„Kárpátalja” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Kelet-Európa : Ukrajna : Kárpátalja
a
(Utazási tanácsok)
26. sor: 26. sor:
  
 
Az 1938 november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így [[Ungvár]], [[Munkács]], [[Beregszász]]) [[Magyarország]] részévé vált. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a többi területet is, így teljes Kárpátalja [[Magyarország]]hoz csatolódott. 1944 során a szovjet seregek foglalták el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indul meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve gulágokba való szállítása. Csak 1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról is szól.
 
Az 1938 november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így [[Ungvár]], [[Munkács]], [[Beregszász]]) [[Magyarország]] részévé vált. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a többi területet is, így teljes Kárpátalja [[Magyarország]]hoz csatolódott. 1944 során a szovjet seregek foglalták el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indul meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve gulágokba való szállítása. Csak 1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról is szól.
 +
==Látnivalók táblázatban==
 +
<br clear="all" />
 +
{|
 +
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 +
 +
'''<big>Természeti örökség</big>'''
 +
 +
*'''<big>Tájegységek</big>'''
 +
 +
*'''<big>Természetvédelmi területek</big>'''
 +
 +
*'''<big>Gyógyvizek, termálvizek</big>'''
 +
 +
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 +
 +
'''<big>Épített örökség</big>'''
 +
 +
*'''<big>Városok</big>'''
 +
 +
*'''<big>Történelmi emlékhelyek</big>'''
 +
 +
*'''<big>Várak, erődök</big>'''
 +
 +
*'''<big>Paloták, kastélyok</big>'''
 +
 +
*'''<big>Egyházi épületek</big>
 +
 +
*'''<big>Folkorisztika, népi építészet</big>'''
 +
 +
*'''<big>Múzeumok</big>'''
 +
 +
|}
 
==Utazási tanácsok==
 
==Utazási tanácsok==
 
===Beutazás===
 
===Beutazás===
37. sor: 69. sor:
 
====Autóval====
 
====Autóval====
 
====Minibusszal====
 
====Minibusszal====
 +
 
==Hasznos információk==
 
==Hasznos információk==
  

A lap 2008. december 20., 14:56-kori változata

Kárpátalja (ukránul: Закарпатська область) Ukrajna délnyugati régiója, a történelmi Magyarország ma Ukrajnához tartozó része. A Krím után az ország egyik leglátogatottabb régiója.

Tartalomjegyzék

Városok

További látnivalók

Háttér

Története

Az első jelentősebb történelmi esemény 894-ben zajlott a területén, amikor a kalandozó székely magyarok a Vereckei-hágón keresztül ide érkeznek, majd őket a honfoglaló magyarok is innen követték. Az Árpád-korban Kárpátalja a különböző (főleg Halics felé induló) hadmozgásoknak kiindulópontjává vált. A 11. században többször került sor itt kun illetve besenyő portyázásra is, amíg Szent László 1085-ben meg nem állította a rabló hadakat.

1233-ban II. Endre a pápai legátusával közötte a beregi egyezményt, amely az „elhatalmasodott zsidók és izmaeliták” ellen tett lépéseket, és megerősítette a katolikus egyház jogait, kiváltságait és jövedelmeit. IV. Béla uralkodásának kezdetén indult meg a terület benépesítése magyar katonákkal és kisnemesekkel, ám az 1241-es tatárjárás nagy pusztításokat végzett ezeken a területeken, így később már német telepesek érkeztek inkább ide, illetve megindult Halics felől a ruszinok áramlása is. Az Árpád-ház kihalásával a területen elhatalmasodtak a kiskirályok (Aba Amádé és Borsa Kopasz), őket Károly Róbert győzte le.

A háromrészre szakadt országban kezdetben Kárpátalja a Habsburg-házhoz kötődő Magyar Királysághoz tartozott, majd 1567-től Máramaros megye Erdélyhez került. A Bocskai-féle szabadságharcot lezáró bécsi béke során Ung vármegye kivételével egész Kárpátalja az Erdélyi Fejedelemség része lett, és 1648-ig több megszakítással ott is maradt.

1632-ben II. Ferdinánd I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek ajándékozza Munkács várát. A Thököly-szabadságharc során a végsőkig küzdő Zrínyi Ilona 1688-ban végül feladta azt. A Rákóczi-szabadságharc során Kárpátalja mindvégig a kurucok oldalán állt. Innen indultak 1703 májusában II. Rákóczi Ferenc hadműveletei.

Az 1848-49-es szabadságharc során Kárpátalja lakossága (beleértve a ruszin kisebbséget is) a felkelők oldalán állt, az ellenállás 1849 végéig megmarad.

1864-ben kezdte el működését itt az első ruszin szervezet, az ungvári Szent Bazil társulat, amely 1912-ig állt fenn. 1918. november 9-én Ungváron alakult meg a Magyarországi Rutén Néptanács, majd a Károlyi-kormány itt alapította meg a Ruszka Krajna autonóm területet. Az 1919. szeptember 10-én Csehszlovákiával megkötött Saint Germain-i béke alapján Podkarpatská Rus néven Kárpátalja Csehszlovákia részévé vált, ismételt autonómiát csak 1938 szeptemberében kapott.

Az 1938 november 2-ai bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarország részévé vált. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a többi területet is, így teljes Kárpátalja Magyarországhoz csatolódott. 1944 során a szovjet seregek foglalták el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indul meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve gulágokba való szállítása. Csak 1991. december 6-án kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról is szól.

Látnivalók táblázatban


Természeti örökség

  • Tájegységek
  • Természetvédelmi területek
  • Gyógyvizek, termálvizek

Épített örökség

  • Városok
  • Történelmi emlékhelyek
  • Várak, erődök
  • Paloták, kastélyok
  • Egyházi épületek
  • Folkorisztika, népi építészet
  • Múzeumok

Utazási tanácsok

Beutazás

Beutazási feltételek

Autóval

Vonattal

Busszal

Budapestről heti egy busz indul Ungváron át Kijevbe [1]. Bár a járat közvetlen, meglehetősen rossz indőpontban jár (4:00-ra érkezik Ungvárra), és nagyon drága (egy út: 9900 Ft, retúr: 14900 Ft). A szlovákiai Nagymihályi (Michalovce) felől napi három járat [2] jár Ungvárra. Az út ára 65 Sk, 26 éven aluliaknak (ISIC vagy EURO<26 kártyával) 52 Sk.

Utazás helyben

Vonattal

Autóval

Minibusszal

Hasznos információk

Kárpátalja témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!


Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak