„Francia szószedet” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
a
122. sor: 122. sor:
 
;később : après
 
;később : après
 
;előbb : avant
 
;előbb : avant
;ma : aujourd'hui
 
;tegnap : hier
 
;holnap : demain
 
 
;reggel (délelőtt) : matin
 
;reggel (délelőtt) : matin
 
;délután : après-midi
 
;délután : après-midi
134. sor: 131. sor:
 
;ma éjjel : cette nuit
 
;ma éjjel : cette nuit
 
====Óra====
 
====Óra====
;1:00 : une heure du matin
+
;reggel 8:00 : huit heures du matin
 
;dél : midi
 
;dél : midi
 
;délután 1 óra : une heure de l'après-midi
 
;délután 1 óra : une heure de l'après-midi
140. sor: 137. sor:
 
;negyed nyolc : sept heures et quart (sept heures quinze)
 
;negyed nyolc : sept heures et quart (sept heures quinze)
 
;fél kilenc : huit heures et demie (huit heures trente)
 
;fél kilenc : huit heures et demie (huit heures trente)
 +
====Időtartam====
 +
;perc : minute(s)
 +
;óra : heure(s)
 +
;nap : jour(s)
 +
;hónap : mois
 +
;év : an(s), année(s)
 +
====Napok====
 +
;ma : aujourd'hui
 +
;tegnap : hier
 +
;holnap : demain
 +
;hétfő : Lundi
 +
;kedd : Mardi
 +
;szerda : Mercredi
 +
;csütörtök : Jeudi
 +
;péntek : Vendredi
 +
;szombat : Samedi
 +
;vasárnap : Dimanche
 +
====Hónapok====
 +
;január : janvier
 +
;február: février
 +
;március : mars
 +
;április : avril
 +
;május : mai
 +
;június : juin
 +
;július : juillet
 +
;augusztus : août
 +
;szeptember : séptembre
 +
;október : octobre
 +
;november : novembre
 +
;december : décembre
 +
====Dátum írása====
 +
A francia nyelvben a dátumot épp fordítva írjuk a magyarhoz képest. Azaz először a nap, majd a hónap, végül pedig az év következik. A keltezést a le névelővel kezdjük, majd az aktuális nap száma következik, majd a hónap betűvel kiírva, majd az év. Azaz „2007. január 3-át”, «le 3 janvier 2007» formában kell leírni.
 +
===Színek===
 +
;fekete : noir(e)
 +
;fehér : blanc(he)
 +
;kék : bleu(e)
 +
;piros : rouge
 +
;zöld : vert(e)
 +
;sárga : jaune
 +
;narancssárga : orange
 +
;lila : violet(te)
 +
;barna : brun(e)
 
{{wikipédia|Francia nyelv}}
 
{{wikipédia|Francia nyelv}}
 
{{csonk}}
 
{{csonk}}

A lap 2007. február 11., 16:57-kori változata

A francia egy újlatin nyelv, melyet elsősorban Franciaországban beszélnek, de a Föld további országaiban is hivatalos nyelv. Európában Monacoban, Belgium déli részén (Vallónia), Luxemburg legnagyobb részén és Nyugat-Svájcban hivatalos nyelv, és az angol mellett Európai Unió egyik munkanyelve. Afrika számos pontján szintén hivatalos vagy sokak által ismert nyelv: Észak-Afrika arab országaiban, valamint a nyugat-afrikai államokban széleskörben ismert és használatos nyelv. Kanada Québec államában egyedüli, Új-Brunswick államában pedig az angollal együtt a hivatalos nyelv, de Ontario, illetve az Egyesült Államok Virginia államában is sokak anyanyelve. A Karib-szigetek közül Haiti, Martinique és Guadeloupe, Dél-Amerikában Francia-Guyana, Óceániában Francia Polinézia és Tahiti hivatalos nyelve.

A francia nyelv elterjedése – Jelmagyarázat :

     Anyanyelv

     Adminisztratív nyelv

     Kulturális nyelv

kisebb francia közösség

Tartalomjegyzék

Kiejtés

A francia nyelv – a magyartól eltérően – nem fonetikus írást használ, azonos betűk különböző kiejtéssel bírhatnak. Mindazonáltal az egyes betűkapcsolatoknak jól meghatározott kiejtése van, amelytől az eltérés ritka.

Tipikus francia jelenség, hogy a szóvégi mássalhangzókat (r, l, m, n kivételével), illetve e betűt nem ejtjük ki. Persze akadnak a szabály alól kivételek (elsősorban a gyakran használt főnevek: Est (kelet), If). A hangsúly szinte mindig az utolsó szótagra esik.

Több európai nyelv átvett francia szavakat. Az angol nyelvben különösen sok a francia eredetű szó, amelyek bár azonos helyesírással rendelkeznek, kiejtésük lényegesen eltér.

Magánhangzók

a, â, à 
a magyar á-nál rövidebb, azzal azonos kiejtésű hang
e, œ 
általában a német szóvégi e-nek („schwa”) megfelelő hang, néha magyar e jellegű, szóvégén néma
ê, è, ai (általában)
magyar e-nek megfelelő hang
é 
magyar é-nek megfelelő hang
eu 
magyar hosszú ő hang
i, î, ï, y 
magyar i hang (kivéve, ha nazális)
o, ô, ö, au, eau 
magyar o hang
ou 
magyar u hang
u, û, ü 
magyar ü hang

Diftongusok

oi 
„oá” és „wá” között álló kettőshangzó
oui 
„ui” és „wi” között álló kettőshangzó

Mássalhangzók

magyar b hang
e, i, y előtt sz hang, egyébként k hang
ch
magyar s hang
magyar d hang
f, ph 
magyar f hang (kötésnél v)
e, i, y előtt zs hang, egyébként g hang
gu 
magyar g hang
néma, bár sokszor a kötést akadályozza (pl: la Hongrie)
zs hang
nem jellemző, k hang
magyar l hang
magyar m hang
magyar n hang
magyar p hang
q(u) 
magyar k hang
magyar r-től kissé eltérű, uvuláris hang
magyar sz hang
magyar t hang
v, w 
magyar v hang
magyar z hang

Társalgás

Alapok

Jó napot (kívánok)! 
Bonjour. (Bonjour, Monsieur/Madame/Mademoiselle)
Jó estét! 
Bonsoir.
Jó reggelt! 
Bonjour.
Szia! 
Salut.
Hogy vagy? 
Ça va?
Hogy van? 
Comment allez-vous?
______ hívnak. 
Je m'appelle ______.
Önt hogy hívják? 
Comment vous apelez-vous?
Örülök a találkozásnak. 
Enchanté(e).
Kérek/Kérem. 
S'il vous plaît. (tegezve: S'il te plaît.)
Köszönöm 
Merci.
Szívesen 
De rien.
Igen 
Oui.
Nem 
Non.
Nem tudom 
Je ne sais pas.
Elnézést 
Excusez-moi. Pardon.
Bocsánat 
Escuse-moi
Hány óra van? 
Quelle heure est-il?
Viszontlátásra! 
Au revoir.
Magyar/ok vagyok/vagyunk. 
Je suis hongrois(e)./Nous sommes hongrois(es).
Nem beszélek (jól) franciául. 
Je ne parle pas (bien) français.
Beszél angolul/németül/magyarul? 
Parlez-vous anglais/allemand/hongrois?
Beszélsz angolul/németül/magyarul? 
Tu Parle anglais/allemand/hongrois?
Beszél valaki angolul? 
Il y a quelqu'un qui parle anglais?
Vigyázat! 
Attention!
Nem értem. 
Je ne comprends pas.

Számok

un, une
deux
trois
quatre
cinq
six
sept
huit
neuf
10 
dix
11 
onze
12 
douze
13 
treize
14 
quatorze
15 
quinze
16 
seize
17 
dix-sept
18 
dix-huit
19 
dix-neuf
20 
vingt
21 
vingt-et-un
22 
vingt-deux
23 
vingt-trois
30 
trente
40 
quarante
50 
cinquante
60 
soixante
70 
soixante-dix
71 
soixante-onze (septante Belgiumban és Svájcban)
80 
quatre-vingts (octante Belgiumban és Svájcban)
90 
quatre-vingt-dix (nonante Belgiumban és Svájcban)
100 
cent
200 
deux-cents
1000 
mille
2007 
deux milles sept
1 000 000 
un million
fél 
demi(e)
kevés 
peu
sok 
beaucoup
kevesebb 
moins
több 
plus

Idő

most 
maintenant
később 
après
előbb 
avant
reggel (délelőtt) 
matin
délután 
après-midi
este 
soir
éjjel 
nuit
ma reggel (ma délelőtt) 
ce matin
ma délután 
cet après-midi
ma este 
ce soir
ma éjjel 
cette nuit

Óra

reggel 8
00 : huit heures du matin
dél 
midi
délután 1 óra 
une heure de l'après-midi
éjfél 
minuit
negyed nyolc 
sept heures et quart (sept heures quinze)
fél kilenc 
huit heures et demie (huit heures trente)

Időtartam

perc 
minute(s)
óra 
heure(s)
nap 
jour(s)
hónap 
mois
év 
an(s), année(s)

Napok

ma 
aujourd'hui
tegnap 
hier
holnap 
demain
hétfő 
Lundi
kedd 
Mardi
szerda 
Mercredi
csütörtök 
Jeudi
péntek 
Vendredi
szombat 
Samedi
vasárnap 
Dimanche

Hónapok

január 
janvier
február
février
március 
mars
április 
avril
május 
mai
június 
juin
július 
juillet
augusztus 
août
szeptember 
séptembre
október 
octobre
november 
novembre
december 
décembre

Dátum írása

A francia nyelvben a dátumot épp fordítva írjuk a magyarhoz képest. Azaz először a nap, majd a hónap, végül pedig az év következik. A keltezést a le névelővel kezdjük, majd az aktuális nap száma következik, majd a hónap betűvel kiírva, majd az év. Azaz „2007. január 3-át”, «le 3 janvier 2007» formában kell leírni.

Színek

fekete 
noir(e)
fehér 
blanc(he)
kék 
bleu(e)
piros 
rouge
zöld 
vert(e)
sárga 
jaune
narancssárga 
orange
lila 
violet(te)
barna 
brun(e)

Francia szószedet témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.

Toll.png Csonk szócikk.

Toll.png
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz.
Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak