„Magas-Tátra” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Szlovákia : Magas-Tátra
(Települések)
(Tátraalji települések)
21. sor: 21. sor:
  
 
==Tátraalji települések==
 
==Tátraalji települések==
[[Kép:Tatry pov kat.png|250px|thumb|right|Magastátra város]]
+
* '''[[Magastátra]] Tátraváros''' – [[Vysoké Tatry]] részei:  
[[Kép:Grandhotel Stary Smokovec Tatry.jpg|200px|thumb|right|A Grandhotel épülete Ótátrafüreden]]
+
**''([[Csorbató]] 2007. május 3-án újból [[Csorba]] közigazgatási egysége lett, előtte [[Magastátra]] város része.)'' [http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20070522&cl=188431]
[[Kép:Saint Egidius Plaza Poprad Slovakia.jpg|200px|thumb|A [[Szent Egyed]] tér Poprádon]]
+
[[Kép:Kežmarok.jpg|200px|right|thumb|A késmárki Thököly-vár kapuja]]
+
[[Kép:Szepesváralja - Castle.jpg|200px|thumb|Szepesváralja]]
+
* '''[[Magastátra]] Tátraváros''' – [[Vysoké Tatry]] részei: ''([[Csorbató]] 2007. május 3-án újból [[Csorba]] közigazgatási egysége lett, előtte [[Magastátra]] város része.)'' [http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20070522&cl=188431]
+
 
** [[Podbanszkó]] (Bányaalja) – ''[[Podbanské]]''
 
** [[Podbanszkó]] (Bányaalja) – ''[[Podbanské]]''
 
** [[Felsőhági]] – ''[[Vyšné Hágy]]''
 
** [[Felsőhági]] – ''[[Vyšné Hágy]]''

A lap 2008. december 8., 10:26-kori változata

A Magas-Tátra (szlovákul: Vysoké Tatry, lengyelül: Tatry Wysokie) egy Szlovákia északi és Lengyelország déli részén lévő, aránylag kis területű magashegység, a Kárpátok legmagasabb tömbhegysége. Nyugatról a Nyugati-Tátra, keletről a Bélai-Tátra, délről az Alacsony-Tátra északról a Beszkidek a szomszédos hegységek. A hegység szlovákia része a Tátra nevű kulturtáj része, amellyel nyugatról az Árva vidék, keletről a Szepesség, délről a Bányavárosok vidéke határos. A hegységben számos jól jelzett turistaút vezet, amelyek között akad könnyen és nehezen járható is. Számos felvonó is található a hegységben, amelyek sokszor amúgy nehezen megközelíthető helyekre visznek el, illetve amelyek télen a síelést is megkönnyítik a hegyekben. A Magas-Tátra kiváló úticél a hegymászok számára is, mivel számos nehezen megmászható csúcsa is van.

A Magas-Tátra elnevezést használják egy a hegység déli lejtőin kialakított, a magyar turisták által leginkább kedvelt célpontokat magába foglaló város megnevezésére.

Tartalomjegyzék

Földrajz

A Tátra hegység 786 km²-nyi területen fekszik, ebből 550 km² Szlovákiában, a többi Lengyelországban a Lengyel-Tátra. A Tátra keleti részét a magasabb Magas-Tátra és az alacsonyabb Bélai-havasok (Bélai-Tátra, szlovákul: Belianské Tatry) alkotják, a Tátra alacsonyabb nyugati része a Liptói-havasokban (más néven Nyugati-Tátra, szlovákul: Západné Tatry) folytatódik.

A hegységnek több mint 30 csúcsa haladja meg a tengerszint feletti 2500 méter magasságot. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), legismertebb orma egyben a hegység negyedik legmagasabb bérce, a Lomnici-csúcs (2634 m). 1940. X. 1-től a csúcs drótkötélpályán, kabinos felvonóval érhető el a nagyközönség számára. Az állomás épületében egy meterológiai obszervatórium is helyet kapott.

A Kárpátok 1200 km hosszú hegyvonulatának egyetlen alpesi jellegű része. A Magas-Tátra túlnyomó része a Tátrai Nemzeti Parkhoz (TANAP) tartozik.

A Tátra legkiterjedtebb, 400 km² területű része a Liptói-havasok (Nyugati-Tátra). Főgerincének hossza 32 km, anyaga főleg gránit. Nyugati és északkeleti részében vannak kisebb mészkőszakaszok.

A Magas-Tátra területe kisebb, főgerince kelet-nyugati irányban mindössze 26 km hosszúságú, a legkisebb területű magashegység a világon. 371 km²-nyi területen fekszik, ebből 260 km² Szlovákiában van. Nyugati irányból a Liliom-hágó (Liliové sedlo) (1947 m) húzódik keletre a Kopa-hágóig (1749 m). Legnyugatibb hegye a Svinica (2307 m), s keleten az utolsó hegycsúcsa a Fehér-tavi-csúcs (2229 m). A fő gerinc alakja dél felé domborodó ív, amely alig csökken 2000 méteres magasság alá. A fő gerinc legmagasabb pontja a Jég-völgyi-csúcs (2627 m). Ez a hegység is jobbára gránitból áll, de északi részében mészkőmaradványok is fellelhetők.

A Magas-Tátrától eltérő földtani szerkezete, s az ebből adódó domborzati képe miatt is elkülönül a Bélai-havasok vagy Bélai-Tátra. Területe lényegesen kisebb, mint a Magas-Tátráé, 67,5 km². Az egyes részek páratlan volta főként földtani szerkezetüknek és domborzati formáiknak köszönhető. Feltűnőek az eljegesedések nyomai. A mészkőalapon lúgos a talaj, s csodaszép magashegyi virágok tenyésznek rajta.

A Nemzeti Park területén turistajelzésekkel ellátott ösvények vezetnek. Teljes hosszuk csaknem 600 km, a hegység úgyszólván minden nevezetes része elérhető rajtuk – a zárt területté nyilvánított Bélai-havasok és a szigorúan védett természetvédelmi területek kivételével. Környezetvédelmi és biztonsági okokból november elsejétől június 15-ig a magashegyi övezetet is lezárják.

A Tátra területének egyik legismertebb, leglátogatottabb, s egyben a legkényelmesebb ösvénye a tátrai főútvonal: Felső-turistaút (Magistrála).

Tátraalji települések

Kirándulási célpontok (csúcsok, völgyek)

  • Lomnici-csúcs
  • Encián
  • Krivány
  • Rysy
  • Świnica
  • Jávor-völgy (Javorová dolina)
  • Felkai-völgy (Velická dolina)
  • Menguszfalvai-völgy (Mengusková dolina)
  • Hlinská dolina
  • Dolina Roztoki

Utazási tanácsok

Megközelítés

Autóval

A Magas-Tátra Magyarország középső részéről leggyorsabban a Budapest – Parassapuszta – Zóyom (Zvolen) – Besztercebánya (Banská Bystrica) – Rózsahegy (Ružomberok) – Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš) – Magas-Tátra útvonalon érhető el. Ez az út bár rövid, jó műszaki állapotú járművet és gyakorlott vezetőt igényel, mivel egyes szakaszain igen kanyargós és meredek utakon vezet. Nem sokkal lassabb, de valamivel egyszerűbb, ha Besztercebányáról BreznóPoprád útvonalon közelítjük meg a Tátrát. Az Alacsony-Tátrát átszelő, BreznóLiptószentmiklós út bár rövid, meglehetősen komoly odafigyelést igénylő út.

Magyarország nyugati feléről érkezők számára a D1-es autópályán való, a keleti részről pedig a Kassa felöli érkezés érdemes.

Vonattal

Budapestről minden reggel indul gyorsvonat Miskolc és Kassán át Poprádba. A retúr jegyár 26 € Budapestről, 17 € Miskolcról, az egyútra szóló drágább. Poprádról električkával (lásd lejjebb) vagy személyvonattal [3] (Tátralomnicig közlekedik) lehet a hegységet elérni. Az előbbi jóval drágább: 20–40 Sk-ba kerül, az utóbbi csak 18 Sk, viszont néha át kell szállni a rövid távon. A reggeli gyorsvonathoz csak a személyvonat csatlakozás él, a jegyvásárlásra azonban nincs idő, a jegyet érdemes előre, a kassai hosszú várakozás során megvenni.

Ha Szlovákiából, belföldi vonattal szeretnénk érkezni, Pozsonyból kétóránként gyorsvonat, valamint további InterCity vonatok járnak Csorbába (412 Sk) és Poprádra (430 Sk), de Prága felől is több vonat érkezik. Poprád Kassáról jól elérhető, óránként van vonat (174 Sk). Késmárk, illetve Palocsa (Plaveč) felől a Studený Potok megállóhelyen való átszállás javasolt Tátralomnic felé. Az út ára így 24, illetve 90 Sk.

Busszal

A Lengyelországban lévő Jabłonka Magyarországról a heti kétszer közlekedő Budapest–Krakkó járattal érhető el. Innen Nowy Sącz-i átszálással gyorsan, közvetlenül lassabban, de el lehet jutni Zakopanéba pár złotyért. De lehetséges a Krakkóban való átszállás is lehetséges, és talán valamivel egyszerűbb, mivel innen sűrűn járnak Zakopánéba buszok. A jegyet elővételben egy útra 3900 Ft, retúr 5900 Ft-ért lehet kapni.

Repülővel

Közlekedés helyben

Busszal

Vonattal (Električkával)

Felvonóval (lanovkával)

Kerékpárral

Gyalog

A Tátra kiválló túraútvonalakkal rendelkezik. Ezek többsége teljes mértékben biztonságos, de egyes utakon (pl.: Rysy) fokozott óvatosságot igényelnek.

Hasznos információk

Tátrai Nemzeti Park hivatalos oldala hasznos információkkal (angolul)

Program ajánlatok, túrázás, síelés a Magas Tátrában (magyarul&angolul)

Egészség

A Tátra levegőjét kifejezetten egészségesnek tartják, és az egyik legtisztábbnak Európában. Ezért több tüdőszanatórium van a hegyekben, melyek közül a legismertebb Ótátrafüreden található.

Biztonság

A hegyekbe csak megfelelő túrafelszereléssel szabad elindulni, havas vidékeket érdemes kerülni, ezeknél csúszás- és lavinaveszéllyel is kell számolni. Sötétben és rossz időben semmiképpen se érdemes útnak indulni. Ha bármilyen viharra utaló jelet látunk, a lehető leghamarabb érdemes egy menedéket keresni, mivel a tátrai viharok kifejezetten hevesek.

Vadállatok által okozott balesetek ritkák a Tátrában, de már fordult elő ilyen eset.

Magas-Tátra témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak