„Madeira” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Külső hivatkozások)
186. sor: 186. sor:
  
 
[[Kategória:Portugália]]
 
[[Kategória:Portugália]]
 +
 +
[[de:Madeira]]
 +
[[en:Madeira]]
 +
[[es:Madeira]]
 +
[[fi:Madeira]]
 +
[[fr:Madère]]
 +
[[it:Madeira]]
 +
[[ja:マデイラ諸島]]
 +
[[nl:Madeira]]
 +
[[pt:Madeira]]

A lap 2009. július 31., 18:52-kori változata

Madeira a vulkáni eredetű Madeira-szigetek legnagyobbika az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 km-re. Az Afrikai lemezen fekszik, de Porto Santóval együtt politikailag és kulturálisan Európához tartozik, mint Portugália autonóm régiója.

Tartalomjegyzék

Földrajzi helyzete

A kelet-nyugati irányban megnyúlt sziget az északi szélesség 32°38'–32°52' és a nyugati hosszúság 16°39'–32°52' között fekszik. Mintegy 57 km hosszú és 23 km széles, partvonala 130–140 km. Területe 736,75 km²

Domborzat, vízrajz

A sziget domborzatát meghatározó hegylánc némileg a sziget középvonalától északra húzódik; ennek eredményeként az északi lejtők, völgyek meredekebbek, mint a déliek. A sziget legmagasabb pontja az 1862 méter magas Pico Ruivo. A harmadik legmagasabb csúcs, az 1818 m magas Pico do Areeiro a sziget legmagasabb olyan pontja, amihez (a csúcs alá mintegy tíz méterrel) autóút visz föl.

A sziget jellegzetes felszínformái a fajã néven ismert teraszok – ezek olyan, a domborzat környező elemeinél enyhébben lejtő lávapadokon alakultak ki, amelyek környezetéből az erózió lehordta a mállékonyabb piroklasztikumot. A vízválasztó környékén és a Szent Lőrinc-félszigeten ehhez hasonlóan, pozitív felszínformákként preparálódnak ki a piroklasztikumba a vulkáni működés második szakaszában benyomult kőzettelérek, szillek és kürtőkitöltések.

Az egykori felszínformákat az erózió jelentősen átalakította. Viszonylag jó állapotban csak két, kisebb kráter maradt meg:

közelében. Curral das Freiras nagy amfiteátruma, amit a felületes szemlélők gyakran kalderának vélnek, valójában tisztán eróziós termék: kialakításához a vulkáni működésnek semmi köze. Néhány kisebb, egyik oldalán nyitott amfiteátrum, így az északi oldalon Caldeirão Inferno és Caldeirão Verde, a Ribeira da Janela forrásvidékén a Huszonöt vízesés (Vinte e Cinco Fontes) a patakok hátráló eróziójának eredménye.

Fontosabb tájegységek

A kopár vulkáni csúcsokból (többnyire kipreparálódott kőzettelérekből, illetve kürtőkitöltésekből álló vízválasztó hegyvonulat nyugat felé meredek lejtőkkel törik az óceánba; legnyugatibb csúcsa a Favas (392 m). Hágói közül a legjelentősebb a Pedras és a Pico do Tapeiro csúcs közötti Boca da Encumeada, mert a Ribeira Bravát São Vicentével összekötő ER 228 út ezen lépi át a vízválasztót. Kelet felé dombsággá laposodik; a dombok között kanyargó Machico-patak völgye helyenként akár fél kilométerre is kiszélesedik.

A hegyláncot Rabaçal majorság, illetve a Ruivo do Paul és a Fonte da Juncal csúcsok között a központi fennsík (Paúl da Serra) szakítja meg. A hegység keleti folytatásaként mintegy három kilométer hosszan nyúlik kelet, majd délkelet felé a kopár Szent Lőrinc-félsziget (Ponta de São Lourenço). A déli oldal lejtőinek alját szinte mindenhol megművelik. A művelt sáv fölött az egykori babérerdők helyére öt kontinensről összehordott, vegyes növényzet települt, különböző erdőtípusok foltjaival. Az északi oldalon a mezőgazdaság szerepe mindig jóval kisebb volt. Itt több völgyben megmaradt az eredeti növényzet; a legtöbb gerinc kopár.

Partvonal

A domborzat magashegyi jellegének megfelelően a hegyi patakok többségének nemhogy terasza, de jóformán ártere sincs. A két komolyabb kivétel az Édeskömény-öböl partvidéke és a Machico-patak alsó folyása: ezen a két helyen alapították az első telepesek a sziget két fővárosát. Annak ellenére, hogy a sziget partja erősen tagolt, kevés a jó kikötőhely: a part közelében a gyakran félszigetként a vízbe nyúló nagyobb lávafolyások, kőzettelérek folytatásaiként szirtek emelkednek ki, zátonyok húzódnak meg. Ezek a szirtek gyakran csak néhány négyzetméteresek; sokuknak neve sincs. Különösen sok ilyen kőzettelér húzódik a Szent Lőrinc-félsziget északi partjának öbleiben.

Egyéb szirtek, szirtcsoportok az északi part mentén:

  • Ilhéu Baixa de Terra és Baixa de Fora Porto da Cruz előtt;
  • Ilhéu do Faial Faial előtt;
  • Ilhéu da Viúva (Ilhéu da Rocha do Navio) Santana előtt;
  • Ilhéu da Rocha das Vinhas São Jorge előtt;
  • Ilhéu Preto és Ilhéu Vermelho Arco de São Jorge és Ponta Delgada között, a Ribeira do Porco torkolata előtt;
  • Qoebradas Ponta Delgada Terceira Lombada városrésze előtt;
  • Ilhéu das Ceroulas Seixaltól keletre, a Ponta do Poiso félszigettől nem messze;
  • Ilhéus da Ribeira da Janela Ribeira da Janela előtt;
  • Porto e Cais, Ilhéu Mole (meteorológiai megfigyelő állomással) és Penedia Porto Moniz előtt.

Éghajlat

Madeira éghajlata a jelentős magasságkülönbségek és a magasan húzódó vízválasztó miatt fölötte változatos: a tengerszint közelében mediterrán, kb. 1200 m fölött már hegyvidéki. A magassággal az éves és a napi hőingadozás is nő. A sziget északnyugati oldala lényegesen csapadékosabb és ennek megfelelően hűvösebb is, mint a délkeleti.

A legmelegebb hónap az augusztus; a hónap átlaghőmérséklete (a délkeleti oldalon):

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 23°C,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 21°C,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 15°C.

A leghűvösebb hónap a február; a hónap átlaghőmérséklete:

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 16°C,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 15°C,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 6°C.

A legszárazabb hónap a július. A júliusi csapadék átlagos mennyisége:

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 42 mm,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 16 mm,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 25 mm.

A legesősebb hónap a január; az átlagos csapadékmennyiség:

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 106 mm,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 160 mm,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 450 mm,

Az éves csapadékmennyiség:

  • a délkeleti oldalon, a tengerszinten 650 mm,
  • az északnyugati oldalon, 100–150 m között 1140 mm,
  • Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 2970 mm,

A Golf-áramlatnak köszönhetően az óceán hőmérséklete nyáron 22°C, télen 16°C, és nagyjából ilyen meleg a levegő is.

Nevezetességek

Madeira fő nevezetessége a levadák (öntözőcsatornák) hálózata. A fő csatornák több szinten, kiváló túralehetőséget kínálva húzódnak végig főleg a sziget teljes nyugati és délkeleti részén. Egy részük sziklákba vájt alagutakban fut.

A sziget sziklás, illetve kavicsos partjai strandolásra nem igazán kedvezőek, de például Porto Moniz lávamedencéi igen ötletesek. A sziget egyetlen pici, természetesen homokos öble Caniçal közelében a Prainha nevű strand. Calhetánál mesterségesen alakítottak ki homokos partot. Calheta közelében találhatók a Szent Lőrinc-fok kopár sziklái.

  • Funchal fő látnivalói a botanikus kertek;
  • Monte fő nevezetességei a Miasszonyunk temploma (itt temették el IV. (Boldog) Károlyt, az utolsó magyar királyt) és a Szeplőtelen fogantatás kápolnája;
  • A sziget északnyugati részén még láthatók az egykori babérlombú erdők maradványai;
  • São Vicente mellett az egykori tűzhányó lávabarlangjait nézhetjük meg;
  • Camacha fő érdekessége a kosárfonó múzeum;
  • a sziget második legmagasabb csúcsa, a Pico de Areeiro lábához közút vezet.

Kultúra

Kézműipari hagyományok

A sziget mindkét, messze földön híres népi iparágát – a kosárfonást és a hímzést — az angol telepesek honosították meg.

Hímzés

Az azóta világhírűvé vált madeirahímzéseket 1860 táján Elisabeth Phelps kezdte exportálni és népszerűsíteni: ő rendelt először a helybéli asszonyoktól blúzokat, ruhákat, asztalterítőket és szalvétákat, hogy azokat Londonban adja el. A hímzést önálló iparággá a Madeirán 1900 körül letelepült német kereskedők fejlesztették.

A madeirai kézimunkaipar jelenleg mintegy 15 ezer nőt foglalkoztat. A hímzésmintát kisüzemekben, kék sablonnal nyomják az anyagra, majd ki-ki otthon hímzi ki a munkadarabot, amiből ismét csak az üzemben mossák ki a festéket, majd az anyagot elvarrják, tisztítják, vasalják és csomagolják. Az anyagon pici ólompecsét a kézi munka jele; a gépi hímzés tilos.

Kosárfonás

A kosárfonás központja Camacha. Itt a környéken néhány paraszt kimondottan a kosárnak való fűzfavesszők előállítására szakosodott, de az olcsóbb import apránként kiszorítja őket a nyersanyagpiacról.

A legtöbb kosárfonó családi vállalkozásban dolgozik, a „gyárnak” nevezett forgalmazó cégekben már csak lakkozzák az egyébként kész árut. A termék közel felét külföldre viszik, ennek a túlnyomó részét Nagy-Britanniába.

Gasztronómia

Madeira ételkülönlegességei:

  • espada (fekete kardhal):
    • filézve, banánnal;
    • főzve, borral és fokhagymával;
  • espetada (nyárson sült marhahús szeletkék babérsóval).

A szigetet alapvetően két okból emlegetik az ínyencek. Ezek egyike az avinált borból utólagos hőkezeléssel előállított madeira bor, a másik a barnamártásból madeira bor hozzáforralásával előállított madeira mártás.

További, helyi jellegű ételek, italok:

  • açorda – világos kenyérleves fohagymával és tojással;
  • arroz de mariscos – tenger gyümölcsei rizzsel;
  • batata doce – héjában sült édesburgonya (köret);
  • bolo de caco – kerek, lapos fehér kenyér — eredetileg édesburgonyából sütötték agyagedényben; mára csaknem kizárólag lisztből készül, vaslapon. Fokhagymás vajjal kenik meg;
  • bolo de mel – sötét, kerek, fűszeres kalács cukornádsziruppal;
  • cabra – dúsan fűszerezett fiatal kecske kemencében sütve (jellemzően húsvéti étel);
  • caldeirada da peixe – fűszeres halászlé krumplival, hagymával és paradicsommal;
  • carne vinho e alho – kockára vágott, borban és ecetben, sokáig fokhagymával és édesköménnyel pácolt, majd párolt disznóhús (ünnepi étel);
  • castanhétas – fokhagymaolajban sült apróhalak;
  • espagetes de mariscos – tenger gyümölcsei spagettivel;
  • lapas – a tengeri csigát a parti sziklákról gyűjtik, fokhagymás vajjal és citromlével serpenyőben sütik sok fokhagymával;
  • milho frito – fűszeres puliszkakása kockára vágva és kisütve (köret);
  • prego (na prato), azaz szög (a tányéron) – vékony szelet marhasült salátalevélen és paradicsomon.
  • termoças — sóval eltett csillagfürt magok; eszik őket sörkorcsolyának, illetve köretként zúzához vagy disznófülhöz;
  • milho frito – füvekkel ízesített, kockára vágott puliszka;

További, helyi jellegű italok:

  • aguardente de cana – cukornádpálinka;
  • chá de limão – citromhéjból forrázott limonádé;
  • poncha – citromléből, mézből és cukornádpálinkából faedényben turmixolt, habos ital, amit állítólag Câmara de Lobos halászai találtak fel;
  • vinho verde — kissé még pezsgő, kevés alkoholt tartalmazó újbor.

Népviselet

A hűvösebb vidékeken főleg a férfiak hordják a jellegzetes kötött gyapjúsapkát (barreta de lã). Korábban főleg a barna és a drapp árnyalatokat kedvelték, újabban mind élénkebb színek hódítanak. A mezőgazdasági és egyéb földmunkákhoz hagyományosan félhosszú bőrcsizmát húznak. Nőkön az egykori népviseletre emlékeztető tarka gyapjúszoknyát, fehér blúzt, a vállon átvetett piros kendőt, csücskös kis sapkát hétköznapokon már leginkább csak a funchali virágpiacon látni. A népviseletet ápoló hagyományőrző csoportok rendszeresen fellépnek az ünnepeken, részt vesznek a karneválon. A szállodákban és éttermekben gyakran hivatásos folklórcsoportok lépnek fel.

Közlekedés

Közutakon

A sziget szűkebb értelemben vett északi partjának falvait (São Vicente kivételével) sokáig csak a tengeren lehetett elérni. A sziget hossztengelyében húzódó vízválasztón csak három út kelt át:

Az északi falvakat az 1960-as években épített kanyargós tengerparti út kapcsolta be a sziget úthálózatába; ezt Portugália európai csatlakozása után a nagyrészt uniós pénzekből épített, a szigeten körbefutó, korszerű ER 101 út váltotta ki. Az ER 228 út már jóformán csak turisztikai célokat szolgál; az ezt felváltó ER 104 út Serra de Água és (São Vicente között alagútban kel át a vízválasztó alatt.

Repülővel

Az első repülőjáratok (eleinte hidroplánokkal) 1947-ben indultak Madeiráról Nagy-Britanniába, illetve Portugáliába.

A sziget nemzetközi repülőtere Machicoban van, de Funchal Airportnak hívják (azonosítója FNC). A legtöbb járat Lisszabonból és Portoból érkezik, de Európa főbb városaiból, valamint Brazíliából, Venezuelából és a Dél-Afrikai Köztársaságból is érkeznek gépek.

Az 1964-ben megnyitott repülőtér híre rossz volt a magas töltésre épített (és hirtelen, a tenger fölött véget érő) kifutópálya, valamint a fel- és leszállást megnehezítő ellenszelek miatt. A rövid kifutópályát a Boeing 747-700-as gépek megjelenése miatt meghosszabbították. A repülőtéren valaha leszállt legnagyobb gépek az Airbus A320 és a Boeing 737 voltak. A kifutópályát nemrég újratervezték és 2,7 km-esre nyújtották; a végét tartó oszlopk talpa százhúsz méterrel van a tenger színe alatt. 2000 óta a repülőtér immár bármilyen, modern utasszállító fogadására alkalmas. A schengeni egyezmény tagországainak állampolgárai szabadon léphetnek be a szigetre, a máshonnan érkezőknek útlevélre vagy azzal egyenértékű személyi azonosító okmányra van ehhez szükségük.

Tömegközlekedés, taxi

Madeirán a szokatlan útkörülmények miatt lakott területen 40 km/h a megengedett sebesség, bár erre a taxi- és buszsofőrök többnyire fittyet hánynak. A taxik mindegyike jól felismerhető: sárga alapszínűek, az oldalukon kék csíkkal. Funchalban a város méretéhez képest jelentős tömegközlekedést üzemeltetnek, bár az utasok tájékoztatása néhol elmarad a várttól (például a megállók többségében nem raknak ki menetrendet). Buszjegyet a járművön is lehet váltani. A buszok egységesen sárgák.

Források

  • Szegedi Nándor (szerk): A világ országai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990. p. 391.
  • Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p.101.
  • Madeira. Levadas a Passeios a Pé. Guide for Walks and along the Watercourses. GeoBloco ISBN 972-8636-03-5
  • Madeira. Mapa de Estradas - Trilhos. freytag & berndt, Wien.
  • Rita Henss: Madeira, Porto Santo. Marco Polo Útikönyvek, Corvina Kiadó, 2006.
  • Susanne Lips, 2002: Madeira. Polyglott kiadó, Budapest. 108 p. ISSN 1587-6373; ISBN 963-9458-00-7
  • Raimundo Quintal, 2002: Levadas and Footpaths of Madeira. Francisco Ribeiro & Filhos, Lda. 3rd English Edition. ISBN 972 9177 34 1

Külső hivatkozások

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken