A francia nyelv – a magyartól eltérően – nem fonetikus írást használ, ezért azonos betűk különböző kiejtéssel bírhatnak. Mindazonáltal az egyes betűkapcsolatoknak jól meghatározott kiejtése van, amelytől az eltérés ritka.
A francia nyelv – a magyartól eltérően – nem fonetikus írást használ, ezért azonos betűk különböző kiejtéssel bírhatnak. Mindazonáltal az egyes betűkapcsolatoknak jól meghatározott kiejtése van, amelytől az eltérés ritka.
−
Tipikus francia jelenség, hogy a szóvégi mássalhangzókat ('''r''', '''l''', '''m''', '''n''' kivételével), illetve '''e''' betűt nem ejtjük ki. Persze akadnak a szabály alól kivételek. Például a „kötés”-nek nevezett hangtani jelenségben résztvesznek, azaz kiejtjük őket, amikor gyakran használt szókapcsolatokban a második szó magánhangzóval kezdődik.
+
Tipikus francia jelenség, hogy a szóvégi mássalhangzókat ('''r''', '''l''', '''m''', '''n''' kivételével), illetve az '''e''' betűt nem ejtik ki. Persze akadnak a szabály alól kivételek. Például a „kötés”-nek nevezett hangtani jelenségben résztvesznek, azaz kiejtjük őket, amikor gyakran használt szókapcsolatokban a második szó magánhangzóval vagy néma '''h'''-val kezdődik [pl. '''les amis''' (kiejtése „lezami”) – „a barátok”, ellentétben a '''les filles''' (kiejtése „lefij) – „a lányok” szókapcsolattal].
A hangsúly szinte mindig az utolsó szótagra esik.
A hangsúly szinte mindig az utolsó szótagra esik.
20. sor:
20. sor:
===Magánhangzók===
===Magánhangzók===
−
;a, â, à : a magyar „á”-nál rövidebb, azzal azonos kiejtésű hang
+
;a, â, à : általában rövid „á”, mint a palóc nyelvjárásban, a „palóc” szóban, néha hosszú „á”, mint a magyar
−
;e : általában a német szóvégi „e”-nek („schwa”) megfelelő hang, néha magyar „e” jellegű, szóvégén néma
+
;e : némelykor a német szóvégi „e”-nek („schwa”) megfelelő hang, máskor magyar „e” jellegű, de lehet hosszú is, szóvégén néma
−
;ê, è, ai (általában): magyar „e”-nek megfelelő hang
+
;ê, è, ai : általában mint a magyar „e”, néha hosszú
−
;é : magyar „é”-nek megfelelő hang, de rövid
+
;é : a magyar „é”-nek megfelelő hang, de rövid
−
;eu, œ, œu : magyar „ö” vagy „ő” hang
+
;eu, œ, œu : mint a magyar „ö” vagy „ő”
−
;i, î, ï, y : magyar „i” hang (kivéve, ha nazális)
+
;i, î, y : mint a magyar „i” vagy „í”
−
;o, ô, ö, au, eau : magyar „o” vagy „ó” hang
+
;o, ô, au, eau : mint a magyar „o” vagy „ó”
−
;ou : magyar „u” vagy „ú” hang
+
;ou : mint a magyar „u” vagy „ú”
−
;u, û, ü : magyar „ü” vagy „ű” hang
+
;u, û : mint a magyar „ü” vagy „ű”
−
===Kettőshangzók===
+
A ''tréma'' vagy ''umlaut'' ( '''¨''' ) megakadályozza a magánhangzó részvételét az egyébként egy hangként kiejtendő betűkombinációkban. Példa: '''maïs''' (kukorica), amit két szótagban „máisz”-nak ejtenek ki, ellentétben a '''mais''' szóval, amelynek „me” a kiejtése.
−
;oi : az angol „wa”-hoz hasonló
+
A francia írásban használatos a hiányjel ( ' ). Ez általában a ''schwa''-ként kiejtett '''e'''-t helyettesíti, amikor a következő szó magánhangzóval vagy néma '''h'''-val kezdődik [pl. '''l'homme''' (kiejtése „lom”) – „az ember”].
−
;oui : az angol „wi”-hez hasonló
+
−
;ui : magyar „üi”-hez hasonló, de nem különálló szótagokban (az '''u''' itt félhangzó)
+
−
===Mássalhangzók===
+
==== Nazális magánhangzók ====
+
+
Más mássalhangzók előtt mint a megkettőzött „n” vagy „m”, vagy szó végén fordulnak elő. Úgy ejtik ki, mintha egy „n” hang követné őket, de anélkül, hogy a nyelv hegye érintené a fogakat.
+
+
;an, en, em : nazális „a”
+
;ain, in, im : nazális „e”
+
;on : nazális „o”
+
;un : nazális „ö”
+
+
=== Félhangzók ===
+
+
Ezek kettőshangzókat képeznek az őket megelőző vagy követő magánhangzóval, azaz ezzel egy szótagban ejtik ki őket.
+
+
;''i, y, ll'' (pl. ''pied'' – „láb”, ''yeux'' – „szemek”, ''billet'' – „jegy”) : kettőshangzókat képeznek az őket követő magánhangzóval, mint a „j” hang a magyar „jár”, „jel”, „melyik”, „jobb”, „jut” szavakban
+
;''il, ll'' (egyes esetekben) (pl. ''sommeil'' – „álom”, ''fille'' – „lány”) : kettőshangzókat képeznek az előttük levő magánhangzóval, mint a „j” hang a magyar „máj”, „mely”, „mily”, „moly”, „ujj” szavakban
+
;''o'' (''i'' vagy ''y'' előtt, melyeket ez esetben rövid „á”-nak, illetve „áj”-nak ejtenek ki), (pl. ''trois'' – „három”, ''envoyer'' – „küldeni”), ''ou'' (''a, e, i'' előtt) (pl. ''douane'' – „vám”, ''jouet'' – „játék”, ''oui'' – „igen”), ''u'' (a ''qua'' betűcsoportban) (pl. ''équateur'' – „egyenlítő”) : mint az angol „why”, „way”, „winter” szavakban
+
;''u'' (nem ''o'' után, ''a, e, i'' előtt) (pl. ''persuader'' – „meggyőzni”, ''muet'' – „néma”, ''nuit'' – „éjszaka”) : a magyar „ü” hanghoz hasonló, de a következő magánhangzóval egy szótagban kiejtett
+
+
=== Mássalhangzók ===
;b : magyar „b” hang
;b : magyar „b” hang
;c : '''e''', '''i''', '''y''' előtt „sz” hang, egyébként „k” hang
;c : '''e''', '''i''', '''y''' előtt „sz” hang, egyébként „k” hang
−
;ch: magyar „s” hang
+
;ch: általában magyar „s” hang, néha „k” hang
;d : magyar „d” hang
;d : magyar „d” hang
−
;f, ph : magyar „f” hang (kötésnél „v”)
+
;f, ph : magyar „f” hang
−
;g : '''e''', '''i''', '''y''' előtt „zs” hang, egyébként „g” hang
+
;g : '''é''', '''è''', '''i''', '''y''' előtt „zs” hang, egyébként „g” hang
−
;gu : magyar „g” hang
+
;ge : magyar „zs” hang (az '''e''' néma)
−
;h : néma, bár sokszor a kötést akadályozza (pl: '''la Hongrie''')
+
;gu : magyar „g” hang (az '''u''' általában néma)
+
;h : néma, bár néha megakadályozza a hangkihagyást (pl. '''la Hongrie''') vagy a kötést (pl. '''les Hongrois''')
;j : „zs” hang
;j : „zs” hang
−
;k : csak idegen eredetű szavakban, „k” hang
+
;k : csak idegen eredetű szavakban, magyar „k” hang
;l : magyar „l” hang
;l : magyar „l” hang
;m : magyar „m” hang
;m : magyar „m” hang
53. sor:
70. sor:
;p : magyar „p” hang
;p : magyar „p” hang
;q(u) : magyar „k” hang
;q(u) : magyar „k” hang
−
;r : magyar „r”-től kissé eltérő, uvuláris hang
+
;r : a magyar „r”-től kissé eltérő, a nyelv pörgetése nélkül kiejtett
;s : magyar „sz” hang
;s : magyar „sz” hang
;t : magyar „t” hang
;t : magyar „t” hang
−
;v, w : magyar „v” hang
+
;v : magyar „v” hang
+
;w : csak idegen eredetű szavakban, magyar „v” vagy angol „w” hang
+
;x : magyar „ksz” vagy „gz” hang
;z : magyar „z” hang
;z : magyar „z” hang
==Társalgás==
==Társalgás==
+
+
A francia nyelv két megszólítási módot ismer. Az egyikre a '''tu''' („te”) személyes névmás jellemző, amely az ige második személy egyes számával használatos (tegezés), a másikra a '''vous''', amelyet az ige második személy többes számával használják, és az „Ön”-nek és a „magá”-nak felel meg, de ugyanakkor a tegezésben a többes számot fejezi ki.
+
+
Ebben a szószedetben többnyire a '''vous'''-val való megszólítást használjuk (önözés/magázás).
+
+
Az itteni mondatok Franciaországban használatosak, de a többi francia nyelvű országban is megértik őket.
===Alapok===
===Alapok===
298. sor:
323. sor:
;diesel : gazole (''néha'' diesel)
;diesel : gazole (''néha'' diesel)
−
=====Útjelző táblák=====
+
=====Útjelző táblák (Franciaországban)=====
; _____i pihenő ''(autópályán)'' : Aire de _____
; _____i pihenő ''(autópályán)'' : Aire de _____
373. sor:
398. sor:
===Étkezés===
===Étkezés===
−
;Egy aztalt egy/két személy részére. : Une table pour une personne/deux personnes.
+
;Asztalt egy / két személy részére, kérem. : Une table pour une personne / deux personnes, je vous prie.
−
;Láthatnám a menűt? : Est-ce-que je peux voir le menu?
+
;A menüt kérem! : La carte, s'il vous plaît !
;Mi a ház specialitása? : Quelle est la spécialité de la maison?
;Mi a ház specialitása? : Quelle est la spécialité de la maison?
−
;Van helyi specialitásuk? : Il y a une spécialité locale?
+
;Van-e helyi specialitásuk? : Est-ce que vous avez une spécialité locale ?
;Vegetáriánus vagyok. : Je suis végétarien(ne).
;Vegetáriánus vagyok. : Je suis végétarien(ne).
−
;Nem eszek disznót. : Je ne mange pas de porc.
+
;Nem eszem disznót. : Je ne mange pas de porc.
−
;Csak kóser ételt eszek. : Je ne mange que de la viande cachère.
+
;Tudnának valami könnyűt készíteni? : Pouvez-vous préparer quelque chose de léger ?
A francia nyelv – a magyartól eltérően – nem fonetikus írást használ, ezért azonos betűk különböző kiejtéssel bírhatnak. Mindazonáltal az egyes betűkapcsolatoknak jól meghatározott kiejtése van, amelytől az eltérés ritka.
Tipikus francia jelenség, hogy a szóvégi mássalhangzókat (r, l, m, n kivételével), illetve az e betűt nem ejtik ki. Persze akadnak a szabály alól kivételek. Például a „kötés”-nek nevezett hangtani jelenségben résztvesznek, azaz kiejtjük őket, amikor gyakran használt szókapcsolatokban a második szó magánhangzóval vagy néma h-val kezdődik [pl. les amis (kiejtése „lezami”) – „a barátok”, ellentétben a les filles (kiejtése „lefij) – „a lányok” szókapcsolattal].
A hangsúly szinte mindig az utolsó szótagra esik.
Több európai nyelv átvett francia szavakat. Az angol nyelvben különösen sok a francia eredetű szó, amelyek bár sokszor azonos helyesírással rendelkeznek, kiejtésük lényegesen eltér.
Magánhangzók
a, â, à
általában rövid „á”, mint a palóc nyelvjárásban, a „palóc” szóban, néha hosszú „á”, mint a magyar
e
némelykor a német szóvégi „e”-nek („schwa”) megfelelő hang, máskor magyar „e” jellegű, de lehet hosszú is, szóvégén néma
ê, è, ai
általában mint a magyar „e”, néha hosszú
é
a magyar „é”-nek megfelelő hang, de rövid
eu, œ, œu
mint a magyar „ö” vagy „ő”
i, î, y
mint a magyar „i” vagy „í”
o, ô, au, eau
mint a magyar „o” vagy „ó”
ou
mint a magyar „u” vagy „ú”
u, û
mint a magyar „ü” vagy „ű”
A tréma vagy umlaut ( ¨ ) megakadályozza a magánhangzó részvételét az egyébként egy hangként kiejtendő betűkombinációkban. Példa: maïs (kukorica), amit két szótagban „máisz”-nak ejtenek ki, ellentétben a mais szóval, amelynek „me” a kiejtése.
A francia írásban használatos a hiányjel ( ' ). Ez általában a schwa-ként kiejtett e-t helyettesíti, amikor a következő szó magánhangzóval vagy néma h-val kezdődik [pl. l'homme (kiejtése „lom”) – „az ember”].
Nazális magánhangzók
Más mássalhangzók előtt mint a megkettőzött „n” vagy „m”, vagy szó végén fordulnak elő. Úgy ejtik ki, mintha egy „n” hang követné őket, de anélkül, hogy a nyelv hegye érintené a fogakat.
an, en, em
nazális „a”
ain, in, im
nazális „e”
on
nazális „o”
un
nazális „ö”
Félhangzók
Ezek kettőshangzókat képeznek az őket megelőző vagy követő magánhangzóval, azaz ezzel egy szótagban ejtik ki őket.
i, y, ll (pl. pied – „láb”, yeux – „szemek”, billet – „jegy”)
kettőshangzókat képeznek az őket követő magánhangzóval, mint a „j” hang a magyar „jár”, „jel”, „melyik”, „jobb”, „jut” szavakban
il, ll (egyes esetekben) (pl. sommeil – „álom”, fille – „lány”)
kettőshangzókat képeznek az előttük levő magánhangzóval, mint a „j” hang a magyar „máj”, „mely”, „mily”, „moly”, „ujj” szavakban
o (i vagy y előtt, melyeket ez esetben rövid „á”-nak, illetve „áj”-nak ejtenek ki), (pl. trois – „három”, envoyer – „küldeni”), ou (a, e, i előtt) (pl. douane – „vám”, jouet – „játék”, oui – „igen”), u (a qua betűcsoportban) (pl. équateur – „egyenlítő”)
mint az angol „why”, „way”, „winter” szavakban
u (nem o után, a, e, i előtt) (pl. persuader – „meggyőzni”, muet – „néma”, nuit – „éjszaka”)
a magyar „ü” hanghoz hasonló, de a következő magánhangzóval egy szótagban kiejtett
Mássalhangzók
b
magyar „b” hang
c
e, i, y előtt „sz” hang, egyébként „k” hang
ch
általában magyar „s” hang, néha „k” hang
d
magyar „d” hang
f, ph
magyar „f” hang
g
é, è, i, y előtt „zs” hang, egyébként „g” hang
ge
magyar „zs” hang (az e néma)
gu
magyar „g” hang (az u általában néma)
h
néma, bár néha megakadályozza a hangkihagyást (pl. la Hongrie) vagy a kötést (pl. les Hongrois)
j
„zs” hang
k
csak idegen eredetű szavakban, magyar „k” hang
l
magyar „l” hang
m
magyar „m” hang
n
magyar „n” hang
p
magyar „p” hang
q(u)
magyar „k” hang
r
a magyar „r”-től kissé eltérő, a nyelv pörgetése nélkül kiejtett
s
magyar „sz” hang
t
magyar „t” hang
v
magyar „v” hang
w
csak idegen eredetű szavakban, magyar „v” vagy angol „w” hang
x
magyar „ksz” vagy „gz” hang
z
magyar „z” hang
Társalgás
A francia nyelv két megszólítási módot ismer. Az egyikre a tu („te”) személyes névmás jellemző, amely az ige második személy egyes számával használatos (tegezés), a másikra a vous, amelyet az ige második személy többes számával használják, és az „Ön”-nek és a „magá”-nak felel meg, de ugyanakkor a tegezésben a többes számot fejezi ki.
Ebben a szószedetben többnyire a vous-val való megszólítást használjuk (önözés/magázás).
Az itteni mondatok Franciaországban használatosak, de a többi francia nyelvű országban is megértik őket.
A francia nyelvben a dátumot épp fordítva írjuk a magyarhoz képest. Azaz először a napot, majd a hónapot, végül pedig az évet. A keltezést a le névelővel kezdjük, majd az aktuális nap száma következik, majd a hónap betűvel kiírva, majd az év. Azaz „2007. január 3-át”, « le 3 janvier 2007 » formában kell leírni.
Színek
fekete
noir(e)
fehér
blanc(he)
kék
bleu(e)
piros
rouge
zöld
vert(e)
sárga
jaune
narancssárga
orange
lila
violet(te)
barna
brun(e)
Közlekedés
Vonat, busz
Mennyibe kerül egy jegy _____-ba/be?
Combien coûte le/un billet pour (aller à) _____?
Egy / Két jegyet kérek _____-ba/be.
Un / deux billet(s) pour _____, s'il vous plaît.
Hova megy ez a vonat / busz?
Où va ce train / ce bus?
Megáll _____-ban/ben?
(Est-ce qu')il s'arrête à _____?
Mikor indul a vonat _____-ba/be?
Quand part le train pour _____?
Mikor érkezik meg ez a vonat _____-ba/be?
Quand arrive ce train à _____?
transzfer
navette
egy útra
aller simple
oda-vissza
aller-retour
peron
quai
vágány
voie
csomagmegőrző
consigne
átszállás
correspondence
A vonat 10 percet késik.
Le train arrive avec 10 minutes de retard.
Irányok
Merre van _____?
Où est / se trouve _____?
... a vasútállomás
... la gare
... a buszállomás
... la gare routière
... a repülőtér
... l'aéroport
... a hajóállomás
... le port
... a belváros
... le centre-ville
... a legközelebbi buszmegálló
... l'arrêt de bus le plus proche
... a legközelebbi _____
... _____ le/la plus proche
... a magyar / román / szerb / szlovák nagykövetség
Ez a szócikk használható. Elegendő információt tartalmaz, és el lehet indulni vele. Egy tapasztalt utazó tudja használni, ám további bővítés szükséges, hogy Jó szintű szócikk lehessen. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!
