„Lombardia” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Olaszország : Lombardia
(Vízrajz)
(Beutazás)
(8 szerkesztő 12 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
<div style="align: left; text-align: left; padding: 1em; border: solid 2px
 +
lightblue; background-color:#ffdab9;-moz-border-radius:15px">
 +
 +
 
{{Elhelyezkedés|Olaszország}}
 
{{Elhelyezkedés|Olaszország}}
 
{{Régióadatok
 
{{Régióadatok
20. sor: 24. sor:
 
Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, [[Szicília]], Piemont, [[Szardínia]] után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Északi része egészében hegyes vidék  (több mint  40% - a a régiónak hegységi) és az alpesi zónához tartozik. (''Alpi Lepontine e Retiche''). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4.049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a [[Disgrazia]] (3.678 m) Svájc határán, az [[Adamello]] (3.554 m) és az [[Ortles-Cevedale]] (3.899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az [[Alpok]] déli irányban az [[Előalpok]] központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a  [[Brianza]], a [[Varesotto]] stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának ''(Pianura Padana)'' központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai- Appenninek foglalnak helyet, a hegység legmagasabb pontja a régióban 1.724 m,  a [[Lesima]] hegye.
 
Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, [[Szicília]], Piemont, [[Szardínia]] után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Északi része egészében hegyes vidék  (több mint  40% - a a régiónak hegységi) és az alpesi zónához tartozik. (''Alpi Lepontine e Retiche''). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4.049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a [[Disgrazia]] (3.678 m) Svájc határán, az [[Adamello]] (3.554 m) és az [[Ortles-Cevedale]] (3.899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az [[Alpok]] déli irányban az [[Előalpok]] központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a  [[Brianza]], a [[Varesotto]] stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának ''(Pianura Padana)'' központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai- Appenninek foglalnak helyet, a hegység legmagasabb pontja a régióban 1.724 m,  a [[Lesima]] hegye.
  
'''Alpok'''  
+
* '''Alpok''': A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, [[Valtellina]] völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen [[Valcamonica]] völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó baloldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (''passo dello Spluga'') 2.118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a  [[Stelvio]] (2.759 m) és a [[Tonale]] (1.883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben
  
A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, [[Valtellina]] völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen [[Valcamonica]] völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó baloldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (''passo dello Spluga'') 2.118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a [[Stelvio]] (2.759 m) és a [[Tonale]] (1.883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben
+
* '''Előalpok''': A lombardiai Előalpok (''Prealpi'') megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (''lago di Garda''). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a [[Grigne]] (2.410 m), a [[Resegone]] (1.875 m) és legkeletebbre a [[Pizzo della Presolana]] (2.521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.
  
'''Előalpok'''
+
* '''Pó-síkság''': A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetoban és Piemontban,  két részre osztható, egy északi vidékre ( l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.
[[Kép:Varenna 2004 07 09.JPG|bélyegkép|250px|jobbra|A Comói-tó]]
+
 
+
A lombardiai Előalpok (''Prealpi'') megszakítás nélkül tartanak a  Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (''lago di Garda''). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a [[Grigne]] (2.410 m), a [[Resegone]] (1.875 m) és legkeletebbre a [[Pizzo della Presolana]] (2.521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.
+
 
+
'''Pó-síkság'''
+
 
+
A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetoban és Piemontban,  két részre osztható, egy északi vidékre ( l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.
+
  
 
===Vízrajz===
 
===Vízrajz===
51. sor: 48. sor:
 
Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a [[Varesei-tó]] (''lago di Varese''), a  Varesotto dombjai között.
 
Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a [[Varesei-tó]] (''lago di Varese''), a  Varesotto dombjai között.
  
==Körzetek==
+
==Történelem==
 +
Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a 6. században északról a longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, mikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.
 +
==Közigazgatás==
 
{{térkép|
 
{{térkép|
 
sz=450|
 
sz=450|
78. sor: 77. sor:
 
}}
 
}}
  
==Látnivalók==
+
Lombardia 12 megyéből ''(provicie)'' áll:
 +
* [[Bergamo (megye)|Bergamo]] ''(Provincia di Bergamo)'', közigazgatási székhelye: [[Bergamo]], települések száma: 244,
 +
* [[Brescia (megye)|Brescia]] ''(Provincia di Brescia)'', közigazgatási székhelye: [[Brescia]], települések száma: 206,
 +
* [[Como (megye)|Como]] ''(Provincia di Como)'', közigazgatási székhelye: [[Como]], települések száma: 162,
 +
* [[Cremona (megye)|Cremona]] ''(Provincia di Cremona)'', közigazgatási székhelye: [[Cremona]], települések száma: 115,
 +
* [[Lecco (megye)|Lecco]] ''(Provincia di Lecco)'', közigazgatási székhelye: [[Lecco]], települések száma: 90,
 +
* [[Lodi (megye)|Lodi]] ''(Provincia di Lodi)'', közigazgatási székhelye: [[Lodi]], települések száma: 61,
 +
* [[Mantova (megye)|Mantova]] ''(Provincia di Mantova)'', közigazgatási székhelye: [[Mantova]], települések száma: 70,
 +
* [[Monza e Brianza (megye)|Monza e Brianza]] ''(Provincia di Monza e Brianza)'', közigazgatási székhelye: [[Monza e Brianza]], települések száma: 50,
 +
* [[Milano (megye)|Milano]] ''(Provincia di Milano)'', közigazgatási székhelye: [[Milánó]], települések száma: 189,
 +
* [[Pavia (megye)|Pavia]] ''(Provincia di Pavia)'', közigazgatási székhelye: [[Pavia]], települések száma: 190,
 +
* [[Sondrio (megye)|Sondrio]] ''(Provincia di Sondrio)'', közigazgatási székhelye: [[Sondrio]], települések száma: 78,
 +
* [[Varese (megye)|Varese]] ''(Provincia di Varese)'', közigazgatási székhelye: [[Varese]], települések száma: 141.
 +
 
 +
==Látnivalók táblázatban==
 +
<br clear="all" />
 +
{|
 +
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 +
 
 +
'''<big>Természeti örökség</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Tájegységek</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Természetvédelmi területek</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Gyógyvizek, termálvizek</big>'''
 +
 
 +
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 +
 
 +
'''<big>Épített örökség</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Városok</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Történelmi emlékhelyek</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Várak, erődök</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Paloták, kastélyok</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Egyházi épületek</big>
 +
 
 +
*'''<big>Folkorisztika, népi építészet</big>'''
 +
 
 +
*'''<big>Múzeumok</big>'''
 +
 
 +
|}
  
 
==Utazási tanácsok==
 
==Utazási tanácsok==
===Beutazás===
+
===Megközelítés===
====Autóval====
+
====Közúti közlekedés====
====Vonattal====
+
====Vasúti közlekedés====
====Repülővel====
+
====Légi közlekedés====
 +
====Vízi közlekedés====
 +
 
 
===Utazás helyben===
 
===Utazás helyben===
 
====Autóval====
 
====Autóval====
90. sor: 136. sor:
 
====Busszal====
 
====Busszal====
 
====Kerékpárral====
 
====Kerékpárral====
 +
==Külső hivatkozások==
 +
* [http://plain.unipv.it/ Lombardia Storica è il portale regionale per le risorse storiche e archivistiche (olasz)]
 +
* [http://www.regione.lombardia.it Regione Lombardia (olasz)]
 +
* [http://www.lombardiacultura.it Lombardia Cultura (olasz)]
 +
* [http://www.trasporti.regione.lombardia.it Assessorato Mobilità e trasporti (olasz)]
 +
* [http://www.lombardiadautore.regione.lombardia.it Lombardia D'Autore (olasz)]
 +
* [http://www.visual-italy.it/IT/lombardia Visual  Lombardia (olasz)]
 +
* [http://www.buonalombardia.it Buona Lombardia (olasz)]
 +
* [http://www.arpalombardia.it Agenzia Regionale Per l'Ambiente (olasz)]
 +
* [http://www.unioncamerelombardia.it/ Unioncamere Lombardia (olasz)]
 +
* [http://www.italiaregioni.net/Lombardia/ Lombardia: storia, territorio, economia, arte, cultura (olasz)]
 +
* [http://www.in-lombardia.net/ In Lombardia: informazioni sul territorio, turismo, mezzi di trasporto e ambiente (olasz)]
 +
* [http://www.terradilomellina.it Terra di Lomellina, il Portale della Lomellina (olasz)]
 +
* [http://www.meteowebcam.it/index.php?page=lombardia Webcam Lombardia (olasz)]
 +
* [http://www.lombardianetwork.com/ Lombardia Network » Notizie e informazioni utili dalla Lombardia (olasz)]
 +
 +
* [http://www.g26.ch/italien_kultur_lombardei.html Italien - La bella Italia, Kunst, Kultur, Geschichte, Traditionen - Kultur in der Lombardei (német)]
 +
  
 
{{wikipédia|Lombardia}}
 
{{wikipédia|Lombardia}}
{{vázlat}}
+
{{csonk}}
[[wikipedia:]]
+
[[wikipedia:Lombardia]]
 +
[[Kategória:Olaszország régiói]]

A lap 2009. október 24., 12:22-kori változata




Lombardia
[[Kép:|noframe|300px]]


Általános adatok
Terület km²
Népesség (2006)
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 115
Mentő: 118

Lombardia Olaszország egyik régiója.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Fekvése

Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a Pó folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó; keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó.

Tájegységei

Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Északi része egészében hegyes vidék (több mint 40% - a a régiónak hegységi) és az alpesi zónához tartozik. (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4.049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3.678 m) Svájc határán, az Adamello (3.554 m) és az Ortles-Cevedale (3.899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai- Appenninek foglalnak helyet, a hegység legmagasabb pontja a régióban 1.724 m, a Lesima hegye.

  • Alpok: A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen Valcamonica völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó baloldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2.118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2.759 m) és a Tonale (1.883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben
  • Előalpok: A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a Grigne (2.410 m), a Resegone (1.875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2.521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.
  • Pó-síkság: A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetoban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre ( l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.

Vízrajz

Folyói és csatornái

Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.

A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, mely a két folyó közt létesít összeköttetést.

Tavai

Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, mely észak-déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:

  • a Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe: 212 km² ),
  • a Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio) (49 km², részben Svájc),
  • a Comói-tó (lago di Como vagy Lario), Itália harmadik legnagyobb tava, területe: 146 km²),
  • az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino), (területe: 62 km²),
  • a Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe: 370 km²).

Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.

Történelem

Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a 6. században északról a longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, mikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.

Közigazgatás


Lombardia 12 megyéből (provicie) áll:

  • Bergamo (Provincia di Bergamo), közigazgatási székhelye: Bergamo, települések száma: 244,
  • Brescia (Provincia di Brescia), közigazgatási székhelye: Brescia, települések száma: 206,
  • Como (Provincia di Como), közigazgatási székhelye: Como, települések száma: 162,
  • Cremona (Provincia di Cremona), közigazgatási székhelye: Cremona, települések száma: 115,
  • Lecco (Provincia di Lecco), közigazgatási székhelye: Lecco, települések száma: 90,
  • Lodi (Provincia di Lodi), közigazgatási székhelye: Lodi, települések száma: 61,
  • Mantova (Provincia di Mantova), közigazgatási székhelye: Mantova, települések száma: 70,
  • Monza e Brianza (Provincia di Monza e Brianza), közigazgatási székhelye: Monza e Brianza, települések száma: 50,
  • Milano (Provincia di Milano), közigazgatási székhelye: Milánó, települések száma: 189,
  • Pavia (Provincia di Pavia), közigazgatási székhelye: Pavia, települések száma: 190,
  • Sondrio (Provincia di Sondrio), közigazgatási székhelye: Sondrio, települések száma: 78,
  • Varese (Provincia di Varese), közigazgatási székhelye: Varese, települések száma: 141.

Látnivalók táblázatban


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok

Megközelítés

Közúti közlekedés

Vasúti közlekedés

Légi közlekedés

Vízi közlekedés

Utazás helyben

Autóval

Vonattal

Busszal

Kerékpárral

Külső hivatkozások


Lombardia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak