerkesztés]

Gyalog[szerkesztés]

A Tátra kiválló túraútvonalakkal rendelkezik. Ezek többsége teljes mértékben biztonságos, de egyes utakon (pl.: Rysy) fokozott óvatosságot igényelnek.

Hasznos információk[szerkesztés]

Egészség[szerkesztés]

A Tátra levegőjét kifejezetten egészségesnek tartják, és az egyik legtisztábbnak Európában. Ezért több tüdőszanatórium van a hegyekben, melyek közül a legismertebb Ótátrafüreden található.

Biztonság[szerkesztés]

A hegyekbe csak megfelelő túrafelszereléssel szabad elindulni, havas vidékeket érdemes kerülni, ezeknél csúszás- és lavinaveszéllyel is kell számolni. Sötétben és rossz időben semmiképpen se érdemes útnak indulni. Ha bármilyen viharra utaló jelet látunk, a lehető leghamarabb érdemes egy menedéket keresni, mivel a tátrai viharok kifejezetten hevesek.

Vadállatok által okozott balesetek ritkák a Tátrában, de már fordult elő ilyen eset.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Magas-Tátra témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak