„Kárpátalja” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Ukrajna : Kárpátalja
(Háttér)
1. sor: 1. sor:
 
'''Kárpátalja''' (''ukránul: Закарпатська область'') [[Ukrajna]] délnyugati régiója, a történelmi Magyarország ma Ukrajnához tartozó része. A [[Krím]] után az ország egyik leglátogatottabb régiója.
 
'''Kárpátalja''' (''ukránul: Закарпатська область'') [[Ukrajna]] délnyugati régiója, a történelmi Magyarország ma Ukrajnához tartozó része. A [[Krím]] után az ország egyik leglátogatottabb régiója.
==Városok==
+
 
 +
==Történelem==
 +
Az első jelentősebb történelmi esemény 894-ben zajlott a területén, amikor a kalandozó székely magyarok a [[Vereckei-hágó]]n keresztül ide érkeznek, majd őket a honfoglaló magyarok is innen követték. Az Árpád-korban Kárpátalja a különböző (főleg [[Halics]] felé induló) hadmozgásoknak kiindulópontjává vált. A 11. században többször került sor itt kun illetve besenyő portyázásra is, amíg Szent László 1085-ben meg nem állította a rabló hadakat.
 +
 
 +
1233-ban II. Endre a pápai legátusával közötte a beregi egyezményt, amely az „elhatalmasodott zsidók és izmaeliták” ellen tett lépéseket, és megerősítette a katolikus egyház jogait, kiváltságait és jövedelmeit. IV. Béla uralkodásának kezdetén indult meg a terület benépesítése magyar katonákkal és kisnemesekkel, ám az 1241-es tatárjárás nagy pusztításokat végzett ezeken a területeken, így később már német telepesek érkeztek inkább ide, illetve megindult [[Halics]] felől a ruszinok áramlása is. Az Árpád-ház kihalásával a területen elhatalmasodtak a kiskirályok (Aba Amádé és Borsa Kopasz), őket Károly Róbert győzte le.
 +
 
 +
A háromrészre szakadt országban kezdetben Kárpátalja a Habsburg-házhoz kötődő Magyar Királysághoz tartozott, majd [[1567]]-től [[Máramaros]] megye [[Erdély]]hez került. A Bocskai-féle szabadságharcot lezáró bécsi béke során [[Ung]] vármegye kivételével egész Kárpátalja az Erdélyi Fejedelemség része lett, és 1648-ig több megszakítással ott is maradt.
 +
 
 +
1632-ben II. Ferdinánd I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek ajándékozza [[Munkács]] várát. A Thököly-szabadságharc során a végsőkig küzdő Zrínyi Ilona 1688-ban végül feladta azt. A Rákóczi-szabadságharc során Kárpátalja mindvégig a kurucok oldalán állt. Innen indultak 1703 májusában II. Rákóczi Ferenc hadműveletei.
 +
 
 +
Az 1848-49-es szabadságharc során Kárpátalja lakossága (beleértve a ruszin kisebbséget is) a felkelők oldalán állt, az ellenállás 1849 végéig megmarad.
 +
 
 +
1864-ben kezdte el működését itt az első ruszin szervezet, az [[ungvár]]i Szent Bazil társulat, amely 1912-ig állt fenn. 1918. november 9-én Ungváron alakult meg a Magyarországi Rutén Néptanács, majd a Károlyi-kormány itt alapította meg a Ruszka Krajna autonóm területet. Az 1919. szeptember 10-én Csehszlovákiával megkötött Saint Germain-i béke alapján Podkarpatská Rus néven Kárpátalja Csehszlovákia részévé vált, ismételt autonómiát csak 1938 szeptemberében kapott.
 +
 
 +
Az 1938 november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így [[Ungvár]], [[Munkács]], [[Beregszász]]) [[Magyarország]] részévé vált. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a többi területet is, így teljes Kárpátalja [[Magyarország]]hoz csatolódott. 1944 során a szovjet seregek foglalták el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indul meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve gulágokba való szállítása. Csak 1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról is szól.
 +
 
 +
== Nevezetességek ==
 +
 
 +
=== Kulturális helyszínek ===
 +
==== Városok ====
 
*[[Beregszász]] (''Berehove, Берегове'')
 
*[[Beregszász]] (''Berehove, Берегове'')
 
*[[Huszt]] (''Xуст'')
 
*[[Huszt]] (''Xуст'')
7. sor: 26. sor:
 
*[[Técső]] (''Tyacsiv, Тячів'')
 
*[[Técső]] (''Tyacsiv, Тячів'')
 
*[[Ungvár]] (''Uzshorod, Ужгород'')
 
*[[Ungvár]] (''Uzshorod, Ужгород'')
==További látnivalók==
 
*[[Nagybrezna]] környéki fatemplomok
 
*[[Nárciszok völgye]]
 
*[[Vereckei-hágó]]
 
  
===Zarándokhelyek (Vallási turizmus)===
+
==== Zarándokhelyek (Vallási turizmus) ====
 
* Alsósárad (Dzsublék) - görög-katolikus
 
* Alsósárad (Dzsublék) - görög-katolikus
 
* Husztbaranya - görög-katolikus
 
* Husztbaranya - görög-katolikus
21. sor: 36. sor:
 
* Ungvár-Gerény - római katolikus
 
* Ungvár-Gerény - római katolikus
  
 
+
==== További látnivalók ====
 +
*[[Nagybrezna]] környéki fatemplomok
 +
*[[Nárciszok völgye]]
 +
*[[Vereckei-hágó]]
  
 
==Látnivalók táblázatban==
 
==Látnivalók táblázatban==

A lap 2009. október 31., 10:44-kori változata

Kárpátalja (ukránul: Закарпатська область) Ukrajna délnyugati régiója, a történelmi Magyarország ma Ukrajnához tartozó része. A Krím után az ország egyik leglátogatottabb régiója.

Tartalomjegyzék

Történelem

Az első jelentősebb történelmi esemény 894-ben zajlott a területén, amikor a kalandozó székely magyarok a Vereckei-hágón keresztül ide érkeznek, majd őket a honfoglaló magyarok is innen követték. Az Árpád-korban Kárpátalja a különböző (főleg Halics felé induló) hadmozgásoknak kiindulópontjává vált. A 11. században többször került sor itt kun illetve besenyő portyázásra is, amíg Szent László 1085-ben meg nem állította a rabló hadakat.

1233-ban II. Endre a pápai legátusával közötte a beregi egyezményt, amely az „elhatalmasodott zsidók és izmaeliták” ellen tett lépéseket, és megerősítette a katolikus egyház jogait, kiváltságait és jövedelmeit. IV. Béla uralkodásának kezdetén indult meg a terület benépesítése magyar katonákkal és kisnemesekkel, ám az 1241-es tatárjárás nagy pusztításokat végzett ezeken a területeken, így később már német telepesek érkeztek inkább ide, illetve megindult Halics felől a ruszinok áramlása is. Az Árpád-ház kihalásával a területen elhatalmasodtak a kiskirályok (Aba Amádé és Borsa Kopasz), őket Károly Róbert győzte le.

A háromrészre szakadt országban kezdetben Kárpátalja a Habsburg-házhoz kötődő Magyar Királysághoz tartozott, majd 1567-től Máramaros megye Erdélyhez került. A Bocskai-féle szabadságharcot lezáró bécsi béke során Ung vármegye kivételével egész Kárpátalja az Erdélyi Fejedelemség része lett, és 1648-ig több megszakítással ott is maradt.

1632-ben II. Ferdinánd I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek ajándékozza Munkács várát. A Thököly-szabadságharc során a végsőkig küzdő Zrínyi Ilona 1688-ban végül feladta azt. A Rákóczi-szabadságharc során Kárpátalja mindvégig a kurucok oldalán állt. Innen indultak 1703 májusában II. Rákóczi Ferenc hadműveletei.

Az 1848-49-es szabadságharc során Kárpátalja lakossága (beleértve a ruszin kisebbséget is) a felkelők oldalán állt, az ellenállás 1849 végéig megmarad.

1864-ben kezdte el működését itt az első ruszin szervezet, az ungvári Szent Bazil társulat, amely 1912-ig állt fenn. 1918. november 9-én Ungváron alakult meg a Magyarországi Rutén Néptanács, majd a Károlyi-kormány itt alapította meg a Ruszka Krajna autonóm területet. Az 1919. szeptember 10-én Csehszlovákiával megkötött Saint Germain-i béke alapján Podkarpatská Rus néven Kárpátalja Csehszlovákia részévé vált, ismételt autonómiát csak 1938 szeptemberében kapott.

Az 1938 november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarország részévé vált. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a többi területet is, így teljes Kárpátalja Magyarországhoz csatolódott. 1944 során a szovjet seregek foglalták el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indul meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve gulágokba való szállítása. Csak 1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról is szól.

Nevezetességek

Kulturális helyszínek

Városok

Zarándokhelyek (Vallási turizmus)

  • Alsósárad (Dzsublék) - görög-katolikus
  • Husztbaranya - görög-katolikus
  • Husztköz - római katolikus
  • Királyháza - római katolikus
  • Munkács - római katolikus
  • Ungvár - római katolikus
  • Ungvár-Gerény - római katolikus

További látnivalók

Látnivalók táblázatban


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folklorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok

Megközelítés

Közúti közlekedés

Budapestről heti egy busz indul Ungváron át Kijevbe [1]. Bár a járat közvetlen, meglehetősen rossz indőpontban jár (4:00-ra érkezik Ungvárra), és nagyon drága (egy út: 9900 Ft, retúr: 14900 Ft). A szlovákiai Nagymihályi (Michalovce) felől napi három járat [2] jár Ungvárra. Az út ára 65 Sk, 26 éven aluliaknak (ISIC vagy EURO<26 kártyával) 52 Sk.

Vasúti közlekedés

Helyi közlekedés

Hasznos információk

Szálláshelyek

Vendéglátóhelyek

Források

Külső hivatkozások

Kárpátalja témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak