Ljubljana

A Wikitravelből
Európa : Közép-Európa : Szlovénia : Ljubljana
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tatatabot (vita | közrem.) 2009. szeptember 14., 11:53-kor történt szerkesztése után volt.




Ljubljana
noframe
Általános adatok
Népesség: 265 881 (2004)
Terület: 275 km²
Koordináták: É 46° 3' 0", K 14° 30' 0"
Behívószám: 01
Irányítószám: 1000
Honlap: Ljubljana hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 112
Mentő: 112



Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana, vendül: Lüblana) 1991. június 5. óta a Szlovén Köztársaság fővárosa, ez egyik legfiatalabb főváros Európában.

Fekvése

A közepes nagyságú város, Szlovénia földrajzi középpontjában, 903 km² területen fekszik. A Ljubljanai lapály (Ljubljansko barje) és Ljubljanai–mocsárvidék által alkotott Ljubljanai-medencében (Ljubljanska kotlina) , a Ljubljanica folyó partján (a Szávába ömlik) helyezkedik el. A folyó jobb partján a régi városrészek, bal partján az új városnegyedek terülnek el.

Története

  • Már az újkőkorszakban cölöpépítményes települések foglaltak helyet a mai város területén.
  • A Kr. e. I. évezredben: illír lakók éltek a vidékén.
  • A Kr. e. V. században kelták foglalták el.
  • Augustus császár idején feltűntek a római légiók s i. sz. 15–ben létrejött az Emona (Colonia Emona (Aemona) Iulia tribu Claudia) nevű római település. (Celea (Celje), Petuvium (Ptuj) és Savaria (Szombathely) érintésével erre haladt a Borostyánkő út)
  • Az V. században Attila király vezetésével az Aquilea felé induló hun seregek dúlták fel és pusztították el.
  • A VI. században: szlávok érkeztek a területre, a szlovénok törzsei vették birtokukba a területet. Egyre növekvő település alakult ki a Vár-hegy és a Ljubljanica folyó között.
  • Írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1244 körül.
  • A XV. században, 1461-ben püspöki székhellyé vált, majd felépült első városházája is. A század a kulturális fellendülés korának tekinthető Ljubljana életében, bár ezt beárnyékolta török veszedelem és a parasztfelkelések.
  • A 18. században Ljubljana túlnőtt a korábbi városfalakon s elkezdett terjeszkedni a folyó balparti részén is. Az egykori falakat lebontották, s barokk stílusú épületek sora épült fel.
  • 1809-1814-ben rövid ideig Napóleon uralma alatt állt, majd 1821-ben itt ült össze a Szent Szövetség Kongresszusa.
  • 1846-ban megépült a Bécs-Trieszt vasútvonal, mely áthaladt a városon.
  • 1895-ben húsvét napján földrengés rázta meg s a katasztrófa után a várost újjá kellett építeni. Ez adott lendületet Ljubljana újabb fejlődésének.
  • 1900-as évek: belváros, ipar kiépülése

Közigazgatási felosztás

Ljubljana városrészei betűrendben a következők:

  • Bežigrad
  • Bizovik
  • Breg
  • Črnuče
  • Dobrunje
  • Fužine
  • Glinice
  • Guncle
  • Hrušica
  • Ježica
  • Kašelj
  • Moste
  • Nove Jarše
  • Nadgorica
  • Podgorica
  • Poljane
  • Polje
  • Rakovnik
  • Rožna Dolina
  • Rudnik
  • Slape
  • Sostro
  • Studenec
  • Šentjakob
  • Šentvid
  • Šiška
  • Šmarna gora
  • Šmartno ob Savi
  • Šmartno pod Šmarno goro
  • Štepanja vas
  • Tacen
  • Vevče
  • Vič
  • Vižmarje
  • Zadobrova
  • Zalog

Nevezetességek

Óvárosa műemlékvédelem alatt áll:

  • Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona. 1967-ben restaurálták.
  • Prešeren-tér (Prešernov trg)
    • Ferences – templom (Cerkev Cerkev Marijinega Oznanjena)
  • Három híd (Tromostovje), Jože Plečnik alkotása, 1931
  • Vásárcsarnok (Tržnica), Jože Plečnik alkotása, 1939-1940
  • Szent Miklós-katedrális (Stolna Cerkev Sv. Nikolaja) vagy Dóm (Stolnica) a római jezsuita, Andrea Pozzo tervei szerint, 1701-1708
  • Sárkány-híd (Zmajski most)
  • Városháza (Mestna Hisa Ali Rotovž), Gregor Maček tervei alapján, 1718
  • Szent Jakab-templom (Cerkev Sv. Jakoba), 1613-1616
  • Cevljarski most: Jože Plečnik által tervezett híd, 1931
  • Auersperg – palota (Turjaška Palaca), barokk épület, 1654-1658
  • Római fal (Rimski zid), Augustus császár által építtetett fal maradványa
  • Szentháromság-templom (Cerkev Svete Trojice, Uršulinska), Francesco Robba tervei alapján, 1693
  • Žale temető, Jože Plečnik
  • Tivoli-kastély és park (Tivolski grad),

Kultúra

Ljubljana a szlovénok kulturális központja.

Tudomány, oktatás

  • Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia (Slovenska Akademija Znanosti in Umetnosti)
  • Ljubljanai Egyetem, alapítása 1919, ma 50 000 diák tanul itt.
  • Szlovén Filharmónia (Slovenska Filharmonija), alapítása 1701, mai épülete 1891

Kulturális intézmények

Múzeumok

  • Nemzeti Galéria (Narodna Galerija)
  • Modern Művészeti Múzeum (Moderna Galerija)
  • Szlovén Nemzeti Múzeum (Narodni Muzej Slovenije)
  • Szlovén Etnográfiai Múzeum (Slovenski Etnografski Muzej)
  • Modern Történeti Múzeum (Muzej Novejše Zgodovine)

Egyéb intézmények

  • Nemzeti Operaház (SNG Opera), épülete neoreneszánsz, 1882
  • Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Narodna in Univerzitetna Knjižnica, rövidítve: NUK), Jože Plečnik műve, 1935-40
  • Kulturális és Kongresszusi Központ (Cankarjev Dom, Kulturni in Kongresni Center)
  • Vásárközpont (Gospodarsko Razstavišče)

Rendezvények

  • Ljubljanai Fesztivál
  • Ljubljanai Nemzetközi Vásár

Utazás

Megközelítés

Vonattal

Repülővel

Busszal

Helyi közlekedés

Metróval

Busszal

Villamossal

Trolibusszal

Hajóval

Autóval

Kerékpárral

Gyalog

Mozgáskorlátozottaknak

Szállás

Név Típus Település Cím Ár Megjegyzés


Vendéglátóhelyek

Büfék, gyorséttermek

Cukrászdák, fagyizók

Kávézók, kávéházak, teaházak

Éttermek

Olcsó

Közepes árú

Luxus

Bárok, kocsmák

Éjszakai élet

Diszkók, szórakozóhelyek

Kaszinók

Mulatók

Források

  • Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983.) ISBN 963-243-262-2
  • Slowenien (Zalozba Turistica, Kranj, Slovenija, 1999.)
  • Turistični Načrt Ljubljane (Ljubljana City Map, kiadja: Zavod Za Turizem Ljubljana, Studio DTS, 2004)

Külső hivatkozások

Ljubljana témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Európa fővárosai

Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Dublin · Helsinki · Kijev · Kisinyov · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikán · Vilnius · Zágráb

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak