Természetes határa igen hosszú: északon az [[Alpok]]; délen a [[Pó folyó]], nyugatra a [[Lago Maggiore]] (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a [[Ticino folyó]]; keleten a [[Garda-tó]] (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a [[Mincio folyó]].
+
+
===Tájegységei===
+
Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, [[Szicília]], Piemont, [[Szardínia]] után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Északi része egészében hegyes vidék (több mint 40% - a a régiónak hegységi) és az alpesi zónához tartozik. (''Alpi Lepontine e Retiche''). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4.049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a [[Disgrazia]] (3.678 m) Svájc határán, az [[Adamello]] (3.554 m) és az [[Ortles-Cevedale]] (3.899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az [[Alpok]] déli irányban az [[Előalpok]] központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a [[Brianza]], a [[Varesotto]] stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának ''(Pianura Padana)'' központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai- Appenninek foglalnak helyet, a hegység legmagasabb pontja a régióban 1.724 m, a [[Lesima]] hegye.
+
+
* '''Alpok''': A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, [[Valtellina]] völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen [[Valcamonica]] völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó baloldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (''passo dello Spluga'') 2.118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a [[Stelvio]] (2.759 m) és a [[Tonale]] (1.883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben
+
+
* '''Előalpok''': A lombardiai Előalpok (''Prealpi'') megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (''lago di Garda''). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a [[Grigne]] (2.410 m), a [[Resegone]] (1.875 m) és legkeletebbre a [[Pizzo della Presolana]] (2.521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.
+
+
* '''Pó-síkság''': A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetoban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre ( l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.
+
+
===Vízrajz===
+
====Folyói és csatornái====
+
+
Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a [[Ticino]] (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a [[Mincio]] ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a [[Brembo]] és a [[Serio]], az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a [[Mella]] és a [[Chiese]].
+
+
A régió legnagyobb csatornái: a [[Naviglio Grande]] és a [[Naviglio della Martesana]], melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a [[Canale Villoresi]], mely a két folyó közt létesít összeköttetést.
+
+
====Tavai====
+
+
Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, mely észak-déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:
+
* a [[Lago Maggiore]] vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe: 212 km² ),
+
* a [[Luganói-tó]] (''lago di Lugano'' vagy ''Ceresio'') (49 km², részben Svájc),
+
* a [[Comói-tó]] (''lago di Como'' vagy ''Lario''), Itália harmadik legnagyobb tava, területe: 146 km²),
+
* az [[Iseói-tó]] (''lago d'Iseo'' vagy ''Sebino''), (területe: 62 km²),
+
* a [[Garda-tó]] (''lago di Garda'' vagy ''Benaco'', az ország legnagyobb tava, területe: 370 km²).
+
+
Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a [[Varesei-tó]] (''lago di Varese''), a Varesotto dombjai között.
+
+
==Történelem==
+
Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a 6. században északról a longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, mikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.
+
==Közigazgatás==
{{térkép|
{{térkép|
sz=450|
sz=450|
40. sor:
77. sor:
}}
}}
−
==Látnivalók==
+
Lombardia 12 megyéből ''(provicie)'' áll:
+
* [[Bergamo (megye)|Bergamo]] ''(Provincia di Bergamo)'', közigazgatási székhelye: [[Bergamo]], települések száma: 244,
+
* [[Brescia (megye)|Brescia]] ''(Provincia di Brescia)'', közigazgatási székhelye: [[Brescia]], települések száma: 206,
+
* [[Como (megye)|Como]] ''(Provincia di Como)'', közigazgatási székhelye: [[Como]], települések száma: 162,
+
* [[Cremona (megye)|Cremona]] ''(Provincia di Cremona)'', közigazgatási székhelye: [[Cremona]], települések száma: 115,
+
* [[Lecco (megye)|Lecco]] ''(Provincia di Lecco)'', közigazgatási székhelye: [[Lecco]], települések száma: 90,
+
* [[Lodi (megye)|Lodi]] ''(Provincia di Lodi)'', közigazgatási székhelye: [[Lodi]], települések száma: 61,
+
* [[Mantova (megye)|Mantova]] ''(Provincia di Mantova)'', közigazgatási székhelye: [[Mantova]], települések száma: 70,
+
* [[Monza e Brianza (megye)|Monza e Brianza]] ''(Provincia di Monza e Brianza)'', közigazgatási székhelye: [[Monza e Brianza]], települések száma: 50,
+
* [[Milano (megye)|Milano]] ''(Provincia di Milano)'', közigazgatási székhelye: [[Milánó]], települések száma: 189,
+
* [[Pavia (megye)|Pavia]] ''(Provincia di Pavia)'', közigazgatási székhelye: [[Pavia]], települések száma: 190,
+
* [[Sondrio (megye)|Sondrio]] ''(Provincia di Sondrio)'', közigazgatási székhelye: [[Sondrio]], települések száma: 78,
+
* [[Varese (megye)|Varese]] ''(Provincia di Varese)'', közigazgatási székhelye: [[Varese]], települések száma: 141.
Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a Pó folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó; keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó.
Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Északi része egészében hegyes vidék (több mint 40% - a a régiónak hegységi) és az alpesi zónához tartozik. (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4.049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3.678 m) Svájc határán, az Adamello (3.554 m) és az Ortles-Cevedale (3.899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai- Appenninek foglalnak helyet, a hegység legmagasabb pontja a régióban 1.724 m, a Lesima hegye.
Alpok: A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen Valcamonica völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó baloldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2.118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2.759 m) és a Tonale (1.883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben
Előalpok: A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a Grigne (2.410 m), a Resegone (1.875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2.521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.
Pó-síkság: A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetoban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre ( l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.
Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.
Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, mely észak-déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:
a Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe: 212 km² ),
a Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio) (49 km², részben Svájc),
a Comói-tó (lago di Como vagy Lario), Itália harmadik legnagyobb tava, területe: 146 km²),
az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino), (területe: 62 km²),
a Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe: 370 km²).
Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.
Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a 6. században északról a longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, mikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.
