„Kárpátalja” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Európa : Kelet-Európa : Ukrajna : Kárpátalja
(Látnivalók táblázatban)
(Szálláshelyek)
 
(4 szerkesztő 12 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
'''Kárpátalja''' (''ukránul: Закарпатська область'') [[Ukrajna]] délnyugati régiója, a történelmi Magyarország ma Ukrajnához tartozó része. A [[Krím]] után az ország egyik leglátogatottabb régiója.
 
'''Kárpátalja''' (''ukránul: Закарпатська область'') [[Ukrajna]] délnyugati régiója, a történelmi Magyarország ma Ukrajnához tartozó része. A [[Krím]] után az ország egyik leglátogatottabb régiója.
==Városok==
+
 
*[[Beregszász]] (''Berehove, Берегове'')
+
== Földrajz ==
*[[Huszt]] (''Xуст'')
+
 
*[[Munkács]] (''Mukacseve, Мукачеве'')
+
=== Fekvése ===
*[[Rahó]] (''Rahiv, Рахів'')
+
Területe 12 800 km². Legnagyobb kiterjedése keletről – nyugatra 190 km, északról – délre 90 km. Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb területe. Négy országgal határos: északon Lengyelországgal 33,4 km-es szakaszon, nyugaton Szlovákiával 98,9 km, délen Magyarországgal 130 km és Romániával 205,4 km. A Kárpátok bércein a lvivi (Lembergi) (85 km) és az Ivano-frankivszki területekkel (180 km) szomszédos. Szélső pontjai: északon: ÉSz. 49°06' és KH. 22°35' (Keleti-Beszkidek, Patkófalu, Nagybereznai járás), délen: ÉSz. 47°53' és KH. 24°18' (Terebresfehérpataktól 6 km-re, Rahói járás), keleten: ÉSz. 48°27' és KH. 22°09' (Fekete-hegy, Lonka községtől 12 km-re, Rahói járás), nyugaton: ÉSz. 48°04' és KH. 24°38' (1,5 km-re Tiszasalamontól, Ungvári járás). Legnagyobb szélessége észak-déli irányban 135 km, legnagyobb hosszúsága kelet-nyugat irányban közel 205 km. Kárpátalja földrajzi középpontja a Kuk-hegycsúcs közelében található (Szolyvai járás; ÉSz. 48°30' és KH. 23°23'). A mai Kárpátalja területe 1918-ig a történelmi Magyarország része volt. Addig Kárpátalja mint önálló történelmi-földrajzi egység nem létezett. Mai területe hat vármegye területéhez tartozott: Ung, Ugocsa, Bereg, Máramaros, Szabolcs és Szatmár.
*[[Técső]] (''Tyacsiv, Тячів'')
+
 
*[[Ungvár]] (''Uzshorod, Ужгород'')
+
==Történelem==
==További látnivalók==
+
*[[Nagybrezna]] környéki fatemplomok
+
*[[Nárciszok völgye]]
+
*[[Vereckei-hágó]]
+
==Háttér==
+
===Története===
+
 
Az első jelentősebb történelmi esemény 894-ben zajlott a területén, amikor a kalandozó székely magyarok a [[Vereckei-hágó]]n keresztül ide érkeznek, majd őket a honfoglaló magyarok is innen követték. Az Árpád-korban Kárpátalja a különböző (főleg [[Halics]] felé induló) hadmozgásoknak kiindulópontjává vált. A 11. században többször került sor itt kun illetve besenyő portyázásra is, amíg Szent László 1085-ben meg nem állította a rabló hadakat.
 
Az első jelentősebb történelmi esemény 894-ben zajlott a területén, amikor a kalandozó székely magyarok a [[Vereckei-hágó]]n keresztül ide érkeznek, majd őket a honfoglaló magyarok is innen követték. Az Árpád-korban Kárpátalja a különböző (főleg [[Halics]] felé induló) hadmozgásoknak kiindulópontjává vált. A 11. században többször került sor itt kun illetve besenyő portyázásra is, amíg Szent László 1085-ben meg nem állította a rabló hadakat.
  
26. sor: 20. sor:
  
 
Az 1938 november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így [[Ungvár]], [[Munkács]], [[Beregszász]]) [[Magyarország]] részévé vált. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a többi területet is, így teljes Kárpátalja [[Magyarország]]hoz csatolódott. 1944 során a szovjet seregek foglalták el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indul meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve gulágokba való szállítása. Csak 1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról is szól.
 
Az 1938 november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így [[Ungvár]], [[Munkács]], [[Beregszász]]) [[Magyarország]] részévé vált. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a többi területet is, így teljes Kárpátalja [[Magyarország]]hoz csatolódott. 1944 során a szovjet seregek foglalták el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indul meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve gulágokba való szállítása. Csak 1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról is szól.
 +
 +
== Közigazgatás ==
 +
''Kárpátalja'' 13 [[járás]]ra oszlik, 11 [[város]]a, 19 [[városi jellegű település]]e és 579 [[község]]e van. A városok közül 5 járási jogú, a többi a járásokhoz tartozik.
 +
* [http://gska2.rada.gov.ua:7777/pls/z7502/A005?rdat1=01.04.2008&rf7571=10949 A Kárpátaljai terület közigazgatási beosztásának adatai az ukrán Legfelsőbb Tanács portálján.]
 +
 +
Városok (népesség ezer főben): [[Ungvár]] (116), [[Munkács]] (82), [[Huszt]] (29), [[Beregszász]] (26), [[Nagyszőlős]] (25), [[Szolyva]] (17), [[Rahó]] (15), [[Técső]] (10), [[Ilosva]] (10), [[Csap]] (9), [[Perecseny]] (7).
 +
 +
'''Járások''':
 +
* [[Beregszászi járás]]
 +
* [[Huszti járás]]
 +
* [[Ilosvai járás]]
 +
* [[Munkácsi járás]]
 +
* [[Nagybereznai járás]]
 +
* [[Nagyszőlősi járás]]
 +
* [[Ökörmezői járás]]
 +
* [[Perecsenyi járás]]
 +
* [[Rahói járás]]
 +
* [[Szolyvai járás]]
 +
* [[Técsői járás]]
 +
* [[Ungvári járás]]
 +
* [[Volóci járás]]
 +
 +
'''[[Járási jogú város]]ok''':
 +
* [[Beregszász]]
 +
* [[Csap (Ukrajna)|Csap]]
 +
* [[Huszt]]
 +
* [[Munkács]]
 +
* [[Ungvár]]
 +
 +
== Nevezetességek ==
 +
 +
=== Kulturális helyszínek ===
 +
==== Városok ====
 +
*[[Beregszász]] (''Berehove, Берегове'')
 +
*[[Huszt]] (''Xуст'')
 +
*[[Munkács]] (''Mukacseve, Мукачеве'')
 +
*[[Rahó]] (''Rahiv, Рахів'')
 +
*[[Técső]] (''Tyacsiv, Тячів'')
 +
*[[Ungvár]] (''Uzshorod, Ужгород'')
 +
 +
==== Zarándokhelyek (Vallási turizmus) ====
 +
* Alsósárad (Dzsublék) - görög-katolikus
 +
* Husztbaranya - görög-katolikus
 +
* Husztköz - római katolikus
 +
* Királyháza - római katolikus
 +
* Munkács - római katolikus
 +
* Ungvár - római katolikus
 +
* Ungvár-Gerény - római katolikus
 +
 +
==== További látnivalók ====
 +
*[[Nagybrezna]] környéki fatemplomok
 +
*[[Nárciszok völgye]]
 +
*[[Vereckei-hágó]]
 +
 
==Látnivalók táblázatban==
 
==Látnivalók táblázatban==
 
<br clear="all" />
 
<br clear="all" />
59. sor: 107. sor:
 
|}
 
|}
  
==Utazási tanácsok==
+
== Utazási tanácsok ==
===Beutazás===
+
=== Megközelítés ===
====Beutazási feltételek====
+
 
====Autóval====
+
==== Közúti közlekedés ====
====Vonattal====
+
====Busszal====
+
 
Budapestről heti egy busz indul [[Ungvár]]on át [[Kijev]]be [http://www.volan.hu/menetrmezo/425.pdf]. Bár a járat közvetlen, meglehetősen rossz indőpontban jár (4:00-ra érkezik Ungvárra), és nagyon drága (egy út: 9900 Ft, retúr: 14900 Ft). A [[szlovákia]]i [[Nagymihályi]] (Michalovce) felől napi három járat [http://www.sadmi.sk/cp/807803.pdf] jár Ungvárra. Az út ára 65 Sk, 26 éven aluliaknak (ISIC vagy EURO<26 kártyával) 52 Sk.
 
Budapestről heti egy busz indul [[Ungvár]]on át [[Kijev]]be [http://www.volan.hu/menetrmezo/425.pdf]. Bár a járat közvetlen, meglehetősen rossz indőpontban jár (4:00-ra érkezik Ungvárra), és nagyon drága (egy út: 9900 Ft, retúr: 14900 Ft). A [[szlovákia]]i [[Nagymihályi]] (Michalovce) felől napi három járat [http://www.sadmi.sk/cp/807803.pdf] jár Ungvárra. Az út ára 65 Sk, 26 éven aluliaknak (ISIC vagy EURO<26 kártyával) 52 Sk.
===Utazás helyben===
 
====Vonattal====
 
====Autóval====
 
====Minibusszal====
 
  
==Hasznos információk==
+
==== Vasúti közlekedés ====
 +
=== Helyi közlekedés===
 +
== Hasznos információk ==
 +
=== Szálláshelyek ===
 +
[http://szallaskeres.hu/Kárpátalja Kárpátaljai szálláshelyek gyűjteménye]
 +
 
 +
=== Vendéglátóhelyek ===
 +
==Források==
 +
 
 +
 
  
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* [http://karpatalja.lap.hu Kárpátalja.lap.hu – linkgyűjtemény]
 +
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2143 Kárpátaljai várak képgalériája]
 +
* [http://karpataljablues.blog.hu Élménybeszámolók, térképek, képek, utazás]
 
{{wikipédia|Kárpátalja}}
 
{{wikipédia|Kárpátalja}}
 
{{csonk}}
 
{{csonk}}

A lap jelenlegi, 2011. október 12., 13:29-kori változata

Kárpátalja (ukránul: Закарпатська область) Ukrajna délnyugati régiója, a történelmi Magyarország ma Ukrajnához tartozó része. A Krím után az ország egyik leglátogatottabb régiója.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Területe 12 800 km². Legnagyobb kiterjedése keletről – nyugatra 190 km, északról – délre 90 km. Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb területe. Négy országgal határos: északon Lengyelországgal 33,4 km-es szakaszon, nyugaton Szlovákiával 98,9 km, délen Magyarországgal 130 km és Romániával 205,4 km. A Kárpátok bércein a lvivi (Lembergi) (85 km) és az Ivano-frankivszki területekkel (180 km) szomszédos. Szélső pontjai: északon: ÉSz. 49°06' és KH. 22°35' (Keleti-Beszkidek, Patkófalu, Nagybereznai járás), délen: ÉSz. 47°53' és KH. 24°18' (Terebresfehérpataktól 6 km-re, Rahói járás), keleten: ÉSz. 48°27' és KH. 22°09' (Fekete-hegy, Lonka községtől 12 km-re, Rahói járás), nyugaton: ÉSz. 48°04' és KH. 24°38' (1,5 km-re Tiszasalamontól, Ungvári járás). Legnagyobb szélessége észak-déli irányban 135 km, legnagyobb hosszúsága kelet-nyugat irányban közel 205 km. Kárpátalja földrajzi középpontja a Kuk-hegycsúcs közelében található (Szolyvai járás; ÉSz. 48°30' és KH. 23°23'). A mai Kárpátalja területe 1918-ig a történelmi Magyarország része volt. Addig Kárpátalja mint önálló történelmi-földrajzi egység nem létezett. Mai területe hat vármegye területéhez tartozott: Ung, Ugocsa, Bereg, Máramaros, Szabolcs és Szatmár.

Történelem[szerkesztés]

Az első jelentősebb történelmi esemény 894-ben zajlott a területén, amikor a kalandozó székely magyarok a Vereckei-hágón keresztül ide érkeznek, majd őket a honfoglaló magyarok is innen követték. Az Árpád-korban Kárpátalja a különböző (főleg Halics felé induló) hadmozgásoknak kiindulópontjává vált. A 11. században többször került sor itt kun illetve besenyő portyázásra is, amíg Szent László 1085-ben meg nem állította a rabló hadakat.

1233-ban II. Endre a pápai legátusával közötte a beregi egyezményt, amely az „elhatalmasodott zsidók és izmaeliták” ellen tett lépéseket, és megerősítette a katolikus egyház jogait, kiváltságait és jövedelmeit. IV. Béla uralkodásának kezdetén indult meg a terület benépesítése magyar katonákkal és kisnemesekkel, ám az 1241-es tatárjárás nagy pusztításokat végzett ezeken a területeken, így később már német telepesek érkeztek inkább ide, illetve megindult Halics felől a ruszinok áramlása is. Az Árpád-ház kihalásával a területen elhatalmasodtak a kiskirályok (Aba Amádé és Borsa Kopasz), őket Károly Róbert győzte le.

A háromrészre szakadt országban kezdetben Kárpátalja a Habsburg-házhoz kötődő Magyar Királysághoz tartozott, majd 1567-től Máramaros megye Erdélyhez került. A Bocskai-féle szabadságharcot lezáró bécsi béke során Ung vármegye kivételével egész Kárpátalja az Erdélyi Fejedelemség része lett, és 1648-ig több megszakítással ott is maradt.

1632-ben II. Ferdinánd I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek ajándékozza Munkács várát. A Thököly-szabadságharc során a végsőkig küzdő Zrínyi Ilona 1688-ban végül feladta azt. A Rákóczi-szabadságharc során Kárpátalja mindvégig a kurucok oldalán állt. Innen indultak 1703 májusában II. Rákóczi Ferenc hadműveletei.

Az 1848-49-es szabadságharc során Kárpátalja lakossága (beleértve a ruszin kisebbséget is) a felkelők oldalán állt, az ellenállás 1849 végéig megmarad.

1864-ben kezdte el működését itt az első ruszin szervezet, az ungvári Szent Bazil társulat, amely 1912-ig állt fenn. 1918. november 9-én Ungváron alakult meg a Magyarországi Rutén Néptanács, majd a Károlyi-kormány itt alapította meg a Ruszka Krajna autonóm területet. Az 1919. szeptember 10-én Csehszlovákiával megkötött Saint Germain-i béke alapján Podkarpatská Rus néven Kárpátalja Csehszlovákia részévé vált, ismételt autonómiát csak 1938 szeptemberében kapott.

Az 1938 november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarország részévé vált. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a többi területet is, így teljes Kárpátalja Magyarországhoz csatolódott. 1944 során a szovjet seregek foglalták el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indul meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve gulágokba való szállítása. Csak 1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról is szól.

Közigazgatás[szerkesztés]

Kárpátalja 13 járásra oszlik, 11 városa, 19 városi jellegű települése és 579 községe van. A városok közül 5 járási jogú, a többi a járásokhoz tartozik.

Városok (népesség ezer főben): Ungvár (116), Munkács (82), Huszt (29), Beregszász (26), Nagyszőlős (25), Szolyva (17), Rahó (15), Técső (10), Ilosva (10), Csap (9), Perecseny (7).

Járások:

Járási jogú városok:

Nevezetességek[szerkesztés]

Kulturális helyszínek[szerkesztés]

Városok[szerkesztés]

Zarándokhelyek (Vallási turizmus)[szerkesztés]

  • Alsósárad (Dzsublék) - görög-katolikus
  • Husztbaranya - görög-katolikus
  • Husztköz - római katolikus
  • Királyháza - római katolikus
  • Munkács - római katolikus
  • Ungvár - római katolikus
  • Ungvár-Gerény - római katolikus

További látnivalók[szerkesztés]

Látnivalók táblázatban[szerkesztés]


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folklorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Budapestről heti egy busz indul Ungváron át Kijevbe [1]. Bár a járat közvetlen, meglehetősen rossz indőpontban jár (4:00-ra érkezik Ungvárra), és nagyon drága (egy út: 9900 Ft, retúr: 14900 Ft). A szlovákiai Nagymihályi (Michalovce) felől napi három járat [2] jár Ungvárra. Az út ára 65 Sk, 26 éven aluliaknak (ISIC vagy EURO<26 kártyával) 52 Sk.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Helyi közlekedés[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Szálláshelyek[szerkesztés]

Kárpátaljai szálláshelyek gyűjteménye

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kárpátalja témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak