„Friuli-Venezia Giulia” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
Olaszország : Friuli-Venezia Giulia
(Kerékpárral)
14. sor: 14. sor:
 
}}
 
}}
 
'''Friuli-Venezia Giulia''' [[Olaszország]] egyik autonóm régiója az ország északkeleti részén. A régió nyugatról [[Veneto]] tartománnyal, északról [[Ausztria|Ausztriával]], keletről [[Szlovénia|Szlovéniával]] határos. Délről az [[Adriai-tenger]] mossa a partjait.
 
'''Friuli-Venezia Giulia''' [[Olaszország]] egyik autonóm régiója az ország északkeleti részén. A régió nyugatról [[Veneto]] tartománnyal, északról [[Ausztria|Ausztriával]], keletről [[Szlovénia|Szlovéniával]] határos. Délről az [[Adriai-tenger]] mossa a partjait.
==Körzetek==
+
==Földrajz==
 +
===Fekvése===
 +
A régió Északkelet-Olaszországban fekszik. Határai északon [[Ausztria]], keleten [[Szlovénia]], délen a [[Velencei-öböl]], nyugaton Veneto régió. A Tagliamento Észak-Dél irányban halad végig a tartományon és az [[Adriai-tenger]]be ömlik.
 +
 
 +
===Tájegységei===
 +
====Karni-Alpok és Júliai-Alpok==== 
 +
Friuli-Venezia Giulia területének  42%-a  hegyvidék, ez megfelel a régió északi tájainak; míg a többi tájegységet dombok és síkságok teszik változatossá (35% sík) az Adriai-tenger partján a [[Trieszti-öböl]]nél (''golfo di Trieste'') és a karsztos fennsíkban végződve. A hegyvidéki terület földtörténetileg viszonylag újonnan keletkezett és napjainkban is változó (ld. [[1976-os földrengés]]). Ennek részei a [[Karni-Alpok]] ''(Alpi Carniche)'' és a [[Júliai-Alpok]] olaszországi tájai. Itt az Alpok mészkőcsúcsainak egymásutánja határozza meg a tájképet. A hegyek magassága meghaladja a 2.700 métert, köztük a  [[monte Coglians]] 2.780 m (Karni-Alpok), és a [[Jôf di Montasio]] 2.754 m (Júlia-Alpok).
 +
 
 +
A Karni-Alpok festői vidékét délről a Tagliamento folyó határolja. A [[Carnia]] néven ismert vidék központja [[Ampezzo]] és [[Tolmezzo]]. A határvidéken a monte Croce Carnico-i hágó (1.360 m) és a Sella di Camporosso vagy Tarvisio-i hágó (813 m) köti össze Ausztriát és Olaszországot. A Predili-hágó (''passo di Predil'') (1.156 m) Szlovénia felé jelent átjárót.
 +
 
 +
====Előalpok====
 +
A Tagliamentótól és fő mellékfolyójától, a [[Fella]] folyótól délre az Előalpok emelkedik, átlagosan 1.500-2.000 méteres magasságokba hatolva. Két kisebb zónája az impozáns [[Karni-Előalpok]] ''(Prealpi Carniche),'' melynek legmagasabb csúcsa a [[Cima dei Preti]], 2.703 m, és a keleti Júliai-Előalpok.
 +
 
 +
Az Előalpok részét képezi a [[trieszti karsztos vidék]] is, mely egy különösen sziklás zónája a Trieszti-öbölnek. A karszt kémiai-fizikai erózió útján jött létre és sok érdekes természeti képződményt rejt: dolinák, barlangok, földalatti vízfolyások stb. A terület dél felé dombvidékbe szelídül, majd síkságba megy át 100-300 méteres tengerszint feletti magassággal. A sík vidék nagyjából megfelel a Tagliamento völgyének, mely a [[Pó-alföld]]höz hasonlóan egy északi és egy déli részre osztható.
 +
 
 +
====A tengerpart====
 +
A partok elérik a kb. 150 km–nyi hosszúságot a Tagliamento folyótól [[Muggia]] településéig, Szlovénia határáig. Nagyrészt a Trieszti-öbölhöz (''Golfo di Trieste'') tartozó területről van szó, az Adria olaszországi szakaszának legkeletibb részéről. Az öböl nyugati vidékén lassan mélyülő, homokos partok terülnek el, lagúnás vidékektől övezve, mint a [[Maranói lagúna]] (''laguna di Marano''), vagy a [[Gradói lagúna]] (''laguna di Grado''), míg keleti részén magas, sziklás partokat mos az Adria vize, a [[Trieszti karsztvidéki fennsík]] területét. Itt található az [[1908]]-ban megnyitott [[Grotte Gigante]] barlang is.
 +
 
 +
===Vízrajza===
 +
Számos vízfolyást tartunk számon a régióban, melynek legnagyobbika a  [[Tagliamento]] (170 km) a Karni-Alpokból indul útjára és Veneto határát képezve ömlik az Adriába. További jelentős folyói: a [[Livenza]] (112 km), mely ugyancsak hosszú szakaszon adja a régió határvonalát, és az [[Isonzó]] (''Isonzo'') (136 km), mely Szlovéniában, a Júlia-Alpokban ered.
 +
 
 +
==Közigazgatás==
 +
 
 
{{térkép|
 
{{térkép|
 
sz=400|
 
sz=400|
31. sor: 53. sor:
  
 
==Látnivalók==
 
==Látnivalók==
<br clear="all" />
 
{|
 
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 
'''<big>Hegységek</big>'''
 
 
'''<big>Nagyvárosok</big>'''
 
 
[[Gorizia]], [[Trieszt]], [[Udine]]
 
 
'''<big>Történelmi városok</big>'''
 
 
[[Gemona del Friuli]], [[Gorizia]], [[Sacile]], [[Splimbergo]], [[Udine]]
 
 
'''<big>Nemzeti parkok, természeti látnivalók</big>'''
 
 
[[Cavanata-völgy]], [[Isonzo-torkolat]], [[Marano Lagunare]]
 
 
'''<big>Síterepek</big>'''
 
 
'''<big>Fürdőhelyek</big>'''
 
 
'''<big>Kultúrtájak, népművészet</big>'''
 
 
|align="left" width="49%" style="background-color:#F9FFF7; border-top:1px solid #8AAA88; border-left:1px solid #8AAA88; border-bottom:1px solid #8AAA88;border-right:1px solid #8AAA88;padding-top:5px; padding-right:10px; padding-left:10px; padding-bottom:10px;" valign="top"|
 
'''<big>Múzeumok</big>'''
 
 
'''<big>Várak, erődök</big>'''
 
 
'''<big>Paloták, kastélyok</big>'''
 
 
'''<big>Templomok, apátságok</big>
 
 
'''<big>Ókori emlékek</big>'''
 
 
[[L'Aquilea]]{{VÖ}}, [[Cividale]], [[Venzone]]
 
 
'''<big>További látnivalók</big>'''
 
 
'''<big>Gasztronómia</big>'''
 
 
granzevola
 
|}
 
  
 
==Utazási tanácsok==
 
==Utazási tanácsok==

A lap 2008. december 2., 09:42-kori változata



Friuli-Venezia Giulia
noframe
Elhelyekedés
noframe
Általános adatok
Terület 7845 km²
Népesség 1 212 602 (2006)
Honlap: Friuli-Venezia Giulia hivatalos honlapja
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 113
Tűzoltóság: 115
Mentő: 118

Friuli-Venezia Giulia Olaszország egyik autonóm régiója az ország északkeleti részén. A régió nyugatról Veneto tartománnyal, északról Ausztriával, keletről Szlovéniával határos. Délről az Adriai-tenger mossa a partjait.

Földrajz

Fekvése

A régió Északkelet-Olaszországban fekszik. Határai északon Ausztria, keleten Szlovénia, délen a Velencei-öböl, nyugaton Veneto régió. A Tagliamento Észak-Dél irányban halad végig a tartományon és az Adriai-tengerbe ömlik.

Tájegységei

Karni-Alpok és Júliai-Alpok

Friuli-Venezia Giulia területének 42%-a hegyvidék, ez megfelel a régió északi tájainak; míg a többi tájegységet dombok és síkságok teszik változatossá (35% sík) az Adriai-tenger partján a Trieszti-öbölnél (golfo di Trieste) és a karsztos fennsíkban végződve. A hegyvidéki terület földtörténetileg viszonylag újonnan keletkezett és napjainkban is változó (ld. 1976-os földrengés). Ennek részei a Karni-Alpok (Alpi Carniche) és a Júliai-Alpok olaszországi tájai. Itt az Alpok mészkőcsúcsainak egymásutánja határozza meg a tájképet. A hegyek magassága meghaladja a 2.700 métert, köztük a monte Coglians 2.780 m (Karni-Alpok), és a Jôf di Montasio 2.754 m (Júlia-Alpok).

A Karni-Alpok festői vidékét délről a Tagliamento folyó határolja. A Carnia néven ismert vidék központja Ampezzo és Tolmezzo. A határvidéken a monte Croce Carnico-i hágó (1.360 m) és a Sella di Camporosso vagy Tarvisio-i hágó (813 m) köti össze Ausztriát és Olaszországot. A Predili-hágó (passo di Predil) (1.156 m) Szlovénia felé jelent átjárót.

Előalpok

A Tagliamentótól és fő mellékfolyójától, a Fella folyótól délre az Előalpok emelkedik, átlagosan 1.500-2.000 méteres magasságokba hatolva. Két kisebb zónája az impozáns Karni-Előalpok (Prealpi Carniche), melynek legmagasabb csúcsa a Cima dei Preti, 2.703 m, és a keleti Júliai-Előalpok.

Az Előalpok részét képezi a trieszti karsztos vidék is, mely egy különösen sziklás zónája a Trieszti-öbölnek. A karszt kémiai-fizikai erózió útján jött létre és sok érdekes természeti képződményt rejt: dolinák, barlangok, földalatti vízfolyások stb. A terület dél felé dombvidékbe szelídül, majd síkságba megy át 100-300 méteres tengerszint feletti magassággal. A sík vidék nagyjából megfelel a Tagliamento völgyének, mely a Pó-alföldhöz hasonlóan egy északi és egy déli részre osztható.

A tengerpart

A partok elérik a kb. 150 km–nyi hosszúságot a Tagliamento folyótól Muggia településéig, Szlovénia határáig. Nagyrészt a Trieszti-öbölhöz (Golfo di Trieste) tartozó területről van szó, az Adria olaszországi szakaszának legkeletibb részéről. Az öböl nyugati vidékén lassan mélyülő, homokos partok terülnek el, lagúnás vidékektől övezve, mint a Maranói lagúna (laguna di Marano), vagy a Gradói lagúna (laguna di Grado), míg keleti részén magas, sziklás partokat mos az Adria vize, a Trieszti karsztvidéki fennsík területét. Itt található az 1908-ban megnyitott Grotte Gigante barlang is.

Vízrajza

Számos vízfolyást tartunk számon a régióban, melynek legnagyobbika a Tagliamento (170 km) a Karni-Alpokból indul útjára és Veneto határát képezve ömlik az Adriába. További jelentős folyói: a Livenza (112 km), mely ugyancsak hosszú szakaszon adja a régió határvonalát, és az Isonzó (Isonzo) (136 km), mely Szlovéniában, a Júlia-Alpokban ered.

Közigazgatás


Látnivalók

Utazási tanácsok

Beutazás

Autóval

Vonattal

Repülővel

Utazás helyben

Autóval

Vonattal

Busszal

Kerékpárral

Friuli-Venezia Giulia témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png
Ez a szócikk vázlatos. Több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmaz ugyan, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!