Lombardia

A Wikitravelből
Európa : Dél-Európa : Olaszország : Lombardia
A lap korábbi változatát látod, amilyen 81.182.190.246 (vita) 2009. október 18., 17:10-kor történt szerkesztése után volt.



Lombardia
[[Kép:|noframe|300px]]


Általános adatok
Terület km²
Népesség (2006)
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 115
Mentő: 118

Lombardia Olaszország egyik régiója.

Földrajz

Fekvése

Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a Pó folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó; keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó.

Tájegységei

Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Északi része egészében hegyes vidék (több mint 40% - a a régiónak hegységi) és az alpesi zónához tartozik. (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4.049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3.678 m) Svájc határán, az Adamello (3.554 m) és az Ortles-Cevedale (3.899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai- Appenninek foglalnak helyet, a hegység legmagasabb pontja a régióban 1.724 m, a Lesima hegye.

  • Alpok: A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen Valcamonica völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó baloldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2.118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2.759 m) és a Tonale (1.883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben
  • Előalpok: A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a Grigne (2.410 m), a Resegone (1.875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2.521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.
  • Pó-síkság: A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetoban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre ( l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.

Vízrajz

Folyói és csatornái

Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.

A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, mely a két folyó közt létesít összeköttetést.

Tavai

Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, mely észak-déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:

  • a Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe: 212 km² ),
  • a Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio) (49 km², részben Svájc),
  • a Comói-tó (lago di Como vagy Lario), Itália harmadik legnagyobb tava, területe: 146 km²),
  • az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino), (területe: 62 km²),
  • a Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe: 370 km²).

Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.

Történelem

Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a 6. században északról a longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, mikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.

Közigazgatás


Lombardia 12 megyéből (provicie) áll:

  • Bergamo (Provincia di Bergamo), közigazgatási székhelye: Bergamo, települések száma: 244,
  • Brescia (Provincia di Brescia), közigazgatási székhelye: Brescia, települések száma: 206,
  • Como (Provincia di Como), közigazgatási székhelye: Como, települések száma: 162,
  • Cremona (Provincia di Cremona), közigazgatási székhelye: Cremona, települések száma: 115,
  • Lecco (Provincia di Lecco), közigazgatási székhelye: Lecco, települések száma: 90,
  • Lodi (Provincia di Lodi), közigazgatási székhelye: Lodi, települések száma: 61,
  • Mantova (Provincia di Mantova), közigazgatási székhelye: Mantova, települések száma: 70,
  • Monza e Brianza (Provincia di Monza e Brianza), közigazgatási székhelye: Monza e Brianza, települések száma: 50,
  • Milano (Provincia di Milano), közigazgatási székhelye: Milánó, települések száma: 189,
  • Pavia (Provincia di Pavia), közigazgatási székhelye: Pavia, települések száma: 190,
  • Sondrio (Provincia di Sondrio), közigazgatási székhelye: Sondrio, települések száma: 78,
  • Varese (Provincia di Varese), közigazgatási székhelye: Varese, települések száma: 141.

Látnivalók táblázatban


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok

Beutazás

Autóval

Vonattal

Repülővel

Utazás helyben

Autóval

Vonattal

Busszal

Kerékpárral

Külső hivatkozások

Lombardia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak