Lido di Venezia

Lido di Venezia vagy egyszerűen a Lido a legnagyobb, kb. 12 km hosszan elnyúló sziget Velence partja előtt, a Porto di Lido és a Porto Malamocco bejárata között kb. 18 000 lakossal. Közigazgatásilag a város részét alkotja, Lido - Pellestrina (municipalità) körzet egyik fele. Az egyetlen olyan sziget a Velencei lagúnában, melyen közúti közlekedés zajlik. Nevét a világon számos fürdőhely átvette. A XX. század elején Európa divatos fürdőhelyeként ismerték. E szigeten lakott Thomas Mann Halál Velencében című regényének hőse. A Lido előtt helyezkedik el Velence régi védőgátjának, a murazzinak egy része, mely itt a Ca' Biancától kezdődően a Piazzale del Casinòig 5 km-es szakaszon védte a várost. A sziget északi része: Lido Története 1857-ben alapították első fürdőjét, mely 80 méter hosszan a tengerbe nyúló cölöpökön nyugvó építmény volt. 1888-ban a Lido strandján felállították az első faházakat, amely idevonzotta Európából az üdülővendégeket, s a Lidonak híre kelt a kontinensen. 1932-ben a Lidon rendezték a Biennálé által megtartott Mostra del Cinema nevű filmfesztivált. Nevezetességei A Lido Velencéből csak vaporettokon és kompon közelíthető meg. A kikötőhely a Santa Maria Elisabetta tere, melyről jobb- és baloldalon a parton a két parti sétány fekszik. A Lungomare d'Annunzio illetve a Lungomare Marconi. Fő közlekedési útvonala a Gran Viale Santa Maria, mely a tértől a Piazza Bucintóig a sétányokra merőlegesen halad. A Lungomare Marconi tengerparti sétány partján luxusszállók, villák sora épült ki. A part közvetlenül a sétálóutca mellett homokos, lassan mélyülő strandokkal fogadja a pihenőket. A strandok nagy része a hotelekhez tartozó magántulajdon. Látnivalói: Grand Hotel des Bains: építése óta szálloda, ebben lakott a Halál Velencében történetének főszereplője. Casinò: 1936-38 között épült patinás szórakozóhely, emelte Miozzi és Quagliata. Filmpalota (Velence) vagy (Palazzo del Cinema): a Casinò mellett szintén 1936-38 között épült, emelte Miozzi és Quagliata, nyári időszakban nemzetközi filmfesztiválok színhelye. Excelsior Palace Hotel: 1898-1908 között született Giovanni Sardini tervei szerint. Kikötőjét a Casino hajói is használják. Észak felé a Lungomare d'Annunzio vezet a kórház, majd a magánrepülőtér irányába. Nevezetességek a környéken: San Nicoló al Lido kolostor és templom: 1044-ben alapított intézmény, melynek mai épülete XVI. századból származik. A dózsék stratégiai helyzete miatt itt fogadták a külföldi látogatókat. Palazetto del Consiglio dei Dieci: 1520-ban emelt palota, közvetlenül a temlom mellett magasodik egy XIV. századi épület helyén. Quattro Fontane erőd Zsidó temető : 1368-ban alapítottak itt először sírkertet az izraelita közösségnek, mely a XVIII. századig működött. Angol protestáns temető: 1684-1810 között működött itt, de végül 1930-ban a sírok átkerültek a San Michele-szigetre. Ma már a reptér meghosszabítása van helyén. A sziget déli része: Malomocco és Alberoni Malamocco Nyugodt kis halásztelepülés a sziget déli részén. Épített öröksége: Santa Maria Assunta: plébániatemplom a XII századból; Palazzo del Podestà: XV. századi gótikus palota; erőd. Alberoni 12 km hosszú stranddal rendelkező üdülőhely Lido di Venzia szigetén a Porto di Malomocco irányában. Egyik érdekessége az Alberoni-Golf Club. Források Olasz Wikipédia Alta Macadam: Velence (Kék útikönyvek, Corvina., 1994) ISBN 963-13-3888-6 Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5 Wolfgang Thoma: Velence (Polyglott útikönyvek, Pegazus Rt. 1990) Velence (Velencei kiadás magyarul) Venedig (Storti Edizioni, Mestre 1993.) Venedig und seine Umgebung (kiad. Azienda di Promozione Turistica di Venezia, szöveg: Ileana Chiappiani, franco Cristinelli, Gianni Formenton) Külső hivatkozások Információk a lagúnáról Google Maps térképe MILVa - Interaktív térkép a Velencei lagúnáról Comune di Venezia, Tematikus kartográfia Velence lagúnájáról Archív felvételek a Velencei lagúnáról Municipalità di Lido-Pellestrina A.S.D. Calcio Lido di Venezia