„Fertőd” változatai közötti eltérés

A Wikitravelből
(Külső hivatkozások)
(Ipar: Helyesírás javítása (Soproni Selyemipar: cégnév!))
 
89. sor: 89. sor:
 
A városban az ötvenes évek elején 83 önálló [[kisiparos]] volt. [[1957]]-ben néhányan közösséget alapítottak, azaz [[kisszövetkezet]]et hoztak létre. Előbb egy építőiparit, azután egy faiparit. Ennek eredményeképp [[1960]]-ban 23 kisiparos volt a faluban. Számuk illetve összetételük a következő évtizedekben sem változott. [[1990]]-től egyre többen vannak. Nem véletlen, hogy Fertődön elsősorban az építőipar fejlődött, mert már a [[18. század]]ban [[céh]]be tömörültek az [[ács]]ok, a [[kőműves]]ek.
 
A városban az ötvenes évek elején 83 önálló [[kisiparos]] volt. [[1957]]-ben néhányan közösséget alapítottak, azaz [[kisszövetkezet]]et hoztak létre. Előbb egy építőiparit, azután egy faiparit. Ennek eredményeképp [[1960]]-ban 23 kisiparos volt a faluban. Számuk illetve összetételük a következő évtizedekben sem változott. [[1990]]-től egyre többen vannak. Nem véletlen, hogy Fertődön elsősorban az építőipar fejlődött, mert már a [[18. század]]ban [[céh]]be tömörültek az [[ács]]ok, a [[kőműves]]ek.
  
A település legtöbbet foglalkoztatott szervezete a ''Fertődi Építőipari és Szolgáltató Rt.'' [[1957]]-ben alapították. Az első években a kastély helyreállítási munkáiban segédkeztek, majd lakásépitéssel és karbantartással foglalkoztak. Ez a cég építette az ÉDÁSZ kapuvári üzemigazgatóságát,  a soproni selyemipar vasbeton csarnokát, a kapuvári fehérnemű üzemet,a győri műbőrgyár fertőszentmiklósi egységét, a sarródi termelőszövetkezet szarvasmarha telepét. Később három leányvállaltot hoztak létre. A VELUX Magyarország Fertődi Építőkomponens kft. [[1986]]-ban alakult. A fele [[dán]] tulajdon. [[1992]]-től teljes egészében dán tulajdonná alakult. [[Export]]ra különösen [[közép-európa]]i piacokra gyártanak, illetve forgalmaznak tetőtéri ablakokat.
+
A település legtöbbet foglalkoztatott szervezete a ''Fertődi Építőipari és Szolgáltató Rt.'' [[1957]]-ben alapították. Az első években a kastély helyreállítási munkáiban segédkeztek, majd lakásépitéssel és karbantartással foglalkoztak. Ez a cég építette az ÉDÁSZ kapuvári üzemigazgatóságát,  a Soproni Selyemipar vasbeton csarnokát, a kapuvári fehérnemű üzemet,a győri műbőrgyár fertőszentmiklósi egységét, a sarródi termelőszövetkezet szarvasmarha telepét. Később három leányvállaltot hoztak létre. A VELUX Magyarország Fertődi Építőkomponens kft. [[1986]]-ban alakult. A fele [[dán]] tulajdon. [[1992]]-től teljes egészében dán tulajdonná alakult. [[Export]]ra különösen [[közép-európa]]i piacokra gyártanak, illetve forgalmaznak tetőtéri ablakokat.
  
 
==Infrastruktúrája==
 
==Infrastruktúrája==

A lap jelenlegi, 2011. december 16., 08:44-kori változata


'
Általános adatok
Népesség:
Segélykérés
Segélyhívószám: 112
Rendőrség: 107
Tűzoltóság: 105
Mentő: 104



Fertőd város Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. Magyarország északnyugati részén, a Fertő-Hanság kistájon található, Győr és Sopron között fekszik, néhány kilométerre a 85. számú főközlekedési úttól. 1995-ben kapott városi rangot, ekkor 3179 fős lakossága volt.

Fekvése[szerkesztés]

A város közúton érhető el. A 85. számú közúttól 3 km-re, az osztrák-magyar államhatártól 7 km-re van. A belső út a tóparti települések lakóinak a közlekedésére szolgál. Ugyancsak a Fertő tó köré épített kerékpárút fontos a környék turizmusának. Fertőd Kapuvártól 16 km, Soprontól 26 km-re található. Helyközi autóbuszjáratokkal mindkét város sűrűn elérhető. Közvetlen vasúti összeköttetése nincs, de a GySEV vasúti fővonalon Fertőszentmiklóson elérhető. A Fertőszentmiklósról kiágazó Fertővidéki Helyiérdekű Vasúton állomása van Fertőd-Fertőszéplakon a város központjától 3 kilométerre.

A korábbi falu létére, kialakulására a Fertő gyakorolta a leglényegesebb hatásokat. A Fertő medencéjében a hozzá kapcsolódó Hansággal együtt a Keleti-Alpok felgyűrődésével a Bécsi és a Pannoniai törésvonal mentén keletkezett. Akadnak itt szikes puszták, sztyepprétek. A Fertő belseje fokozottan védett terület, a bioszféra-rezervátum jellegű naturzónával együtt.

Ezt a nagy mélyedést a Duna, Rába és a Répce időnként feltöltötték, s a felszín süllyedésével kialakult a lápvilág. Ezért található meg itt a tőzeg, melynek a kitermelése a múlt század elején kezdődött meg. Energiáját az uradalmi ipartelepek, szesz-, krumplicukor- és keményítőgyárak gőzgépeinek a fűtésére használták fel. A tőzeg kitermelése az 1950-es évek elejéig tartott.

A Hanság vízszintje erősen ingadozott. 1736-ban a Fertőt száraz lábbal lehetett járni! 1742-ben újra víz alá került a terület. Az első lépést a mocsár ellen gróf Esterházy Pál tette meg. Az Eszterháza és Pomogy közötti lápszűkületet rőzsékből összeállított földdel borított töltésúttal hidaltatta át.

Története[szerkesztés]

Nevének eredete[szerkesztés]

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta, az Árpád-korban még meglévő Villa Ferteud (1234), Villa Ferteu (1265) - Iván, Sajtoskál és Nemesládony között lokalizálható település - után.

1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Esterházy (Fényes) Miklós herceg levelében (1766) olvasható: Schloss Eszterháza, azaz „eszterházai kastély”.

Fejlődése[szerkesztés]

Süttör volt a régebbi településrész. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A bronzkorból származó fülesbögrét is találtak. A népvándorlás korából frank csatabárdok kerültek elő.

Középkori jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltogatták egymást. A 14- 15. században a Kanizsayak örökölték a földesúri címet, majd Nádasdy Tamás nádor házasság révén lett Süttör egy részének birtokosa. A másik területrész a Nádasdyak prkolájáé, később az udvarmesterüké. Földtulajdonosa volt még Megyery Imre Sopron vármegye birtokszerző alispánja. A két birtokrész hűtlenségi per kapcsán Nádasdy Ferenc egyesítette. A pert követően ismét gazdát cserélt a birtok. Később Esterházy Antal veszi saját kezelésébe, és a következő évszázadokban a családé marad. Fényes Elek 1851. évi geográfiai szótárában az állt: "Süttör magyar falu Eszterháza mellett 724 katolikus lakossal."

Eszterháza története a 18. század második felében kezdődik. A Fertő zsombékos partjában Süttör határában Esterházy (Fényes) Miklós alapította. Az elképzelései és tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábban épített vadászkastély főúri pompával való átépítése. Mire 1766-ban a kastély tető alá került, a szomszédságában falu született, melynek neve az Esterházy családtól származott. Egyutcás, városias elrendezésű község, mellette az eredeti angol ménes és a répacukorgyár.

Sopron vármegye alispánja 1906-ban nyilvánította községgé Eszterházát.

1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

A Fertőd – Pomogy közötti határátkelőhely 1990 májusában nyílt meg, 1995.július 1-jével Fertődöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította.

Településfejlesztési tervek[szerkesztés]

A rendszerváltás utáni első településfejlesztési elgondolásokat az 1993-ban készített rendezési program foglalta össze. Két sarkalatos pontja volt a turizmus és a gazdaság fejlesztése. Előbbi a vállalkozások a polgárosodás újabb lehetőségeinek megteremtésére, az utóbbi a kis és közepes vállalkozások létrehozására irányult. A befektetési lehetőségek felkutatása, és környezetkímélő ipar telepítése, a mezőgazdasági biotermelés kialakítása kiemelt céljai voltak. Szerencsés megoldás volt a parkerdővel kapcsolatos terv, amely a természet, a környezet és a turizmus összhangját ötvözte össze. A turizmus fejlesztése a kastélyra összpontosult. A rendezvényszervezés, a szálláshelyek bővítése, a nemzetközi zenei centrum kialakítása, a falusi turizmus meghonosítására részletes tervek körvonalazódtak. A legfontosabb kastély állagmegóvási munkákra illetve teljes felújítására állami eszközök bevonásával nagyszabású tervek születtek. Egy termálfürdő elképzelései is felmerültek.

A közelmúltban a képviselők megismerkedtek az Európai Unió fejlesztési irányelveivel, valamint a pályázati rendszerekkel, lehetőségekkel. Az előadás-sorozat végén a képviselő-testület megfogalmazta városfejlesztési elképzeléseit, elkészítette a város új hosszútávú fejlesztési terveit, melynek nyomán az első fejlesztési ütemben a városrehabilitációs programot hajtják végre.

Az országban sajnos nagyon sok műemléképület olyan funkciókat tölt be, illetve olyan intézményeknek, szervezeteknek ad otthont, mely valójában egyáltalán nem indokolt. Elsősorban a [[Muzsikaház [Fertőd)|Muzsikaházban]] működő Polgármesteri Hivatalra, valamint az Esterházy-kastélyban üzemelő Porpáczy Aladár Művelődési Központra gondolva ezen szervezetek kiköltöztetése a közép- és hosszútávú tervek között szerepelni.

Horváth Jácint, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője rövid betekintést adott az Európai Uniós irányelvekről, valamint kiemelte a pályázatok összehangoltságának fontosságát. Ez Fertődön is meg fog valósulni, hiszen az MNG és Fertőd város olyan egymásba kapaszkodó pályázatot fog benyújtani, melyek együttesen megújíthatják a települést. Lényegesen eredményesebb lehet a komplex rehabilitációs tervezet, mint több egymás mellett futó kisebb projekt.

A Magyar Kastélyprogram Kht. a város képviseletében Fertőd akcióterületi tervét mutatta be. A 675 millió forintos teljes költségvetésű város rehabilitációs program I. szakaszában valósulna meg a Kulturális és Szolgáltató Ház a volt orosz laktanya területén, a Haydn-sétány, a Városfejlesztési Építészeti Tervdokumentáció elkészítése, a süttöri játszótér felújítása, az új belváros tervpályázat, valamint kisebb léptékű fejlesztések jelentenének. Erre ROP pályázati forrásból 540 millió forintot célzott meg a város, beadása a 2009. évben, befogadása pedig 2008. év júliusában.

A volt szovjet laktanya területén létesítendő Kulturális és Oktatási Központ, Szolgáltató Ház terveihez,ötleteivel nagyban hozzájárult a képviselő-testület is. A terv részét képezi az egykori étkezőből kialakítandó központ előtt álló terület parkosítása is. A Kulturális és Szolgáltató Ház felnőtt oktatási feladatokat is ellátna, Az épület modern, 21. századi követelményeknek megfelelő létesítményként épülhet meg. A projekt időtartama 2008. október 1. - 2010. december 31.

A Kovács köz néven ismert utca és szűkebb környezetének megtervezésére kapott megbízást. Az átalakítás után Haydn sétány névre átkeresztelendő sétáló utca a tervek szerint csiszolt térburkolatot, díszfákat, pihenőket, szökő- és ivó kutat, az utca déli oldalán pedig a képi látványba nem illő felületeket eltakarva lugast kapna. A sétányt a Muzsikaházzal összekötő szakasz az „Illatok kertje” elnevezéssel különféle virágokat, növényeket, speciális világítást kapna, szintén a hangulatot fokozandó. Az épület homlokzata jelentős felújításra szorulna ahhoz, hogy a Haydn sétány elnyerje azt a hatást, melyet a tervező megálmodott.Kovács műhelyt is ki lehetne alakítani, múzeum jelleggel, a várható kerékpárút-hálózati bővítések miatt – kerékpáros boltnak, illetve kerékpár kölcsönzőnek.

2008. februárban beadásra került iskola-felújítási pályázat, mintegy 200 millió forint értékben. Ennek keretében valósulna meg az eszterházi felső tagozat akadálymentesítése (lift beépítésével), korszerű számítógépterem kialakítása, valamint teljes épületszerkezeti felújítás is. CÉDE pályázati forrásból a süttöri óvoda és alsó tagozatos iskola felújítása 25 millió forint értékben várhat támogatást.

Népessége[szerkesztés]

A lakosság száma a jelenlegi közigazgatási területen az 1930-as évekig folyamatosan nőtt, majd a 2. világháború végéig csökkent. Ezek után, hol fellendülés, hol csökkenés következett be. Az első hivatalos népszámláláskor 1870-ben 1477 polgári lakost írtak össze. 1960-ban a falut 3021 lakták, azután kevesebbet, Ez a fogyás 1990-ig tart.

1997-ben az állandó lakónépesség 3365 fő. Ekkor adta el a helyi önkormányzat a volt szovjet laktanya épületeit magánszemélyeknek. Melyeket ők újítottak fel és alakították át lakásoknak. Így Fertőd fejlődése és népességének növekedése nekik köszönhető. Megállapítható, hogy 1990-től a vándorlások összege pozitív, azaz többen vannak a letelepedők, mint a községet elhagyók. A természetes népmozgalom még szaporodást mutat, de a születésszámok, alig ellensúlyozzák az elhalálozást.Szinte csak a lakóhelyváltozással lettek többen valószínűsíthetően az előbb felsorolt ok miatt.

A lakosság nemenkénti megosztását az ötvenes évek évekig férfitöbblet, a hatvanas évektől kismértékű nőtöbblet jellemezte. A nemek aránya az egyes korcsoportokban igen eltérően alakult, a nőtöbblet tartósan a közép és az öregkorúak csoportját jellemezte. A fiatal férfiak körében vannak többen a férfiak.

A korösszetétel az országoshoz hasonlóan elöregedési folyamatot mutat. Az idősek száma növekszik.

Gazdasága[szerkesztés]

A lakosság foglalkoztatásában a helyi munkalehetőségek mellett jelentős szerepet töltenek be a környező települések. Az utóbbi években a határon túliak is besegítenek. A mezőgazdaságból egyre kevesebben élnek. Az ipar, az építőipar, a különféle szolgáltatások, viuszont egyre több embernek adnak megélhetést. A munkanélküliek száma a kilencvenes években 100 fő körüli. Főképp a fizikai munkát végzők nem tudnak elhelyezkedni, A fele munkát keresőnek semmiféle szakképzettsége nincs. Ez az állami gazdaság megszűnése, illetve a termelőszövetkezet átalakulása is közrejátszott.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Az eszterházaiak és a süttőriek 1935-ben tizenkétezer katasztrális holdon gazdálkodtak. A kalászosok mellett termesztettek kendert, kukoricát, cukorrépát. Eszterházán híres volt faiskola, a gyümölcsös. A két településen sokan tartottak szarvasmarhát, sertést, juhot, lovat, baromfit. A második világháború után 541-en jutottak földhöz. Süttőrön 1959-ben alakult [[termelőszövetkezet ezt követően Fertődön is. A mezőgazdaságban a Zöld Mező Mgtsz. mellet, a Fertődi Állami Gazdaság tevékenysége volt jelentős. Az állami gazdaság tevékenységének 87 %-a az alaptevékenységéből származott. Ez meghaladta a megyei átlagot. 1990 után után megtörtént az átalakulás. A tagok többsége ismét a szövetkezeti formát választotta. A gazdaságot teljes egészében privatizálták. A földek nagyobb része kárpótlásra került.

A városnak hagyományos múltja van a mezőgazdaság egyes területein a tudományos kutatásnak. Az Esterházy hitbizományban az 1920 évektől kezdve folytattak kísérleteket, nemesítettek fajtákat.

Ipar[szerkesztés]

A városban az ötvenes évek elején 83 önálló kisiparos volt. 1957-ben néhányan közösséget alapítottak, azaz kisszövetkezetet hoztak létre. Előbb egy építőiparit, azután egy faiparit. Ennek eredményeképp 1960-ban 23 kisiparos volt a faluban. Számuk illetve összetételük a következő évtizedekben sem változott. 1990-től egyre többen vannak. Nem véletlen, hogy Fertődön elsősorban az építőipar fejlődött, mert már a 18. században céhbe tömörültek az ácsok, a kőművesek.

A település legtöbbet foglalkoztatott szervezete a Fertődi Építőipari és Szolgáltató Rt. 1957-ben alapították. Az első években a kastély helyreállítási munkáiban segédkeztek, majd lakásépitéssel és karbantartással foglalkoztak. Ez a cég építette az ÉDÁSZ kapuvári üzemigazgatóságát, a Soproni Selyemipar vasbeton csarnokát, a kapuvári fehérnemű üzemet,a győri műbőrgyár fertőszentmiklósi egységét, a sarródi termelőszövetkezet szarvasmarha telepét. Később három leányvállaltot hoztak létre. A VELUX Magyarország Fertődi Építőkomponens kft. 1986-ban alakult. A fele dán tulajdon. 1992-től teljes egészében dán tulajdonná alakult. Exportra különösen közép-európai piacokra gyártanak, illetve forgalmaznak tetőtéri ablakokat.

Infrastruktúrája[szerkesztés]

Az infrastrukturális fejlettséget vizsgálva megállapítható, hogy összességében nagyon kedvező képet mutat. Minden háztartásra átlagosan egy lakás jut, s lakásonként átlagosan hárman élnek. A lakások döntő többsége 85%-ban magántulajdonú, két vagy több szobásak és 1970 után épült több, mint felük (54%). A komfortos és összkomfortos lakások állománya 90%-os. 1990-ben majdnem minden lakásba vezetékhálózaton jutott el az ivóvíz. 1992-ben kezdődött el a szennyvíz elvezetési, csatornázási program kb. 7 km hosszan. 1993-ban regionális szennyvíztisztító épült. Ugyanekkor elkészült a gázvezeték, amely a lakások 90%-ában az energiát fűtésre, főzésre. A villamosenergia fogyasztás kismértékben csökkent. A 30 km hosszú úthálózat ⅔ része szilárd burkolatú. 1976 óta a háztartási hulladékot kistérségi lerakóhelyre szállítják el. Új 1300 fővonalat tartalmazó telefonközpont készült el. A városban két postahivatal működik és 4 nyilvános távbeszélő állomás van.

Kultúrája[szerkesztés]

A városhoz kapcsolható személyek[szerkesztés]

* Az Esterházy-család

* Joseph Haydn (†Rohrau, Ausztria, 1732. március 31. – ‡Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző két évtizedig lakott Eszterházán (Fertődön) az Esterházyiak zenekarának vezetője, a muzsikusok és a társulat gazdasági ügyeinek intézője, a műsorok összeállítója, betanítója és rendezője volt.

Kulturális intézményei, eseményei[szerkesztés]

A város művelődési, szellemi életének két fontos, és nélkülözhetetlen szerepet játszó színtere van. Az egyik a Muzsikaház, a másik a település szimbólumává vált Esterházy kastély. Mindkettőről külön szócikkben lehet részletesebben olvasni.

Oktatás, sportélete[szerkesztés]

Az alapfokú oktatásban az óvodák,az általános iskolák mellett a zeneiskola játszik fontos szerepet. Az óvodák férőhelye 150 személyes, az általános iskolákban 400 fő körüli a létszám. Az általános iskolai oktatás a 18. század óta jelen van. Az eszterházi iskolában az 1. osztálytól, a süttőriben a második évtől kezdve tanulhatnak német nyelvet és számítástechnikát. A felső tagozatban fakultatív oktatású az angol, a fizika és a matematika. Mindkét iskolában az egyház hitoktatást vállalt.

Az alapfokú zenei képzésnek különös fontossága van Fertődön és kistérségében. Nagy iránta az érdeklődés, a környező 12 településről járnak ide diákok. A tanulók létszáma 240 körül van. Az iskola Blockflöte Együttese 1991-ben alakult meg a végzős növendékekből. Azóta hazai és nemzetközi versenyeken ért el kiváló helyezéseket.

A Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola 1970-től az egész Dunántúl szakképzését látja el. A középiskolához 170 fős kollégium is hozzájárul. Két nyelven is tanítanak, a gyakorlati képzés két napja Ausztriában van.

A városban a sportolni vágyók igényeit több létesítmény szolgálja ki. Van labdarúgópályája, kézilabdapályája. Rendelkezésre áll a 480 m²-es sportcsarnok, és az iskolák tornatermeit is lehet használni. A Kastély Kupa minden évben megyei szintű versenyeket rendez. A Fertődi Sport Egyesülethez tartoznak a labdarúgók, a kézilabdások. Az egyesület szép hagyományokra tekinthet vissza.A vizek jó ismerői a sporthorgászok, nevezetes a postagalamb röptető csoport. Az úszás kedvelői a petőházai uszodát látogathatják.

Nevezetességek[szerkesztés]

A kastély elölnézetből

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Megközelítése[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

  • MÁVDIREKT telefonos ügyfélszolgálat elérhetősége belföldről: 06 (40) 49 49 49, külföldről: +36 (1) 371 94 49
  • MÁV - START vasúti menetrend: http://www.elvira.hu

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]



Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken