A francia nyelv – a magyartól eltérően – nem fonetikus írást használ, ezért azonos betűk különböző kiejtéssel bírhatnak. Mindazonáltal az egyes betűkapcsolatoknak jól meghatározott kiejtése van, amelytől az eltérés ritka.
Tipikus francia jelenség, hogy a szóvégi mássalhangzókat (r, l, m, n kivételével), illetve az e betűt nem ejtik ki. Persze akadnak a szabály alól kivételek. Például a „kötés”-nek nevezett hangtani jelenségben résztvesznek, azaz kiejtjük őket, amikor gyakran használt szókapcsolatokban a második szó magánhangzóval vagy néma h-val kezdődik [pl. les amis (kiejtése „lezami”) – „a barátok”, ellentétben a les filles (kiejtése „lefij) – „a lányok” szókapcsolattal].
A hangsúly szinte mindig az utolsó szótagra esik.
Több európai nyelv átvett francia szavakat. Az angol nyelvben különösen sok a francia eredetű szó, amelyek bár sokszor azonos helyesírással rendelkeznek, kiejtésük lényegesen eltér.
Magánhangzók
a, â, à
általában rövid „á”, mint a palóc nyelvjárásban, a „palóc” szóban, néha hosszú „á”, mint a magyar
e
némelykor a német szóvégi „e”-nek („schwa”) megfelelő hang, máskor magyar „e” jellegű, de lehet hosszú is, szóvégén néma
ê, è, ai
általában mint a magyar „e”, néha hosszú
é
a magyar „é”-nek megfelelő hang, de rövid
eu, œ, œu
mint a magyar „ö” vagy „ő”
i, î, y
mint a magyar „i” vagy „í”
o, ô, au, eau
mint a magyar „o” vagy „ó”
ou
mint a magyar „u” vagy „ú”
u, û
mint a magyar „ü” vagy „ű”
A tréma vagy umlaut ( ¨ ) megakadályozza a magánhangzó részvételét az egyébként egy hangként kiejtendő betűkombinációkban. Példa: maïs (kukorica), amit két szótagban „máisz”-nak ejtenek ki, ellentétben a mais (de) szóval, amelynek „me” a kiejtése.
A francia írásban használatos a hiányjel ( ' ). Ez általában az a-t helyettesíti a la névelőben és névmásban, valamint az e-t a le névelőben/névmásban és a ne tagadó szóban, amikor a következő szó magánhangzóval vagy néma h-val kezdődik [pl. l'homme (kiejtése „lom”) – „az ember”].
Nazális magánhangzók
Más mássalhangzók előtt mint a megkettőzött „n” vagy „m”, vagy szó végén fordulnak elő. Úgy ejtik ki, mintha egy „n” hang követné őket, de anélkül, hogy a nyelv hegye érintené a fogakat.
an, en, em
nazális „a”
ain, in, im
nazális „e”
on
nazális „o”
un
nazális „ö”
Félhangzók
Ezek kettőshangzókat képeznek az őket megelőző vagy követő magánhangzóval, azaz ezzel egy szótagban ejtik ki őket.
i, y, ll (pl. pied – „láb”, yeux – „szemek”, billet – „jegy”)
kettőshangzókat képeznek az őket követő magánhangzóval, mint a „j” hang a magyar „jár”, „jel”, „melyik”, „jobb”, „jut” szavakban
il, ll (egyes esetekben) (pl. sommeil – „álom”, fille – „lány”)
kettőshangzókat képeznek az előttük levő magánhangzóval, mint a „j” hang a magyar „máj”, „mely”, „mily”, „moly”, „ujj” szavakban
o (i vagy y előtt, melyeket ez esetben rövid „á”-nak, illetve „áj”-nak ejtenek ki), (pl. trois – „három”, envoyer – „küldeni”), ou (a, e, i előtt) (pl. douane – „vám”, jouet – „játék”, oui – „igen”), u (a qua betűcsoportban) (pl. équateur – „egyenlítő”)
mint az angol „why”, „way”, „winter” szavakban
u (nem o után, a, e, i előtt) (pl. persuader – „meggyőzni”, muet – „néma”, nuit – „éjszaka”)
a magyar „ü” hanghoz hasonló, de a következő magánhangzóval egy szótagban kiejtett
Mássalhangzók
b
magyar „b” hang
c
e, i, y előtt „sz” hang, egyébként „k” hang
ch
általában magyar „s” hang, néha „k” hang
d
magyar „d” hang
f, ph
magyar „f” hang
g
é, è, i, y előtt „zs” hang, egyébként „g” hang
ge + magánhangzó
magyar „zs” hang (az e néma)
gu + magánhangzó
magyar „g” hang (az u általában néma)
h
néma, bár néha megakadályozza a hangkihagyást (pl. la Hongrie) vagy a kötést (pl. les Hongrois)
j
„zs” hang
k
csak idegen eredetű szavakban, magyar „k” hang
l, ll (néha)
magyar „l” hang
m
magyar „m” hang
n
magyar „n” hang
p
magyar „p” hang
q(u)
magyar „k” hang
r
a magyar „r”-től kissé eltérő, a nyelv pörgetése nélkül kiejtett
s
magyar „sz” hang
t
magyar „t” hang
v
magyar „v” hang
w
csak idegen eredetű szavakban, magyar „v” vagy angol „w” hang
x
magyar „ksz” vagy „gz” hang
z
magyar „z” hang
Társalgás
A francia nyelv két megszólítási módot ismer. Az egyikre a tu („te”) személyes névmás jellemző, amely az ige második személy egyes számával használatos (tegezés), a másikra a vous, amelyet az ige második személy többes számával használják, és az „Ön”-nek és a „magá”-nak felel meg, de ugyanakkor a tegezésben a többes számot fejezi ki.
Ebben a szószedetben többnyire a vous-val való megszólítást használjuk (önözés/magázás).
Az itteni mondatok Franciaországban használatosak, de a többi francia nyelvű országban is megértik őket.
A francia nyelvben a dátumot épp fordítva írják a magyarhoz képest. Azaz először a napot, majd a hónapot, végül pedig az évet. A keltezést a le névelővel kezdik, majd az aktuális nap száma következik, majd a hónap betűvel kiírva, majd az év. Azaz „2007. január 3”-át, « le 3 janvier 2007 » formában kell leírni.
Színek
fekete
noir(e)
fehér
blanc(he)
kék
bleu(e)
piros
rouge
zöld
vert(e)
sárga
jaune
narancssárga
orange
lila
violet(te)
barna
brun(e)
Közlekedés
Vonat, busz
Mennyibe kerül egy jegy _____-ba/be?
Combien coûte le/un billet pour (aller à) _____?
Egy / Két jegyet kérek _____-ba/be.
Un / deux billet(s) pour _____, s'il vous plaît.
Hova megy ez a vonat / busz?
Où va ce train / ce bus?
Megáll _____-ban/ben?
(Est-ce qu')il s'arrête à _____?
Mikor indul a vonat _____-ba/be?
Quand part le train pour _____?
Mikor érkezik meg ez a vonat _____-ba/be?
Quand arrive ce train à _____?
transzfer
navette
egy útra
aller simple
oda-vissza
aller-retour
peron
quai
vágány
voie
csomagmegőrző
consigne
átszállás
correspondance
A vonat 10 percet késik.
Le train a 10 minutes de retard.
Irányok
Merre van _____?
Où est / se trouve _____?
... a vasútállomás
... la gare
... a buszállomás
... la gare routière
... a repülőtér
... l'aéroport
... a hajóállomás
... le port
... a belváros
... le centre-ville
... a legközelebbi buszmegálló
... l'arrêt de bus le plus proche
... a legközelebbi _____
... _____ le/la plus proche
... a magyar / román / szerb / szlovák nagykövetség
Ez a szócikk használható. Elegendő információt tartalmaz, és el lehet indulni vele. Egy tapasztalt utazó tudja használni, ám további bővítés szükséges, hogy Jó szintű szócikk lehessen. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!
