„Lombardia” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Vízrajz)
34. sor: 34. sor:
  
 
===Vízrajz===
 
===Vízrajz===
{| border="1" cellpadding="4" cellspacing="0" align="right" style="margin-right:0.5em" width="50%"
 
|- bgcolor=#DDDDFF
 
|colspan=4|'''Lombardia folyói'''
 
|- bgcolor=YELLOW
 
| '''[[Folyó]]'''
 
| '''[[Hosszúság (Km)]]'''
 
| '''[[Közepes vízhozam (mc/s)]]'''
 
| '''[[Vízgyűjtőterület (km2)]]'''
 
|-
 
| [[Pó]]
 
| 652 (csak Lombardia)
 
| 1540
 
| 71000
 
|-
 
| [[Adda]]
 
| 313
 
| 187
 
| 7979
 
|-
 
| [[Oglio]]
 
| 280
 
| 137
 
| 6649
 
|-
 
| [[Ticino]]
 
| 248 (Lombardia: 110 km)
 
| 350
 
| 7228
 
|-
 
| [[Chiese]]
 
| 160 (részben [[Trentino Alto Adige]])
 
| 36
 
| 960
 
|-
 
| [[Agogna]]
 
| 140 (részben [[Piemont]])
 
| 6
 
| 995
 
|-
 
| [[Olona]]
 
| 131
 
| 14
 
| 1038
 
|-
 
| [[Lambro]]
 
| 130
 
| 12
 
| 1350
 
|-
 
| [[Serio]]
 
| 124
 
| 23
 
| 1256
 
|-
 
| [[Mella]]
 
| 96
 
| 11
 
| 1036
 
|-
 
| [[Terdoppio]]
 
| 86 (részben [[Piemont]])
 
| 3,7
 
| 515
 
|-
 
| [[Mincio]]
 
| 75 ( részben [[Veneto]])
 
| 60
 
| 2859 (a Sacrával együtt)
 
|-
 
| [[Brembo]]
 
| 74
 
| 30
 
| 935
 
|-
 
| [[Staffora]]
 
| 58
 
| 4,5
 
| 337,5
 
|-
 
| [[Seveso]]
 
| 55
 
| 1,8
 
| 930
 
|-
 
| [[Cherio]]
 
| 32
 
| 1,5
 
| 161
 
|-
 
|}
 
 
 
====Folyói és csatornái====  
 
====Folyói és csatornái====  
  

A lap 2008. november 29., 15:49-kori változata



Lombardia
[[Kép:|noframe|300px]]


Általános adatok
Terület km²
Népesség (2006)
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 115
Mentő: 118

Lombardia Olaszország egyik régiója.

Földrajz

Fekvése

Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a Pó folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó; keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó.

Tájegységei

Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Északi része egészében hegyes vidék (több mint 40% - a a régiónak hegységi) és az alpesi zónához tartozik. (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4.049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3.678 m) Svájc határán, az Adamello (3.554 m) és az Ortles-Cevedale (3.899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai- Appenninek foglalnak helyet, a hegység legmagasabb pontja a régióban 1.724 m, a Lesima hegye.

Alpok

A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen Valcamonica völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó baloldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2.118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2.759 m) és a Tonale (1.883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben

Előalpok

A Comói-tó

A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a Grigne (2.410 m), a Resegone (1.875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2.521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.

Pó-síkság

A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetoban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre ( l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.

Vízrajz

Folyói és csatornái

Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.

A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, mely a két folyó közt létesít összeköttetést.

Tavai

Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, mely észak-déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:

  • a Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe: 212 km² ),
  • a Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio) (49 km², részben Svájc),
  • a Comói-tó (lago di Como vagy Lario), Itália harmadik legnagyobb tava, területe: 146 km²),
  • az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino), (területe: 62 km²),
  • a Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe: 370 km²).

Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.

Körzetek


Látnivalók

Utazási tanácsok

Beutazás

Autóval

Vonattal

Repülővel

Utazás helyben

Autóval

Vonattal

Busszal

Kerékpárral

Lombardia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png
Ez a szócikk vázlatos. Több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmaz ugyan, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!