„Friuli-Venezia Giulia” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Európa : Dél-Európa : Olaszország : Friuli-Venezia Giulia
(Kerékpárral)
14. sor: 14. sor:
 
}}
 
}}
 
'''Friuli-Venezia Giulia''' [[Olaszország]] egyik autonóm régiója az ország északkeleti részén. A régió nyugatról [[Veneto]] tartománnyal, északról [[Ausztria|Ausztriával]], keletről [[Szlovénia|Szlovéniával]] határos. Délről az [[Adriai-tenger]] mossa a partjait.
 
'''Friuli-Venezia Giulia''' [[Olaszország]] egyik autonóm régiója az ország északkeleti részén. A régió nyugatról [[Veneto]] tartománnyal, északról [[Ausztria|Ausztriával]], keletről [[Szlovénia|Szlovéniával]] határos. Délről az [[Adriai-tenger]] mossa a partjait.
==Körzetek==
+
==Földrajz==
 +
===Fekvése===
 +
A régió Északkelet-Olaszországban fekszik. Határai északon [[Ausztria]], keleten [[Szlovénia]], délen a [[Velencei-öböl]], nyugaton Veneto régió. A Tagliamento Észak-Dél irányban halad végig a tartományon és az [[Adriai-tenger]]be ömlik.
 +
 
 +
===Tájegységei===
 +
====Karni-Alpok és Júliai-Alpok==== 
 +
Friuli-Venezia Giulia területének  42%-a  hegyvidék, ez megfelel a régió északi tájainak; míg a többi tájegységet dombok és síkságok teszik változatossá (35% sík) az Adriai-tenger partján a [[Trieszti-öböl]]nél (''golfo di Trieste'') és a karsztos fennsíkban végződve. A hegyvidéki terület földtörténetileg viszonylag újonnan keletkezett és napjainkban is változó (ld. [[1976-os földrengés]]). Ennek részei a [[Karni-Alpok]] ''(Alpi Carniche)'' és a [[Júliai-Alpok]] olaszországi tájai. Itt az Alpok mészkőcsúcsainak egymásutánja határozza meg a tájképet. A hegyek magassága meghaladja a 2.700 métert, köztük a  [[monte Coglians]] 2.780 m (Karni-Alpok), és a [[Jôf di Montasio]] 2.754 m (Júlia-Alpok).
 +
 
 +
A Karni-Alpok festői vidékét délről a Tagliamento folyó határolja. A [[Carnia]] néven ismert vidék központja [[Ampezzo]] és [[Tolmezzo]]. A határvidéken a monte Croce Carnico-i hágó (1.360 m) és a Sella di Camporosso vagy Tarvisio-i hágó (813 m) köti össze Ausztriát és Olaszországot. A Predili-hágó (''passo di Predil'') (1.156 m) Szlovénia felé jelent átjárót.
 +
 
 +
====Előalpok====
 +
A Tagliamentótól és fő mellékfolyójától, a [[Fella]] folyótól délre az Előalpok emelkedik, átlagosan 1.500-2.000 méteres magasságokba hatolva. Két kisebb zónája az impozáns [[Karni-Előalpok]] ''(Prealpi Carniche),'' melynek legmagasabb csúcsa a [[Cima dei Preti]], 2.703 m, és a keleti Júliai-Előalpok.
 +
 
 +
Az Előalpok részét képezi a [[trieszti karsztos vidék]] is, mely egy különösen sziklás zónája a Trieszti-öbölnek. A karszt kémiai-fizikai erózió útján jött létre és sok érdekes természeti képződményt rejt: dolinák, barlangok, földalatti vízfolyások stb. A terület dél felé dombvidékbe szelídül, majd síkságba megy át 100-300 méteres tengerszint feletti magassággal. A sík vidék nagyjából megfelel a Tagliamento völgyének, mely a [[Pó-alföld]]höz hasonlóan egy északi és egy déli részre osztható.
 +
 
 +
====A tengerpart====
 +
A partok elérik a kb. 150 km–nyi hosszúságot a Tagliamento folyótól [[Muggia]] településéig, Szlovénia határáig. Nagyrészt a Trieszti-öbölhöz (''Golfo di Trieste'') tartozó területről van szó, az Adria olaszországi szakaszának legkeletibb részéről. Az öböl nyugati vidékén lassan mélyülő, homokos partok terülnek el, lagúnás vidékektől övezve, mint a [[Maranói lagúna]] (''laguna di Marano''), vagy a [[Gradói lagúna]] (''laguna di Grado''), míg keleti részén magas, sziklás partokat mos az Adria vize, a [[Trieszti karsztvidéki fennsík]] területét. Itt található az [[1908]]-ban megnyitott [[Grotte Gigante]] barlang is.
 +
 
 +
===Vízrajza===
 +
Számos vízfolyást tartunk számon a régióban, melynek legnagyobbika a  [[Tagliamento]] (170 km) a Karni-Alpokból indul útjára és Veneto határát képezve ömlik az Adriába. További jelentős folyói: a [[Livenza]] (112 km), mely ugyancsak hosszú szakaszon adja a régió határvonalát, és az [[Isonzó]] (''Isonzo'') (136 km), mely Szlovéniában, a Júlia-Alpokban ered.
 +
 
 +
==Közigazgatás==
 +
 
 
{{térkép|
 
{{térkép|
 
sz=400|
 
sz=400|
31. sor: 53. sor:
  
 
==Látnivalók==
 
==Látnivalók==
<br clear="all" />
 
{|
 
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 
'''<big>Hegységek</big>'''
 
 
'''<big>Nagyvárosok</big>'''
 
 
[[Gorizia]], [[Trieszt]], [[Udine]]
 
 
'''<big>Történelmi városok</big>'''
 
 
[[Gemona del Friuli]], [[Gorizia]], [[Sacile]], [[Splimbergo]], [[Udine]]
 
 
'''<big>Nemzeti parkok, természeti látnivalók</big>'''
 
 
[[Cavanata-völgy]], [[Isonzo-torkolat]], [[Marano Lagunare]]
 
 
'''<big>Síterepek</big>'''
 
 
'''<big>Fürdőhelyek</big>'''
 
 
'''<big>Kultúrtájak, népművészet</big>'''
 
 
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 
'''<big>Múzeumok</big>'''
 
 
'''<big>Várak, erődök</big>'''
 
 
'''<big>Paloták, kastélyok</big>'''
 
 
'''<big>Templomok, apátságok</big>
 
 
'''<big>Ókori emlékek</big>'''
 
 
[[L'Aquilea]]{{VÖ}}, [[Cividale]], [[Venzone]]
 
 
'''<big>További látnivalók</big>'''
 
 
'''<big>Gasztronómia</big>'''
 
 
granzevola
 
|}
 
  
 
==Utazási tanácsok==
 
==Utazási tanácsok==

A lap 2008. december 2., 10:42-kori változata



Friuli-Venezia Giulia
noframe
Elhelyekedés
noframe
Általános adatok
Terület 7845 km²
Népesség 1 212 602 (2006)
Honlap: Friuli-Venezia Giulia hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 115
Mentő: 118

Friuli-Venezia Giulia Olaszország egyik autonóm régiója az ország északkeleti részén. A régió nyugatról Veneto tartománnyal, északról Ausztriával, keletről Szlovéniával határos. Délről az Adriai-tenger mossa a partjait.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Fekvése

A régió Északkelet-Olaszországban fekszik. Határai északon Ausztria, keleten Szlovénia, délen a Velencei-öböl, nyugaton Veneto régió. A Tagliamento Észak-Dél irányban halad végig a tartományon és az Adriai-tengerbe ömlik.

Tájegységei

Karni-Alpok és Júliai-Alpok

Friuli-Venezia Giulia területének 42%-a hegyvidék, ez megfelel a régió északi tájainak; míg a többi tájegységet dombok és síkságok teszik változatossá (35% sík) az Adriai-tenger partján a Trieszti-öbölnél (golfo di Trieste) és a karsztos fennsíkban végződve. A hegyvidéki terület földtörténetileg viszonylag újonnan keletkezett és napjainkban is változó (ld. 1976-os földrengés). Ennek részei a Karni-Alpok (Alpi Carniche) és a Júliai-Alpok olaszországi tájai. Itt az Alpok mészkőcsúcsainak egymásutánja határozza meg a tájképet. A hegyek magassága meghaladja a 2.700 métert, köztük a monte Coglians 2.780 m (Karni-Alpok), és a Jôf di Montasio 2.754 m (Júlia-Alpok).

A Karni-Alpok festői vidékét délről a Tagliamento folyó határolja. A Carnia néven ismert vidék központja Ampezzo és Tolmezzo. A határvidéken a monte Croce Carnico-i hágó (1.360 m) és a Sella di Camporosso vagy Tarvisio-i hágó (813 m) köti össze Ausztriát és Olaszországot. A Predili-hágó (passo di Predil) (1.156 m) Szlovénia felé jelent átjárót.

Előalpok

A Tagliamentótól és fő mellékfolyójától, a Fella folyótól délre az Előalpok emelkedik, átlagosan 1.500-2.000 méteres magasságokba hatolva. Két kisebb zónája az impozáns Karni-Előalpok (Prealpi Carniche), melynek legmagasabb csúcsa a Cima dei Preti, 2.703 m, és a keleti Júliai-Előalpok.

Az Előalpok részét képezi a trieszti karsztos vidék is, mely egy különösen sziklás zónája a Trieszti-öbölnek. A karszt kémiai-fizikai erózió útján jött létre és sok érdekes természeti képződményt rejt: dolinák, barlangok, földalatti vízfolyások stb. A terület dél felé dombvidékbe szelídül, majd síkságba megy át 100-300 méteres tengerszint feletti magassággal. A sík vidék nagyjából megfelel a Tagliamento völgyének, mely a Pó-alföldhöz hasonlóan egy északi és egy déli részre osztható.

A tengerpart

A partok elérik a kb. 150 km–nyi hosszúságot a Tagliamento folyótól Muggia településéig, Szlovénia határáig. Nagyrészt a Trieszti-öbölhöz (Golfo di Trieste) tartozó területről van szó, az Adria olaszországi szakaszának legkeletibb részéről. Az öböl nyugati vidékén lassan mélyülő, homokos partok terülnek el, lagúnás vidékektől övezve, mint a Maranói lagúna (laguna di Marano), vagy a Gradói lagúna (laguna di Grado), míg keleti részén magas, sziklás partokat mos az Adria vize, a Trieszti karsztvidéki fennsík területét. Itt található az 1908-ban megnyitott Grotte Gigante barlang is.

Vízrajza

Számos vízfolyást tartunk számon a régióban, melynek legnagyobbika a Tagliamento (170 km) a Karni-Alpokból indul útjára és Veneto határát képezve ömlik az Adriába. További jelentős folyói: a Livenza (112 km), mely ugyancsak hosszú szakaszon adja a régió határvonalát, és az Isonzó (Isonzo) (136 km), mely Szlovéniában, a Júlia-Alpokban ered.

Közigazgatás


Látnivalók

Utazási tanácsok

Beutazás

Autóval

Vonattal

Repülővel

Utazás helyben

Autóval

Vonattal

Busszal

Kerékpárral

Friuli-Venezia Giulia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png
Ez a szócikk vázlatos. Több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmaz ugyan, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak