Dél-afrikai Köztársaság

A Wikitravelből
Afrika : Dél-afrikai Köztársaság

Tartalomjegyzék



noframe
Elhelyezkedés
noframe
Zászló
Sf-flag.png
Általános adatok
Főváros Pretoria (Tshwane)
Államforma köztársaság
Pénznem Rand (ZAR)
Terület 1 221 037km2
Népesség 47 432 000 (2005)
Nyelv Afrikansz, Angol, Zulu, Ndebele, Xhosa, Sepedi, Sesotho, Setswana, Swati, Tshivenda, Xitsonga
Vallás keresztény (68%), törzsi hit (28,5 %)
Elektromos
hálózat
220V/50Hz (M típus)
Behívószám 27
Internet TLD .za
Időzóna UTC+2

A Dél-Afrikai Köztársaság Afrika legdélebbi állama. Északról Namíbia, Botswana és Zimbabwe, északkeletről Mozambik, illetve a két ország közé ékelt Szváziföld határolja. Az ország közepén egy enklávé, Lesotho található. Nyugati partjait az Atlanti-óceán, déli, délkeleti és keleti partjait az Indiai-óceán mossa.

Információ turisták[szerkesztés]

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Partvonala majdnem 3000 km hosszú és rendkívül szabályos, csak a déli szakasza tagolt, ahol az Agulhas (Tű)-fok, a kontinens legdélebbi pontja található a Jóreménység-fokától kb. 150 km-re délkeletre. A tengerparti sáv általában keskeny, a partvonal természetes kikötőkben szegény, a domborzat a szárazföld belseje felé meredeken emelkedik. Felszíne két alapvető területi egységre osztható: belső fennsík, ami átlagosan 1000-1400 méterrel van a tengerszint felett; ill. a fennsík és a partvonal között húzódó terület.

A felföldből, melynek csapadékvizeit nyugat felé az Orange, kelet felé pedig a Limpopo folyó vezeti el, és amely északnak a Kalahári-medence felé fokozatosan süllyed, magányos hegykúpok és hosszan elnyúló hegyvonulatok emelkednek ki. A felföld keleti szegélyén húzódik a Drakensberge, ennek több csúcsa (köztük a 3446 méteres Injasuti, az ország legmagasabb pontja) meghaladja a 3000 métert. Ettől nyugatra, Fokföld tartomány déli részén két medencét kereteznek a hegyek: a Drakensberge és annak fokföldi előhegyei (Swartberge, Langeberg) között terül el a Great Karroo, illetve a Little Karroo. A felföldtől távolabb a magányos Tábla-hegy homokkő tömege emelkedik ki a Fokföldi-síkságból; lábánál a Tábla-öbölben fekszik Fokváros.

Vízrajz[szerkesztés]

Az ország leghosszabb folyója az Orange (vagy Oranje). Teljes hossza 2092 km, vízgyűjtő területe 1 020 000 km². A Drakensberge (Sárkány)-hegységben a 3299 m magas Mont aux Sour csúcs környékén ered, majd Lesotho területén áthaladva folyik nyugati irányban. Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság között határfolyót képez, s az Alexander-öbölnél éri el az Atlanti-óceánt. Legjelentősebb jobboldali mellékfolyója a Vaal, míg a baloldaliak közül a Brak méltó említésre. Az Orange közepes vízhozama a torkolatnál 800 m³/s. Az állam másik nagy folyója a Limpopo, ami Crocodil folyó néven a Witwatersrand-hegységben ered. Bal oldali mellékfolyójával, a Marocóval történő egyesülése után változik a folyó neve Limpopóra. 460 km hosszan a Dél-Afrikai Köztársaság és Botswana, illetve Zimbabwe határfolyója. Az Indiai-óceánt Mozambikon keresztül éri el. A Limpopo jobboldali mellékfolyói a torkolat felé haladva: a Mogol, a Palala, a Mogalakwena és a Sand. Az ország egyéb folyói közül az Atlanti-óceánba ömlik a Buffels és az Olifants. Az Indiai-óceán a végcélja a következő folyóknak kelet felé haladva: Breede, Gourits, Groote, Sondags, Great Fish, Great Kei, Umzibwubu, Mkamanzi, Umgeni, Tugela.

Víztározók: a Vaal-folyón a Vaal-víztározó és a Bloemhofi-víztározó; az Olifants-folyón Transvaal-tartományban a Loskop-víztározó; az Orange-folyón a Hendrik Verwoerd-víztározó. Vízesések: az Orange-folyón az Augrabies-vízesés.

Éghajlat[szerkesztés]

Az ország a mérsékelten meleg szubtrópusi övezetben fekszik; a nyugati part előtt a hideg Benguela-áramlat, a déli, valamint a keleti partok előtt a meleg Agulhas-, illetve Mozambiki-áramlat azonban jelentős hatással van a hőmérsékletre és a csapadék mennyiségére. Ennek következtében Fokvárosban 12 °C, Durbanban 18 °C, a tengerparttól távolabbi Johannesburgban pedig 10 °C az átlagos téli, júliusi hőmérséklet; a nyári (januári) átlaghőmérséklet nyugaton 21 °C, a keleti tengerparton és a felföldön 25 °C. A felföldön jelentős a napi és az évi hőmérséklet-ingadozás (a fagyos napok száma elérheti az évi 150-et). A csapadék nyáron hullik, kivétel a Fokföld, melynek éghajlata mediterrán jellegű. Az évi csapadék mennyisége keletről nyugatra csökken. A délkeleti peremhegységben több mint 2000 mm, míg Bushmanlanden alig 50 mm; a felföld keleti részén 500-800 mm, a nyugati aszályos vidékeken és a két esőárnyékos Karroo-medencében 100-250 mm. A belső területeken gyakoriak az aszályok.

Történelem[szerkesztés]

A talált leletek alapján a Dél-afrikai Köztársaság területén kb. negyedmilliárd évvel ezelőtt már ősállatok éltek.

Az első európai (holland) gyarmatosítók érkezése Fokföldre, 1652-ben. (festmény, Charles Davidson Bell)

Kb. 20-40 000 évvel ezelőtt a Dél-afrikai Köztársaság területén khoikhoi és szan törzsek, éltek kis csoportokban, amelyek tagjai kezdetleges szerszámokat használva vadásztak, halásztak. Ezekből a csoportokból alakultak ki a busmanok, akiknek a mai napig élnek leszármazottaik a Kalahári-medencében.

A terület első felfedezői a portugálok voltak:

1652-ben alapították a hollandok Fokvárost kereskedőtelepként, amelyet 1814-ben Anglia vásárolt meg. Ekkor alakult az első jelentős angol kolónia, Port Elizabeth.

Keleti terület[szerkesztés]

Az ország keleti részére a voortrekkerek, azaz a továbbvándorlók kerültek, a búrok pedig az ország belseje felé igyekeztek.

Az 1834 és 1840 között tartó vándorlásokat nagy trek-nek nevezték el.

A zuluk és a búrok között folyamatosak voltak a háborúskodások, míg 1838. december 16-án a Blood River (Véres-folyó) melletti csatában a búrok legyőzték a zulukat.

A búrok 1838-ban alapították első köztársaságukat Natalia néven, amely 1842-ben angol gyarmat lett. Ekkor a búrok visszavonultak, de a zuluk támadták az angolokat. Az angolok hosszú csatában több ezer katonájukat feláldozva elfoglalták a mai KwaZulu-Natal területét.

Északi terület[szerkesztés]

Míg az angolok keleten KwaZulu-Natalért küzdöttek, északon két önálló köztársaságot alapítottak az afrikaanerek:

A terület értékét a Kimberleyben lévő gyémánt és a Johannesburgban fellelt arany növelte.

Az angol-búr háborúk[szerkesztés]

1899-ben kitört a második angol-búr háború. A csata során 14 000 ártatlan fekete ember vált áldozattá, míg az angol koncentrációs táborokban 28 000 búr vesztette életét. 2,5 év után a búrok megadták magukat.

A búr háborúban (18801902) Anglia megfosztotta a búr államokat függetlenségüktől.

1902-ben a Transvaal Köztársaság, a vereenigingi békeszerződés aláírásával angol gyarmat lett.

A Dél-afrikai Köztársaság megalapítása[szerkesztés]

"Csak fehérek használhatják" – felirat az apartheid időszakából

1910-ben Fokföld, Transvaal, Oranje és Natal – brit domíniumként – megalapította a Dél-afrikai Uniót, amelynek első miniszterelnöke Louis Botha tábornok volt. 1914-ben búr felkelők létrehoztak egy átmeneti dél-afrikai búr köztársaságot, de ezt néhány hónapon belül szétverték. A Dél-afrikai Unió 1926-tól a Brit Nemzetközösség tagja volt. 1961-ben kikiáltották az ország függetlenségét, kiléptek a Brit Nemzetközösségből, megszűnt a Dél-afrikai Unió és megszületett a Dél-afrikai Köztársaság.

Az országban az élet minden területén – gazdaságban, politikában, kultúrában – az apartheid, azaz a faji megkülönböztetés érvényesült. Minden terület a fehérek kezében összpontosult. Új törvényeket hoztak a 40-es évektől, amelyek a feketéket háttérbe szorították. Ez a rendszer azonban az 1990-es évek elején összeomlott, több száz törvényt hatályon kívül helyeztek és 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon. 1994. május 10-én Nelson Mandela lett a Dél-afrikai Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke.

Az apartheid rendszer bukása után[szerkesztés]

Az apartheid utáni Dél-Afrikában az emberek milliói, többnyire feketék, továbbra is szegénységben élnek. Korábban ritka volt a szegény fehér ember - a számuk nagyon megnőtt. Sokan az apartheid rendszer hatásának tulajdonítják ezt, de egyre többen vannak olyanok, akik szerint a fennálló kormányzat rossz pénzügyi és költségvetési politikája az oka annak, hogy egyre egyenlőtlenebbül oszlik el a gazdagság, a gazdasági növekedés eredményét kevesen élvezhetik.

Az AIDS-betegség járványszerű méreteket öltött. A kormányzat tehetetlen vele szemben, az átlagosan várható élettartam drasztikusan zuhant 1994 óta. Az országot tömegével hagyta el a szakképzett és iskolázott fehér munkaerő, mivel a közbiztonság kritikus állapotban van. A korábbi helyzet a visszájára fordult, a többségi fekete lakosság egyre durvábban lép fel a fehér lakosság ellen, egyesek szerint szabályszerűen üldözi, genocídium zajlik Dél-Afrikában.

Régiók[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

Természeti örökség[szerkesztés]

Természeti világörökségei[szerkesztés]

A világ természeti örökségének része:

Nemzeti parkok[szerkesztés]

Kulturális örökség[szerkesztés]

Kulturális világörökség[szerkesztés]

Az UNESCO Dél-Afrikában a következő helyszíneket ismerte el, mint a világ kulturális örökségének részét:

Városok[szerkesztés]

  • Fokváros Az ország legiszlatív fővárosa és Afrika egyik legeurópaiasabb városa.
  • Johannesburg Legnépesebb városa és kereskedelmi központ.
  • Pretoria Főváros.
  • Durban

Utazási tanácsok[szerkesztés]

Beutazás[szerkesztés]

Beutazási feltételek[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Busszal[szerkesztés]

Autóval[szerkesztés]

Hajóval[szerkesztés]

Közlekedés helyben[szerkesztés]

Repülővel[szerkesztés]

Vonattal[szerkesztés]

Busszal[szerkesztés]

Hajóval[szerkesztés]

Taxival[szerkesztés]

Kerékpárral[szerkesztés]

Hasznos információk[szerkesztés]

Beutazási szabályok[szerkesztés]

  • Útlevél és vízumrendelkezések:
  • Vámrendelkezések:

Nyelv[szerkesztés]

A két legelterjedtebb nyelv az angol és az afrikaans.

Fizetőeszköz, pénzváltás[szerkesztés]

Vásárlás, üzletek nyitva tartása[szerkesztés]

Kommunikációs lehetőségek[szerkesztés]

  • Postai szolgáltatások:
  • Telefonálás külföldre:
  • Internetezés lehetősége:

Szálláshelyek[szerkesztés]

Vendéglátóhelyek[szerkesztés]

Közbiztonság[szerkesztés]

Egészségügyi tudnivalók[szerkesztés]

  • Ajánlott utas betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése.

Külföldi képviseletek[szerkesztés]

  • Magyar Nagykövetség:
  • Magyar Konzulátus:

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Dél-afrikai Köztársaság témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.


Afrika országai

Algéria · Angola · Benin · Bissau-Guinea · Botswana · Burkina Faso · Burundi · Comore-szigetek · Csád · Dél-afrikai Köztársaság · Dzsibuti · Egyenlítői-Guinea · Egyiptom · Elefántcsontpart · Eritrea · Etiópia · Gabon · Gambia · Ghána · Guinea · Kamerun · Kenya · Kongói Köztársaság · Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) · Közép-afrikai Köztársaság · Lesotho · Libéria · Líbia · Madagaszkár · Malawi · Mali · Marokkó · Mauritánia · Mauritius · Mozambik · Namíbia · Niger · Nigéria · Nyugat-Szahara · Ruanda · São Tomé és Príncipe · Seychelle-szigetek · Sierra Leone · Szenegál · Szomália · Szomáliföld · Szudán · Szváziföld · Tanzánia · Togo · Tunézia · Uganda · Zambia · Zimbabwe · Zöld-foki Köztársaság

Toll.png
Ez a szócikk vázlatos. Több tartalmat igényel. Minden szükséges alcímet tartalmaz ugyan, de azoknak csak egy része van kifejtve. Segíts te is, hogy bővebb szócikk lehessen!

Változatok

Műveletek

Docents

Más nyelveken

egyéb oldalak