„Madeira” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Új lap: Madeira szigetcsoport Portugáliahoz tartoznak. Szigetek: Madeira - fővárosa Funchal, itt halt meg IV Károly, utoló Habsbourg házi magyar király Porto Santo - kb ez...)
 
(Népviselet)
 
(4 szerkesztő 11 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Madeira szigetcsoport [[Portugália]]hoz tartoznak.
+
<div style="align: left; text-align: left; padding: 1em; border: solid 2px
 +
lightblue; background-color:#f4a460;-moz-border-radius:15px">
  
Szigetek:
+
'''Madeira''' a [[vulkán]]i eredetű [[Madeira-szigetek]] legnagyobbika az [[Atlanti-óceán]]ban, [[Lisszabon]]tól 978 km-re. Az [[litoszféra|Afrikai lemez]]en fekszik, de [[Porto Santo|Porto Santóval]] együtt politikailag és kulturálisan [[Európa|Európához]] tartozik, mint [[Portugália]] autonóm régiója.
  
[[Madeira]] - fővárosa [[Funchal]], itt halt meg IV Károly, utoló Habsbourg házi magyar király
+
== Földrajzi helyzete ==
[[Porto Santo]] - kb ezer fő lakta sziget
+
 
 +
A kelet-nyugati irányban megnyúlt sziget az északi szélesség 32°38'–32°52' és a nyugati hosszúság 16°39'–32°52' között fekszik. Mintegy 57&nbsp;km hosszú és 23&nbsp;km széles, partvonala 130–140&nbsp;km. Területe 736,75&nbsp;km²
 +
 
 +
== Domborzat, vízrajz ==
 +
 
 +
[[Image:Pico do Arieiro-1-.jpg|thumb|300px|Kilátás a Pico do Arieiro felől, Madeira]]
 +
A sziget domborzatát meghatározó [[hegylánc]] némileg a sziget középvonalától északra húzódik; ennek eredményeként az északi lejtők, völgyek meredekebbek, mint a déliek. A sziget legmagasabb pontja az 1862&nbsp;méter magas [[Pico Ruivo]]. A harmadik legmagasabb csúcs, az 1818 m magas [[Pico do Areeiro]] a sziget legmagasabb olyan pontja, amihez (a csúcs alá mintegy tíz méterrel) autóút visz föl.
 +
 
 +
A sziget jellegzetes felszínformái a '''fajã''' néven ismert teraszok – ezek olyan, a domborzat környező elemeinél enyhébben lejtő [[láva]]padokon alakultak ki, amelyek környezetéből az [[erózió]] lehordta a mállékonyabb [[piroklasztikum]]ot. A [[vízválasztó]] környékén és a [[Szent Lőrinc-félsziget (Madeira)|Szent Lőrinc-félszigeten]] ehhez hasonlóan, pozitív felszínformákként preparálódnak ki a piroklasztikumba a vulkáni működés második szakaszában benyomult [[kőzettelér]]ek, [[szill]]ek és [[kürtőkitöltés]]ek.
 +
 
 +
Az egykori felszínformákat az [[erózió]] jelentősen átalakította. Viszonylag jó állapotban csak két, kisebb kráter maradt meg:
 +
* [[Santo da Serra]], illetve
 +
* [[Fanal]]
 +
közelében. [[Curral das Freiras]] nagy amfiteátruma, amit a felületes szemlélők gyakran [[kaldera|kalderának]] vélnek, valójában tisztán [[erózió]]s termék: kialakításához a vulkáni működésnek semmi köze. Néhány kisebb, egyik oldalán nyitott amfiteátrum, így az északi oldalon '''Caldeirão Inferno''' és '''Caldeirão Verde''', a Ribeira da Janela forrásvidékén a '''Huszonöt vízesés''' ''(Vinte e Cinco Fontes)'' a patakok hátráló eróziójának eredménye.
 +
 
 +
=== Fontosabb tájegységek ===
 +
 
 +
A kopár vulkáni csúcsokból (többnyire kipreparálódott [[kőzettelér]]ekből, illetve [[kürtő (vulkán)|kürtő]]kitöltésekből álló vízválasztó hegyvonulat nyugat felé meredek lejtőkkel törik az óceánba; legnyugatibb csúcsa a '''Favas''' (392&nbsp;m). Hágói közül a legjelentősebb a [[Pedras]] és a [[Pico do Tapeiro]] csúcs közötti [[Boca da Encumeada]], mert a [[Ribeira Brava (Madeira)|Ribeira Bravát]] [[São Vicente (Madeira)|São Vicentével]] összekötő ER 228 út ezen lépi át a vízválasztót. Kelet felé dombsággá laposodik; a dombok között kanyargó [[Machico-patak]] völgye helyenként akár fél kilométerre is kiszélesedik.
 +
 
 +
A hegyláncot [[Rabaçal]] majorság, illetve a [[Ruivo do Paul]] és a [[Fonte da Juncal]] csúcsok között a központi fennsík ([[Paúl da Serra]]) szakítja meg. A hegység keleti folytatásaként mintegy három kilométer hosszan nyúlik kelet, majd délkelet felé a kopár [[Szent Lőrinc-félsziget]] (Ponta de São Lourenço). A déli oldal lejtőinek alját szinte mindenhol megművelik. A művelt sáv fölött az egykori babérerdők helyére öt kontinensről összehordott, vegyes növényzet települt, különböző erdőtípusok foltjaival. Az északi oldalon a mezőgazdaság szerepe mindig jóval kisebb volt. Itt több völgyben megmaradt az eredeti növényzet; a legtöbb gerinc kopár.
 +
 
 +
=== Partvonal ===
 +
[[Image:Madeira Ponta de Sao Lourenco.jpg|thumb|300px|Ponta de São Lourenço, Madeira]]
 +
A domborzat magashegyi jellegének megfelelően a hegyi patakok többségének nemhogy terasza, de jóformán ártere sincs. A két komolyabb kivétel az [[Édeskömény-öböl]] partvidéke és a Machico-patak alsó folyása: ezen a két helyen alapították az első telepesek a sziget két fővárosát. Annak ellenére, hogy a sziget partja erősen tagolt, kevés a jó kikötőhely: a part közelében a gyakran félszigetként a vízbe nyúló nagyobb lávafolyások, kőzettelérek folytatásaiként szirtek emelkednek ki, zátonyok húzódnak meg. Ezek a szirtek gyakran csak néhány négyzetméteresek; sokuknak neve sincs. Különösen sok ilyen kőzettelér húzódik a [[Szent Lőrinc-félsziget]] északi partjának öbleiben.
 +
 
 +
Egyéb szirtek, szirtcsoportok az északi part mentén:
 +
* '''Ilhéu Baixa de Terra''' és '''Baixa de Fora''' [[Porto da Cruz]] előtt;
 +
* '''Ilhéu do Faial''' [[Faial]] előtt;
 +
* '''Ilhéu da Viúva''' ''(Ilhéu da Rocha do Navio)'' [[Santana (Madeira)|Santana]] előtt;
 +
* '''Ilhéu da Rocha das Vinhas''' [[São Jorge (Madeira)|São Jorge]] előtt;
 +
* '''Ilhéu Preto''' és '''Ilhéu Vermelho''' [[Arco de São Jorge]] és [[Ponta Delgada]] között, a ''Ribeira do Porco'' torkolata előtt;
 +
* '''Qoebradas''' [[Ponta Delgada]] ''Terceira Lombada'' városrésze előtt;
 +
* '''Ilhéu das Ceroulas''' [[Seixal]]tól keletre, a ''Ponta do Poiso'' félszigettől nem messze;
 +
* '''Ilhéus da Ribeira da Janela''' [[Ribeira da Janela]] előtt;
 +
* '''Porto e Cais''', '''Ilhéu Mole''' (meteorológiai megfigyelő állomással) és '''Penedia''' [[Porto Moniz]] előtt.
 +
 
 +
== Éghajlat ==
 +
 
 +
Madeira éghajlata a jelentős magasságkülönbségek és a magasan húzódó vízválasztó miatt fölötte változatos: a tengerszint közelében [[mediterrán éghajlat|mediterrán]], kb. 1200&nbsp;m fölött már hegyvidéki. A magassággal az éves és a napi hőingadozás is nő. A sziget északnyugati oldala lényegesen csapadékosabb és ennek megfelelően hűvösebb is, mint a délkeleti.
 +
 
 +
A legmelegebb hónap az augusztus; a hónap átlaghőmérséklete (a délkeleti oldalon):
 +
* a délkeleti oldalon, a tengerszinten 23°C,
 +
* az északnyugati oldalon, 100–150&nbsp;m között 21°C,
 +
* Paúl da Serra fennsíkján, 1560&nbsp;m magasan 15°C.
 +
 
 +
A leghűvösebb hónap a február; a hónap átlaghőmérséklete:
 +
* a délkeleti oldalon, a tengerszinten 16°C,
 +
* az északnyugati oldalon, 100–150&nbsp;m között 15°C,
 +
* Paúl da Serra fennsíkján, 1560&nbsp;m magasan 6°C.
 +
 
 +
A legszárazabb hónap a július. A júliusi csapadék átlagos mennyisége:
 +
* a délkeleti oldalon, a tengerszinten 42&nbsp;mm,
 +
* az északnyugati oldalon, 100–150&nbsp;m között 16&nbsp;mm,
 +
* Paúl da Serra fennsíkján, 1560&nbsp;m magasan 25&nbsp;mm.
 +
 
 +
A legesősebb hónap a január; az átlagos csapadékmennyiség:
 +
* a délkeleti oldalon, a tengerszinten 106&nbsp;mm,
 +
* az északnyugati oldalon, 100–150&nbsp;m között 160&nbsp;mm,
 +
* Paúl da Serra fennsíkján, 1560&nbsp;m magasan 450&nbsp;mm,
 +
 
 +
Az éves csapadékmennyiség:
 +
* a délkeleti oldalon, a tengerszinten 650&nbsp;mm,
 +
* az északnyugati oldalon, 100–150&nbsp;m között 1140&nbsp;mm,
 +
* Paúl da Serra fennsíkján, 1560&nbsp;m magasan 2970&nbsp;mm,
 +
 
 +
A [[Golf-áramlat]]nak köszönhetően az [[Atlanti-óceán|óceán]] hőmérséklete nyáron 22°C, télen 16°C, és nagyjából ilyen meleg a levegő is.
 +
 
 +
==Nevezetességek==
 +
 
 +
Madeira fő nevezetessége a [[levada|levadák]]'' (öntözőcsatornák) hálózata. A fő csatornák több szinten, kiváló túralehetőséget kínálva húzódnak végig főleg a sziget teljes nyugati és délkeleti részén. Egy részük sziklákba vájt alagutakban fut.
 +
 
 +
A sziget sziklás, illetve kavicsos partjai strandolásra nem igazán kedvezőek, de például [[Porto Moniz]] lávamedencéi igen ötletesek. A sziget egyetlen pici, természetesen homokos öble [[Caniçal]] közelében a '''Prainha''' nevű strand. Calhetánál mesterségesen alakítottak ki homokos partot. [[Calheta]] közelében találhatók a [[Szent Lőrinc-félsziget (Madeira)|Szent Lőrinc-fok]] kopár sziklái.
 +
 
 +
* [[Funchal]] fő látnivalói a botanikus kertek;
 +
* [[Monte (Madeira)|Monte]] fő nevezetességei a '''Miasszonyunk temploma''' (itt temették el [[IV. Károly magyar király|IV. (Boldog) Károly]]t, az utolsó magyar királyt) és a '''Szeplőtelen fogantatás kápolnája''';
 +
* A sziget északnyugati részén még láthatók az egykori [[babérlombú erdő]]k maradványai;
 +
* [[São Vicente]] mellett az egykori [[tűzhányó]] lávabarlangjait nézhetjük meg;
 +
* [[Camacha (Madeira)|Camacha]] fő érdekessége a kosárfonó múzeum;
 +
* a sziget második legmagasabb csúcsa, a '''Pico de Areeiro''' lábához közút vezet.
 +
 
 +
==Kultúra==
 +
 
 +
=== Kézműipari hagyományok ===
 +
 
 +
A sziget mindkét, messze földön híres népi iparágát – a kosárfonást és a hímzést — az angol telepesek honosították meg.
 +
 
 +
==== Hímzés ====
 +
 
 +
Az azóta világhírűvé vált madeirahímzéseket 1860 táján Elisabeth Phelps kezdte exportálni és népszerűsíteni: ő rendelt először a helybéli asszonyoktól blúzokat, ruhákat, asztalterítőket és szalvétákat, hogy azokat [[London]]ban adja el. A hímzést önálló iparággá a Madeirán 1900 körül letelepült német kereskedők fejlesztették.
 +
 
 +
A madeirai kézimunkaipar jelenleg mintegy 15 ezer nőt foglalkoztat. A hímzésmintát kisüzemekben, kék sablonnal nyomják az anyagra, majd ki-ki otthon hímzi ki a munkadarabot, amiből ismét csak az üzemben mossák ki a festéket, majd az anyagot elvarrják, tisztítják, vasalják és csomagolják. Az anyagon pici ólompecsét a kézi munka jele; a gépi hímzés tilos.
 +
 
 +
==== Kosárfonás ====
 +
 
 +
A kosárfonás központja [[Camacha (Madeira)|Camacha]]. Itt a környéken néhány paraszt kimondottan a kosárnak való fűzfavesszők előállítására szakosodott, de az olcsóbb import apránként kiszorítja őket a nyersanyagpiacról.
 +
 
 +
A legtöbb kosárfonó családi vállalkozásban dolgozik, a „gyárnak” nevezett forgalmazó cégekben már csak lakkozzák az egyébként kész árut. A termék közel felét külföldre viszik, ennek a túlnyomó részét [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniába]].
 +
 
 +
=== Gasztronómia ===
 +
 
 +
Madeira ételkülönlegességei:
 +
 
 +
* ''espada'' (fekete kardhal):
 +
** filézve, banánnal;
 +
** főzve, borral és fokhagymával;
 +
* ''espetada'' (nyárson sült marhahús szeletkék babérsóval).
 +
 
 +
A szigetet alapvetően két okból emlegetik az ínyencek. Ezek egyike az [[avinálás|avinált]] borból utólagos hőkezeléssel előállított [[madeira bor]], a másik a [[barnamártás]]ból madeira bor hozzáforralásával előállított [[madeira mártás]].
 +
 
 +
További, helyi jellegű ételek, italok:
 +
 
 +
* ''açorda'' – világos kenyérleves fohagymával és tojással;
 +
* ''arroz de mariscos'' – tenger gyümölcsei rizzsel;
 +
* ''batata doce'' – héjában sült [[édesburgonya]] (köret);
 +
* ''bolo de caco'' – kerek, lapos fehér kenyér — eredetileg [[édesburgonya|édesburgonyából]] sütötték agyagedényben; mára csaknem kizárólag lisztből készül, vaslapon. Fokhagymás vajjal kenik meg;
 +
* ''bolo de mel'' – sötét, kerek, fűszeres kalács cukornádsziruppal;
 +
* ''cabra'' – dúsan fűszerezett fiatal kecske kemencében sütve (jellemzően húsvéti étel);
 +
* ''caldeirada da peixe'' – fűszeres halászlé krumplival, hagymával és paradicsommal;
 +
* ''carne vinho e alho'' – kockára vágott, borban és ecetben, sokáig fokhagymával és édesköménnyel pácolt, majd párolt disznóhús (ünnepi étel);
 +
* ''castanhétas'' – fokhagymaolajban sült apróhalak;
 +
* ''espagetes de mariscos'' – tenger gyümölcsei spagettivel;
 +
* ''lapas'' – a tengeri csigát a parti sziklákról gyűjtik, fokhagymás vajjal és citromlével serpenyőben sütik sok fokhagymával;
 +
* ''milho frito'' – fűszeres puliszkakása kockára vágva és kisütve (köret);
 +
* ''prego (na prato)'', azaz szög (a tányéron) – vékony szelet marhasült salátalevélen és paradicsomon.
 +
* ''termoças'' — sóval eltett [[csillagfürt]] magok; eszik őket sörkorcsolyának, illetve köretként zúzához vagy disznófülhöz;
 +
* ''milho frito'' – füvekkel ízesített, kockára vágott [[puliszka]];
 +
 
 +
További, helyi jellegű italok:
 +
 
 +
* ''aguardente de cana'' – cukornádpálinka;
 +
* ''chá de limão'' – citromhéjból forrázott limonádé;
 +
* ''poncha'' – citromléből, mézből és cukornádpálinkából faedényben turmixolt, habos ital, amit állítólag [[Câmara de Lobos]] halászai találtak fel;
 +
* ''vinho verde'' — kissé még pezsgő, kevés alkoholt tartalmazó újbor.
 +
 
 +
=== Népviselet ===
 +
 
 +
A hűvösebb vidékeken főleg a férfiak hordják a jellegzetes kötött gyapjúsapkát ''(barreta de lã)''. Korábban főleg a barna és a drapp árnyalatokat kedvelték, újabban mind élénkebb színek hódítanak. A mezőgazdasági és egyéb földmunkákhoz hagyományosan félhosszú bőrcsizmát húznak. Nőkön az egykori népviseletre emlékeztető tarka gyapjúszoknyát, fehér blúzt, a vállon átvetett piros kendőt, csücskös kis sapkát hétköznapokon már leginkább csak a funchali virágpiacon látni. A népviseletet ápoló hagyományőrző csoportok rendszeresen fellépnek az ünnepeken, részt vesznek a karneválon. A szállodákban és éttermekben gyakran hivatásos folklórcsoportok lépnek le.
 +
 
 +
==Közlekedés==
 +
 
 +
=== Közutakon ===
 +
 
 +
A sziget szűkebb értelemben vett északi partjának falvait ([[São Vicente (Madeira)|São Vicente]] kivételével) sokáig csak a tengeren lehetett elérni. A sziget hossztengelyében húzódó vízválasztón csak három út kelt át:
 +
* az egyik (most ER 102 jelű) [[Camacha (Madeira)|Camachát]] kötötte össze a [[Portela-hágó]]n át [[Porto da Cruz (Madeira)|Porto da Cruz]]zal,
 +
* a másik (most ER 103 jelű) [[Funchal]]t kötötte össze a [[Paso de Poiso]] hágón át [[Faial (Madeira)|Faial]]lal,
 +
* a harmadik (most ER 228 jelű) [[Funchal]]t kötötte össze a [[Boca Encumeada]] hágón át [[São Vicente (Madeira)|São Vicentével]].
 +
 
 +
Az északi falvakat az 1960-as években épített kanyargós tengerparti út kapcsolta be a sziget úthálózatába; ezt [[Portugália]] európai csatlakozása után a nagyrészt [[EU|uniós]] pénzekből épített, a szigeten körbefutó, korszerű ER 101 út váltotta ki. Az ER 228 út már jóformán csak turisztikai célokat szolgál; az ezt felváltó ER 104 út [[Serra de Água]] és ([[São Vicente (Madeira)|São Vicente]] között alagútban kel át a vízválasztó alatt.
 +
 
 +
===Repülővel===
 +
 
 +
Az első repülőjáratok (eleinte [[hidroplán]]okkal) 1947-ben indultak Madeiráról [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniába]], illetve [[Portugália|Portugáliába]].
 +
 
 +
A sziget nemzetközi repülőtere [[Machico]]ban van, de [[Funchal Airport]]nak hívják (azonosítója FNC). A legtöbb járat [[Lisszabon]]ból és [[Porto]]ból érkezik, de Európa főbb városaiból, valamint [[Brazília|Brazíliából]], [[Venezuela|Venezuelából]] és a [[Dél-Afrikai Köztársaság]]ból is érkeznek gépek.
 +
 
 +
Az 1964-ben megnyitott repülőtér híre rossz volt a magas töltésre épített (és hirtelen, a tenger fölött véget érő) kifutópálya, valamint a fel- és leszállást megnehezítő ellenszelek miatt. A rövid kifutópályát a [[Boeing 747]]-700-as gépek megjelenése miatt meghosszabbították. A repülőtéren valaha leszállt legnagyobb gépek az [[Airbus A320]] és a [[Boeing 737]] voltak. A kifutópályát nemrég újratervezték és 2,7 km-esre nyújtották; a végét tartó oszlopk talpa százhúsz méterrel van a tenger színe alatt. 2000 óta a repülőtér immár bármilyen, modern utasszállító fogadására alkalmas. A [[schengeni egyezmény]] tagországainak állampolgárai szabadon léphetnek be a szigetre, a máshonnan érkezőknek útlevélre vagy azzal egyenértékű személyi azonosító okmányra van ehhez szükségük.
 +
 
 +
===Tömegközlekedés, taxi===
 +
 
 +
Madeirán a szokatlan útkörülmények miatt lakott területen 40 km/h a megengedett sebesség, bár erre a taxi- és buszsofőrök többnyire fittyet hánynak. A taxik mindegyike jól felismerhető: sárga alapszínűek, az oldalukon kék csíkkal. [[Funchal]]ban a város méretéhez képest jelentős tömegközlekedést üzemeltetnek, bár az utasok tájékoztatása néhol elmarad a várttól (például a megállók többségében nem raknak ki menetrendet). Buszjegyet a járművön is lehet váltani. A buszok egységesen sárgák.
 +
 
 +
 
 +
==Szolgáltatások==
 +
 
 +
=== Ökoturizmus===
 +
* '''Strawberry World Tours''' [http://www.lido-tours.com/pt/index.html] (''Tel.: +351 291 762 429; tours@strawberryworld.com'')
 +
* '''Madeira Ecotours''' [http://www.madeira-ecotours.com/] (''info@madeira-ecotours.com; Tel.:(+351) 917762072)
 +
* '''Nature Meetings''' [http://www.naturemeetings.com/] (''Tel.: (+351) 291 524 482; info@naturemeetings.com'')
 +
 
 +
=== Golf ===
 +
* '''Golf Santo da Serra''' (''Santo António da Serra 9200-152 Machico; Tel.:(+351) 291 550 100; reservations@santodaserragolf.com''), [http://www.santodaserragolf.com/].
 +
* '''Golf Palheiro''', (''Rua do Balancal, 29, 9060-414 Funchal; Tel.: (+351) 291 790 120; Reservas: (+351) 291 792 456''),[http://www.palheirogolf.com/].
 +
* '''Golf Porto Santo''', (''Sítio das Marinhas Apartado 174 9400-162 Porto Santo; Tel.: (+351) 291 983 778 / 291 982 628; sdps@netmadeira.com''), [http://www.portosantogolfe.com/].
 +
 
 +
==Források==
 +
* Szegedi Nándor (szerk): A világ országai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990. p. 391.
 +
* Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p.101.
 +
* Madeira. Levadas a Passeios a Pé. Guide for Walks and along the Watercourses. GeoBloco ISBN 972-8636-03-5
 +
* Madeira. Mapa de Estradas - Trilhos. freytag & berndt, Wien.
 +
* Rita Henss: Madeira, Porto Santo. Marco Polo Útikönyvek, Corvina Kiadó, 2006.
 +
* Susanne Lips, 2002: Madeira. Polyglott kiadó, Budapest. 108 p. ISSN 1587-6373; ISBN 963-9458-00-7
 +
* Raimundo Quintal, 2002: Levadas and Footpaths of Madeira. Francisco Ribeiro & Filhos, Lda. 3<sup>rd</sup> English Edition. ISBN 972 9177 34 1
 +
 
 +
* [http://www.madeiraislands.travel Tömegközlekedés]
 +
* [http://madeira.lap.hu/ Madeiraszigetek.lap.hu]
 +
* [http://dibbuk.blogter.hu/?post_id=217231 Madeira mártás]
 +
* [http://www.madarhatarozo.hu/pintyfelek/erdei-pinty.html IDRE Madárhatározó]
 +
 
 +
==Külső hivatkozások==
 +
* [http://www.cm-funchal.pt/cmf/en/ Madeira - Funchal - hivatalos oldal]
 +
* [http://madeira.lap.hu/ Madeira.lap.hu]
 +
* [http://utikonyv.com/online_book_19 Bajomi-Lázár Dávid: Madeira - Portugália (mini-útikönyv)]
 +
* [http://www.madeira-web.com/ Madeira island: The complete holiday destination guide]
 +
 
 +
[[Kategória:Portugália]]
 +
 
 +
 
 +
[[de:Madeira]]
 +
[[en:Madeira]]
 +
[[es:Madeira]]
 +
[[fi:Madeira]]
 +
[[fr:Madère]]
 +
[[it:Madeira]]
 +
[[ja:マデイラ諸島]]
 +
[[nl:Madeira]]
 +
[[pt:Madeira]]
 +
[[ru:Мадейра]]

A lap jelenlegi, 2010. április 15., 19:38-kori változata

Madeira a vulkáni eredetű Madeira-szigetek legnagyobbika az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 km-re. Az Afrikai lemezen fekszik, de Porto Santóval együtt politikailag és kulturálisan Európához tartozik, mint Portugália autonóm régiója.

Tartalomjegyzék

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

A kelet-nyugati irányban megnyúlt sziget az északi szélesség 32°38'–32°52' és a nyugati hosszúság 16°39'–32°52' között fekszik. Mintegy 57 km hosszú és 23 km széles, partvonala 130–140 km. Területe 736,75 km²

Domborzat, vízrajz[szerkesztés]

Kilátás a Pico do Arieiro felől, Madeira

A sziget domborzatát meghatározó hegylánc némileg a sziget középvonalától északra húzódik; ennek eredményeként az északi lejtők, völgyek meredekebbek, mint a déliek. A sziget legmagasabb pontja az 1862 méter magas Pico Ruivo. A harmadik legmagasabb csúcs, az 1818 m magas Pico do Areeiro a sziget legmagasabb olyan pontja, amihez (a csúcs alá mintegy tíz méterrel) autóút visz föl.

A sziget jellegzetes felszínformái a fajã néven ismert teraszok – ezek olyan, a domborzat környező elemeinél enyhébben lejtő lávapadokon alakultak ki, amelyek környezetéből az erózió lehordta a mállékonyabb piroklasztikumot. A vízválasztó környékén és a Szent Lőrinc-félszigeten ehhez hasonlóan, pozitív felszínformákként preparálódnak ki a piroklasztikumba a vulkáni működés második szakaszában benyomult kőzettelérek, szillek és kürtőkitöltések.

Az egykori felszínformákat az erózió jelentősen átalakította. Viszonylag jó állapotban csak két, kisebb kráter maradt meg:

közelében. Curral das Freiras nagy amfiteátruma, amit a felületes szemlélők gyakran kalderának vélnek, valójában tisztán eróziós termék: kialakításához a vulkáni működésnek semmi köze. Néhány kisebb, egyik oldalán nyitott amfiteátrum, így az északi oldalon Caldeirão Inferno és Caldeirão Verde, a Ribeira da Janela forrásvidékén a Huszonöt vízesés (Vinte e Cinco Fontes) a patakok hátráló eróziójának eredménye.

Fontosabb tájegységek[szerkesztés]

A kopár vulkáni csúcsokból (többnyire kipreparálódott kőzettelérekből, illetve kürtőkitöltésekből álló vízválasztó hegyvonulat nyugat felé meredek lejtőkkel törik az óceánba; legnyugatibb csúcsa a Favas (392 m). Hágói közül a legjelentősebb a Pedras és a Pico do Tapeiro csúcs közötti Boca da Encumeada, mert a Ribeira Bravát São Vicentével összekötő ER 228 út ezen lépi át a vízválasztót. Kelet felé dombsággá laposodik; a dombok között kanyargó Machico-patak völgye helyenként akár fél kilométerre is kiszélesedik.

A hegyláncot Rabaçal majorság, illetve a Ruivo do Paul és a Fonte da Juncal csúcsok között a központi fennsík (Paúl da Serra) szakítja meg. A hegység keleti folytatásaként mintegy három kilométer hosszan nyúlik kelet, majd délkelet felé a kopár Szent Lőrinc-félsziget (Ponta de São Lourenço). A déli oldal lejtőinek alját szinte mindenhol megművelik. A művelt sáv fölött az egykori babérerdők helyére öt kontinensről összehordott, vegyes növényzet települt, különböző erdőtípusok foltjaival. Az északi oldalon a mezőgazdaság szerepe mindig jóval kisebb volt. Itt több völgyben megmaradt az eredeti növényzet; a legtöbb gerinc kopár.

Partvonal[szerkesztés]

Ponta de São Lourenço, Madeira

A domborzat magashegyi jellegének megfelelően a hegyi patakok többségének nemhogy terasza, de jóformán ártere sincs. A két komolyabb kivétel az Édeskömény-öböl partvidéke és a Machico-patak alsó folyása: ezen a két helyen alapították az első telepesek a sziget két fővárosát. Annak ellenére, hogy a sziget partja erősen tagolt, kevés a jó kikötőhely: a part közelében a gyakran félszigetként a vízbe nyúló nagyobb lávafolyások, kőzettelérek folytatásaiként szirtek emelkednek ki, zátonyok húzódnak meg. Ezek a szirtek gyakran csak néhány négyzetméteresek; sokuknak neve sincs. Különösen sok ilyen kőzettelér húzódik a Szent Lőrinc-félsziget északi partjának öbleiben.

Egyéb szirtek, szirtcsoportok az északi part mentén:

  • Ilhéu Baixa de Terra és Baixa de Fora Porto da Cruz előtt;
  • Ilhéu do Faial Faial előtt;
  • Ilhéu da Viúva (Ilhéu da Rocha do Navio) Santana előtt;
  • Ilhéu da Rocha das Vinhas São Jorge előtt;
  • Ilhéu Preto és Ilhéu Vermelho Arco de São Jorge és Ponta Delgada között, a Ribeira do Porco torkolata előtt;
  • Qoebradas Ponta Delgada Terceira Lombada városrésze előtt;
  • Ilhéu das Ceroulas Seixaltól keletre, a Ponta do Poiso félszigettől nem messze;
  • Ilhéus da Ribeira da Janela Ribeira da Janela előtt;
  • Porto e Cais, Ilhéu Mole (meteorológiai megfigyelő állomással) és Penedia Porto Moniz előtt.

Éghajlat[szerkesztés]

Madeira éghajlata a jelentős magasságkülönbségek és a magasan húzódó vízválasztó miatt fölötte változatos: a tengerszint közelében mediterrán, kb. 1200 m fölött már hegyvidéki. A magassággal az éves és a napi hőingadozás is nő. A sziget északnyugati oldala lényegesen csapadékosabb és ennek megfelelően hűvösebb is, mint a délkeleti.

A legmelegebb hónap az augusztus; a hónap átlaghőmérséklete (a délkeleti oldalon):

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 23°C,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 21°C,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 15°C.

A leghűvösebb hónap a február; a hónap átlaghőmérséklete:

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 16°C,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 15°C,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 6°C.

A legszárazabb hónap a július. A júliusi csapadék átlagos mennyisége:

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 42 mm,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 16 mm,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 25 mm.

A legesősebb hónap a január; az átlagos csapadékmennyiség:

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 106 mm,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 160 mm,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 450 mm,

Az éves csapadékmennyiség:

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 650 mm,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 1140 mm,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 2970 mm,

A Golf-áramlatnak köszönhetően az óceán hőmérséklete nyáron 22°C, télen 16°C, és nagyjából ilyen meleg a levegő is.

Nevezetességek[szerkesztés]

Madeira fő nevezetessége a levadák (öntözőcsatornák) hálózata. A fő csatornák több szinten, kiváló túralehetőséget kínálva húzódnak végig főleg a sziget teljes nyugati és délkeleti részén. Egy részük sziklákba vájt alagutakban fut.

A sziget sziklás, illetve kavicsos partjai strandolásra nem igazán kedvezőek, de például Porto Moniz lávamedencéi igen ötletesek. A sziget egyetlen pici, természetesen homokos öble Caniçal közelében a Prainha nevű strand. Calhetánál mesterségesen alakítottak ki homokos partot. Calheta közelében találhatók a Szent Lőrinc-fok kopár sziklái.

  • Funchal fő látnivalói a botanikus kertek;
  • Monte fő nevezetességei a Miasszonyunk temploma (itt temették el IV. (Boldog) Károlyt, az utolsó magyar királyt) és a Szeplőtelen fogantatás kápolnája;
  • A sziget északnyugati részén még láthatók az egykori babérlombú erdők maradványai;
  • São Vicente mellett az egykori tűzhányó lávabarlangjait nézhetjük meg;
  • Camacha fő érdekessége a kosárfonó múzeum;
  • a sziget második legmagasabb csúcsa, a Pico de Areeiro lábához közút vezet.

Kultúra[szerkesztés]

Kézműipari hagyományok[szerkesztés]

A sziget mindkét, messze földön híres népi iparágát – a kosárfonást és a hímzést — az angol telepesek honosították meg.

Hímzés[szerkesztés]

Az azóta világhírűvé vált madeirahímzéseket 1860 táján Elisabeth Phelps kezdte exportálni és népszerűsíteni: ő rendelt először a helybéli asszonyoktól blúzokat, ruhákat, asztalterítőket és szalvétákat, hogy azokat Londonban adja el. A hímzést önálló iparággá a Madeirán 1900 körül letelepült német kereskedők fejlesztették.

A madeirai kézimunkaipar jelenleg mintegy 15 ezer nőt foglalkoztat. A hímzésmintát kisüzemekben, kék sablonnal nyomják az anyagra, majd ki-ki otthon hímzi ki a munkadarabot, amiből ismét csak az üzemben mossák ki a festéket, majd az anyagot elvarrják, tisztítják, vasalják és csomagolják. Az anyagon pici ólompecsét a kézi munka jele; a gépi hímzés tilos.

Kosárfonás[szerkesztés]

A kosárfonás központja Camacha. Itt a környéken néhány paraszt kimondottan a kosárnak való fűzfavesszők előállítására szakosodott, de az olcsóbb import apránként kiszorítja őket a nyersanyagpiacról.

A legtöbb kosárfonó családi vállalkozásban dolgozik, a „gyárnak” nevezett forgalmazó cégekben már csak lakkozzák az egyébként kész árut. A termék közel felét külföldre viszik, ennek a túlnyomó részét Nagy-Britanniába.

Gasztronómia[szerkesztés]

Madeira ételkülönlegességei:

  • espada (fekete kardhal):
    • filézve, banánnal;
    • főzve, borral és fokhagymával;
  • espetada (nyárson sült marhahús szeletkék babérsóval).

A szigetet alapvetően két okból emlegetik az ínyencek. Ezek egyike az avinált borból utólagos hőkezeléssel előállított madeira bor, a másik a barnamártásból madeira bor hozzáforralásával előállított madeira mártás.

További, helyi jellegű ételek, italok:

  • açorda – világos kenyérleves fohagymával és tojással;
  • arroz de mariscos – tenger gyümölcsei rizzsel;
  • batata doce – héjában sült édesburgonya (köret);
  • bolo de caco – kerek, lapos fehér kenyér — eredetileg édesburgonyából sütötték agyagedényben; mára csaknem kizárólag lisztből készül, vaslapon. Fokhagymás vajjal kenik meg;
  • bolo de mel – sötét, kerek, fűszeres kalács cukornádsziruppal;
  • cabra – dúsan fűszerezett fiatal kecske kemencében sütve (jellemzően húsvéti étel);
  • caldeirada da peixe – fűszeres halászlé krumplival, hagymával és paradicsommal;
  • carne vinho e alho – kockára vágott, borban és ecetben, sokáig fokhagymával és édesköménnyel pácolt, majd párolt disznóhús (ünnepi étel);
  • castanhétas – fokhagymaolajban sült apróhalak;
  • espagetes de mariscos – tenger gyümölcsei spagettivel;
  • lapas – a tengeri csigát a parti sziklákról gyűjtik, fokhagymás vajjal és citromlével serpenyőben sütik sok fokhagymával;
  • milho frito – fűszeres puliszkakása kockára vágva és kisütve (köret);
  • prego (na prato), azaz szög (a tányéron) – vékony szelet marhasült salátalevélen és paradicsomon.
  • termoças — sóval eltett csillagfürt magok; eszik őket sörkorcsolyának, illetve köretként zúzához vagy disznófülhöz;
  • milho frito – füvekkel ízesített, kockára vágott puliszka;

További, helyi jellegű italok:

  • aguardente de cana – cukornádpálinka;
  • chá de limão – citromhéjból forrázott limonádé;
  • poncha – citromléből, mézből és cukornádpálinkából faedényben turmixolt, habos ital, amit állítólag Câmara de Lobos halászai találtak fel;
  • vinho verde — kissé még pezsgő, kevés alkoholt tartalmazó újbor.

Népviselet[szerkesztés]

A hűvösebb vidékeken főleg a férfiak hordják a jellegzetes kötött gyapjúsapkát (barreta de lã). Korábban főleg a barna és a drapp árnyalatokat kedvelték, újabban mind élénkebb színek hódítanak. A mezőgazdasági és egyéb földmunkákhoz hagyományosan félhosszú bőrcsizmát húznak. Nőkön az egykori népviseletre emlékeztető tarka gyapjúszoknyát, fehér blúzt, a vállon átvetett piros kendőt, csücskös kis sapkát hétköznapokon már leginkább csak a funchali virágpiacon látni. A népviseletet ápoló hagyományőrző csoportok rendszeresen fellépnek az ünnepeken, részt vesznek a karneválon. A szállodákban és éttermekben gyakran hivatásos folklórcsoportok lépnek le.

Közlekedés[szerkesztés]

Közutakon[szerkesztés]

A sziget szűkebb értelemben vett északi partjának falvait (São Vicente kivételével) sokáig csak a tengeren lehetett elérni. A sziget hossztengelyében húzódó vízválasztón csak három út kelt át:

Az északi falvakat az 1960-as években épített kanyargós tengerparti út kapcsolta be a sziget úthálózatába; ezt Portugália európai csatlakozása után a nagyrészt uniós pénzekből épített, a szigeten körbefutó, korszerű ER 101 út váltotta ki. Az ER 228 út már jóformán csak turisztikai célokat szolgál; az ezt felváltó ER 104 út Serra de Água és (São Vicente között alagútban kel át a vízválasztó alatt.

Repülővel[szerkesztés]

Az első repülőjáratok (eleinte hidroplánokkal) 1947-ben indultak Madeiráról Nagy-Britanniába, illetve Portugáliába.

A sziget nemzetközi repülőtere Machicoban van, de Funchal Airportnak hívják (azonosítója FNC). A legtöbb járat Lisszabonból és Portoból érkezik, de Európa főbb városaiból, valamint Brazíliából, Venezuelából és a Dél-Afrikai Köztársaságból is érkeznek gépek.

Az 1964-ben megnyitott repülőtér híre rossz volt a magas töltésre épített (és hirtelen, a tenger fölött véget érő) kifutópálya, valamint a fel- és leszállást megnehezítő ellenszelek miatt. A rövid kifutópályát a Boeing 747-700-as gépek megjelenése miatt meghosszabbították. A repülőtéren valaha leszállt legnagyobb gépek az Airbus A320 és a Boeing 737 voltak. A kifutópályát nemrég újratervezték és 2,7 km-esre nyújtották; a végét tartó oszlopk talpa százhúsz méterrel van a tenger színe alatt. 2000 óta a repülőtér immár bármilyen, modern utasszállító fogadására alkalmas. A schengeni egyezmény tagországainak állampolgárai szabadon léphetnek be a szigetre, a máshonnan érkezőknek útlevélre vagy azzal egyenértékű személyi azonosító okmányra van ehhez szükségük.

Tömegközlekedés, taxi[szerkesztés]

Madeirán a szokatlan útkörülmények miatt lakott területen 40 km/h a megengedett sebesség, bár erre a taxi- és buszsofőrök többnyire fittyet hánynak. A taxik mindegyike jól felismerhető: sárga alapszínűek, az oldalukon kék csíkkal. Funchalban a város méretéhez képest jelentős tömegközlekedést üzemeltetnek, bár az utasok tájékoztatása néhol elmarad a várttól (például a megállók többségében nem raknak ki menetrendet). Buszjegyet a járművön is lehet váltani. A buszok egységesen sárgák.


Szolgáltatások[szerkesztés]

Ökoturizmus[szerkesztés]

  • Strawberry World Tours [1] (Tel.: +351 291 762 429; tours@strawberryworld.com)
  • Madeira Ecotours [2] (info@madeira-ecotours.com; Tel.:(+351) 917762072)
  • Nature Meetings [3] (Tel.: (+351) 291 524 482; info@naturemeetings.com)

Golf[szerkesztés]

  • Golf Santo da Serra (Santo António da Serra 9200-152 Machico; Tel.:(+351) 291 550 100; reservations@santodaserragolf.com), [4].
  • Golf Palheiro, (Rua do Balancal, 29, 9060-414 Funchal; Tel.: (+351) 291 790 120; Reservas: (+351) 291 792 456),[5].
  • Golf Porto Santo, (Sítio das Marinhas Apartado 174 9400-162 Porto Santo; Tel.: (+351) 291 983 778 / 291 982 628; sdps@netmadeira.com), [6].

Források[szerkesztés]

  • Szegedi Nándor (szerk): A világ országai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990. p. 391.
  • Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p.101.
  • Madeira. Levadas a Passeios a Pé. Guide for Walks and along the Watercourses. GeoBloco ISBN 972-8636-03-5
  • Madeira. Mapa de Estradas - Trilhos. freytag & berndt, Wien.
  • Rita Henss: Madeira, Porto Santo. Marco Polo Útikönyvek, Corvina Kiadó, 2006.
  • Susanne Lips, 2002: Madeira. Polyglott kiadó, Budapest. 108 p. ISSN 1587-6373; ISBN 963-9458-00-7
  • Raimundo Quintal, 2002: Levadas and Footpaths of Madeira. Francisco Ribeiro & Filhos, Lda. 3rd English Edition. ISBN 972 9177 34 1

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken